Prágai Magyar Hirlap, 1924. december (3. évfolyam, 274-295 / 722-743. szám)
1924-12-03 / 275. (723.) szám
2 Szerda, december 3. Mi van Ruszinszkó rokkásitjaival? Se illetőség, se nyugdíj — Ne vigyen a kormány politikái a rokkant-ügybe — A P. M. H. eredeti tudósítása — Ungvár, december 2. November 15-én a ruszinszkói hadirokkantaik, özvegyek és árvák ungvári csoportja, a ruszinszkói nemzetgyűlési képviselők bevonásával tartotta meg népes értekezletét. Elhatározták, hogy sérelmeiket memorandum és interpelláció alakjában a parlament elé viszik. Munkatársunk felkereste a rokkant- ügyet alaposan ismerő, a központi elnökséggel szoros nexust fentartá Gorej János rokkant, csoportelnököt, aki a többi köz-ött ezeket mondotta: — A ruszinszkói rokkantak helyzete a kormány részéről tanúsított érthetetlen nemtörődömség miatt kétségbeejtő, öt év alatt alig-alig sikerült valami jelentéktelen eredményt elémiök. A képviselők utján a parlament elé terjesztendő memorandumunknak főbb pontjaiban, kérik: a) A rokkantak illetőségének rendezését, a Dérer-féíe törvény hatálytalanításával. Ha nem kérik az illetőséget a hadirokkanttól és özvegytől, amikor adóznia, fiának katonáskodnia kell, ne kérjék akkor sem, amikor kenyerét biztosítandó valami állásra pályázik. b) Radikális intézkedéssel szüntettessék meg a rokkantak mai áldatlan helyzete, ne vigyenek még ebbe a kimondottan gazdasági harcba is politikát. Amikor a cseh rokkantaknak meg van odahaza állami támogatással a műhelye, legyenek meg mindezek a ruszinszkói rokkantak részére is. A véradó részesítse egyenlő elbánásban a repubfika minden rokkaníját! Az alkotmány módosítása nélkül mms meg a lehetősége annak, hogy a németek részt vegyenek a politikában Prága, december 2. Megemlékeztünk tegnap a német polgári pártoknak gablonzi gyűléséről, amely hatalmas proklamáció volt a német ellenállás egységes frontja mellett. Hatalmas megnyilatkozása volt annak, hogy a németek jólaktak, a kormány politikájával és nem hajlandók statiszta szerepei játszani abban a politikában, ahol a kisebbségi jogokat tiporják és ahol a kisebbségi nemzetek számára a farkasvermeket készítik elő. A gablonzi gyűlésnek legjelentősebb momentuma Medinger képviselőnek levele volt, amelyet a ma reggeli német lapok bőven ismertetnek. Ez a levél kijelenti, hogy a német poétika mindent elkövetett arranézve, hogy az aktiviz- mus utján a cseh politikát az elkövetett hibák jóvátételére bírja, de ma minden fáradozását tökéletesen eredménytelennek látja. A költségvetési vitában való részt nem vétel logikus válasz volt a német javaslatok örökös elutasítására. Amint nem volt értelme annak, hogy a németek részt vegyenek a költségvetési vitában, épp olyan céltalan a további parlamenti munkában való részvétel. Mi érett, komoly' emberek' vagyunk — írja Medinger -— mi minden más államban betölthetnénk helyünket a törvényhozás testületében, vagy a kormányban. Lármás obstrukciőt épp úgy nem akarnak folytatni, mint ahogy nem hajlandók tovább játszani a statiszta szerepét. Komolyan akarnak dolgozni és nem húzódnak el a felelősség alól. Az alkotmány módosítása nélkül azon- bán nincs meg a technikai lehetősége annak, hogy törvényhozásban részt, vegyenek. Mivel a kormányzáshoz szükséges kétharmad többséget sohasem szerezhetik meg, fölvetődik az a kérdés, hogy miképpen járjanak el. A parlamenttől való távolmaradás becsületesebb lenne, mint a diéták felvétele Ungvár, december 2. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A ru- szinszkói kormánysajtóban egy re-másra támadások jelentek meg Korláth Endre dr. ruszinszkói magyar ellenzéki képviselő elten, amelyekben állandóan hangoztatták, hogy a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetsége bomlófélben van. Az egyes pártokban ez a saj- tóhiresztelés nagy megütközést keltett s hogy a hamis hírekre megadják a méltó választ, András napján közel kétszáz párttag jelent meg a különböző pártok kebeléből Korláth Endr é nél. Elsőnek a kér esz tó ny szociai is ta párt ruszinszkói kerülete részéről hangzott el fölfoöszöntő, amelyben a képviselő elleni sajtótámadásokról is szó volt. A nagy éljenzéssel fogadott feíköszöntö és bizalmi nyilatkozat után a kisgazdapárt elnöksége részéről szivhezszóltó, a kisgazdatársadalom gondolkodásából fakadó üdvözlő beszéd hangzott el. A kisgazdapárt is mélyen elítéli a konkoiy- hinfő ellenségekéi és a képviselő iránt törhetetlen bizalmát és ragaszkodását aZ egység tántoríthatatlan megőrzésében látja. Nagyjelentőségű volt, hogy a bizalmi nyilatkozatok során a ruszinszkói iparosszövetség nevében az iparosszövetség elnöksége részéről Vargha N. munkácsi kiküldött üdvözölte a képviselőt, hangsúlyozván azt, hogy az a pártbontási akció, amely az iparosságot ki akarta vonni a magyar pártok szövetségének kebeléből, kudarcot fog vallani ezután is, mint ahogy kudarcot vallott a választások alatt. A vidéki kiküldöttek közül számos felszólalás és üdvözlés hangzott el. így az ugynevzett erdőiközi (beregi) magyarok nea törvényhozási ellenszolgáltatás lehetősége nélkül. Abból az illúzióból, hogy a Prágában való szereplés által valamit el lehet érni, az elmúlt öt esztendő kigyógyitotta a németeket. A németek távolmaradása esetén sem lehet a németek ellen erőszakosabban eljárni, mint eddig. Az abszenciának morális hatása rendkívül nagy lenne. Az bizonyos, hogy a költségvetési vitától való távolmaradás következő lépéseként a parlamenttől való távolmaradás akciójára kell gondolni. Ezt azonban nem lehet addig megtenni, amig a német nép erre föl nem hívja a képviselőket. Szólt az Írországi és az indiai módszerről és arra a konklúzióra jutott, hogy a németek számára legalkalmasabb harci eszköz a legszigorúbb passzivitás lenne, melyet úgy kell keresztülvinni, hogy ezáltal semmi rendzavarás ne történjék, amellyel kapcsolatosan a németeknek abszolút loyálisan az állam alapjára kell helyezkedniük. mánypárti képviselők vidéki akciói elten folytat, hogy a pártszövetségben rejlő politikai erőt megvédelmezze. A máramarosi magyarok nevében Ács L. Sámuel hozott meleg üdvözletét. Korláth Endre dr. meghatva mondott köszönetét a személyének szóló üdvözleteként és kifejtette, hogy nem tartja illőnek az ünnep éltetést akkor, amikor annyi elbocsátott tisztviselő és munkanélküli iparos és munkás nélkülöz és szenved, de mivel ennek zz üdvözlésnek messzebbmenő céljai vannak és a magyar pártok kebelében lévő egység kidom- boritását szolgálják, örömmel üdvözli a megjelenteket. Ez alkalommal ismét látja, hogy a magyarság megérti egymást és most a különböző pártállása tagoknak alkalmuk van egymást szem tői-szembe megismerni. Beszédében kijelentette, hogy ne várjanak tőle most nagyjelentőségű nyilatkozatokat, mert hiszen a jövőt nem is a kis politizálás, de az Isten ujja fogja irányítani és az Isten ujja fogja a letiport magyar nemzetet ezen a területen fölemelni Kitért azután a vádakra, különösen pedig arra, hogy barátai gyönge- séggel vádolják. Sohasem engedném meg —- mondotta a vádra —, hogy testvéreim fejjel menjenek a falnak. Még ma nem vagyunk abban a helyzetben, hogy jogainkat gyakorolhassuk, de a kormány mégis nemsokára számolni lesz kénytelen velünk. Ekkor majd kiköveteljük magunknak, hogy egyenlő állampolgároknak tekintsenek a többi nemzetekkel és holmi morzsa jogokért, vagy ígéret- cafatokért oda nem adjuk magunkat. Addig azonban küzdőnünk kell, amelyhez az erőt az összetartásból merítjük.. Végül megköszönte, hogy bizalmat öntöttek belé választói, valamint azt is, hogy az egy ség mellett oly impozánsul nyilatkozott meg a pártszövetség. WCTB—HWIHB———W—BBB vében Demjén András bátyúi kisgazda mondott tartalmas beszédet és ismertette a kis- i gazdatársadalom küzdelmét, amelyet a korIfliifcS® megngikifkozAs a rnszinszftói magyar pártok egysége mellett Bizalmi nyilatkozatok Korláth Endrének Csütörtök: BRUCKNER GYŐZŐ dr.: A MikuJáskultusz eredete és jelentősége. II. Péntek: Ifi. INCZINGER FERENC. Adj nekem egy kis kertecskét (Vers.) Szombat: HÉNRY BORDEAUX: Tűz falun. Vasárnap: MÉCS LÁSZLÓ: Az öregek. (Vers.) —- NEUBAUER PÁL: A vén színész. A Mikulás-kultusz eredete és jelentősege (Résztet a szerző most készülő néprajzi müvéből.) — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Bruckner Győző dr. December hónapjának több napjához igen érdekes és eredeti népszokások fűződnek. E hónap legjellegzetesebb népszokásai: a Mikulás-járás, a Luca-nap népies játékai (kotyulás, vagy paiázolás) és a karácsonyi misztériumok. Az utóbbi kettő már kiveszőfülben van, ellenben a Miklós-napnak, mint a gyermekek napjának megünneplése oly általánossá és népszerűvé tett, hogy ennek eredetét és jelentőséget kutatná nemcsak érdekes, hanem egyenesen müvelödésíörténdnii feladat is. A Mikulás-nap a jó gyermekek napja és bizonyos keleti miszticizmus kiséri. A gyermekek titokzatos módon történő megajándékozásában nyilvánul Keletnek e miszticizmusa, amely a naiv gyermeki létekre csodás voltával hat. A Mikulás-kultusz eredete Keletről jött Nyugatra és a legszorosabb összefüggésben van Szent Miklós mirai püspök életével. A katholikus egyház nem kevesebb, mint* 17 Szt. Miklóst ismer, de ezek közül legnépszerűbb és legismertebb a IV. század közepén élt mirai püspök, akit barii Szt. Miklósnak is szokás nevezni, mivel tetemeit Bari nevű olasz városban (Apulia) helyezték örök nyugalomra.* Miklós püspök életéről hiteles adatok nem maradtak fenn és igy rá vagyunk utalva a legendákra, amelyek meseszerűen kiszínezik élete történetét és valóságos csodagyereknek tüntetik fel a kis Miklóst csecsemő korától kezdve. Már mint csecsemő a jóság, szelídség erényeivel tündökölt és any- r.yira vallásos volt, hogy szerdán és pénteken egész napon át böjtölt és csak napnyugtával szopott. Már ifjúkorában csodákat tett és Jézus nevében meggyógyított egy béna asszonyt. Mint Mvra püspöke Diok’eciánus római császár ideje alatt tömlöcbe jutott, de Kon- stantinus kiszabadította s utóbb részt vett volna a niceai zsinaton 325-ben, ahol állítólag síkra szállott A.rius tévtanai elleti. A niceai zsinat résztvevőinek névjegyzékében azonban hiába keressük öt. Sok csodás tette után * Dr. Georg Rietsdrel, St- Nilkolaws und dér Niiko- lausíag. (Leipzigei Ililustir. Zeitung, 1908 dec. 3. Nr. 1314. 1012-1014 1.) állítólag 352-ben december hó 6-án halt meg. A december hó 6-iki Miklós név jelzi a naptárban az örök életre kelt szentnek emléknapját. Miklós egyéniségének sok nemes vonását örökítette meg a legenda. A jóság tökéletes mintaképe; mindenütt segít és önzetlensége páratlan. Az éhezők gvámoJitója, a hajótöröttek megmentője* Szt. Miklós és mindenekelőtt az ártatlan gyermekek valóságos védőszentje. Myrában, püspöki székvárosában, éhség dühöngött, mire ő megjelent álmában egy szicilLi gabonakereskedőnek és meghagyta neki, hogy a hajó gabona- rakományát Myrába szállítsa és ezzel megmentette városát a biztos pusztulástól. Ezt a jelenetet Lukas Cranach megörökiette egyik szép olajfestményén,** amely Grimma egyik (Gottesackerkirche) templomában van. Egy másik legenda szerint Miklós püspök maga szaporította ipeg Myrában a gabonát és lisztet és azért lett azután ő a pékcéhek védőszentje és ettől fogva szimbolikusan 3 darab kenyérrel ábrázolták. Védöszentje lett ő még a hajósok céheinek is és e minőségben jelvénye a horgony. Miklós csodatevő képességét minden egyes legenda, mely róla szól, feltűnően hangsúlyozza. A Miklós-kultusz keleti pro- venieinciáját árulja el az a legenda, amely * Lukas Crawadh megörökítette azt a jelenetet, midőn szent Miklós 1 ecsenidesitfi a tengeren a vihart. (A képet közli a Leípzíger IMustr- Zeitung i, b. 1013. lap.) ** A képet lásd u. o.!. b. Omlett krachmandlival, vagy knédli adómártással Prága, december 2. A kormány szolgálatában álló német hivatalos, amelynek célja a sajtónak és a politikusoknak informálása, tegnapi száma- bán vezető cikket közöl a Times ismert közleményéről, amely Cseh-Szlovákia pénzügyi politikája fölött mondott kemény kritikát. A hivatalos nem tud érveket felvonultatni a Times közleményével szemben, de az olcsó szellemeskedés fegyveréhez nyúlt és annak röppentyűit eregeti. Azzal vigasztalódik, hogy a Times közleménye nem bír a dogma erejével és azt nem szabad úgy felfogni, mint a londoni Citynek, vagy egész Nagybrittaniának nézetét. A Times közgazdaság! konyhafönöke — írja a vezető cikk ~ omlettet készített, amelyet erősen megsózott és élvezhetetlenné tett és amelyet azzal akar ízletessé tenni, hogy krach- mandlikkal disziti körül. Erre a elrontott omlettre éhesen csaptak rá azok a prágai kosztosok, akiknek ez majdnem jobban Ízlett, mint a friss libatöpörtyü vagy a jó zsíros sótett. Különösen kifogásolja azt, hogy a Prager Tagblatt kapott legmohóbhan a londoni omlett után és feltűnőnek tartja azt, hogy a Prager Tagblatt egyidöben közölte a Timessel a közismert kritikát. A Prager Tagblatt és a Times viszonyáról szólva eszébe jut a hivatalos szeílemeskedö szerkesztőjének a következő vicc. Egy galíciai Becsbe utazott, hogy a hitelezőivel rendbe jöjjön. Hogy célját elérje, feleségével azt eszelte ki, hogy bécsi hitelezői előtt megindító szavakkal fogja elmondani, mint támadták őt meg útközben és rabolták el pénzét. Amikor a férj utrakelt, fölkereste egy szomszéd az asszonyt, aki hangosan jaj- veszékelni kezdett. Miért sírsz oly keservesen? — kérdezte a látogató. Hogyne sírnék — mondotta az asszony — amikor éppen most támadják meg a rablók az uramat és viszik el az egész vagyonát. Ezt a viccet applikálja a hivatalos és kijelenti, hogy a Prager Tagblatt játsza ebben az esetben a, jajveszékelő feleség szerepét. Feltűnő és régen nem tapasztalt jelenség, hogy a hivatalos vezércikke erősen antiszemita húrokat penget, amit igazol az is, hogy a Times cikkét egy akcióra vezeti vissza, amely akciónak jellemzésére elég a Timest vissza- felölrol olvasni. Ilyen szellemeskedésekkel szórakoztatja a kormánysajtót a hivatalos informátor, ahelyett, hogy komoly érveket vonultatna fel. Nem tetszik neki a Times kritikája, mert azt szeretné, ha minden újság konyhafönöke a cseh-szlovák kormány számára kedves eledelt szervírozna a publikumnak: knediiit adómártással. Hét olasz munkás halába Róma, december 2• Foligno közeiében hét munkás, akj azzal volt elfoglalva, hogy a vasút elésftriíikáíásáfaoz szükséges kábeleket lerakja, 26 méter magasságból lezuhant és szörnyet halt. A szerencsétlenség oka az egyik vastraverza ' kettétöróse volt. szerint a szent a török szultán pohárnokát, aki különben keresztény rabszolga volt, megszabadítja. E pohárnok örökké busult hozzátartozói után és mindőn a szultán éppen Szt, Miklós napján kérdi tőle, miért bánkódik annyira, ő azt feleli, hogyne szomorkodnék, mikor hozzátartozói ma mind Szt. Miklós napját ülik. A szultán hetykén vetette oda rabszolga pohárnokának, hogy hiába magasztalják a szentet, még sincs annak hatalmában, hogy őt megszabadítsa. Ebben a pillanatban nagy szélvihar támadt, melyben Szt. Miklós elragadta a pohárnokot és hozzátartozóihoz vitte, éppen mikor az a kelyhet a szultánnak nyújtotta volna. Más alkalommal az egyik kolostor házfőnöke megtiltotta a szerzeteseknek, hogy Szí. Miklós fehuagasztalására zsolozsmát énekeljenek. A szerzetesek igen zokon vették e tilalmat, mire maga Szt. Miklós lépett közbe és vitte dűlőre a barátok jámbor szándékát. Éjjel hirtelen megjelent Szt. Miklós a házfőnöknél, hajánál fogva kiabálta azt ágyából, földre teperte és virgáccsal jól elpáholta addig, mig jajgatására a rendtagok be nem siettek cellájába és a földön fetrengőt vissza nem tették ágyába. A házfőnök nem Szabott többé korlátot a szerzetesek jámbor óhajának és azok ezentúl szabadon énekelhettek szent éneket Szt. Miklós tiszteletére. Szent Miklós fonyitő eszköze ez alkalommal a virgács és ez az alapja annak, hogy Szt. Miklóst és a Mikulást ezentúl állandóan kapcsolatba hozták a virgáccsal, amely jelenség nélkül az utóbbi már többé el sem képzelhető. (Folytatás következik.)
