Prágai Magyar Hirlap, 1924. december (3. évfolyam, 274-295 / 722-743. szám)

1924-12-13 / 283. (731.) szám

crmmrjmGmf/mrAF Szombat, december Iá. — {A szlovenszkól kivándorlás tudományos oka.) Bohác dr., kiváló cseh statisztikus, a NaSá Dóba hasábjain a szlovenszkói kivándorlás okai­val foglalkozva arra a megállapításra jutott, hogy a íőhiba ott keresendő, hogy Szlovenszkón oly nagy a népesség természetes szaporodása, mint sehol másutt egész Európában. Az oly nagyszámú szülést, amilyen Szlovenszkón van, csak igen gaz­dag államok, főleg nagy mezőgazdasági területek­kel, esetleg fejlett iparral rendelkező országok engedhetik meg maguknak- Szlovenszkó az álla­mok eme kategóriáinak- egyikébe sem 'sorozható, ezért az emberszaporulata kivándorol a külföldre. A Szlovenszkón fölösleges emberanyagot legfel­jebb Csehország fejlett ipara használhatná fel, ez azonban még szintén a válsággal küzd. A cikkíró arra ösztökéli az állam vezető tényezőit, hogy a ki vándorlási politikát más, helyes vágányokra te­relje. — Bohác ur, a kitűnő tudós elméletét nem az-ért tettük szóvá, mintha valami tényleg komoly tudományos értéket tulajdonítanánk annak, mert alapjában semmi újat sem mondott. Ez a teória igen ismeretes minden intelligens ember előtt, de ismeretes az abból levont következtetés is, amire Bohác ur csak burkoltan urai, az t. i„ hogy ha a szociális baj forrása a bő gyermekáldás, úgy azt mesterségesen kell megakadályozni. Igaz ugyan, hogy eme kísérlet folytán néptörzsek és nemze­tek kihaltak, ez azonban nem baj, fő a tudomány, amely győzedelmeskedik mindig: a kihalt, kiölt nemzetnek nyugta van már' minden szociális baj­tól. Ezt kívánja Bcháé ur is a szlovákoknak? Ha igen, -úgy gratulálunk újból a szlovákoknak fel­szabadító tudós testvéreikhez. Akkor már igazán nem fog a szlovák kivándorolni. — (Szomorú végii menyegző.) A párisi lapok Lyonból egy szomorúan végződött menyegzőről számolnak be. Az a két automobil, melyben a nász­nép az -esketési szertartások után a templomból •hazaindult, egy éles kanyarulatnál összeütközött. Hat személy meghalt, hat másik pedig, köztük a fiatal házaspár is, súlyosan megsebesült. — (Együtt a halába.) Ungvárról jelentik: Vé­res szerelmi tragédia játszódott le hétfőn éjjel Csap községben. Együtt táncol.ák végig a bált Valouchr Richárd pénzügyőr és menyasszonya Chladkov Antónia. Vidáman, jókedvűen tértek hajnal felé haza és otthon a pénzügyőr szolgálati karabélyával szivén lőtte a leányt, majd álla alá helyezve a gyilkos fegyvert, a saját életét is ki­oltotta. A íegyverdörrenéseket senki sem hallotta és csak kedden délután vették észre a borzalmas öngyilkosságot, amikor a takarítónő zörgetésére nem nyitottak ajtót. — (Az adórendeleteket nem azért hozzák, hegy végre is hajtsák.) Komaromi tudósítónk j-e- | lenti: A pénzügyminiszter még 1922-ben rendek- 1 tét bocsátott ki, mely szerint a házbéradóalapot mérsékelte és megengedte abból a mellékdíjak (víz, csatornadíj, házbőrfiíér, biztosítás stib.) le­számítását. Ez a rendelet másfél év múlva érke- j zeít még Komáromba, azonban csalódnék az a jó- : hiszsmíi Idegen, aki azt hinné, hogy azóta végre Is hajtották. Az 1923. évi adóból semmit se írtak j le. Az 1924- évi adók még decemberben nincsenek kivetve. De ha kivetik is, kérdés, hogy milyen adóalap után? A háztulajdonosok el vannak kese­redve a rettenetes adók miatt. Az adóhivatal a •hátralékokat a házakra sorra bekébe’eztéti. — (A magyar—eseti-szlovák határon éj­feli vámörjáratok cirkálnak.) Budapesti szer­kesztőségünk jelenti: Az észoki határ men­tén, mint miskolci tudósítónk jelenti, Bánré­vétől egész Sátoraljaújhelyig hónapok óta tömegesen ismétlődnek -meg ,a csempészések. A vámőrség, a határőrség szinte tehetetlen­nek bizonyult a csempészekkel szemben, akik a nyitott határ mentén éjjel a lcgküJön- bci&őbb utakon vitték át az áruikat Cseh­szlovákéba. A csempészések megakadályo­zására most az illetékes hatóságok elrendel­ték a fokozottabb ellenőrzést különösen pe­dig azt, hogy éjszaka az egész határ men­ten állandó cirkálással a’ adályozzák meg a vámőrök a nagyarányú csemp'szés folyta­tását. A miskolci törvényszéken egyébként a legközelebbi napokban újból egész sereg csempészési ügy kerül főtárgyaids-ra. — („Csehsz,ovák“ . . .) Nyitrai tudósítóink jelenti: A nyitrai Vola Ludu keresztényszocialista hetilap is felszáll'ást kapott a napokban a nyitrai államügyészségtől, hogy a cseh-sdovák szó a jö­vőben csehszlovák ír k írandó. A lap a felhívásnak eleget tett, de megjegyezte, hogy nem hiszi, hogy e rendelet folytán közelednék egymáshoz a két nemzet is, a cseh meg a szlovák. Mint magánfor­rásból ér te síi1 tink. a nyitrai államügyészség,/ illet­ve törvényszék több alkalmazottját megbüntették a csehszlovák szó küönirása miatt. xx MUteser, máifolf és szeplőtöl biztos sikerrel egyedül a Szrulovics C r é m véd meg. Kapható kizárólag a készítőnél, Szrulovics drogériájában, Uzhorod (Üngvár), Masaryk (Kossutli)-tér 15. — (A nyitramegyei kereskedők újabb szer­vezkedése.) Nyitrai tudósitónk jelenti: A keres­kedőkre és iparosokra vonatkozó uj törvény de­cember 1-én lépett életbe. Az ' uj törvény nagy fontossággal bír a kereskedő- és iparososztályra, különösen a szervezkedés terén. A nyitrai keres­kedők társulata és az ipartestület a közel múlt na­pokban foglalkozott ezzel a kérdéssel. Az uj szer­vezkedés módot fog nyújtani az iparosságnak és a kereskedőknek arra, hogy közös érdekeiket a törvényben biztosított erőforrások kihasználásá­val megvédjék és így nyomott helyzetüket meg­javíthassák. — (Négy év óta nem evett és nem aludt egy asszony.) Madridból jelenik: Egyik közüli faluban olyan asszonyt .kezeinek az orvosok, aki négy esztendő óta fekszik a betegágyon és azóta nem evett és nem aludt. A szívós életű beteg -egy hét óta Madridból kiszállt orvosi bizottság felügyelete alatt van, a-mely meg akarja tudni, mi a titka annak, hegy a beteg asszony olyan hosszu idő óta megél élelem -és alvás nélkül. Nagyon meglepte az orvosokat, hogy a beteg elég -erős hangon beszél és f c szfor-b ef e c sken de zés en kívül semmi egyebet nem kíván. A falu népe csak most tudta meg, milyen rendkívüli la­kosa van a községnek és azóta hogy az orvosi bizottság odaérkezett, százszám ván­dorolnak a kiváncsiak a beteg nő házába. — (Egyházi inlerdiklum NyKradivéken.) Nyitrai tudósítónk jelenti: Privígyei jelen .és alap­ján egy nyitrai hetilap az alábbiakat közli: A nya­rai püspöki hivatal, a dlvéki plébánia hívedre int-er- diiktumot mondott ki. Ez annyit jelent, hogy a plé­bánia területén született gyermeket meg nem ‘ke­resztelik, a halottakat egyházi szertartással nem temetik el és semmiféle istentiszteletet nem. tarta­nak- Az interdiktum oka az, hogy a nép eddig nem fizetett plébánosának a kérész telesért meg a temetésért. Most őrültnek nyilvánították a plébá­nost helyettesei pedig mindazt követelték, ami a plébánosnak jár. Ebből lett az egész íerge.eg és a fe'izgatotí nép még a püspöki hivatal kiküldött­jét, Sírnék Lajost is megtámadta, aki Divékre m-ent, hogy az ellentéteket elsimítsa. Ezért sujto't- fa a püspöki hivatal a hívőket a legnagyobb bün­tetéssel, amit a katolikus egyház ismer. '.Remélhe­tő- hogy az interdiíktumot rövidesen megszüntetik. — (A bíróság megsemmisítette Szemere Miklós végrendeletét.) Budapesti szerkesztő­ségünk jelenti: A budapesti törvényszék Szemere Miklós vég cndeletét alaki hibák miatt megsemmi iíette. Szemere Miklós, aki nemzetségét Huba vezértől származtatja, miután fia nem volt. hatalmas vagyonát 1908 ’olyamán sajátkezűiig irt végrendeletében noka-test vér ének, Szemere Gáspárnak ké­téves, István nevű fiára hagyta. Szemere haláila után a pörök légiója indult meg a hagyaték ny .-mán az elhunyt oldalági roko­nai részéről. Megtámadták a végrendelet érvényességét többek között azért, mert Szemere közjegyzője nem tartotta szem előtt a törvény rendelkezését, amely szerint vég­rendeletet két tanú, illetve egy másik köz­jegyző jelenlétében kell letéteményezni. A királyi törvényszék Ítéletében emiatt ér­vénytel enitette a végrendeletet, egyúttal az alperes Szemere Istvánt 100 millió perkölt­ség megfizetésére kötelezte. Minthogy a Szemere-vagyou ötven-haívan milliárd ko­rona értéket képvisel, a vagyonjogi felelős­ség, amely a közjegyzőre hárul, óriási mér­tékű. Az ügy különben fellebbezés alatt áll, az iratok már a királyi táblán vannak. Vág dr-, az örökösök perbeli képviselője bead­vánnyal fordult a közjegyzői kamarához, hogy állapítsa meg, történt-e szabály elle­nesség a közjegyző részéről. De beadvánnyal fordult az igazságügyminiszíerhes is, akit viszgálat lefolytatására kér az esetleges sza­bálytalanságok megállapítására. A Szeme- re-hagyaték körül különben már eddig is több, mint száz különféle per indult meg. —- (Újév napján kezdődik meg a shilling-szá­mítás Ausztriában.) Becsből jelentik: Az osztrák pénzügyminisztériumban lázasan folyik a shilling- számitási törvény előkészítésének munkálata. így minden valószínűség szerint a shilling-számítás már újév napján életbe lép. A shilling-számi,tás be­vezetése azonban korántsem jelenti a koronarend­szer végleges feladását és a shll1 ind-váluta beve­zetését. Az eddigi kísérletek kudarccal jártak, a közönség az 1:10 000 átszámítási kulcsot nem re­spektálja és az ezüst-shülingesek ázsióval keltek el. Felmerült ezért az a terv, hogy Ausztria 1:1000 arányban bocsásson fci uj valutát. A pénzügymi­niszter azonban ezt az ötletet elvetette, úgy hogy mégis az 1:10.000 arányit shilling lesz Ausztria uj valutája, teljesen bizonytalan azonban, hogy Hű­kor. Egyelőre csak a shiHngben való számításra vonatkozó törvényt fogja a nemzetgyűlés letár­gyalni. — (Mi lesz a uyitrai repülőezreddel?) Nyit­rai ■ tudósítónik jelenti: Mint annak idején megír­tuk, a katonai parancsnokság részéről az a terv merült fel, hogy a Nyitrán elhelyezett 3. repülő­ezredet a nyitramegyei Pöstyén községben fog­ják elhelyezni. Az elhelyezés okául azt hozták fel, hogy a nyitrai repülőtér nem alkalmas a repülő­ezred céljának. A város vezetősége mindennek el­lenére mindent elkövet, hogy meggátolja a repülő­ezred ' elhelyezését, annál Is inkább, mert tervbe vette a Nyitra folyónatk á közel jövőben való sza­bályozását. A jelek maguk arra engednek követ­keztetni, hogy a repülőezredet a város minden erőfeszítése dacára Pöstyénbe fogják áthelyezni. — (Nyolcvannyoücemeíetes ház.) New- yor'kból táviratozzak: Az ötvenegyeme-letes Wool wo r th - épü let en kísérleteket végeztek annak megállapítására, hogy a viharos szél milyen hatással van a felhőkarcolókra- A Broadway alsó felén ugyanis nyolcvannyol- cemeletes házat akarnak építeni, amely mellett a Woolworth-ház — Newyork mos­tani legmagasabb felhőkarcolója — valóság­gal el fog törpülni. Tiz pud drágakő Berlin, december 12. Moszkvában tiz púd drágakő van el­rejtve, Ebből a szovjet kormány egy pudot Berlinbe küldött, hogy ott eladja. Ennek a ,iz pudos drágakőgyüjLeménynek különös tör- .énete van. Többnyire olyan emberek tulaj­donát képezték, akik a háború kitörésekor Oroszországban éltek és mindenüket elvesz­tették. Egy német, akinek sikerült megmene­külnie Moszkvából, a következő történetet meséli el: „Hosszú küzdelem után megkap­tam az engedélyt arra, hogy Oroszországot elhagyjam. A német állampolgárok akkori­ban Oroszországban Amerika védelme allatt állottak s igy az amerikai konzulátushoz for­dultam, mert értéktárgyaimat magammal akartam vinni. A válasz ez volt: „Drága­köveket és feldolgozott nemesfémet a jogos tulajdonos magával vihet, de nem vihet aranyérméket.“ Feleségemnek nagyon érté­kes ékszere volt, amely egy pétervári nem­zetközi kereskedelmi bank safejében feküdt. Elmentem oda, hogy magammal vigyem, de ott azt mondták, hogy a safet csak egy rendőr tisztviselő jelenlé tében nyithatom ki. Másnap újra eljötem és a bankban véletlenül megismerkedtem a cári Oroszország egy ,.pristav“jával. A safet kinyitották és kivet­ték belőle az ékszert. Megkérdezték tőlem, hogy az ékszer az én jogos tulajdonom-e? Igennel feleltem. Erre jegyzőkönyvet vettek fel, amelyet alá keleti Írnom. Mikor ez meg volt a „prisíav“ kijelentette, hogy a kor­mány nevében mindenemet lefoglalja és én semmit sem vihetek magammal. Még a safe kulcsát is elszedték tőlem, Később arról értesültem, hogy a német állampolgárok safeire cédulát ragasztottak, amelyre az volt Írva, hogy a safeben lévő értékek német állampolgárok tulajdona. A cárizmusra következő szovjetrendszer ezt a tabut úgy értelmezte, hogy az összes safet kiürítette és azokat, amelyekhez hiányzott a kulcs, feltörette. Tartalmukat Moszkvába szállították. A drágaköveket, amelyek ék­szerbe voltak foglalva, kitörték az arany­keretből, azután érték és nagyság szerint csoportosítva elraktározták őket — más időkre Úgy látszik, most eljött annak ideje, hogy ezt a gyűjteményt pénzzé tegyék. Már 1921. és !922-ben azt hisszem Londonban a „gyiij- temény“ egy részét eladták és most a maradékot akarják értékesíteni.. Senkinek sem lehet ellenvetése az ellen, hogy a szovjetköztársaság az Eremitage, a Tret- jakow-muzeum és Ili. Sándor gyűjteményét pénzzé teszi, mert állami tulajdonról van szó, amelyről a kormány határoz. Arról sem akarok nyilatkozni, hogy a szovjet köztársaságnak jogában áll-e a gyűjteményt eladni vagy sem? Arról azon­ban meg vagyok győződve, hogy egyetlen német embernek sincs jogában eme drága­kövek akár egyikét is megvenni, anélkül, hogy a vétel által ne kerülne a büntető tör­vénykönyvvel összeütközésbe orgazdaság miatt. Ettől eltekintve azonban minden német ember kötelessége, hogy ne vegye meg ezeket az értéktárgyakat, amelyek elsze­gényedett német állampolgárok tulajdonát képezik.4* (*) Sarah Bernhard nem tartotta nagy mű­vésznek Ccqúelint. Nem-rég jelent meg Páréban Sarah Bernhardnafk egy hátrahagyott müve, amelynek címe- Színpadi művészet. Ebben a könyvében a híres tragika a maga szókimondó természetével sok érdekes dolgot mond el önma­gáról és niüvész'társálról. Sarah Bernhard szerint az igazi színpadi művészet abban áll, hogy a szín­padon a reális életet adják vissza és hogy a kö­zönség egy percre se higyje azt, hogy-.ami a desz­kákon folyik, az csak játék. Ennek a főkövetel- ménye az, hogy a színész teljesen beleélje magát a szerepéibe. „Én például — mondja magáról — valahányszor meghaltam a színpadon, ezt olyan .verizmussal játszottam meg, hogy sokszor :egy óra hosszat is eltartott, míg utána teljesen ma­gamhoz tértem.11 Dúsét nem tartotta a hírnevének megfelelő nagy művésznőnek és ezt a véleményét a következőkben foglalja Össze: „Senkise higyje, hogy nem ismerem el ennek a művésznőnek a te­hetségét, de Réjane művészetét többre becsülöm.11 Coquelinről a következő véleményt mondja: „Nagy s.zmész volt. de nem volt művész. Gyak­ran láttam, hogy a nyílt színpadon, ha hosszabb szünete volt, elbújt-a statiszták mögé, leült egy székre és elszundi'kálb11 (*) Az első Strauss-operaelöadás Franciaor­szágban. Strauss Rrchárdnak 'eddig még egyetlen operája sem került színre Franciaországban, most azonban Wagner mellé ő is bevonul a irancia színpadra, egyelőre azonban nem Parisban, ha­nem a vidéken. A bordeauxi Grrnd1 Théatre törte meg a jeget és még ebben a szezonban színre-' hozza a mester Salome című operáját. (*) Budapestre jön a Comédie Francaise együttese. Budapestről jelentik: Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója, a nyáron párisi( tartózkodása alatt tárgya'ásokat folytatott a Co­médie Francaise igazgatójával a színház művész- együttesének esetleges budapesti vendégszereplé­se felől. A tárgyalások akkor félbenmaraditak, de pár nap előtt Korányi Frigyes báró párisi magyar követ újból megkezdte őket, még pedig ólvan eredményesen, hogy" ma már táviratilag iközölte K1 ebeisberg gróf kultuszminiszterrel, hogy a fran­cia kormány elvben hozzájárult a vendégszerep­léshez, amely előreláthatóan júliusban fog meg­történni. Az első megegyezés már a színházzal is megtörténi A magyar Nemzeti Színház egyidejű párisi vendégszerepléséről a tárgyalások még folynak. (*) Hegedűs Gyula Bécsbe szerződött. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti'telefonon: Hegedűs Gyula kéfhónapi szabadságot kapott a Vligszinház- tól és ez időre a bécsi Raymund-Theaterbez szerződött le, ahol az Antónia férfi-főszerepét fog­ja játszani. (*) Píetro Mascagni Magyarország kormány­zójánál- Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefo­non: Horthy Miklós kormányzó tegnap délután Píetro Mascagnit és feleségét teán látta vendégül. A teán ScMoppa pápai nuncürs, Turini di Monza gróf budapesti olasz követ és a magyar közélet számos kiválósága is megjelent. (*) Novakovski orgonahangversenye Pozsony­ban. . Pozsonyi tudósítónk jelenti: Csütörtök este az evangélikus nagytemplom uj orgonáján Nova­kovski Antal, a prágai német zeneakadémia taná­ra, hangversenyzett. Noha a Rieger Testvérek re­mek hangszerén már igen neves belföldi és külföl­di művészek játszottak, talán egyik se tudott oly mély hatást elérni, mint Novakovski. Bach-iátéka világos és monumentális, az orgona gazdag regisz­ter élt főleg Springer improvizációiban ragyogtatta, mélyen megrendítette hallgatóit egy Bruckner- adagio érzésteljes felfogásával és végül Bossi csipkés hangulataival fejezte be gazdag műsorát, mely maradandó nyomot hagy majd Pozsony mű­vészi életében. A hangversenyen Actardieff pozso­nyi zeneiskolai tanár. Marteau mester egyik leg­Laterna Prága 4 raozgökép­sztnház Közkívánatra megismételve! Bella Donna di méregSseveröiié egy szerencsétlen asszony regénye. A főszerepekben: Polca Netfra. Conraol Napi Conwaii Tearle------------------------------------------------I I 7T: —---------------------------------­min i'in ii i iniii—un iii iií ■imii i nnmir-rr - ■»' 'L"n tg Vni Icáin BEM C&lfe<iOOS. i I*;s <B2Kfi ab® taáCOT H€«s>ülc«5 — —— ro*m«a jg i €»

Next

/
Oldalképek
Tartalom