Prágai Magyar Hirlap, 1924. december (3. évfolyam, 274-295 / 722-743. szám)
1924-12-16 / 285. (733.) szám
Kedd. december tff. Á kormány uj törvényjavaslatai Prága, december 15. A legközelebbi napokban fogja a kormány beterjeszteni a parlament elé ama törvényjavaslatát, amellyel a kormány további három évre kap meghatalmazást külkereskedelmi szerződések kötésére s ideiglenes élet- beléptetésére. Fezt a törvényt az a körülmény tette szükségessé, hogy a cseh agrárpárt a legutóbbi időben a Benes által kötött szerződéseket nem akarta ratifikálni, miáltal a jeles külügyminiszter igazán kellemetlen helyzetbe került. Ha a javaslat átmegy a nemzetgyűlésen, Benes a kereskedelmi szerződéseit minden további nélkül fogja kihirdetni a törvények és rendel etek gyűjteményében. Egy másik törvényjavaslatában a kormány póthitel engedélyezését kéri, amelyre a hadi károsultakról szóló törvény végrehajtásánál lesz szükség. Végül a rusziiiszkói községi rendtartásra vonatkozó törvény javaslata is még karácsony előtt kerül a ház asztalára; ennek lényegét múlt számunkban ismertettük. Az uj vadászati törvény javaslatát a földművelésügyi minisztérium már elkészítette, egyelőre azonban még nem hozza azt nyilvánosságra. Baeran mártiriuma Prága, december 15. A képviseöházban Lodgman ar., Knirsch és társai a következő interpellációt nyújtották be az igazságügyminiszterhez: „Néhány hónappal ezelőtt a Pilsen-Bory-fogbáz udvarán egy Sus nevű felügyelő, aki légionárius, volt szolgálatban, mialatt a fegyencek egy órás előirt sétájukat végezték. Egy tisztjelölt hozzálépett és megkérdezte tőle, hogy a fegyencek melyike a hírhedt Baeran. Tudni akarja, mert evvel az emberrel el kell bánni. Sus felügyelő erre kezével feltűnően Baeranra mutatott és a fegyencek előtt hangosan azt mondta, hogy nem részesül arrrarésein valami különös bánásmódban. „Úgy keze'jcik öt, mondta, mint akármelyik más gonosztevőt, mert irt' vagyunk róla győződve, hogy már régen ki kellett volna égezni. Adja kölcsön revolverét és én lelövöm azt a kutyát/4 Baeran panaszt emelt a házvezetősép’- nél 'és az ügyet megvizsgálták, azután áttették a fegyelmi bizottsághoz és néhány hétre • rá kitudódott az eredmény: Sus felügyelőt megrótták, ami azt jelenti, hogy három évig nem léphet elő — papíron, mert tényleg elméleti a büntetés. Ez az elkövetett durva sértéshez viszonyítva nagyon csekély büntetés annyival is inkább feltűnő, mert Sus felfigyelő már többször követett el hasonló kihágásokat és mindig csak megrovásban szesült. A történtek durva volta arra indítja az alulírottakat, hogy megkérdezzék az igaz- ságügyminisztertöl: 1. Tud-e a tényállásról? 2. Megelégszik-e evvel a cs hely bünie' se! i ezt a. hihet ./.én esetet tekint\" 3. Mii :ai>- : hogy ez csak ritkán esíiv g, dékozik tenni, hogy a jövőben a felvi? t!5- jvagy igazak-e azok a híresztelések h- a .személyzet ne-’ köveihesseu cl ilyen durva légionáriusok Baeram gyakran durván Mn* bánhalmákat? 4. Biztosítékot tud>e arr*. réz- * íalmazták?“ Hárem tok mlnisKterelRöt ö! hs!HlraK£Kek IMIM nak, főleg a miridita és a malissor katolikus törzsek között. A tiranai kormány Podradec fölött kihirdette az ostromállapotot. A kormány elleni mozgalom az északi Malessiától a deh Dibráig terjed. 4 jeleli! lapéit széria! Ilsrrio! le lm mondani Paris, december 15. A/ Ecbo de Paris szerint kamarai körökben meg vannak arról győződve, hegy ha Herrict betegsége elhúzódik, a kabinet le fog mondani. Az erre vonatkozó döntéseket azonban január előtt aligha fogják meghozni. E jelentest, melyet azonnal Herriot megbetegedése után a jobboldali lapok kolportáltak, föníartással kell fogadni, tekintve, hogy az orvosszakértök szerint íicrrlo* állapotában máris erős javuiás észlelhető. Öt nap óta a szombatról vasárnapra virradó éjjelen aludt először jól a miniszterelnök, remény van a gyulladás lokalizálódására s valószínű, hogy 10 nap múlva már elhagyhatja az ágyat. Az orvosi bulletin szerint a beteg állapota változatlan, hőmérséklete 37.8. Painkvé lesz Hemot utóda? Paris, december 15. Herriot visszalépését mindinkább szélesebb rétegek veszik biztosra. A Millerand-féíe ellenzék lapja, az Avenir ma azt Írja, hogy Herriotnak több heti nyugalomra van szüksége s ezért lemondása valószínű. Utódját is látni vélik már Paitüavér.ek, a kamara elnökének személyében, aki jelenleg is helyettesíti a beteget. Egészen bizonyos, hogy számos miniszteri tárcát más politikusokkal töltenek be. Radikális körökben meg vannak győződve, hogy a szocialistákkal való szövetség nem tartható ienn s hogy ismét a köztársasági koncentrációhoz kell nyúlni. Az Avenir szerint ha Painlevé kormányra jut, Caillaux politikai működése biztosra vehető. E hirt csak a legnagyobb íentartással lehet fogadni. Paris, december 15. A Herriot betegségéről hallatszó legújabb hírek a miniszterelnök állapotát fölöttébb súlyosnak mondják s így már ez okból is Parisban biztosra veszik lemondását. Esterházy iiizi a nyílra! íönféngszéh előtt Ma kezdődött meg a főtárgyaíás — Mi vast az elkobzott levelekben? (xx) Nyílra, december 15. (Nyitrai tudósítónk teleíonjelentése.) Ma délelőtt kezdte tárgyalni nagy érdeklődés mellett a nyitrai törvényszék Esterházy Lujza grófnő kémkedési és hazaárulás! bűn-' pörét. A grófnő védelmét Jabloniczky János dr. nemzetgyűlési képviselő, pozsonyi ügyvéd látja el. A bíróság negyed tíz órakor vonult be. Esterházy Lujza, aki egyszerű szürke sportruhában jelent meg a törvényszék előtt, nyugodt hangon válaszolt az elnök kérdéseire. Mindenekelőtt kéri, hogy magyarul védekezhessen, mert a szlovák nyelvet nem bírja, majd az elnök ellenkezése ellenére ragaszkodik a magyar nyelven való tárgyaláshoz, mert a német nyelvet sem biria tökéletesen. Az elnök . kérdéseire elmondotta, hogy Esterházy Lujzának hívják, 1899-ben született Nyitrán, nyitrai illetőségű csehszlovák állampolgárnő. Bűnösnek nem érzi magát. Az elnök kérdéseire elmondja, hogy Ostenburg Őrnaggyal tényleg többször találkozott, de nem olyan értelemben, mint a vádirat mondja. Ostenburgnak menyasszonya mintegy három éve és találkozásuk is családi jellegű volt. Az őrnaggyal találkozott Budapesten és másutt is. Nem tudott arról, hogy Ostenburgnak milyen tervei vannak, in rt az őrnagy ezekről nem tett neki említést. Az őrnagy 1921-ben jegyezte el és a házasság eddig azért nem jött létre, mert Osteaburgot csak a polgári hatóság választotta el első feleségétől, már pedig ö, mint jó katolikus nem mehetett addig hozzá, amig egyházilag is nem kap erre engedélyt. A Károly-puccs idejében Sopronban tartózkodott, ahol az egyik kórházban volt ápolónő. Ekkor nevezte ki Károly király Ostenburgot ezredessé. Itt is csak mint menyasszonya érintkezett Ostenburggal és sohasem volt szó közöttük a cseh-szlovák köztársaság egységének megbontásáról. Nem is érezte magát olyan fontos ező- mélyiségnek, hogy ilyen terv niegvaíósitá- sár- gondolt volna. Az elnök itt felmutatta a vizsgálat során lefoglalt és a vád tárgyát alkotó leveleket és megkérdezte a vádlottól, hogy ő irta-e azokat. A levelekben említés van téve a fehér gárdáról, a bolsevizmusról'és a ma- g; -lengyel barátságról. Miért irta-e levelei " — kérdezte az elnök. A leveleket én irtain — válaszolta Esterházy Lujza. Tarnovszky gróf a nagybátyám, Tihalovszky nevű hölgy pedig ismerősöm, akivel Budapesten találkoztam először. Nagybátyáin mutatott be neki és megkért arra, hogy mutassam meg neki a magyar főváros nevezetességeit. A hölgyet rövid ismeretségünk alatt rendkívül megkedveltem. Politikáról nem beszéltem vele, csak ember-baráti és társadalmi kérdésekről. Én a keresztény világnézet és a fajvédelem győzelmét kívántam s mivel ö j is hasonló nézeten volt, összebarátkoztunk. I Erre vezethető vissza, hogy levelet irtain hozzá. Fehér gárdáról nem volt tudomásom, csak hírből halottam, hogy európai fehér gárdát akarnak szervezni a vörösök ellen. Ez azonban csak terv maradt, A levélben említést tett Szlovenszkó és Ruszinszkó eícsaíolásáról is, ezt azonban nem gondolta erőszakos elszakltásnak, annál is inkább, mert a békeszerződés kiegészítő irata biztosítja a népek önrendelkezési jogát. Különben is szubjektív érzelmeit és gondolatait vetette papírra és nem gondolkodott komolyan e kérdésről. A leveleket tekintve azt, hogy a lengyel pósta nem megbízható, egyik ismerősével: Poszlovszky gróffal akarta Lengyelországba küldeni. Krakkóban az illet'' elvesztette a levelet. Az elnök ezután felolvassa a vádlottnak a rendőrségen tett vallomását. Majd áttértek a tanúkihallgatásokra. Herr rendőrfőta- nácsos elmondotta, hogy kormáiryutasitásra házkutatást tartott a vádlottnál és a lefoglalt Ostenburg leveleket ott találta meg. A vádlott ezt tagadja. Jabloniczky védő megállapítja, hogy a házkutatásról nem vettek föl jegyzőkönyvet és ellenzi Surek katonai szakértő kihallgatását, mert a tanú a katonai kémiroda főnöke és igy elfogult. A biróság ennek ellenére a tanút kihallgatja, ami ellen a védő semmiségi panaszt jelent be. A tanú a magyar—lengyel szervezkedési és barátságot államellenesnek és a cseh-szlovák köztársaságra veszélyesnek mondja. ítélet az esti órákban lesz. Brauimg sulvos beteg Paris, december 15. Jelentettük már, hogy- Braíiting svéd miniszterelnök megbetegedett. Mint a Paris Sóit Stokholmból újabban jelenti, a miniszterelnök állapota veszélyes és komoly aggodalomra ad okot. ¥ oi fi it ÉJ§ WM msmnmw || g*, <&s &iaxvm43kdkwr1Uhi4£mM, i«éi>l«®3Feáe*és éasffcloe# üvegezés, a Ba«*K*I*B»ea«ai „|fíiolI“ ftépvilseteíe főíeiaftaía fsfoi'ensxftő és ÜCsass ir&&2Zie}r*5. — EM flaBPSOS. Velfei a«4Ör*ét*«nueS és M*«nrraa be^e»«9e^éselc. fcN Fcfe-utfca $1* ......- Koiice — Kassa ssss 11 s_ Belgrád, december 15. A tiranai poli.i- kai biróság Ahmed Bég Zogu, Éliás Briony és Schefket Berlazi volt albán miniszterelnököket, továbbá Mufit Libohovo volt minisztert in contumatiam halálra Ítélte. — Lapjelentések szerint a felkelők tért hóditahet, hogy a feleségem ne küldött. De ha küldött, akkor hun van? Amint igy keresgélt, gondolkozott, tekintete ráesett a kosár fenekére s az arca elsötétedett: — Hát persze! Mért nincs leves, meri a gyerek kilö- työgtetíe. Mert egész utón ugrált, mint a bolond. Hirtelen haragú ember volt: — Na, megájj, Gyuri! Derekáról lecsatolta a nadrágszijat s popén — mikor Gyuri négykézlábra állt, hogy sapkáját a zsák mellől rácsapja a verebekre, — a háta mögé lopakodott, aztán hegyibe sózott: — Veréb kö-11. A levest meg kiíötyögte- ■fed? — Nesze! — suhogott a nadrágszij, csak úgy csattogott. Gyuri gyerek a verébfogás lázából felrettenve, hamarosan azt se tudta, mi van vele. A malom szakadt-e rá, vagy mi. De mikor apja kezében meglátta a nadrágszijat, nagyot ordított, aztán futóra. Meg sem állt hazáig. — Édesapám megbolondult — szepegfe anyjának, mikor haza árt. — Ujant csapott rám a nadrágszijjal, még a bugyogóm is ki- hasatt. < .Az asszony rosszat sejtett: — Mér vert meg? — kérdezte aztán, mert tudta, hogy az ura nem verte meg ok nélkül a gyereket. . — Én nem tudom, — vakarta az ütés helyét Gyuri. — A levest emlegette, hogy aszongya, kipötyögtettem. Az asszonyt hirtelen elöntötte a méreg: — Nem megmondtam, hogy ne ugrálj. Most ahun a! kilötyögtetted édesapád levesit! Bizonyosra vette, hogy az ugrabugrálásbán kiesett a borosüveg dugója s a leves kifolyt az üvegből. Elkapta a gyereket, aztán hegyibe! Most meg ö verte el. Ezalatt Kanász György visszament a kosárhoz, megette a babot. Még mindig mérges volt, de aztán a boros üveg kiengesztelte. — Ügyes asszony ez a Kati! — állapította meg magában, aztán nagyot nyújtózott. — Most iszok egyet a babra! Az üveget levette az ablakból, meglö- työgtette, kibillegtette a dugót. Tenyerével megtörölte az üveg száját, aztán a lábát szétterpesztette és neki készült az iváshoz. Felét is kiissza egyszerre, olyan szomjas. Még a szemit is behunyta, hogy a bor véré váljék benne. Nagyot húzott. A legelső korty azonban a torkán akadt, az üveget hirtelen lekapta a szájáról s az arca fanyarra torzult: — Mi az ördög ez? Az üveget a világosság felé fordította, nézte. A „borban “ zsír darabok úsztak. Úgy érezte., hogy menten megüti a guta. Szentül azt hitte, hogy a felesége sietségében a bort beleöntöttc a zsíros üvegbe. Nagyot káromkodott: — Mer mindig máshun jár az esze! Az üveget földhöz vágta, hogy ezer darabra törött, aztán nagy mérgesen hazament. Majd megtanítja az asszonyt! Mikor a konyhaajtón belépett, a felesége éppen akkor fenekeire a gyereket. Hogy igy gazember, úgy gazember! Majd adok én neked kilötyögtetni a levest. Kanász György nagyot kiáltott: — Ne bántsd azt a gyereket! Az asszony eleresztette a gyereket s rábámult az urára: 'V- Meggyűlt? — mondta meglepetten. — Meg, — villant rá az ember. — Ez a gyerek csak gyerek, de te asszony vagy! A menyecske nem értette: , — Hát aztán? — Hát aztán? — vörösödéit el az ember, aztán rákiáltott az asszonyra. — Micsináltál a borral? Az asszony sűrűén pislogott: — Miféle borral? — Amit beleöntöttéí a zsíros üvegbe. Az asszony mindig jobban összezavarodott: — A zsíros üvegbe? — kérdezte áraulva. — Abba hát! — toporzékolt György. — Ujan sós vót, mint a sunkalé, oszt akkora zsirdarabok úszkáltak benne. Az asszony nagyot nézeti: — Megitta kee? — Itta az öreg ördög! — sercentetí az ember undorodva. — Úgy vágtam fodhöz, hogy ezer darabra törött. A menyecske felsikoltott: — Krisztus Anyám!... Hiszen az vót a leves! Most az ember nézett nagyot: — Miféle leves? — Amit a Gyuri kilötyögtetett. Aztán elmondta a leves történetét. Kanász György elröstelte magát, nem szólt, visszament a malomba. Az asszony eloidalgott a szobába. Csak szegény Gyuri gyerek szépé -tt a kuckóban. Hogyne! Mikor ő itta meg a leves \: hVria 'ét. Hozzá '-étszer is.
