Prágai Magyar Hirlap, 1924. december (3. évfolyam, 274-295 / 722-743. szám)

1924-12-14 / 284. (732.) szám

t i Vasárnap, december f4. — (Változás a „Református nap“ műso­rában.) Mivel közbejött akadályok miatt H. • Xsighy Ella ónok mii vész nő Nagyváradról az ■ oímgvári református napra nem jöhet el, he- í/yette Séra János tárogialómestert sikerült /megnyerni a szereplésre. Tömés árny iné Nagy "Erzsébet lvleyett Kavasclt Anna szaval, akit i'Jngvár közönsége előnyösen ismer pompás szerepléseiről. A koncert jegyei elővételben -már csaknem mind elkeltek. Balázs ungvári könyvkereskedésében december 12-töil még ' kapható jegy mérsékelt számban, (o) — (Betörtek az érsekujvári nagytrafikba.) arsekujvári tudósítónk jeleníti: Csütörtökön toajnal- >ati ismeretlen tettesek betörtek a Kisfahidii-utcá- >an lévő nagyi ralikba s onnan 29.000 korona értékű rafikárut elloptak. A rendőrség nagy apparátussal olytatja a nyomozást, mert a nagytrafikba rövid dőn beiül harmadszor törtek be s a tetteseket egyszer sem sikerült elfogná. A gyanít az, hogy mind a három betörés tettesei azonosak. — (A koldulás megszüntetése Léván.) Léváról jelenti tudósitónk: A városi közgyű­lés a szegényügy intézményes biztosítására és a koldulás megszüntetésére vonatkozó ja­vaslatok előkészítésére utasította a tanácsot. Egyben elhatározta a közgyűlés, hogy a sze­gények karácsonyi segélyezésére társadat? ’ ikciót indít. — (A kávéházi közönség ellen katonákat vezető főhadnagyot elmegyógyintézetbe szállították.) Léváról jelenti tudósítónk: Klain Ödön, Léva város vezető városbirája a kép­viselőtestületi közgyűlés utasítása értelmé­ben a lévai katonai parancsnokságnál elégté­telt kéri a város közönsége részére egy fő­hadnagy által elkövetett súlyos incidens miatt, amiről mi is megemlékeztünk. A kato- lai parancsnokság az eset fölött sajnálatát !ejezte ki és kijelentette, hogy a főhadnagyot megfigyelés végett a nagyszombati elnie- tyógyintézetbe szállították. Ha egészséges­nek bizonyul, akkor a hadbiróság elé állítják. 4gfH2uE!»y«fc Legfinomabb Ma CIPéMRÉM — (A volt magyar államjavak értékelé­se.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti tele­fonion: A Magyar Távirati Iroda jelenti: A békeszerződés értelmében az idegen állami szuverenitás, alá került volt magyar területe­ken fekvő volt. magyar államjavak értékelé­se ügyében az általános kérdések tisztázá­sa, valamint a Párisban székelő jóváíételi bi­zottság előtt folyó értékelési munka pro­gramjának megállapítása végett szombaton reggel a következő bizottság érkezik buda- pestre: Schweizer, a Comitté des Biens Ce- des elnöke, Firth angol, Rigetti clasz és Koller az utódállamok közös delegátusa, valamint Mammot titkár. xx Sárgaság és csalánkiütés néhány nap alatt megszűnik, ha szigora tejdiátát haszná­lunk és 2—3 evőkanál Saraikéit étkezés előtt félórával megiszunk. \x Fővárosi nívójú uriszabóság MAR- KOVICS és S A KULIN Ko§lce, Fő-utca 48. Telefon 697. sz. xx Angol import féríiszöveíek ENGLÁN- DÉR és MARKOVíCS cégnél, Kosice, Fő­utca 48 Telefon 697. sz xx (Mnuthner Frigyes dr. ügyvéd), tör­vényszéki hites magyar tolmács, Prága II-, Lützowova (Marianská) ul. 43. sz. — Tele­fon 46—98. Vállal fordításokat a magyar nyelvből német és cseh nyelvre és megfor­dítva. isfcrnifcí I. Prága, PfUfopg 26 Elsőrendű férfi és női fehérneműek, kelen­gyék, blúzok és pongyolák. 24li C i ő i == CSAK „FH/k laK«“ MAL VEGYEN KASSA, FÖ-UTGA 25. 1779 £©©©e©©©©©e©©©©©ö8©©ee©©©9©©©©©©# | ^ngol férfikaiap | | kfitönlegességgsk i © S ® o I SCHÖN K. & TSAI. Bratíslava, 3 © Lőrinckapu-ufca 18. 3 o©ooo»ooo0oaooo©ooo©o®Q0O00©©©oo Uj zeiae Régi zene, uj zene — lehetségesek-e az ilyen elnevezések a zene világában, ahol nincs uj és nincs régi tartalom, nincs uj, nincs régi forma? A zene az egyetlen művé­szet, amelynek anyaga a legelvont,abb, a ieganyagiatlanabb: a levegő, a hang. A han­got fokozni lehet, lehelt tompítani, ritmusválto­zásokat, dinamikai variációkat kieszelni, de mindez a tartalom és a forma lényegén nem változtat. A zene az egyetlen tér feletti mű­vészet, mert lényege az idő. Mégis beszélünk uj zenéről és ez csak azért lehetséges, mert az, amit újnak nevezünk, egy rendkívül ér­dekes, szinte metafizikai megfordítás követ­kezménye: térből idő, időből tér lett. A klasz- szikus zene tisztán metrikus jellegű volt, míg a képzőművészet minden eszközzel a teret és a tér felosztását ábrázolta. A mai pro­gramzene ezzel merő ellentétben áll: valódi térbeli cselekményt akar kifejezni, térbeli tör­ténéseket. És annál meglepőbb, hogy abban a pillanatban, amikor a zenénél ez az uj for­dulat bekövetkezett, a képzőművészet, tehát az eddigi térmüvészet az idő rihifiesát rögzíti meg. Az, amit ma expresszionizmusnak neve­zünk, a festészetben a perspektívát elveti, megtagadja a teret és időritmust — varázsol elérik. A metafizikai megfordítás lényege te­hát ez: A programzene tartalma térbeli cse­lekvés, az expresszioníizmusé időritmus. S amíg a zene mai eszménye a legtökéletesebb módon visszaadja azt, ami a kauzális világ­ban történik, addig a képzőművészet a tér átugrásával arra törekszik, hogy közvetlenül lelki történéseket közvetítsen. Csak ez a megfordítás magyarázza meg a különben ért­hetetlen tényt, hogy van uj zene. Hogy Stra- vinszky ötperces zenekari- darabjai egy uj elemet, a groteszket vihették bele a zenébe, hogy Schönberg drámai hősnője egy félóra hosszat mozog a színpadon és nem énekel, hogy Rathaus egy- témával kezdi meg máso­dik szimfóniáját, amely tíz taktus után lebu­kik s nem tér többé vissza, hogy Krenek ér­telmetlen hangzavarokat produkál, hogy W el­lesz tényleg azt adja vissza, ami lelki törté­nés , hogy Bartók s Kodály szinte melódiát- lan, tiszta íitemiségre lefokozott zenéjükkel egész újszerű hatásokat váltanak ki, mindez egyedül ebből a metafizikai • megfordításból következik. Stravinszky zenei ötletei dom- bormiivek. Felbukkannak, ragyognak és le­buknak. Térbeli alakot öltő összes ürítése az időnek ez a zene, amely groteszk kell, hogy legyen, mert a tér alaköltései megszokoítsá- güknál fogva sohasem lehetnek annyira frap­pánsak, mintha az idő térbe ugrik: a meg- szokottság ellentéte, az ötletszerű-eredeti, a nem- várt-lelteteflen és mégis lehetséges, ez a groteszk elem Stravinszky művészetében, amely ma az egész világot meggyőzte a ma­ga igazáról. Schönberg megteheti azt, hogy drámai hősnője olyan tagi ejtésekkel kiséri a lelki történést kifejező zenét, amelyek csak aláhúzzák azt, amit a zen-e tényleg kifejez és amit megértenénk drámai történés formájá­ban akkor is, ha a színpad nem állna előt­tünk: mert zenéje nem melodikus vonalveze­tés, hanem abszolút alkalmazkodás a drámai történéshez magához, Ez az uj ellentétben áll a wagneri zenedráma felfogásával, amely­ben még a mester sem tudta a szót és a zenét annyira egybeolvasztani, hogy elhittük volna neki azt, hogy egységes voltuk szükségszerű. Rathausnak jogában van az úgynevezett fő­témát tiz mással helyettesíteni és ezzel a ténnyel minden a rchi tektonikus szabályt meg- dönteni. ha az egyik téma a másikból folyik és az egytételes szimfónia egy óriási foko­zás. Krenek hangzavarai harmóniában csen­dülnek, ha nem abból a régi elvből indulnak ki. hogy zene az. ami fülünket kellemesen érinti és megértjük, hogy a fül csak közve­títő, de a megértés igazi gyönyöre az agy­ban székel. Uj zene uj embert követel: azt az embert, aki megértette, hogy változás az élet lényege és mindaz, ami neki kedves, szép és értékes, viszonylagos valami. Uj zene, uj ember: minden szép és értékes és minden lehetséges. Neubauer Pál. Várkoly-aukíró a Keletszioveaszkói Múzeumban Kassa, december 13. Aukció. Valami kimondhatatlan szivszo- rongás fog el, ha ezt a szót hallom, hiszen lényegében nem más, mint az „árverés” Pergő dob helyett kalapács üti le az árat, a végzetes szó itt is: „Ki ad többet érte“. Csak talán az árverés tárgya más, mint az auk­cióé. Dobra az kerül, ami az élethez kell, ka­lapács alá, ami az élet megszépítésére való. De mind a kettő lezárása egy darab múltnak. Az élet után pontot tett a halál, vagy sors­csapás, az aukció a gondolatjel, amely uj fe­jezetet kezd. Várkoly János nieeenzéfi földbirtokos szenvedélyes műgyűjtő lehetett. ízlés, miiér­telem, tudás van minden hagyatéki tárgyán s amint szerte van rakva a rengeteg műkincs, nem az otthon melegében, ele üzletszerűen, kirakatba téve, még így is sugározza azt a nagy szereteted, amellyel a gyűjtő egy hosz- szu életen át összeszedte, tartogatta a szebb- nél-szebb holmit. Képet, por cellán t, bútort, szőnyeget, régi fegyvert, antik órát, szobrot, apróságot. Egy élet van belegyüjtye a hol­miba. Minden darabhoz egy emlék fűződhe­tett, ami a magában is drága kincs értékét csak megsokszorozhatta. Mert van itt valódi, pozitív érték renge­teg. Ott egy Patina Jacopo-festmény, a XVI. századból (a mester egy képe körül nagy kavarodás volt nemrégiben), — ott Peter Laer, Bannbuccio, holland mester képe a XVII. századból. Aztán a Tenniers iskolájá­ból való van Abshofeu két fára festett képe, az egyik a mübecse mellett abban is raritás, hogy szignálva van, ebben párja csak egy ismert még, Berlinben. A XVII. század hol­land művészete több értékes darabbal van képviselve, de különös lokális értékei a kép- gyűjteménynek a régi Szlovenszkón élt fes­tők munkái Czaűsziik (Lőcsé), Gustav Müiler, Herrnanin Kern (Liptóujvá-r), Sturider, aki Stökhohnból vándorolt be Lőcsére s ott ra­gadt — a szerelem rózsaláncaiban, stb. Az öreg ur szoros baráti viszonyban élt a 90-es évek „fiatal” piktor-nemzedékéveil; a gyűjte­ményben ott látjuk Horovitz Lápót, Feszty Árpád, Komáromi-Kaitz Endre, Pataky Lász­ló, Rippl-Rónai József alkotásait. Rendkívül értékes a rniniatürgyüj-temény. Angol, francia, osztrák munkák, minuciózus alapossággal megfestett portréik, nagy részük a legnagyobb minta turisták: Theer, Schwa- ger, Oppitz, Agricola, Eybl, Festi szignálásá­val. A bronzszobrok közül M. Rosso karakte­risztikus „Nevető nagymama” című szobra válik ki. Ki győzné elsorolni a rengeteg elefánt- csontfaragványt, herendi, Alt-Wien, Fischer- fél-e poTcellánt, besztercei, holicsi fayance-ot, erdélyi, perzsa, sumali, karamán, ferahán, moszu-1 szőnyeget. A rengeteg kincs között a csodaszép bútorokon akad meg a szemem. Többek közt egy XVII. századbeli holland sekretáren, a külső szárnyas ajtó mögött egy kapusz-erü architektúrával bíró titkos rész, ennek ajtaján s a körülötte sorakozó hét fió­kon művészi tájképek. Az egyik megsérült, azt Pettenkoffen festette újra a többi stílusá­ban. Ez maga értéket jelent az alkotója miatt. A többi? ... Egy szépség között leélt, szépségnek szentelt élet ma még csoportban beszélő ta­núbizonysága az aukció anyaga. És holnap megkoppan a kalapács. Jönnek igaz müvé- szetszerelmesek és jönnek parveniik (sajnos, ezek többen), akik széthordják a sok drága­ságot, ki azért, hogy gyönyörködjék bennük, ki azért, hogy azzal a gyöngyházzal berakott japán paravánnal födje el a — múltját. Újra vándorútra indul az a porcellán gyaloghintő, amelyből hajporos dáma száll ki egy térd- nadrágos lovag karjaiba, díszíteni egy kényes vitrint s pár év múlva, ha egy uj múlt zárul le. újra — kalapács Iá kerülni. Ha az ember minden régiségnek utána mehetne, ha az a finomművű női íróasztal el is tudná mondani, ki irt rajba és mit irt rajta, mennyi könny és mennyi mosoly múlt el fölötte — az lenne a regény. (*) A lévai színházat a jövő évre Is Faragó kapta meg. Lévai tudósítóink jelenti: Léva közgyű­lése most tárgyalta Faragó színigazgató kérvényét. A közgyűlés az 1925- évre a városi színházat Fa­ragó részére biztosította. A hathetes szezont május —augusztus hónapokban kell tartania. A szlovákok a magyar szezón egyharmad részére már régebbel? igényt jelentettek be; ezt most úgy módosították, hogy évente hét különböző napon tartandó szlovák kulturelöadásra igénylik a színház termét. (*) Björn BJönison a norvég nemzeti színház igazgatója. Krisztiániából jelenük: A norvég nem­zeti színház igazgatósága Björn Björnsont bízta meg a színház vezetésével. (*) Faragnék Rimaszombatban. Rimaszombati tudósítónk jelenti: Szerdán este kezdte meg Rima­szombatban Faragó Ödön színtársulata int hétre tervezett szezónját. Rimaszombat magyarsága lel­kes szeretettel fogadta a magyar színészetet és hogy ez a kis város ezúttal is helyt fog állni a ma­gyar kultúra pártfogásában, mi sem bizonyítja job­ban, mint hogy az elsőrangú helyek már bérletben elfogytak. A megnyitó előadás telt ház előtt folyt 1c. Szin-re ikerült Zilahy Lajos törőhnetszett magyar vigjátéka, a Süt a nap. melyben Rimaszombat kö­zönsége megismerte és azonnal megszerette Fe- rcnczy (Fleisch-er) Máriáimét, melegen üdvözölte régi kedvenceit: Faragó Ödönt, Farkas Pált, He- gycssit és Hcgyessinót, kik kitűnő játékukkal össz- hangzatos előadásban hozták ki Zilahy üde levegő­jű darabját. (*) A Renaissance-Sziuház jövő heti műsora. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Renaissanee-Szinház jövő heti műsora a követke­ző: Hétfő és kedd Szeretni, szerda Waterlooi csata főpróba, csütörtök Waterlooi csata bemutató elő­adás, péntek, szombat, vasárnap Waterlooi csata,' vasárnap délután Kis muszkák. Az esti előadások fél 8 órakor, a délutáni pedig fél 4-kor kezdődnek. (*) Fenevad. Budapesti szerkesztőségünk je­lenti telefonon: Tegnap este mutatta be a Nemzeti Szinház Waíter amerikai író Fenevad című vígjáté­két, amelynek alapgondolata az, hogy a legride­gebb amerikai üzletember lelke mélyén is ott van a szerelem. A darab teljesen rossz és hiába volt a szülészek minden igyekezete, nem tudták a darabot a bukástól megmenteni. Odry Árpád, Várady Aran­ka, U-ray Tibor és a többiek nagyszerűek voltak, de a darab ürességébe ők sem tudlak lelket önteni. (*) Á Dalles jegyében áll a berlini színházi élef. (A P. M. H. berlini tudósi tójától.) A berlini színházi üzemnek két szenzációs sikerű darabja van. Az egyik Bernhard Shaw Szent Johannája, amely ugyancsak az -idén került színre Pécsben és Buda­pesten is. A másik a bécsi Hans Müiler uj darabja, a Tokaji, amelynek berlini bemutatója megelőzte a bécsit és a budapestit- A Tokajinak szenzációs si­kere van, a színház, amely játsza, estéről-estére zsúfolva van. Hans Müiler u.i darabjának is vannak apró fogyatékosságai, üres, unalmas részlete1;, azonban mégis toronymagasságban áll a német sziumbirodalom produkciói felett cs méltán sorako­zik a régi bécsi iskola erősségei, Schnitzler és Saltén legsikerültebb darabjai mellé. A berlini elő­adásban a darab kvalitásai pompásan érvényesül­tek a főszereplők, Emil Jannings és Carola Toeile révén. A Szent Johanna és a Tokaji sikerétől el­tekintve, a berlini színházi üzemről kevés mondani­valónk van. A színházak üresek, nagyon-nagyon nagy deficittel dolgoznak és éppen ezért a direk­torok nem mernek nagyobbszabásu dolgokkal pró­bálkozni. Egyedül a Lessimg-Theater kivétel, ahol eddig párisi revüket játszottak, az igazgatóság azonban most rátért a komoly szrnmüirodalomra és német klasszikusokat kit 1 tivál. Újabban a régi fran­cia darabok is ismét színre kerülnek, főként a ma­gyar publikum által a budapesti Vígszínház háború előtti műsorából ismert bohózatok. Egyebet alig lehet írni Berlin színházi életéről; az egyhangú­ságba és kedvtelenségbe a karácsonyi és újévi he­tek sem fognak változatosságot hozni. Faragó Ödön szlovenszkói magyar sziníársu- latának műsora Rimaszombatban: Vasárnap délután: Piros bugyelláris. Hétfő: Szent Péter esernyője. Kedd: Dorina és a véletlen. Szerda: Rózsalány. Csütörtök: Fehér és fekete. Péntek: Tatárjárás. Szombat: Vén gazember. Vasárnap délután: Árvácska. Vasárnap este: Vén gazember. Horváth Kálmán színtársulatának műsora Ungváron: Vasárnap délután és este: Nótás kapitány. (Kará­csonyi Illy vendégfelléptével.) Hétfő este: Nótás kapitány. (Karácsonyi Illy ven- dégfeiléptével.) Kedd este: Nótás kapitány. (Karácsonyi Illy ven- dégíelléptével.) 1kúrák AttfiiniB EEHSFEHEEESHE’lTj I 'ml X.T Jk! „J 11 II P li 11 W 1 i. IS IP iS* ménnyel használható székrekedés és ennek következményei ellen u. m. étvágy- é« 1 I emésztéshiány, felfúvódás, sárgaság, máj és lépdaganat, aranyér, elkóvéredé | í agyvértódulás. vérbőség stb. Sok esetben elegendő már néhánv evőkanállal is. — Kapható minden gyógyszertárban és iobb füszerüzletben J I w lümánöl íseüi t饀szteia*!& össze Kiőstafía ________ *

Next

/
Oldalképek
Tartalom