Prágai Magyar Hirlap, 1924. december (3. évfolyam, 274-295 / 722-743. szám)
1924-12-10 / 280. (728.) szám
a A véderőrendszer reformja Prí :ga, december 9. A Brünnben ülésező nemzeti szocialista párt elé egy határozatot terjesztettek, mely a véderő rendszer reformjáról szól s melyben azokat az alapelveket d. lgozták ki melyek irányadók lesznek az uj törvény számára. A tervezet, melyet Klofác szenátor dolgozott ki, lényegében igy szól*. 1. Az ifjúság'általános és kötelező neveléséi 1925-ben. legkésőbb azonban 1926-ban meg kell kezdeni. 2. Ez az ifjúsági nevelés lehetővé fogja tenni, hogy a szolgálati időt kilenc hónapra rövidítsék. Ez a megrövidített szolgálati idő már 1928-ban vagy legkésőbb 1929-ben fog életibe lépni. 3. Már 1926-ban vagy 1927-ben egy divtáénál ki kell próbálni a rövidített ujoncki- képzést, hogy 1929-ig a kellő tapasztalatokkal rendelkezzen a hadvezetőség* 4. Az 1928-ig tartó átmeneti időben a szolgálati időt 14 hónapra kell leszállítani. 5. A hadvezetőség azonnal dolgozza ki a szolgálati idő megrövidítésére vonatkozó törvény tervező tét. Kramár riposztja Benes támadásaira Prága, december 9. Amint az előre látható volt, Benes brünni külpolitikai fejtegetései nyomán megszólalt Kramár. A Narodni Listy vasárnapi számában hosszú vezércikkben tette meg megjegyzéseit Benes beszédére és a megjegyzések élénk világosságot vetnek azokra az áthidalhatatlan ellentétekre, melyek a cseh politikának e két ellenséges pólusa között termáljának. A cikkben Kramár kifejti, hogy a pánszlávizmus rémét, mellyel hosszú évtizedeken át harcoltak Becsben és Budapesten a cseh törekvések ellen, Benes újból felélesztette. A cseh nép vezetői Palacky, Rieger mennyit szenvedtek a pánszlávizmus miatt és most a felszabadítottak égre földre esküdöznek, hogy nem olyanok mint ők. Minden úgy van, ahogyan régen volt — Írja Kramár — még Ruszinszkóban is, ahol Moszkvától való félelmünkben lehetetlen nyelvtanokat csinálunk, mint egykoron Ausztria csinálta keleti Haücs részére. Hogy változnak az idők! Tiz éve sincs annak, hogy Masaryk az antanthoz intézett memorandumában energikusan védte Oroszországnak a tengerszorosokhoz való jogát, amit egyébként a Ruskoj Voljiban 1916-ban is hangoztatott, hozzátette, hogy a csehek egy orosz nagyherceget kívánnának királyul. Bizonyára igazat irt, úgy ahogy a nemzet nagy többsége gondolkodott és ma, amidőn szabadok vagyunk, nem csak az antant segítségéből, hanem orosz vér árán is a cseh-sziovak külügyminiszter úgy beszél a pánszlávizmusról, miként Bécs és Budapest politikusai. A szláv nagybirodalom az orosz cár fennhatósága alatt a németek által kieszelt fantom volt, amelyet politikusai közül senki sem akart. Számunkra a szlávizmus csak az egyenértékű szuverén szláv államok politikai szövetségét jelentette, a közös gazdasági érdekek ápolása és a kulturális közeledés coljából. Benes részletesen fejtegeti a szláv közeledés nehézségeit, de az alapvető nehézségről, a bolseviki Oroszországról, amely nyugodtan adja ki a parancsot a cseh munkásoknak, hogy a német és magyar önrendelkezésért harcoljanak a kisebbségek lakta területek elszakitásáig, — nem beszélt. Szükségesnek tartja, hogy a csehek szláv politikájában megszólaljon az érzés és a szív és ez hallgat Benes előadásában oly mélységesen, hogy az ember szinte megborzad. Ped'g a csehek nem felejthetik el, hogy ha nincs orosz áldozat, úgy ma ők sem szabadok. A külügyminiszter számára Oroszország sir sóinak elismerése csupán politikai kérdés, számunkra szláv, lelkiismeretünk becsületünk, hálánk és jövőnk kérdése — írja Kramár. Benes a demokratizmusban látja a nemzeti lét biztosítását, Kramár szerint az erős szláv Oroszország, még ha a bolseviki tanulságok után tartózkodó is lenne a demokráciával szemben, sokkal erősebb záloga a cseh önállóságnak, mint a szomszédik demokráciája. Benes nagy tisztelője a nép- szövetségnek és rrm avad meg azon. nogv egy oly erő ura’kodjék a csehek fö'öu Európa, Ázsia, Afrika, Ausztrália és Amerika népei részéről, melyek közül oly kévé* barátságos érztiletü a csehekkel szemben de a szláv államok szövetségének megaiakiíasában csak az akadályokat látja. Nem h‘szi, hogy beteljesednek Bencsnek ama reményei, mely szerint a bolseyikiek az Európával való érintkezésük révén civilizá lódnak majd, mert az a véleménye, hogy ha az európaiak megszorongatják a bolse- vikiek vérben ázott kezét, úgy csak az éhező orosz nép bőrén akarnak keresni. A bolsevikeket nem fogja megijeszteni Benes, ha gyengeségének bizonyítékai után kijelenti, hogy könyörtelen lesz, ha a kom- -nunisták felforgató munkájukat Cseh-Szlo- vákiában tovább folytatják. Csodálatra méltó a háború utáni demokrácia! Pedig nem ez, csak a nemzeti érzület és az igaz hazaszeretet képes meg- 'vni Cséh-Szlovákiát attól, hogy az ő Leninje is el ne jöjjön. l€iic§ i teleié ellen Prága, december 9. A cseh nemzeti szocialista párt brünni pártoapja kapcsán a Li'dové Listy vezércikkében eme párt kebelében dúló két ellentétes irányt ismerteti. Az egyik irány — a jobb szárny — vezetője Stríbrny miniszter, inig a fiatalok csoportja Benes miniszter mögé sorakozik, aki már számtalan Ízben juttatta kifejezésre, hogy a koalíciós peikapolitikával egyáltalán nincs megelégedve, hanem a kormányt egy pártra, a saját pártjára szeretné alapozni. Benes miniszter ur meg van győződve, hogy a köztársaság politikai fejlődése okvetlenül bal felé fog orientálódni s ezt a feledést csak pillanatnyilag állította meg a nemzeti 'koalíció, mely egyébként a haladás és demokrácia kerékkötője volt. A Lidové Listy azt a kérdést tette itt fel, hogy miért nem nevezte meg Benes azt a koalíciós pártot, amely a haladás kerékkötője volna? — A válasz pedig nagyon egyszerű; mind az öt koalíciós párt külön-külön és együttvéve maga a koalíció minden haladásnak és demokráciának ellensége, örülünk annak, hogy Benes miniszter ur, ha későn is, de mégis 'ájött erre az igazságra, amelyet mi egyébként már hat év óta hangoztatunk. Irlöuna: „A fenSssaö végtelen hárohaf okoz az Allamnoir A Tribuna a közgazdasági kritika hiányáról - Rasin politikájának hibái — Az áltakarékosság aláássa az állam hitelét — A földreform gyalázata! Prága, december 9. A Tribuna vezércikke nagyfokú sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy a fiatal köztársaság első éveiben antipátia fejlődött ki a közgazdasági élet kritikájával szemben. Bizonyos méla csend keletkezett, melynek a szaktekintélyek is alávetették magukat. Kétségtelen az, hogy az egyes gazdasági érdek- csoportok nem nagyon szólalhattak meg, mivel mint érdekeltek, nem találtak volna meghallgatásra, érthetetlen azonban a köz- gazdasági teoretikus tudósok némasága. A vezető egyének hallgatnak, bizonyára azért, hogy népszerűségükből ne veszítsenek s igy közgazdasági kritika egyáltalán nincs, kivéve a napisajtót, amely azonban szintén igen szerény, mivel ha bátrabban szólalnak meg, a hivatalos vélemény rögtön az államelle- nesség bélyegét süti azokra. Rettenetesen hat a kormány hivatalos uj- ságirójának a butasága, aki a Times ismert cikke ellen a Cs. Republík^ban azt hozta fék hogy annak nem nagy hatása lesz, mivel a lap huszonharmadik oldalán közöi- tetett- A kormány újságírójának megvan a joga arra, hogy buta legyen, az a butaság azonban végtelen károkat okoz az államnak. Ha közgazdaságunk nem nélkülözné a kritikát, a Times eset sohasem adódott volna elő. Az önállóság első napjaitól, Ra in erŐskezü vezetése elnyomott minden kritikát s a nagy többség mellett csak igen kevesen akadtak, akik Rasin politikájának súlyos hibáira rámutatni mertek volna, amely hibák ma már köztudomásúak. Rasin közgazdasági elveinek súlyos hibái voltak s igy politikáiét nem. legfeljebb energiáját tudjuk csodálni. Nem lehet hinni az olyan rltakarékosság- bán, mely az állam hitelezöitő’, az állampapírok tuajdonosaitóí fél-, vagy negyedéves kamatokat von meg s ezzel aláássa az állam hitelét, mivel a jövőben nem akad olyan egyén, aki pénzét az államnak kölcsönadná, mert az állam, mint adós bármikor, a íegönkényesebben bánhat el hitelezőjével, a saját polgáraival. Micsoda szeljem nélküli, ostoba frázis az, hogy önmagunk elégítsük ki az állam szükséglétéit (Kramár múlt vasárnapi cikke. A szerk.) s ugyanakkor teljes gőzzel azon dolgozzunk, hogy az állam még meglevő kis hitelét lerontsuk. Em,e kicsinyesség és butaság beláthatatlan következményeit több generáció sem fogja kiheverni s nem akad oly pénzügyminiszter, aki itt bármit is tehetne. Valahányszor megszólalt a pártatlan kritika, ra, igy a földreform kérdésében is. Mn már nyilvánvaló, hogy a földreform annyi gyasázatot hozott az államra, hogy a külfö’dnek húsz évig van mivel foglalkoznia és nyilvánvaló az is. hogy nem az elégedetlen német és magyar nemzetiség külföldi propagandája okozta ezt, hanem kizárólag a földreform bűnös végrehajtása. Szórjatok átkot, akire akartok, a tényeket nem tudjátok eltitkolni, főleg azt, hogy a mi földreformunkkal sokkal többet foglakoznak a nyugati államok, mint mi magunk. Senki seni állítja azt, hogy a modern áMamban a tulajdonjog sérthetetlen: kisajátításnak kell lennie, azonban kellő kárpótlást keH érte adni, hogy a tulajdonos k!rn nagyobb részben fedezve legyen. Nálunk csak pusztítjuk az intenzív gazdaságokat néhány kev^s nyertes számára s a nép oly csoportjai számára, amelyek már maguk visszaadják a bőséges áldást s nem kérnek belőle többet. Elpusztítjuk a mező- gazdaságunkat anélkül, hogy bárkinek is volna haszna ebből s mindez a kritika hiánya miatt történik. ■fa kormány anatbémát kiáltott a kritikusok11 tiMllll iijipjfilsilcr léniában Paris, december 8. Az Ageoce Havas jelenti Rómából: A Rómában összegyűlt politikai és diplomáciai körökben előzetes tárgyalások folynak a biztonsági és a leszerelési kérdésekről. Egyrészt Chamberlain. Briand, Mussolini és Hyams. másrészt a kisebb hatalmiak képviselői, élükön Benes miniszterrel, a középeurópai államoknak adandó biztonságról is tárgyalnak. — A király a népszövetségi tanács tiszteletére bankettet adott, melyen résztveít a királyné, a trónörökös és a miniszterelnök is* Paris, december 9* A Maiin értesülése szerint Olaszország csatlakozik Angliáihoz a genfi jegyzőkönyvvel szemben tanúsított ellentétben. Okai a következek: 1. Olaszor szag sohasem volt elragadtatva a genfi jegyBöldközi tengeren Anglia segítségével elérheti kívánt előnyeit: 3. Olaszország Angliában erkölcsi támaszt nyer antikomumunista belpolitikájához. Róma, december 9. Ma Briand fogadta az olasz újságírókat és elmondta nekik a népszövetség keletkezesének történetét. A jelenlegi tárgyalásokra vonatkozóan megegyeztek. hogy a lényeges az. hogy a genfi jegyzőkönyvet Anglia is úgy tekinti, mint a béke szükséges garanciáját* A lapok kiemelik, hogy Rómában máris hét külü"vminiszter van jelen s igy a népszövetségi tanács ez ülése egyike lesz az utóbbi évek legfontosabbikának. _____ Szerda, december 10. ........... — —1 —-----—■ ■— El panamázták a téesőiek földbirtokait December hó folyamán a románok „rende. zik** az ügyet = Ungvár, december 9. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől-) A téesőiek föddbirtofckisajátitási ügyének ro* ; mán részről igen pikáns kulisszatitkai vannak, melyeknek nyilvánosságra kerülése után érthetővé vált, hogy a románok miért fosztották meg oly merészem a téesőleket vagyonuktól. Az ügynek mozgatója és lefolytatója Protopopescu máramarosi agrártanácsos volt, aki a íécsöiektő! elkobzott földet elpanamázta. Mikor a cseh-szlovák kormány intervenciója révén a téesőiek földbirtokügyére a | román kormány is figyelmes lett, vizsgálat indult meg a kisajátítás és bérbeadás körülményeire vonatkozólag. Ennek folytán jutott a földmjívelésügyi minisztériumnak tudomására, hogy a Técső környékén kisajátított birtokok bérbeadása körű! súlyos szabálytalanságok történtek. Mivel pedig Romániában már ez igy szokás, a súlyos szabálytalanságok elkövetőjét, Protopopescu agrár tanács őst csupán azzal büntették meg, hogy Galatzba helyezték át. Ugylátszik, ezzel az esettel áll összefüggésben, hogy a Protopopescu helyébe Bukovinából áthelyezett a.g~ártanácsos még a december hó folyamán rendezni kivánja a té- csői földbirtokok ügyét. Ezt pedig a december hó folyamán Ruszin szkóba érkező román ha tár rendező bizottság utján fogiáik végrehajtani, hogy a további bonyodalmaknak elejét vegyék. Az egyházi vagyonok vagyondézsmájának ügye Ruszinszkóban A papi és tanítói javadalmazásra szolgáló iöldek után vagyondézsma fizetendő — Egy ,, püspöki körrendelet következménye — Ungvár, december 9. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A vagyondézsma megállapításának és kivetésének idején a munkácsegyházm-egyei görög- katolikus püspökség körrendeletben értesítette az egyházmegye papjait és tanítóit, hogy a papi és tanítói javadalmazásul szolgáló ingatlanok után vagyondézsma nem fizetendő. A görögfkatoikus papok és tanítók a püspöki körrendeletre támaszkodva, ügyet sem vetettek a vagy ondézsmakivetésre. Hasonlóképpen cselekedtek a református papok és ) tanítók is, akik szintén abban a hiedelemben voltak, hogy az egyházi személyek járandóságait biztosító ingatlanok mentesek a vagyondézsma alól. Most, hogy a fellebbezési határidő is letelt és a vagyondézsma behajtását végrehajtók szorgalmazzák, a vezérpénzügyigazgatóság mit sem akar tudni arról, hogy a papi és tanitói javadalmazásra szolgáló ingatlanok mentesítve volnáhak a vagyondézsma fizetése alól, mivel a vagyondézsma alól csupán azon ingatlanok mentesek, amelyek állandóan, kizáróan és közvetlenül az istentisztelet céljait szolgálják. Mivel pedig ezen mór segíteni nem lehet, utolsó ideje elérkezett annak, hogy az egyházi ingatlanok vagyondézsmájának ügyét az egyházi vagyonok tulajdonosai: a hitközségek véglegesen rendezzék, azaz kifizessék, mert kés-e délmezés esetén a vagyondézsmá- nak hétszázalékos kamatait is terhűkre írja j a pénzügyigazgatóság. A püspöki téves rendelkezés most az egyházi ingatlanok vagyoodézsmájának ren- ] dezése terén valóságos káoszt teremtett, amelynek elrendezése újabban a ruszinszkói magyar pártok szövetségét is foglalkoztatja. Törvényjavaslatok az állami tisztviselők fizetésrendezéséről. A kormány a legközelebbi napokban négy törvényjavaslatot nyújt be a parlament elé a tényleges és nyugdíjas közalkalmazottak illetményeinek rendezése tárgyában, melyek még a karácsonyi szünet előtt fognak letárgyaltatok E javaslatok: 1. az öreg nyugdíjasok illetményeinek rendezése; 2. a helyi pótlékok felemelése; 3. póíhi- tel 120 millió korona erejéig, mely összegből az állami alkalmazottak egyszeri gyorssegélyben részesülnek; 4* a közalkalmazottak létszámának korlátozása és a pasztába. A szükséges pénz a felemelendő bélyeg- és bírósági illetékekből fedeztetik. jr 5 \ Menyasszonyi kelengyék áruháza j * ...^ "** \ Saját készítményt) finom férfi s\ és női fehérnemű, asztal- ,u». \ « \ térítők és mindennemű lenáru * % \ ---- » <j \ Árusítás nagyban és kicsinyben \ m \— 2
