Prágai Magyar Hirlap, 1925. január (4. évfolyam, 1-25 / 744-768. szám)

1925-01-23 / 18. (761.) szám

m Argentinig szakit a Vatikánnal A törvényjavaslatokat nem kiló, hanem kocsiszámra szállítják a minisztériumok. Nem múlik el nap, hogy két- három uj törvényjavaslatról ne számolnának be a lapok. Ma annak örülhetünk, hogy uj törvény fogja szabályozni a repülést, az élel­miszerellenőrzést, tegnap uj fürdőtörvény javaslatában gyönyörködtünk, majd Szloven- szikó agy onhai szolt százezreit örvendeztette meg a kormány az illetőségi törvény javas­latával, hogy két nap múlva még ezt a ké­tes örömet is lerombolhassa a provizórikus állampolgársági javaslatról szóló hir. Az egyház és állaim elválasztása, iskoiatörvé- nyek, mezőgazdasági vámok, munkanélküli­ség mind kitűnő tárgy arra, hogy a minisz­tériumokban ülő fiatal és öreg szobatudósok a javaslatok készülésével hiányos szociális, jogi, kulturális, gazdasági és pénzügyi tudá­sukat köszörüljék. Ámbár igen sokat hallunk és olvasunk a koalíciós kormány pontosan leszögezett mun­kaprogramjáról, az elkészített és még mun­kában lévő javaslatok legkevésbbé igazolják ezt a immlkatervet, miért sokféleségükkel s gazdag változatosságukkal a legfantasztiku­sabb államtudománnyal telitett agyat is káp- rázatba ejtik, de állandó rettegésben tartják az adófizető polgárokat, mert ezefk jól tud­ják, hogy reájuk egy „gyönyör“ hárul a ké­szülő javaslatokból: ők fogják megfizeti' a törvényből eredő pénzügyi terheket. * 'í­Igazán nagy szerencse, hogy a légtöbb javaslat csak javaslat marad s ezt drága, de ritkán és rosszul működő nemzetgyűlésünk­nek köszönhetjük. A parlamentről sok pa­naszt hallottunk, pedig éppen most, hogy nem tart üléseket, hálásaknak kell lennünk tétlenségéért. Mi az eljövendő uj parlament­től elsősorban azt várjuk — amit egyébként pártjaink képviselői állandóan hangoztatnak s ma már a koalíciós cseh csoportok egyike­in ásika is osztja nézetünket —, hogy a forra­dalmi és az első alkotmányos parlament munkáját revideálja, tételről tételre, törvény­ről törvényre. Nehéz, herkulesí munkát ad ez a feladat, a választó, a nép azonban ezt jogosan várja, követeli a törvényhozástól Süt a nap melegebben, mint máskor, színesebben is, mert nincs hólepedő, ami elfehéritené a su­garait. Ez a színes napsütés egy esztendő tragédiája lehet — mondják azok, akik mun­kával, gonddal és a természet örök csodájá­nak segítségével kenyeret adnak az embe­reknek. A tél, amit hűtlenül elhagyott a hó, a jövő évi termés szempontjából komoly ve­szedelem lehet, mert a fagyos rögökre, a ki­használt humuszra nem borul rá a fehér pihe­takaró, ami alatt pihen a teremtés energiája, a földnek az az izomrendszere, ami erővel és lendülettel löki szárba az őszi magot. A hó nélküli tél rászabadítja a földre szórt ma­gokra az egérsereget, a kenyérért folytatott háborúnak harácsoló csőcselékét. Lesz-e ke­nyér? — ezt a kérdést világítja meg a ja­nuári napsütés és ezt a kérdést dobja ide a kény érprobléma nagy alkusza: a tőzsde, ahol napról-napra becsesebb lesz a búza- szem, mert kevesebb van és úgy látszik, ke­vesebb lesz belőle, mint ahány éhes gyomort ébreszt éhségre a reggelt kacagó januári napfény. Ez a kérdés a fekete föld és a szí­nes napsugár között libeg és egyre erősebb árnyékot vet, Árnyékot, ami feketébb, mint a politika gondja, mint az emberiség hitének poklos jelenségei, mint a korom, amely rá­szállt a' telkekre a társadalmat fütő gyehen- natüz nyomán. Árnyékot, ami félelmetesen nő bele az esztendőnek amúgy sem biztat- gató perspektívájába s amire riadtan tapad a szem, amely már látott kenyértélen napo­kat s ame’y már látta azt, hogy mint nő ki a kenyér problémájából a politika, a társadal­mi rend, a szociális biztonság, mint senyved ráncosra a kenyér gondjának árnyékában az élet szomorít arca... Berlin, január 22. A Berliner Tagblaüt értesülése szerint a szakítás Argentinja és a Vatikán között küszübön áll. A kormány tudatta a pápával, hogy a nunciust nem fogadja el. Ennek következtében a nuncius Szarajevó, január 22. (Saját tudósitónktói.) Tegnap beszámol­tunk arról a bestiális gyilkosságról, amelyet a boszniai Dvor községben követett el Góliás Ruzsica parasztasszony, aki meggyilkolta férjét, húsát megfőzte és kutyákkal etette meg. Tudósítónk most arról értesül, hogy a kegyetlen asszony nem egyedül követte el borzalmas tettét, hanem cselédleánya segít­ségével. Együtt ölték meg a szerencsétlen gazdiát, együtt darabolták föl a holttestet és együtt főzték meg a hulladarabokat. A nyomozó hatóságok előtt most már teljesen tisztán áll a páratlan bűntény, amelyhez hasonlót csak az utóbbi hónapok kriminológiájában találhatunk meg. A szom­szédok most sorra jelentkeznek a csendőr- séger: tanúvallomás- céljából és elmondják;, hagy már két hete mindennap gyanús füstsza­Budapest, január 22. (Budapesti szerkesztőségünk telefon­jelentése.) Az ellenzék, amelynek egy része a kizárások hatálytalanítása ellenére is passzivitásban maradt, keresi a kibontako­zás útját. Baross János az ellenzéki biok egyik vezető embere kijelentette, hogy ideje lenne, hogy a többségi párt egy olyan Indítvánnyal jöjjön elő, hogy pártközi konferencián akar az ellenzékkel a parla­menti béke megteremtéséről tárgyalni. Nagyon szeretné, ha ezen a pártközi konferencián Zsitvay Tibor, a Ház alelnöke elnökölne, mert Szcitovszky Béla elnök személye az ellenzék előtt a kivezetések óta vörös posztó. Ez esetben az ellenzék sem zárkóznék el attól, hogy a konferencián résztvegyen, de a kezde­ményezésnek a kormánypárt részéről kell kiindulnia. A szövetségben nagy nézeteltérések vannak a követendő magatartás tekinteté­ben. Vannak olyanok, akik azt követelik, hogy most már minden feltétel nélkül vonul­janak be a parlamentbe, mig mások a to­vábbi passzivitás mellett foglalnak állást. Ismét mások azt a tervet vetik, föl, hogy deklarációval forduljanak a nemzethez, amelyben feltárják, hogy mi történt a passzivitás ideje ala’tt és csak azután men­nek be a nemzetgyűlésbe. Egy másik cso­port amellett van, hogy addig nem vesznek részt a törvényhozó testület tanácskozásain, amig a titkos választójogra nem kapnak kötelező Ígéretet a kormánytól. Általában azonban az a felfogás jutott többségre, hogy részt kell venni a nemzet­gyűlés tanácskozásain, mivel a jelenlegi passzivitásnak nincsen semmi értelme. A demokratikus biok holnapi értekezle­tén, mely végérvé nyesen dönt, Drózdy egy indítványt fog felvetni. Azt javasolja, hogy az ellenzéki képviselők választóikat titkos szavazás utján kérdezzék meg, vájjon a passzivitás mellett foglalnak-e állást. két hét múlva elhagyja Argentiniát. A konfliktus úgy keletkezett, hogy a Vatikán nem volt hajlandó approbálni An­drea Buenos-Aires-i érseket, akit a kormány nevezett ki. goi éreztek Góliásék házából felszállni és már akkor gyanakodni kezdtek, hogy az asszony nem jóban töri a fejét. Arra azon­ban nem mertek gondolni, hogy a szeilid asszony ilyen gaztettre képes lenne. Az egyik tanú arról tett vallomást, hogy az asszony valószínűen evett ura húsából. Ezt a vallomást: még pozitív bizonyiték nem erősítette meg. Lehet, hogy csak a mai idők tömegszuggeszciója hatott a boszniai nép képzeletére. A csendőrség a bestiális asszonyt és cselédjét beszállította a szarajevói ügyész­ség fogházába. A vizsgálóbíró előtt az asszony beismerte tettét, de tagadja, hogy evett volna az emberhúsból. A cselédleány azzal védekezik, hogy úr­nője parancsára cselekedett és a férfi meg- nyilkolásában nem vett részt. Tegnap délután az ellenzéki szövet­ség egyik vezető embere fölkereste Zsit­vay Tibor nemzetgyűlési alelnököt és ki­fejezte előtte azt az óhaját, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök elé kivánja terjeszteni azt a tervezetet, amelynek alapján az ellenzéki biok megkezdhetné a tárgyalásokat a kormánypárttal. Zsitvay alelnök érintkezésbe lépett a miniszter- elnökkel, aki hir szerint szintén nem zár­kózik el a közeledés elől és mivel ilyen formán a kezdeményezés az ellenzék ré­széről történt, semmi akadályát nem látja a pártközi konferencia összehívásának. Ilyen előzmények után ült össze a nem­zetgyűlés mai ülése, amelyet Szcitovszky Béla elnök fél tizenegy órakor nyitott meg. A jobboldal és jobbközép padsorai tele vol­tak, csak a szélsőbal volt üres. D i n n i c h Ödön volt az első felszólaló, aki az ellenzék passzivitásával foglalkozva rámutat arra, hogy az ellenzék komoly része résztvesz a nemzetgyűlés tanácsko­zásain és csak azok nem jelennek meg. akik a házszabályok szigorítása révén nem tud­nak kabarét és színházat csinálni a Házban. A maga részéről a nemzet érdekében őrül annak, hogy a szélsőbal nincsen itt és nem fertőzi meg a* levegőt. Láng János a szociális kérdésekkel foglalkozik, majd F o r s t e r Elek szólalt föl, aki kijelen­tette, hogy a költségvetést nem fogadja el, mert nem fordít kellő gondot a mezőgazda­ság érdekeinek védelmére. Mezőgazdasági hiteleket sürget. Tankovics János éles beszédben for­dult "a felekezeti izgatás ellen és óva intette a falu és város népét attól, hogy ezeknek felüljenek. A felekezeti izgatást a legszigorúbban kell megtorolni. Követeli a numerus clausus eltörlését és tiltakozik az ellen, hogy egyes üresfejü embereik felekezeti jelszavakat dobáljanak a közéletbe. Tuniszról is szó esett a francia kamara külügyi vitáján. Herriot néhány békítő szót mondott a tuniszi olasz-francia ellentétek ügyében s az eddigi merev francia .állásponttal szemben bizonyos koncessziókat tett az olaszoknak. Tudni kell ugyanis, hogy Tunisz régóta veszedelmes pontja az olasz—francia barátságnak. Az olasz szapora nemzet, a francia nem. 1900- ban Franciaországnak 38 millió lakosa volt, ma 39 millió. Ugyanebben az időben az olasz nép 34 millióról 40 millióra nőtt $ kis területe következtében külföldi ex panzi vitásra töre­kedett. Ennek az expanzivitásmak főiránya Amerika és Délafrika. A tripoliszi kérdés is akkor vált aktuálissá, amikor Olaszország lerakodóhelyet keresett fölösleges ennbertö- megei számára. De Tripolisznál sokkal alkal­masabb terjeszkedési föld Tunisz, amely azonban, sajnos, 1883 óta francia birtok. Mindazonáltal nagy olasz telepedések történ­tek a gyarmaton, úgy, hogy ma 160.000 euró­pai közül már 100.000 az olasz ott. Ez a kö­rülmény érthető izgalmat keltett Franciaor­szágban az elmúlt években s egyszer-kétszer már csaknem kenyértörésre került a sor a két nemzet között az értékes gyarmat miatt. Tegnap Herriot békitett s az esti olasz lapok nagy megnyugvással veszik ezt tudomásul. A . T ribuna föllé legzik, mert reméli, hogy a tuniszi olaszok Herriot nyilatkozata után ta­lán meamarad^ olaszoknak s nem kell elfraneiasodniclk. Á Popok) d'Ita&a a fascista kormány sikerének mondja Franciaország engedékenységét. A Corriere dTtalia pesszi­mista s kijelenti, amiig a párisi kormány erő­szakkal ellratieiásitja a tuniszi olaszokat és nem engedi újak letelepedését, a két nemzet nem csinálhat közös politikát. Mindenesetre az olasz eimberhullám Tunisz felé törése még sóik bajt fog okozni a két nemzet viszo­nyában. Komollyá vált az amerikai lesze­relési konferencia kérdése Washington, január 22. A szenátusnak az a javaslata, melyben a tengerészeti bud- get megváltoztatására tesznek ajánlatot, egyúttal arra is felszólítja Coolidge elnököt, hogy hivja meg azokat a kormányokat, melyekkel az Egyesült Államok diplomáciai viszonyt folytat, a leszerelési konferenciára. Ez a fölszólitás az első hivatalos forma, melyben az Egyesült Államok kormánya a? sokat tervezett konferencia egybehivását bejelenti. Az uj magyar választói törvény februárban kerül a Ház elé Rakovszky Iván belügyminiszter egy új­ságírónak kijelentette, hogy a belügyminisztériumban már elkészültek a választójogi javaslattal és azt február első felében a Ház elé terjeszti. A javaslat nyílt szavazást fog tartal­mazni. ~~ — (Megegyezés az utódállamok között a munkáspénztárak kérdésében.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Magyar- ország, Jugoszlávia, Olaszország, Románia és Csehszlovákia képviselői között meg­egyezés jött létre az országos munkáspénz­tárak, valamint a mezőgazdasági pénztárak vagyononának felosztása ügyében. A meg­egyezést a napokban alá is fogják írni. 100 cseh-szl. horondírl fizettek ma, ianuár 22-én: Zürichben 15.55 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsben 212700.— osztrák koronát Berlinben (2 569000000000*—német márkát Emberhúst eveit a Mai ívtlhos asszony? Cselédjével együtt követte el a bestiális gyilkosságot A magyar ellenzők megegyezési Keres a kormánnyal Fel akarják adni a passzivitást — Folyik a költségvetés vitája — Súlyos ellentétek a demokratikus szövetségben. át AB "W iV. ovi. 18. (761) szám « Pénfeh « 1925 ianiiEr ^ más W' _ 'ávtiF >Mb m wqsF .1®f mm blotizetesi arai oeüolúoii. évente WASf 300, félévre 150, negyedévre 76, jEtta havonta 26 K6; külföldre: évente ijglr ájuK ám jSjP**^* havonta 35 Ké jpkf jt IS á Er És[ TOgjjjF á Szerkesztőség; Prága. II.. 8tépán JS SztOVeWMSZfáÓi ÚS Í0%M§ZÍW1SZfoÓt beleid* **e*ftes**ő. Csz&éiT dr. Szövetkezeti fifenzéfoi ffáviofo ypoÚMfcmi na&iÍBz&im ***** Jstwán

Next

/
Oldalképek
Tartalom