Prágai Magyar Hirlap, 1925. január (4. évfolyam, 1-25 / 744-768. szám)
1925-01-03 / 2. (745.) szám
3 r Evekig elhúzódik a döntőbíróságok munkája Sok ezer panaszt adtak be a csehszlovák és román földreform mirtt -- Vajda román miniszteri tanácsos nyilatkozik a P. M. H-nak — A P. M. H- eredeti tudósítása — — Tátrafüred, január 2. A békeszerzödáse.k tiniondják, hogy mindama vitás ügyeket, melyek Magyarország, illetve magyar állampolgár és valamely utódállam között támadt, záros határideig egy erre a célra alakítandó vegyes döntőbíróság ítélete alá lehet bocsátani. Munkatársunknak alkalma volt Vajda Gregor román miniszteri tanácsossal, aki tagja annak a bizottságnak, amely hivatva lesz Románia érdekeit megvédem a döntőbiróság előtt, beszélgetni ebben az ügyben. Vajda, aki Prágába vezető útjában néhány napot a Tátrában töltött, a következőket mondotta munkatársunknak: — A békeszerződés értelmében csakis oly egyének fordulhatnak panasszal a döntőbírósághoz, akik magyar állampolgárok, tehát akik nem vették fel valamely utódállam állampolgárságát. Ez tehát azt jelenti, hogy például egy csehszlovák állampolgár nem fordulhat a döntőbírósághoz, mondjuk Románia ehen, noha azelőtt magyar állampolgár volt és még ilyen minőségben érte öt a vélelmezett sérelem. — A döntőbiróság legfontosabb teendője lesz ama magyar állampolgárok panasza ügyében dönteni, akiknek valamely ingó vagy ingatlan vagyona egyik vagy másik utódállamban maradt, mely utódállam azt lefoglalta, avagy korlátozta a tulajdonos szabad birtoklását. Biztos tudomásom van arról, hogy úgy a csehszlovákiai, de különösen a romániai földbirtokreform folytán sok ezer panaszt adtak már be és adnak be ma is. — Ezeknek a panaszoknak beadására kitűzött határidő Romániával szemben 1924 december 31. Csehszlovákiával szemben 1925 február 28, Jugoszláviával szemben pedig 1925 december 31. E határidők után panaszt beadni nem lehet. ■ — A cseh-szlovák bíróság elnöke Schrei- ber volt svéd miniszter, a jugoszláv biróságé Van Slooten holland követ, a románé Pedig Cederkrantz’ svédországi meghatalmazott miniszter leit. Magyarországot értesülésem szerint a csehszlovákiai bíróságnál Balázs Károly, a románnál Székács Béla bíró, a jugo- szlávnál pedig Zoltán volt miniszter fogják képviselni. — A bíróság működését azzal kezdi meg, hogy a panaszt átteszi a megtámadott állam kormányához, amely köteles arra három hónapon belül válaszolni. Nem valószínű azonban, hogy a nagy anyaghalmazaira való tekintette! képesek lesznek a kormányok ezt a rövid határidőt betartani és így előreláthatóan évekig fog tartani a döntőbíróságok működése* — Megjegyzem, hogy a román kormány álláspontja a földbirtokreform folytán beadott panaszkora nézve az, hogy? a döntőbiróság ezekben az ügyekben nem illetékes, mert a békeszerződés 239 paragrafusa kimondja, hogy ha valamely ügyet az ország törvénye szerint intéztek el, úgy ez a nemzeti bíróságnál támadható csak meg, nem pedig a döntő- biróságnál. Minthogy ennek ellenére számos ilyen panaszt adtak be Románia ellen, a döntőbíróságtól függ, elfogadja-e illetékességi fogásunkat vagy nem. mert végleges magyarázatát adhatja a békeszerződés eme kissé homályos részének. A döntőbiróság minden határozata és ?té- le'e erősebb erejű minden törvénynél és senki által meg nem felebbezhető. — (A morvaországi pravoszláv egyház) Hétfőn, december 29-én volt Olmützbcn Cer- vinka prágai protopreszbiter elnöklete alatta morvaországi pravoszláv lelkészek és laikusok közgyűlése, amelyen egy tágabb epar- chiális tanács s egy szőkébb Körű hivatalos bizottságot választottak Morvaország és Szilézia számára. Elnökül Gorard püspököt választották meg. aki azonban vlsszautasit-tta az elnökséget az egyházi iunsdikeió kérdésének elintézetlensége miatt’ hosszabb eszmecsere után azonban elfogadta a megválasztást, miután a gyiTeke/et biztosította, hogy ezzel nem kény te, eu feladni elveit. A gyűlésen elhatároztatott, hogy az elnökség felkéri a prágai egyházközséget, hogy ez lépjen fe’ a konstantinápolyi és a szerb patriarchátus között levő nézetek érések kiegyenlítése érdekében. — (Beszüntették a Becs--budapesti repülőjáratokat) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Budapest--bécsi repülőjáratokat a mai naptól kezdve bizonytalan időre beszüntették. Politikai ftníraniivá sitt a néigforszói Bariál-panaia A szociáldemokraták a letartóztatások ellen — Számos íötisztviselő és politikus van kompromittálva Berlin, január 2. Jelentettük már, hogy egész Németországot nagy izgalomban tartja az a szenzációs bank csalás, amelyet, a Barmat-konzern követett el a porosz állami bank kárára. Máig i összesen tizenöt személyt tartóztattak 1c, köztük Kautz minisztériumi igazgatót is, akinek letartóztatása különösen nagy föltűn és t keltett. Az állami személyiségek közül sulyo- i san kompromittálva van még íiehvig pénzügyi tanácsos is, aki a porosz állami banknál: töltött be vezetői állást és akinek gondatkrí- ságán múlott, hogy a Barmaí-fivérek éveken keresztül akadálytalanul kaphattak hitelt az állami banktól, holott semmi fedezetük sem volt rá. Máig letartóztatták a negyedik Barmai fivért: Izsákot is és az ötödiket, Dávidot, aki pillanatnyilag valószínűen Hamburgban tartózkodik, szintén le fogják tartóztatni. Egyelőre még nem látni tisztán, hogy mi tulajdonképpen a válakt bűne, csak annyi tény, hogy a részvénytársaság egész vagyona alig állt néhány elhagyott telekből, amelyre sok milliós hitelt vettek föl és költöttek eh A könyvek első átvizsgálásánál máris oly adatokra bukkantak, amelyek számos újabb befolyásos embert komp romit tálnak és amelyek szenzációs letartóztatásokat fognak maguk után vonni. * A Banmat-bo irányból súlyos politikai botrány nőtt ki. Olyan pénzügyi körökben, amelyek közelálltak a konzemhe.z, mindinkább az a meggyőződés kezd kifejlődni, hogy a letartóztatások koraiak voltak és nem szabad a puszta gyanú következtében számos embert elfogatni. Főleg a szociáldemokrata párt, amely különösen közel állt Barmatékhoz, igyekszik palástolni a történteket. A Rote Fahne szerint a Barmat-afíérbeu Dauer volt birodalmi kancellár is kompromittál \ a van, úgy, hogy letartóztatása küszöbön áll. Ez a hir nem felel meg a valóságnak a Vorwarts szerint. Azt is hangoztatják, hogy az esetleg elsietett letartóztatások következtében \2—15 ezer ember válik máról holnapra munkanélkülivé. Viszont a jobboldali lapok igyekeznek kiaknázni a botrányt politikai céljaiknak s számos szenzációs leleplezést közölnek. így például tudni vélik, hogy Kautz minisztériumi igazgatót alkohoímámorban fetrengve találták meg lakásában és állapota oly súlyos volt, hogy a rabkórházba kellett szállítani A Barmat-konzern ügyében még szenzációs fordulatra lehet kilátás és egész Németország nagy izgalommal várja a politikai botránnyá nőtt nagy panama újabb részleteit. Berlin, január 2. A B. Z. am Mittag tudósítója felkereste von Richter porosz pénzügyminisztert, aki nyilatkozott a porosz állami bank legújabb afférjáról. A pénzügyminiszter többek között kijelentette, hogy a bank még az inflációs időben igen érzékeny veszteségeket szenvedett papirmárka hitelek nyújtása következtében. Uj, modem ellenőrzőrendszerre lesz szükség, hogy ily könnyelmű és veszedelmes hitelnyújtások többé ne történjenek meg. A lap a továbbiakban megjegyzi, hogy a Barmat panamában letartóztatott egyének közül számosat szabadon kell bocsátani, mert az ellenük felhozott vádak nem igazolhátók és a letartóztatások túlontúl koraiak voltak. Cserit® hercegprímás ti mfisieiilia uszítás ellen Nem emberek és nem keresztények, akik gyűlöletre uszítanak Budapest, január 2. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Csernoch János hercegprímás a Neues Wiener Journal újév! szmában kijelentette, hogy e! kell következni annak az időnek, amikor Magyar- ország a békés fejlődés útjára lép és sem erőszak, sem boíránypör, sem pedig faj- és felekezeí elleni izgatás nem fog a konszolidáció útjába gördülni. Valamennyi fejekezet- nek egyenjogunak kell lennie a hagyományos felfogás szerint is, amely mindenkor legjellemzőbb tulajdonsága volt a magyar népnek. Nem igaz, — folytatta — hogy az antiszemita uszítás mögött, amely legnagyobb szomorúságomra az utóbbi időben Magyarországon elhatalmasodott, ott állna a katolikus egyház. Innen, a kereszténység ezeresztendös ormáról kiáltom oda, hogy nem emberek és nem keresztények, legalább az én szememben azok, akik fajok és felekezeíek ellen uszítanak. Látogatás Mécs László hajlékában. Azaz: miegymás a széliében ünnepelt költőről és az igen egyszerű emberről A P. M. H. ruszMiSzkéi szerkwz tőjének első riportja NagykaposrM I. Kapós, 1924 december. Képzelje a türelmes olvasó: abban a szerencsében részesültem, hogy Mécs Lászlót otthon találtam- Hogy micsoda nagy dolog ez, azt csak mi tudjuk, közelebbi és távolabbi barátai. Az uí hosszúnak tóit szett. Bosszantóan sok állomás van Ungváriéi Kapósig, de annál kevesebb állomási épültet/ Mire is az ezen a vidéken? Két vasoszlopon az állomás neve. Kitekert nyakú évezredes községnév. Egy kicsit letaposott pályatest, egy pár szertefutó kigyótestü gyalogút: ez az állomás. Egy percnyi megállás, mely időre az állomás- főnöki tisztséget az egyik kalauz veszi át. ő maga a portás is egyszemélyben, mert a leszállóktól elszedi a jegyeket. Kapóson. A kaposi állomás most Kapus árny" névre hallgat- De csali hallgat, mert nem hívja igy senki. Őslakos legalább neon. Kapós lehetne város is. Emeletes házat és egy szál gyalogjárót is találhat benne az idegen. Tulajdonképpen három község ez egybeépítve: Csepely, Nagykapos és Kiskapos. A végén van a Mécs László hajléka. De a túlsó végén. Odáig kilométereket kell gyalogolni. No hát ott v-an. Balkéztől a róm. kát. templom, jobb kézre egy -hosszú, magas vaskerítés mögött, or- gomabokroktól eltakarva áll a kettős tetejű, kissé főidbe süppedt épületItt alkiik LafLka. Csak igy: Lafika. Selypít ön. Mi, ketten, hárman, akik a legközelebb állunk az ő nagy szivéhez, egymás között csak így hívjuk: Lafika i Ké- nyeskedőn, ami nem nekünk, de neki áll jók Már hogy a neve. Mint ahogy a kedvenc gyermeket szokták becézgetni. Mert hát Lafika nagy gyerek. Olyan nagy, amilyennek a közönség a diadal os dobogó a, a lámpafénybe nőve, hatalmas, szuggesztiv erejének teljében, fölmagasztosulva látta a lelkesedéstől forró estéken. Ez Lafika. akivel öt percig nem tehet komolyan beszélni, mert ragyogó mély szeme körül huncut ráncok keletkeznek és Lafika a legkomolyabb témákat pillanatok alatt agyonüti. Mosolyog, majd nevet a jól sikerült stlkün. Mintha a szivéből jönne ez a kedv, mert hát azt igen kevesen tudják, hogy Laíikában borongó sejtések vannak, huhogó baglyok és éjszakai kísértetek, amik halálszagot terjesztenek gazdag telke titokzatos kriptáiban, de ezt a borongó sejtést, ezt a belső, titkos, temetői hangulatot felül, sűrűn befut-ja a gyermekes jókedv, a pajtáskodó, virgonc hangulat színes folyondárja • . . Ilyen komplikált a Mécs László telke. Költői lélek a javából. Utánozhatatlan isteni alkotás. Bemegyek a kapun, amely minden szegénynek nyitva áll. Éppen most visz el egy sztegény ember egy lepedő szalmát. — A nagyságos ur adta, mer hogy szegény vónék . . . Két kutya fogad. Az egyik borzas és csúnya, fajától rég elkalandozott korcs. A hátára fekszik és négy lábával az ég felé kalimpál, miközben farkával taktust ver a földön és örömtelién viny- nyog- Szóval „őrzi" a Mécs László hajlékát. Haszontalanabb állatot sem tartott még ember ennél a jószágnál. A másik éppen az ellentéte. Kicsi és okos. „Szolgálná" is tud. Benyitok a hosszú folyosóra. Valami zárda! hangulat csapódik hozzám a boltozatos falakból. Egy kicsit hideg van itten és megnyugtatóan üdvözöl minden oldalról az egyszerűség. Bizony! Mécs László, az ünnepeit költő, a szétszóródott magyarság kiáltó lelkű prófétája, a „Megláttam * a férfit" hatalmas szimbólumának testbeöTtözöílje, a premontrei „fehérpap“, a tanár, a lelkipásztor, ugyanaz valóságban is, mint ami- lyennek versei nyomán ismerjük: egyszerű, szegény, vagyonkáját megosztó, minden nyomorulttal együtt érző, földi javakra mit sem adó, anyagi gondokkal küzdő, aranyszívű, eszmék bástyáit döngető, lágyszavn — ember. Hajlékában a szüiőj házból elhozott évtizedes, egyszerű, kedves bútorok veszik körül- Szegényesek, amilyenekre a tanítói fizetésből valamikor tellett az édesapjának. A többi ..fundus ínstruc- tus“. Ha valaki körülnéz ebben a hajlékban, a bibliai apostolok üdvözítő szegénységét látja benne, melyen a i-akisi csönd unalma mesehálókat sző a múltból, a „szentistváni" boldog gyermekkorból ... A dolgozó-szobában Fehér ajtón kopogok. A „Kongatom piros harangom" mély, férfias és mégis lágyan hangzó szava indul meg belülről és a következő percben gyermekesen ragyogó szemmel, ölelésre tárt karral omlik nyakamba Mécs László, a mi Lafikdnk. Benn vagyok a szobájában, ahol korunk nagy költői alkotásai termelődtek ki a költő tel kénéit gazdag talajából. No, semmi rneghalódás! Kicsiny, hosszúkás, kéiubiakos, kopott, egyszerű, sz.önycg- telen és tiszta szoba ez. Egyben van itt háló, dolgozó, könyvtár és ebédlő- Bizalmas kis hely. Az •egyik fal mellett primitiv állványokon rengeteg könyv. Magyar, német és francia vegyesen. A tudományos irodalomtól, a szépirodalom minden irányát! és kilengéseket igazoló kuriózumain át a kubista költészetig minden található itt, a legfantasztikusabb Összevisszaságban. íróasztalán azonban rend von. „Mariska néni", neki és hajlékának hü gondozója (kihez közeli rokoni kötelék is fűzi), csinálta ezt a rendet. Dühöng is érte a költő, mert hiszen azóta semmit se in talál meg, amit keres. Dohát hiába. Mariska néni szigorú asszony. — Józsi, levenni a rcverundát, mert nehéz vasalni! adja ki a'parancsot az uj reverendában hazaérkező babénkoszörus költőnek. És Lafika, aki a családban még -ma is csak Józsi néven ismeretes., buzgón engedelmeskedik. íróasztala mellett heverődivány van, melynek rugói már rég felmondták a szolgálatot. Földi kin rajta clpihcnmi. Sebaj! A költő igy is jókat alszik rajta. Az egyszerű vaságy melletti éjjeli szekrényen könyvek halmaza van. Kíváncsian nézem át, mik érdeklik legújabban a családbeli Józsii. És szedem sorba a könyveket: Krüzselyi Erzsébet: „Hangtalan lírán". Utána: „A filmdráma fejlődése, művészete, jövője". Majd alatta: Szederkényi Anna: „Lázadó szív". Farkas Gyulától „Forrongó lelkek", Reményik Sándortól „A műhelyből", Gautier Théopíhiletől ,,A múmia lába", Száklay Feronctől a „Hangzatka"- Majd kétnyelvű francia kiadványok, Bacsányi-versek, Czuczor életrajza, Fajunk védelméről, egy Ady-kőtet és legalul: .,Az idegrendszer betegségei" cimii kötet húzódik meg. Már a sorozatból is látszik, hogy ez a csodálatosan csapongó költői fantázia milyen rendszertelenül tá pH átkozik. Ki tudja, hogy egyikben, másikban mit keres? Körülnéztem a szobában. A falakon szentképek és festmények lógnak. Kedves emlék és ajándék valamennyi. A szoba közepén széles asztal, rajta a legfrissebb heti és napilapok. Jó. esik neki, hogy írnak róla, de csak úgy, mint az óvodásnak a krumplicukor. — Összegyűjtöm és elküldöm Etelka nővéremnek. Hadd olvassa és gyűjtögesse. Ennyi, cm": adhatok ennek a költői lelkű, robotoló asszonynak . • . — Csupa szeretet a hangja. Bús és elmélyülő. De csak egy pillanatig. Már ott a bor az asztalon, tölt és kocint. — Doktor Mécs vagyok . . . Ez a kedves sziavajárasa. Naponta elismétli százszor. Szeme ilyenkor összehuzódik és g-o- noszkás mosoly repül le a szája szögletéről. — Szeretné! lenni — feleltem rá rendületlenül- Százszor Is, ha kell. Néha aztán komolyan veszi: — Lehetnék, ha akarnék . . . A költő nyilatkozik" — Tüdődbe, miért jöttem hozzád? Rámnéz, szijjat vesz ele, hogy -a borotváját kilőnie. Szeretettel simogatja végig tekintetével a kopott bőrt és borostás ajkát tapogatja. Anélkül, hogy ügyet vetne kérdésemre, jelentős mosollyal kérdi: — Találd ki, micsoda szinj ez? — Fogalmam sincs róla. — Nahát ez az apám tehenének jármáról való . . • És már feni is a borotvát, mig lelke pillanatra kiszökik a szobából és a szentistván: temetőben pihen rá egy igen kedves sirhantra. Megismétlem a kérdést:-— Tudod-e, miért jöttem hozzád? Már ekkor szappanhabíól fehér az arca. Nekiereszti a borotvát, de megáll. — Képzeld! Legkedvesebb íróim az oroszok. Dosztojevszkijért valósággal rajongok! — Helyes, de nen>-ezt kérdeztem. A köd tő rám se néz, hanem folytatja: — Olyan babérkoszorút kaptam, hogy két évig lesz mit tenni a savanyú krumpliba . . . — Jó • . . de tudod-e, hogy miért jöttem most hozzád? A költő nagyot nevet. Valami ismét eszébe jutott: — Hallottál ilyet? Menyus, a mészárosom, azt mondja, hogy jobban szeret engem, mint a rabbiját . . . Mécs szereti, hogy szeretik. Láttam tehát, hogy Ilyen ünnepélyes bevezetéssel írem érek nála célt, azért bucsuzásom előtt pajtáskodva szóltam hozzá: — Hát szervusz! Megyek haza, hogy riportot írjak rólad a Prágainak. Mit üzensz a közönségednek? Rámnéz. Félig szappanos arca ismét mosolyra gömbölyödSk. Furcsán esik neki a kérdés. — Hát ugyan mit üzenjek? Nem tudok -mos; semmi okosat mondani . • . Szeretek mindenki:, aki jó hozzám . . . Még azt is, aki nem jó . . . Megelégszel vele? Rácz Pál. — fflerriof a Fehér Oroszlánrend lovagja.) A köztársasági elnök a hivatalos lap holnapi száma szerint Iierriot francia miniszterelnököt a Fehér Oroszlánrend elsőosziályu nagy keresztjével tüntette ki. t ! Szombat, január 3.
