Prágai Magyar Hirlap, 1924. december (3. évfolyam, 274-295 / 722-743. szám)

1924-12-17 / 286. (734.) szám

Szerda, december 17. Egy zempléni nagyközség eltűnt vagyona = Mezőlaborc, december 16. (Saját tudósi tónktól.) Keletszlovenszkó legkeletibb határán fekszik Mezőlaborc köz­ség. A forradalom után nagy forgalmú hely lett a 'különben csendes község, mert a csem­pészéseik legnagyobb részét itt bonyolították le. Ezek a részben legális szállítások és csempészések főleg abban az időben voltaik divatosak, amidőn még Kriskó Mii útin agrár­párti szenátor volt Zemplén tdjhataknu zsu­pánja. Krisiköt a kormány menesztette, de a mindent tudó rossz nyelveik azt beszélték, hogy nem is nagyon bánta, mert saját, ha­talmasan felszaporodott gazdasági ügyeinek kellett szentelnie munkáját. Már a prevrát előtt is amolyan jómódú, ..ötveniholdas^ ur volt, ma pedig egyik legvagyonosabb em­bere Kelé tszlo venszkónak. Pedig nem ártana a történelem számára összegyűjteni azokat az eseteket, amelyek az ő közigazgatási hatalma alatt történtele. Mezőlaborc község a nagy szeszszállitá- sok idején elhatározta, hogy minden liter szesz titán, amit a községen keresztül visz­nek, tiz korona vámot szed. A legális és ille­gális kereskedők szívesen fizettek és Így körülbelül 250.000 koronára tehető az az összeg, amely ezen a elmen befolyt Kis János vasutas, községi bíró kezeihez, aki az összeget a rettegett főszolgabíró, Hé­rics Martin kezeihez fizette le megőrzés vé­gett. Ugyanakkor vicinális utak karbantar­tására körülbelül 80.000 korona, elkobzott csempészpénzek, kihágása büntetések stb. ói­mén körülbelül 100.000 koronás kisebb téte­lekkel együtt összesen mintegy 500.000 koro­na folyt be a község pénztárába, illetve He- ricz főszolgabíró kezeihez. A kis ruszin községben hosszú ideig senki sem akadt, aki merészelt volna érdek­lődni az iránt, mi történt ezzel a hatalmas összeggel. Csak azt látták, hogy az utak romlanak, a hidak korinadnak, hogy a közlekedés a szomszéd falvakkal a szó szoros értelmében életveszélyessé kezd lenni és soha senkinek sem jut eszébe azokat restaurálni, — Ruszin sors ez a republiká- ban, — mondogatták és legfeljebb suttogni mertek egymás között. Ekkor azonban letelepedett a községben egy fiatal ••ügyvéd; aki mindenképp azornyolt,: hogy járásbiróságot szerezzen Mezőíabotc- nak. Micsura tábiaelnök ©ívben hajlandó is volt az ügyet ajánlani, de csak az esetben, ha Mezőlaborc magára vállalja a szükséges hivatalos helyiségek és bírói és tisztviselői lakások építését. Ehhez azonban pénz kellett, jól jött volna tehát a félmillió. Igen ám, de ennek nyoma veszett. Hericz Mártont az­óta tartósan szabadságolták és csak any- nyit tudtak róla, hogy teljesen elszegénye­dett és adósságokkal küzd, A hozzá intézett kérdésekre eleinte ki­térően válaszolt, majd egyszerűen kijelen­tette, hogy a pénz nincs meg, de nem tanácsos senki számára, hogy firtassa, hová lett, A községi vibor ennek ellenébe bátor­ságot kapott és felszólította Hericzet, hogy' záros határidőn belül számoljon el, mert el­leneseiben, tekintet nélkül mindenkire, meg­teszik a feljelentést. Időközben a községet egymásután pterlik, részben hitelezők, részben azok, akiknek le­foglalt pénzét a felsőbb hatóságok kiadni rendelték, de azt semmiképp sem tudják megkapni, egyszerűen azért, mert a pénz ninos meg, a község pedig szegényebb az utszéli koldusnál. így azután nem csak fél­milliós vagyonát vesztette ■ ei, de még adós­ságai is 100.000 koronát tesznek ki. Hericz Márton a felhívásra megjelent a községben és kijelentette, hogy/ az ügyről felettes hatóságait értesíteni fogja. A község lakosai el vannak szánva, hogy szükség esetén • a megye ellen per utján érvényesítik kö­vetelésüket, noha számolnak azzal a nehézséggel, hogy a pénz eltüntetése oly hatalmas politikai s köz­gazdasági faktor zsupánsága alatt történt, mint Kriskó Mílutin szenátor. A kassai zsu­panátus valahogy tudomást szerzett a köz­ség elhatározásáról; és már hetekkel ezelőtt megígérte, hogy vizsgáló bizottságot küld ki, ami azonban még nem történt meg. JSngfol férfikalap különlegességek \l SCHÖN K. & TSAI Bratislava, 1 J ^ Lörinckapu-utca 18. 9 ! íeeeooeoooooeeooooeewaooeweooS Pia befelezik a fanakUuiiiigaf ást a naarman-pörben Holnap a védő és ügyész beszél Welmar, december 16. A tarto­mányi rendőrségi hivatalhoz föl­jelentés érkezett, mely szerint a 21 éves Orlisbauser szabóinas, aki Hannoverben mint Hizérkatom szol­gált, 1921-ben eltűnt. Valószínű, hogy Haarmann áldozata lett s a vádiratot, mely eddig 27 gyilkos­ságról szólt, máris kiegészítették 28-ra. Hannover, december 16. Tegnap délután — miután a délelőtt rend­kívül levert gyilkos ismét fölélén- kült — a két utolsó gyi'.kolási esetet tárgyalták le: a 16 éves Hormaim Bock eltűnését és Speichert meg­gyilkolását. Ez utóbbinak anyja fia véres ruháinak láttára sirógörcsö- ket kapott a tárgyalások alatt, úgy hogy nem lehetett kihallgatni. De ez fölösleges is volt, tekintve, hogy Haarmann már bevallotta ezt a gyilkosságát is. A mai nap folyamán a bíróság reméli, hogy a tanúkihallgatásokat befejezheti. Holnap jön a Haarmann és Grans vitája a bíróság előtt. (A középen álló alak Haarmann, a jobb szélen álló Grans.) szakértők jelentése, valamint az államügyész és a v édo beszéde. Moszkva utasítására erős akcióba kezdtek a francia kommunisták A forradalmi akció tervszerűsége — Miért tolódott balfelé Herriot kormányzása — Fran­ciaország pre-revoluclonárius korszaka — A P. M. H. eredeti párisi tudósítása — Paris, december 16. A harmadik iunternacionálé ötödik világ- kongresszusa elhatározta, hogy a francia bolsevista szervezeteket uj alapra helyezi és nagy érövéi hozzálát a francia proletariátus f o r ra dalin ositásá hoz. Moszkvai utasításra a szakszervezeti hagyományokból fenmaradt szervezeteket egy tollvonással eltörölték és helyükbe a kommunista agitációnak jobban megfelelő bizalmi fedőszert rendezték be. Moszkva ennek a bizalmi rendszernek Fran­ciaországra egy javított .kiadását szabta, amelynek alapja az úgynevezett sejt-rend­szer. Ezeknek a sejteknek feladata szélesebb körű, mint a bizalmi rendszeré. A. sejtek még saját pártjukon belül is a legnagyobb titoktartásra vannak kötelezve. A sejtek fel­adata elsősorban a gyáraik, műhelyek és vál­lalatok megfertőzése, az utcák, a 'kaszárnyák, az egyes magán-házak é« a magánosok meg­figyelése, ellenőrzése és esetleges megdol­gozása. Moszkvának utasítására tehát szeptem­berben a francia kommunista vezérek hozzá­láttak az uj szervezet kiépítéséhez és három hónap alatt meglepően nagy erdiményt értek el. Pontos adatokat erről, a dolog természe­ténél fogva, nehéz adni, de jellemző, hogy a hivatalos kommunista beismerés szerint az utolsó tiz hónapban csak magában a szájnál területen 619.244 kommunista szak- szervezeti tagsági bélyeggel többet adtak ki, ami 85.000 főnyi szaporodást jelent. Nagyon jellemző, hogy a moszkvai ren­deletnek, amely a forradalmi akció meggyor­sítását tűzte ki célul, az lett a következmé­nye, hogy igen sok anarchista csatlakozott a kommunistákhoz, így például az anarchista cipőgyártók, a közlekedési munkások, a pa­pirmuntkások szakszervezete mentek át a kommunistákhoz. A bolsevizmusnak ez az anarchisztikus iránya igen gyorsan hódított tért a francia munkások körében, amelyben a tett propagandája mindig kedvező talajra talált. Ez jobban megfelel a francia munkás­mozgalmak hagyományának és a francia munkás temperamentumának. Amikor a föld alatt a szervezkedés már így ei volt készítve, a francia bel- és külpolitikai eseményektől vérszemet kaptak a kommunista vezérek és propagandájukat mind nyíltabban kezd­ték a felszínre hozni. A Herriot-kormány a szocialistákkal szövetségben, az utóbbiak nyomása alatt, akik viszont a bolsovikiek nyomása alatt áll­nak, mindinkább balfelé tolódott,. Az „első forradalmi nap“ volt Jáurés temetése, ahol a kommunista párt több, mint 50.000 embert mozgósított Paris utcáin. Ezután jött a fran­cia parlament amnesztiás vitája, amely ki­tűnő propagandaalkalom volt arra, hogy pár olyan kommunistának juttassanak kegyelmet, akik a „kapitalisták világháborújában41 Fran­ciaország etilen fordultak. Ugyancsak sikerült a kommunista—szocialista nyomásra a vas­úti sztrájk következtében elbocsátott kom­munistákat állásukba visszahelyezni A köz­ponti hatalomnak az engedékenysége, vagy gyengesége a kommunista mozgalom befo­lyását és tekintélyét nagyon megnövelte a munkások körében. Még nagyobb morális Íratással volt a francia munkások körére K rassz innak és a szovjetdelegációnak Párás­ba való érkezése. Ezzel már meg is kezdő­dött a pre-revolucionárius korszak. (g. gy.) M iptlusági iClli rúnoralmű Krpelec és barátai — Vrba eltüraf, mint a kámfor — Richter János nyilatkozik Krpeíecrol — A P. M. H. eredeti tudósítása. — Ipolyság, december 16. A P. M. H. november 2ö-iki számában cikket közölt Krpelec kebelbarátjának, Vrba urnák ügyeiről. A cikknek az lett a hatása, hogy Vrba nr eltűnt Ipolyságról, mint a kámfor és azóta nagy zavar uralkodik a cseh­szlovák beszedában. A csehek állandóan szemére vetik Kr- pelecnek, hogy oly csúnyán blamálta őket Vrbával, különösen az által, hogy öt rendelte ki a légionárius szobor leleplezése alkal­mával diszszónoknak, noha ugyanakkor a hadsereg képviseletében egy tábornok és a kormány egyik magasrangu megbizottja is részt vett az ünnepségen. Ezek az emberek lekezeltek azzal a Vrbával, akiről kiderült, hogy nem más, mint egy minden hájjal megkent gazember Vrbáról kiderült, hogy facér pincér, akit 1909-ben, tizenbatéves korában a tren- cséni járásbíróság 1909, november 24-én tar­tott tárgyalásán B. 673/5. szám alatti Ítéleté­vel lopás vétsége miatt, 1914 április 22-én kelt B. 5/20. szám alatti Ítéletével nedicr sik­kasztás és csalás miatt fogházbüntetéssel sújtott. Ugyancsak Vrba urat a mahrisch- ostraui törvényszék 1923. évi junlus 25-ikén kelt ítéletével, mint harmincéves nős, hittan­hallgatót lopás és sikkasztás büntette miatt négy­havi börtönre Ítélte, amelyet hetenként egy napi szigorított böjttel súlyosbított. Ezenfe’iil a bíróság Vrba ur politikai jogait is fölfüggesztette. Vrba ur egyébként múltra is vissza­tekinthet. A bolsevizmus idejében Magyaror­szágon saját bevallása szerint rettenetes dolgokat követett el, majd fölklnálkozott kémnek és propagandistának úgy Buda­pesten, mint Prágában. A cseh-szlovák hadsereg szolgálatába is lépett, ahol szin­tén hü maradt magához és nagyobb sik­kasztást követett cl, amiért a kassai had- osztálybiróság (divlzni soud) Dt. 161/919. szám alatt Í919 május 16-án elfogató pa­rancsot adott ki ellene. Ezzel az emberrel járt heteken keresz­tül Krnelec faluról.falura vásztftrvénvsrÁkfit tartani tisztességes emberek felett, ezzel az emberrel együtt terrorizálta a hivatalnoko­kat, vele együtt szónokolt népgyüléseken és eltűrte, hogy ez az ember gyilkosságra uszítsa a népet, mint Ipolynyisken történt. Vrba ur Krpelec barátja. Hiába. Mada­rat tolláról, embert barátjáról . . . A hírhedt tanfelügyelő mosásé mtörödik hivatalával, ahol bizonyára éppen olyan rendetlenség uralkodik, mint tavasszal, ami­kor a tanfelügyelő urat három hónapra sza­badságolták és a lévai tanfelügyelőt bízták meg hivatalának rendbehozatalával. Az Ipolysági „pétka*4. Ipolyságon már régebben megalakult a „pétka44, amely ugyanolyan diktatórikus jo­gokat vindikál magának, mint prágai atyja. A pétka tagjai a következők: Krpelec, közéletünk ez ismert kitűnősége, akit nem kell bővebben bemutatnunk olvasóinknak; P a v e 1 k a, egy jámborképü cseh vasúti főnök, aki Schwartz Bertholdnak képzeli magát, pedig nem ö találta fel a puskaport; U1 c ur, a híres sörkereskedő és korcsmáros, akinek asztala mellett folyik a sötét szer­vezkedés; Klempa Mátyás volt hoíicsf, jelenleg . ipoiysági póstaíőnök, egy bájos vörösarcu ember, aki arról hires, hogy á magyar rezsim alatt Holics mellett meg­pofozott egy esehet, mert szidta a magya­rokat és aki eme nevezetességén felül a borkeres­kedelemhez is nagyon ért, mint azt a P. M. H. már egyszer megírta; végül köztük foglal helyet a zolyómi Masaryk-fák kivágó'nak atyja, a Korponáról annak idején csufon- dárosan lemondani kényszerült Sz méta na tanító, aki magyarországi kirándulásain a magyarság itteni vérianujának adja ki magát még most is, noha itt a magyar társaságban ellesett minden beszélgetést siet hírül vinni Krpe- lecnek és az elferdítésektől sem idegen­kedik. íme együtt van a díszes galéria, amely most nagy zavarban van Vrba ur miatt. Érzi a pétka, hogy megingott a talaj vezérének, Krpelec urnák a lába alatt. A pétka nem volt rest. Megindította a mentési akciót. Berendelte Ipolyságra vidéki csatlósait és ezeknek diktálja a kormányhoz küldendő tiltakozó sürgönyöket ötezer vá­lasztó nevében, akiknek állítólag Krpelec ur a bálványa. Prága messzire van innen és a pétka ilyen átlátszó trükkel akarja Prágát félrevezetni. Mondani sem kell, hogy nem kiséri siker e ténykedésüket Richter János nyilatkozata. Szükségesnek tartottuk mindezekről a kérdésekről kikérni Richter János ipolv- szakálosi plébános, volt magyar országgyű­lési képviselő véleményét, aki a legtöbbet szenvedett a diszes társaság üldözésétől. Richter János a következőket volt szives mondani nekünk: — A magam részéről — bár én vagyok Krpelec minden piszkos támadásának cél­táblája — a legnagyobb örömmel és meg­nyugvással veszem a kormány ez itteni „nagymúltú44 exponensének „áldásos44 mű­ködését. ő az a bizonyos dongó, vagy „Mistkáfer44, amely nem engedi meg, hogy a közönség nyugodtan aludva beletörődjék minden jogfosztásba, de ő egyszersmind az a bizonyos állatka is, amely az orvosi tudomány szerint beleviszi a szervezetbe a kiütéses tífusz bomlasztó bacillusait. _______________________________(-.-) — (A Jókai Egyesü et nagyban készül a centennáriumra.) Komáromi tudósítónk je­lenti: A Jókai Egyesület a februári országos centennárium ünnepre műkedvelőivel Jókai Mór Aranyember című darabját adja elő a kultúrpalota színpadán. Az előadás rendezé­sére Fiilöp Zsigmond bankigazgatót nyerte meg a Jókai Egyesület, akinek vezetése alatt a legjobb műkedvelő erők vesznek részt az előadásban. ===== Cipői ===== CSAK „iAílf-- INAI VEGYlím KASSA, FŐ UTCA 2ö. 177* 41

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom