Prágai Magyar Hirlap, 1924. december (3. évfolyam, 274-295 / 722-743. szám)

1924-12-06 / 278. (726.) szám

nem megbízhatókat. Ám a legfontosabb kérdés mégis az,

honnan veszik a jogot ahhoz, hogy minden felhatalmazás nélkül vexálják egy magánvállalat tisztviselőit,

hiszen a betegsegélyzőhöz az államnak semmi köze, azok alkalmazottjai nem állami tisztviselők, de főként nem alkalmazottjai Svenda diktátor urnák.

Lesz alkalmunk a központ szertelen gazdálkodásáról a tagok pénzével részletes és hiteles adatokkal szolgálni. Most csak any- nyit, hogy Svenda ur ujabbi trükkjére legalább százezer koronát fognak a munkások ráfizetni,

amit az a szerencsés négyes bizottság fog felvenni, amely végig fogja járni a húsz szlovenszkój pénztárt, hiszen valamennyinek elsőosztályu vasúti jegy, kocsi- és elsőrendű ellátási költség jár. Ezt az eredményt igazán nem lehet letagadni.

A ruszinszkói földosztás tükörképe

Részrehajlás, panama, láncolás — Az ungvári földbirtokhivatal jóváhagy mindent

— Ungvár, december 5.

(Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A prágai kormány korteseszközeként kezelt ruszinszkói földosztásnak egy kis tükörképe látszik a beregmegyei Beregrákos község határában történt földosztási esetben.

Beregrákos határában a „Dombok14 dűlőben, nyolcszáz katasztrális hold föld került szétosztásra, melyben Beregrákoson kívül Kajdanó, Cserlenő Nagylucska, Kis- és Nagydávidháza földigénylői részesültek. Alig fogtak hozzá azonban a földosztás keresztülviteléhez, már is visszaélésről beszéltek az elégedetlen emberek, amennyiben a földosztásban részt vett hét tagú községi bizottság tagjai öttől tiz kataszrális hold földig hasit- tattak ki a maguk számára a legjobb földekből, míg az igazi földigénylők legnagyobb- része csak 1—2 katasztrális hold földet kapott.

A sérelmeket szenvedő földigénylők, tekintettel .arra, hogy a tapasztalt visszaélések között van olyan is, amely szerint az egyik bizottsági tag a maga számára kiosztott tiz hold földet tovább láncolta és igy holdanként ezer korona haszonra tett szert, a ungvári földhivatalnál panasz tárgyává tették a földosztás ügyét.

Az ungvári földbirtokhivatal a panaszok alapján revízió alá vette a földosztást és november 5-én kiszállt a helyszínére, de a feleket oly későn értesítették ki erről, hogy azok közül csak néhányan jelenhettek meg. Az uj felülvizsgáló bizottság a fent elsorolt panamákat és láncolások vádját meghallgatta ugyan, de a jegyzőkönyv felvételét megtagadta. Ugyancsak megtagadta a panaszok jegyzőkönyvbe való vételét november 8-án a munkácsi földbirtokhivatal is s csak november 14-én sikerült Munkácson, a földbirtokhivatal referense előtt a visszaéléseket jegyzőkönyvbe vétetni. A referens megígérte, hogy a jegyzőkönyvet az ungvári földhivatal elé terjeszti s mégis megtörtént az a nem várt eset, hogy az ungvári föidbirtoklűvatal jóváhagyta a domboki, panamáktól biizlő földosztási tervezetet. Ezt pedig azzal a szenzációs indokolással tette, hogy a revízió alkalmával a földosztás ellen senki, semmiféle észrevételt nem tett. Az érdekelt községekben oly nagv az emiatti íölháborodás és elégedetlenség, hogy a magyar pártszövetségnek kellett az ügyet kezébe vennie és az ungvári földhivatalnál eljárnia, hogy a földhivatal erről a titokzatos mezektől irányított föiiosztási ügyről, a maga érdekében is, rántsa le a leplet.

— (Menekülés a bíró' pályáról.) Pozso nyi tudósítónk jelenti: A pozsonyi törvényszéknek határozottan pechje van a — vizs- gálóbiráival. Két hónappal ezelőtt Schramek dr. hagyta itt angolosan a törvényszéket, lemondván a nyugdíjigényéről is. Ma pedig Schramek utóda, Schaller Jenő dr. mondott búcsút a bírói pályának. A megokolás: csekély fizetéséből nem tud megélni.

=== Cipői =

CSAK „M/UjI-'1 NA!. VEGYEN

HASSA, FÖ-UTCA 29. im

rSzombat, december 6

Titokzatos inercnyiet a belgrádi amerikai konzol ellen

Béig rád, december 4.

Daytcrn, Amerika belgrádi al'konzulja, ma reggel azt telefonálta a rendőrségnek, hogy Schupic Anna nevű szeretője gyilkosság! kísérletet követett el ellene.

Mikor a rendőrség a konzul Ukásába. amely az amerikai követség épületében van, behatolt, az asszonyt holtan találta a földön. A konzul elmondta, hogy szeretője reggel vitriollal akarta leönteni

és mikor ez a kísérlete meghiúsult, hátulról revolverlövést adott le reá, amely őt fején megsebezte. Erre a konzul kiszaladt a szobából és hívta a rendőrséget. Többet nem tud. A rendőrség megállapítása szerint azonban az asszony holtteste oiyan' helyzetben feküdt a földön, amely az ön- gyilkosságot feltétlenül kizárja. Az alkonzuH, aki könnyű sérüléseket szenvedett, kórházba szátli- I tottákAz európai ipar konkurenciájától tart Amerika

Washington, december 4. Az egyes kormánytagoknak a kongresszushoz intézett évi jelentései közül Mellon pénzügyi államtitkár jelentése tegnap érkezett meg.

Az államtitkár a Dawes javaslatról beszélve megállapította, hogy ennek a tervezetnek az életbelépése az európai iparban a munka nagy ujraíölvételét jelentette, úgy hogy általa az amerikai külkereskedelem igen nagy konkurrenclát kapott.

Minden európai államban alacsonyabbak a bérek, mint Amerikában tekintve, hogy az életstandard is kisebb, s éppen ezért minden olcsóbb. Ha Amerika a külfölddel eredményesen akar versenyezni főleg arra kell ügyelnie, hogy a vámtarifa ne okozzon nagy gátlást az ipar és a kereskedelem számára.

Hogyan folyt le Károlyiék párisi gyűlése?

Paris, december eleje.

Károlyi Mihályék — amint táviratok már hírül adták — vasárnap megtartották annyiszor beharangozott tiltakozó gyűlésüket.

A „nagygyűlés44, egészen szárazon leírva, igy folyt le:

A cigarettafüstös pincehelyiségbe megérkezett Károlyi Mihály, két botra támaszkodva, szürke kopottságban, mögötte zsakettben és hatalmas aktatáskával, romantikus fekete szemre dővel, jóltápíáiit, pirospozsgás mártirarccal Vér Imre. A vezéreket éljenzés fogadja és nyomban utána az egész tömeg egyforma lelkesedéssel rázendít: „Fel, fel, te éhes proletár!44 Azután a homályból egy kövérkés ur bukkant fel, Diener-Dénes József és mint elnök, megnyitotta az ülést. Szabályszerűen leüdvözölííe a vezéreket és töredező magyarsága után franciára fordította beszédét, hogy eldudolja a franciáknak szóló obiigát hódolatot. Utána Károlyi Mihály állott fel.

Előtte néhány papírlap. „Tisztéit elv- társak!44 — kezdte és a teremben váratlanul elhangzik: „Le a demagógokkal!44 Károlyi összerezzen. A teremben zaj. Azután lassan megindul döcögve a beszéd. Természetesen előbb néhány francia mondatban bejelentette azt a kívánságát, hogy a francia sajtó vegyen tudomást róla. (Másnapra egyetlen lap sem emlékezett meg az ülésről.) Aztán azt fejtegette, hogy fel kell világosítani a francia közvéleményt arról, hogy az európai békét egyedül a Horthy-uralom fenyegeti. Lírai kitéréssel emlékezteti a jelenlévőket, hogy öt év óta eszi az emigráció keserű kenyerét, de bár még hosszú küzdelem előtt áll, amelynek eredményét talán csak az unokák érhetik meg, mégis feltétlenül optimista a végső győzelmet illetően, mert, úgymond, „a szocialista világrend kialakulását nem fogják megakadályozni még a zsidó bankárok sem44.

„Azt mondják, hogy én adtain el az országot, azok mondják ezt. akik a területi integritás jelszavával hangoskodnak. Hát nem Andrássy Gyula volt-e az első, aki feladta a területi integritást, akikor, amikor elismerte a cseh-szlovák állam jogos igényeit és őket hadviselő feleknek tekintette! Nem Horthy Miklós adta-e fel az ország integritását, amikor a flottát átadta a jugoszláv államnak. Egyedül a magyar proletáriátus volt az, amely fegyverrel szállott síkra az integritásért és azok a grófok, bárók, dzsentrik, tisztek voltak azok, akik ezt a harcot szabotálták, akik most olyan hangosak. A Károlyikormány éppen a Vix-jegyzék miatt mondott le.44

Ezután néhány közismert frázist puffog- tatott el a keresztény kurzusról, a zsidó bankárokról, a Magyarországon uralkodó gazdasági és erkölcsi anarchiáról.

— Mi ezzel szemben a mi programunk? -- vetette fel a kérdést. — Ne akarjunk túlsókat, számoljunk le az erőviszonyokkal, — mondotta rezignáltan. — Én meggyöződéses szocialista vagyok, a szocializmus integrális részeit vallom, ennek komoly és végleges formájának vagyok a Ilivé. Mégis azt mondom, hogy

a magyar nemzet tulkicsl, a munkásság túlságosan csekély, a szocialista világrend kialakulásában tehát Magyarország úttörő nem lehet.

— Mi lehet tehát a cél? Elsősorban a Horthy-diktatura megbuktatása...

„Vezér, adj fegyvert a kezünkbe és mi megyünk előre!44 ordította el magát egy nelybesá’llu ifjú. A teremben óriási zaj támadt.

Fegyvert, fegyvert!44 kiabálnak a kommunisták. „Ugyan, kérem, maga tán elmenne?44

torkolja le egy mérsékeltebb elem. Általános kavarodás, vitatkozás, Károlyi háta mögött pisszegés és megjegyzések.

Károlyi, ezek felé fordulva sápadtan, rekedten kiabálja:

— Én is azt vallom, hogy szörnyű igazságtalanság történt Magyarországgal szemben, de az annak a háborúnak volt a következménye, amelyet a reakció csinált.

Azután nehezen visszatérve tárgyára, azt fejtegette, hogy mindenekelőtt a parasztságot kell forradalmasítani. „A földreformot elsikkasztotta az az uj Dózsa György, aki nem tüzes trónon halt meg, Kun Béla, ha egy kicsit ügyesebb lett volna..

Ezek a bánatos szavak elvesztek a kommunisták lelkes éljenzésében. Károlyi, látva, hogy sokra itt nem nagyon mehet, Összefogásra hívta föl a társaságot és leült.

Természetesen mindez nem ment ilyen simán. A teremben állandó, fülsiketítő lárma, gorombáskodás. Diener-Dénes azt indítványozta, hogy a nagygyűlés táviratilag üdvözölje Károlyi feleségét, aki a magyar reakció megdöntésén most Amerikában dolgozik..

Ebbe a társaságba tévedt be a „Ligue des Droits de THomme44 egyik beugrasztott tagja, aki, látva a fülledt pince társaságát, mortdókáját ké't-hárorn mondatra lekurtitva, üdvözölte „a szabadság földjén a 70.000 ma- gyair menekültet44. Aztán gyorsan kapta a kalapját és nyomban otthagyta a társaságot

— Vér Imrének.

— A Horthy-börtöniből jöttem ide, — kezdte és — éljen a magyar Népköztársaság!

— igy fejezte be, mire a terem visszhangja igy felelt:.

— Éljen a magyar proletárdiktatúra!

A helyzet veszélyessé vált és Diener- Dénes gyorsan belekezdett a határozati javaslat olvasásába.

De senki sem hallgatott most oda.

— Elfogadjuk.

. — Nem fogadjuk el.

— Mi is akarunk beszélni, — kiabálták a kommunisták. És valóban az asztal tetejére erőszakolják szónokukat, Illés Artúrt:

— Mi tiszteljük Károlyit, mint osztályának renegátját — kezdte óriási zajban- — De mi nem iogadhatjuk el az általa javasolt módszereket. Az ö kormányzása alatt a proletárság sorsa nem javült..

Szavai lármába fúlnak- Mindenki agitál, ordít, mindenki a székeken, asztalokon áll, már-már majdnem késre mennek. Károlyi révetegen törli homlokát. Most már egyszerre három szónok beszél, felkapaszkodik Károlyi is melléjük és mondogatja:

— Elvtársak, én szocialista vagyok, én szocialista vagyok, dehát ma otthon nem lehet proletárforradalmat csinálniSenki sem respektálja.

— Maga háborút akar, — szögezi mellének a vádat egy tizenkiiencéves siheder.

Károlyi elsápad-'

—- Én . én ..hált ez hitványság . •. — és még beszél elfúlva, botjával az asztalon kocogva, de az óriási zajban egy szót sem lehet érteni. Ekkor felugrik mellé hirtelen Veér Imre:

— A népköztársaság éltetésével az ülést b erek esz tjükA válasz megint: — Éljen a proletárdiktatúra! A vezérek elvánszorogmak. Az emigráns tömeg még vitatkozik, egy-két csoportban dulakodás, azután lassan-lassan kiürül a terem, ahol felborított asztalok, székek, cigarettavégek, letépett függönyök, összetört virágcserepek maradtak a forradalmárok mögött*

Az angol baronet mint snapszcsempésző

Newyork, november vége.

Amerika partvidékén háborúsdit játszanak. Egy tizenkét inérföldes zóna területén belül amerikai páncélosok cirkálnak. Keresik az ellenséges hajókat. A hajókon tartózkodó ellenség a snapsz- Évek óta folyik ez a küzdelem és minél szigorúbban kezelik a szesz- tilalmi törvényt, annál nagyobb mértéket ölt. A világ minden tájáról idesereglenek a kalandorok és életük veszélyeztetésével bonyolítják le a ma legvirágzóbb és legjövedelmezőbb üzletet: az amerikai szesztörvény megszegését.

Éjjel hangtalan némaság terül el a két flotta fölött, mert

ezt az üzletet csak világos nappal lehet lebonyolítani. Éjjel a reflektorok lényében a kalózok nem tudják áttörni az amerikai flotta által vont örvonalat, de nappal úgy közelednek a part felé, mintha rendes hajójáratról jönnének. A csempészcsolnakok teljes nyíltsággal közelednek az alkohol- flottához, matrózok átraktározzák a ládákat és a csolnakok zavartalanul eveznek a part felé. Aki szemtelenebb, az győz. Egészen uj amerikai irodalom keletkezett eme műveletek nyomán, uj zene, uj városrész. Amíg a szesztilalom tart, addig rengeteg ember fényesen meg fog belőle élni.

Ezt a béka-egérharcot semmi sem világítja meg jobban, mint egy angol baronet esete, aki beállt snapszcsempésznek. A londoni Guaranty trust Co. biróságilag keny- szeritette a Londonban élő Sir Broderick Hartvell angol braonetet, hogy ne nevezze többé meg ő>t is a többi között akkor, ha Amerikában információkat kérnek tőle- így tudta meg Amerika azt, hogy a baronet a snapszflotta parancsnoka és az angol nem akarja, hogy nyilvánosan mint szállít ószere- peljen, bár feltétlenül kitűnő üzleti befektetést leintene' a snapszcsempészfct- Az amerikai újságok nem restek és azonnal meginterjúvolták a baronetet, aki szívesen áll rendelkezésükre. Apja — úgymond -r- Jamaika vezérfelügyelője volt, majd nápolyi konzul. A fiú követségi titkár volt, azután végigküz- dötte az angol—búr háborút. Majd hajókapitány lett- A háború alatt katonáskodott, Gaíiipoliban megsebesült és egy hosszadalmas betegség alatt ismerkedett meg az .amerikai szesztilalmi törvény megszegésére irányuló csemipészflotta főbb embereivel. Azóta londoni snapsziizlete virágzik. Tele van amerikai fogyasztókkal. Más országokkal az angol baronet nem kereskedik.

1923 decemberétől 1924 októberéig 13 millió dollár értékű különböző alkoholt száili- tott Amerikának.

Mivel nem volt pénze, mikor az üzletet megkezdte, százezer nyomtatványt küldött szét Anglia és Amerika tőkepénzesei között s ezek a nyomtatványok kiemelték azt, hogy ezen az üzleten nem lehet veszíteni, csak nyerni- A baronet üzlete tényleg nem jár veszéllyel. Egyrészt azért, mert a legtöbb üzlet úgy van megkötve, hogy ő csak arra kötelezi magát, hogy az árut az amerikai flotta által vont határig szállítja és tovább nem törődik -vele. Másrészt azért, mert ha olyan üzletet köt. amely őt arra kötelezi, hogy az árut Amerikába szállítsa, kitűnő összeköttetései folytán ez is mindig sikerrel jár. Ö nem szab meg olyan magas árakat, mint ez most Amerikáiban dívik és igy azok, kik a beszállítás rizikóját magukra veszik, még mindig rengeteget nyernek az üzleten.

Tőkepénzeseinek mindjárt az első év leforgása után 20 százalék osztalékot fizetett és amíg az üzlet megkezdésekor 20-000 tőkéssel dolgozott, ma már csak ezer ember részesedik az üzleten. A többit kifizette, ennek az ezernek 85 százalék osztalékot fizet.

Arra a kérdésre, hogy mit tart a szesztilalmi törvény áthágásáról, egyszerűen kijelenti hogy ő mit sem tud erről a törvényről. Honnan is tudhatná? Mikor az újságíró egy amerikai lapot mutat neki, amelyben az egész törvény és a megszegésére vonatkozó büntetések benfogl altatnak, a baronet joggal kérdezi: „Ha az önök hivatalnokai ilyen pontosságai mindezt meg tudták állapítani, miért nem foglalnak le több árut?44 Az újságíró ijedten rohant el a baronettől és a Leviathan nevű óriáshajón visszavitorlázik hazájába. A hajón naponta egy njság jelenik meg s ebben az ujságiró a következő hirdetést találta: Sir Broderick Hartvell, alezredes, L-oudon SW. 1-, Haymarket 31. mindennemű borokat, viszkiket és kordiáit szállít. Telefon Regen 4541. Üzletek dróttalanul is köthetők.

Ez eléggé bizonyltja azt, hogy Amerikában mindenki annyit és azt ihatik, amit meg tud fizetni.

4