Prágai Magyar Hirlap, 1924. december (3. évfolyam, 274-295 / 722-743. szám)
1924-12-02 / 274. (722.) szám
Kedd, december 2. " ......... 1 Térffy miniszter vallomása az Esklitt-pörbesa Budapest, december 1. (Budapesti szerkesztőségünk telefon- jelentése.) Az Esküit pör mai tárgyalásán Györki Imre és Weisz Ödön, Eskütt régi védői bejelentették, hogy visszaveszik Eskütt védelmét. Az elnök ezt tudomásul vette, de hangoztatta, hogy erre csak a törvény értelmében kénytelen, mert a védők eljárását a bírói tekintély lejáratásának tekinti. Ezután Térffy Béla volt közélelmezési minisztert hallgatták ki, aki annak idején a földmivelés- ügyi minisztériumban a vizsgálatot lefolytatta. A tanú kijelentette, hogy a vizsgálattal Nagyatádi Szabó bizta meg. A vizsgálat alatt semmiféle terhelő adat nem merült föl Nagyatádi ellen, aki abszolúte intakt ember volt. A minisztérium tisztviselői is távol álltak a visszaélésektől, ha ugyan egyáltalában voltak ilyenek. Az esetleges visszaélésekért csakis Eskütt Lajos felelős. Választási képek Németországból kuláíóknak kettő. Egy elberfeídi házaspár kirtön gazdasági pártot alakított. Az elvtár- sáfcmaik minden árnyalata, bár névleg csak égj egységes szocialista párt létezik, jelentkezik mandátumért. És hogy a zűrzavar teljes legyen, a pártonkiv üllek is külön listával szervezkedtek. Valóba- Németországban tör- v-éojri kellene ttttni a kötelező szavazást. Mert aki még itt sem talál pártot, amelyre szavazhat, az megérdemli, hogy ki tiltsák az országból. Kilátások és fogadások A politikai jóslásoknak nincs mi értelmük sem. Csak a fogadásokról akarok beszélni. Tehát Stresemannra szívesen fogadnak, úgy vélik, hogy a német néppárt legalább is egy tucat mandátumot fog nyerni. A demokratáiknak is jósolnak vagy tíz főnyi szaporodást. Ami az elvtársaikat illeti, erősen fogadnak, hogy régi száz mandátumuk legalább százhuszonötre fog szaporodni. A német nemzeti párt győzelmére ki sem mer fofőnyi veszteségre számítanak. A centrum- pártra nem kötnek fogadásokat. Marx kancellár, a párt vezére felette népszerit, akár nyernek, akár veszítenek tehát, csak 2—3. mandátumról lehet szó. Mindent összefoglalva a nagy koalíciónak —' Stresemanntól Lobéig — többsége felette valószínű, de a tisztán baloldali koalíció (centrum, demokraták és szocialisták) is többségre juthat, ha a demokraták és elvtáirsak vagy 5Ö uj mandátumot tudnak hódítani. Feltétlenül valószínű végre, hogy a kommunisták meg a horogkeresztesek, mert teljesen talajt vészitettek, a kommunisták, mert a nagy tőke, vagy lia ngy tetszik, a kapitalizmus teljesen letörte a vörös veszedelmet. Még nem egészen bizonyos azonban, vájjon ez egyszerű igazság kons találását a szükséges volt-e a Reichs- tagot ház átküldeni és téli választást rendezni. Mert a tél és ez nagy baj, a választók nagy százalékát otthon taníthatja. És ekkor bekovétkezhetik a nagy meglepetés, nem a választók, hanem éppen a nemválasztók révén. V. gadni. Akik a párthoz ragaszkodnak, tiz-busz h bécsi cselt szlováfe és írandó Követségek klszobodilolfáh o börtönből Dagron rerúinfindof Á legelső feltétel a pénz — Muzsika, film és jelölöbeszéd — Huszonöt párt — Választási kilátások Berlin, december 1. (Saját levelezőnktől.) Egy hét múlva választanak német földön. Angol módra megkezdődnek a fogadások, ki lesz a győztes, Marx vagy Stresemamí, a baloldali vagy a jobboldali koalíció vagy egyik sem, vájjon jöhet-e egy újabb kombináció, amelyről ma már mit sem lehet mondani. Huszonöt választási lista forog a közkézen, ember legyen, aki feltalálja magát ebben a nagy zűrzavarban. A pénz Minden hadjárathoz pénz kell, a választáshoz legalább háromszor annyi. Ha pedig egy esztendőben kétszer választanak, mint most Németországban, akkor nagyon való- szinü, hogy a pártkasszák üreseik. Ezt kiki a ma .a bőrén tapasztalhatja, kevesebb „ plakát, kevesebb a brosúra, a posta nem ontja a felhívás okát, az utcákon alig osztogatnak cédulákat és mind nyomatékosabban jelentkez- nek a pártok, a pénzt, pénzt és újból pénzt kérve. Az első honpolgári kötelesség többé nem szavazni, hanem a pártkassza céljaira áldozni. A munkásoktól az elv társak dupla heti járulékot követelnek, mert veszedelemben a zászló, a munkaadóktól pedig piártjaik alkalmazottaik száma szerint 4—6 márka fej- adót szednek be, mert különben a baloldal győzelme több minit bizonyos. A modern pártgyülések A régi időben a német eljárt a pártgyií- iésekre, hogy a magas politikával foglalkozzon. Hogy megismerje a jelöltjeit, meghallgassa azok mondanivalóját. Hja, ma más időket élünk. A puszta választási szónoklat nem mindig mulattató, sőt a legtöbb esetben unalmas. Úgy tetszik, hogy ez immár történeti igazsággal megbarátkoztak a németek is. Tehát a pártgyülés, ha még nem is kabaré, de már majdnem az. Kezdődik zenével, éneikkel, folytatódik filmmel és miután a közönség már belemelegedeft, jöhetnek a politikusok és megpróbálhatják a hölgyeket meg az urakat komoly.” b témákkal foglalkoztatná. De van néha igazi kabaré is. Például, ha szabad diszkusszióra hívják meg a tisztelt választókat. Akkor tudniillik a jelölt beszéde után sorra kerülhetnek azok is, akik az ellenkező véleményen vannak. Ez pedig felette mulatságos dolog. A németek kicserélése csak a legritkább esetben történik békés módon. Rendesen kidobják vagy jól elverik az ellenszónokot. Miután a párthivek sem hagyják magukat, csakhamar általános verekedésre ikerül a sor, aminek az a vége, hogy a rendőrség karhatalommal üríti ki a termet. Ez okból a diszkussziót Berlinben már meg sem engedik. Huszonöt párt A pártok, amint illik, már benyújtották listáikat. A Reichsfag mandátumaira csak huszonöt párt kandidál. Sorshúzás utján az első helyet az elvtársak kapták. Jó jel, hirdeti a Vorwárts. Viszont a hetedik hely a demokratáké. Intő jel a babonások számára. A választék tehát nagy, bár a huszonöt párt közül legfeljebb hat vehető ko- olyan. A többi csak arra jó, hogy széthúzást keltsen és egykét millió /azatot megfosszon az érvénye- óiké sítől. Érdekes, hogy a lakbér meg a valorizálás, a gazdasági követelések két fokmérője jelentős szerepet játszik a pártok és pártocskák megalaki tusánál. A bérlőknek három különféle pártjuk van, a jobb jövőre speBécs, december 1. (A P. M, H. bécsi tudósitójától.) A bécsi rendőrség néhány nap előtt letartóztatta Dagron Ferdiuánd tokiói születésű francia embert közönséges csalások miatt. A letartóztatáskor kiderült, hogy Dagron az utóbbi években a prágai kormány számára végzett k mszolgáiatot Magyarországon és Ausztriában. Dagron ezenkívül francia attaséként szerepelt, habár a francia követség mostan, utólag, letartóztatásakor ezt megcáfolta. Mialatt azonban a francia és cseh követségeik nyilvánosan dezavuáltáík Dagront, addig úgynevezett diplomáciai intervencióba kezdtek kiszabadítása érdekében, mivel ngy a párisi, mint a prágai kormányoknak roppant kellemetlen lett volna, ha Dagron továbbra is vizsgálati fogságban marad és titkos megbízásait elárulja. Dagron ugyanis azzal fenyegetőzött, ha nem szabadítják ki, úgy mindent el fog árulni. A csehek és franciáik akciója mostan sikerrel járt és a vizsgálóbíró a szélhámost szabadlábra helyezte azzal a megöl olással, hogy a francia követség, tehát ugyanaz, amely a nyilvánosság előtt megtagadta, garanciát vállalt, hogy Dagron ügyének tárgyalásán meg fog jelenni. Prága, december 1. A Lidővé Listy Írja: Az októberi forradalmi időkben uj próféták támadtak, akik a tömegnek uj jelszót mutattak a láthatáron, szocializáció. Hat év telt el s a szocializációból nem lett semmi, noha a kapitalizmus bűkása már napokra ki volt számítva. Ez idő alatt egyet müveit a szocializáció: az állami közigazgatás egynéhány ága, igy az iskolaügy lett szocializálva. Az iskolaügy szocializálását állami érdeknek s ennek kritikáját állam ellenes cselekménynek nyilvánították. A szociáldemokraták tevékenysége .kifejezésre juttatja amaz illetlen kívánságukat, hogy ebben a minisztériumban örök életűek akarnak lenni s ezzel vezérüknek, Stivia képviselőnek „az állam mi vagyunik“ szavait utólagos magyarázattal látják el. A szociáldemokraták azonban még nem azonosíthatók az állammal, az o üdvük nem jelenti az állaim üdvét s a polgárság nagyobb része, mely elvetette a gazdasági szocializációt, elutasítja a kulturális szocializációt is. Az iskolaügyi minisztérum kapujáról el kell távolítani a vörös fényt. Borghese Mária hercegasszony tragédiája A magyar Hoyos grófi család gyásza — A P. M. H. római tudósítójától — Róma, december 1. Borghese Mária hercegnő tragédiája egész Olaszországban megrendítő hatást keltett. A Borghese-család nagy szerepet játszott mindenkor az olasz történelemben, sőt egy pápát is adott Rómának. Rorghese Sci- pió herceg, a tragikus sorsú Iiercegasszony férje, az annak idején világhírre szert tett roma—pekingi autótura végrehajtója volt Luigi Barzinível, a világhírű újságíróval egyetemben. A herceg éppen Magyarországon volt, hogy részt vegyen sógora, Hoyos gróf és neje Borghese Paula hercegnő fiának az esküvőjén, amikor a végzetes szerencsétlenség megtörtént. Rómában az egyik leánya, donna Santa maradt, míg a másik leánya Bolognában lakik férjével, Cavazza gróffal. Borghese Iiercegasszony mintegy ötven éves volt. Anyja egy orosz arisztokrata asz- szony. a d‘Annenkoff-családból, atyja Ferrari herceg. Az orosz vérvegyület nála nagyon jellegzetes volt, sohasem a külsőségeket nézte, hanem az emberi lélek mélységeit és értékeit s eszerint választotta meg a környezetét. Nagy kedvvel foglalkozott a kertészkedéssel s ez volt a végzete is: még alkonyatikor is kertészkedéssel foglalkozott, ha szép idő volt, mág egyébként erősen foglalkoztatta a történelem és filozófia. Este öt óra tájban egy kis ásóval, egykét virágpalántával kezében ment ki óriási kertjének egy szögletébe, hogy a palántákat ott elültesse. Kikéretóben állandóan ott volt egy nagy farkaskutya. A kertszöglet után egy-két lépésre egy tizrnéteres meredek szakadék következik, alatta az óriási Garda-tó tele örvényeikkel. A hercegnő rövidlátó volt, félreléphetett s igy történhetett a szerencsétlenség. Ugyanazon a helyen egy év előtt egy szép' és dúsgazdag amerikai hölgy zuhant le a Garda-tóba és sohasem került elő. S azt hiszik, hogy Borghese hercegnő holttestét sem találhatják meg, habár a búvárok állandóan kísérleteznek. Ahol Borghese hercegnő lezuhant, a Garda-tó kétszáz méter mélységű, telve vizalatti mély barlangokkal. A hercegasszony távolié te a vacsoránál tűnt föl. Rögtön a kertbe siettek, ahol a tóba szögellő ormon találtak a hatalmas farkaskutyát, amely kínosan üvöltött, mellette hevert egy virágmag vakkal telt kis zacskó, egy zsebkendő, egy erszény és a heroegasszony keztyiii. Ekkor ébredt föl a házi személyzetben a sejtelem, hogy a hercegasszony valószínűen a mélységes tóba zuhant. A zonnal távira toz tak Mag yar o rs zágb a Borghese Scipió hercegnek és telefonáltak a családtagoknak, hogy a „hercegasszony el- tünt“> Alá megérkezett Borghese Scipió herceg Magyarországból. Az állomáson leányai fogadták. Amikor meghallotta a végzetes hirt, fájdalmasan a homlokához kapott és hátra- tántörodott. A következő percben halkan szólt: *' — Menjünk. Autón azonnal a szerencsétlenség helyére indultak valamennyien. Végtelen lelki kínjai ellenére, a herceg nagy erélOyel hallgatta ki a kastély egész személyzetét: az egyetlen pozitív adatot eddig egy tizenkétéves fiú szolgáltatta, aki a. völgyben volt, a tó partján, amikor este, negyedhat tájban velőtrázó sikoltást hallott, de nem tudta merről jött a hang, azonban ugyanezt elmondotta szüleinek Borghese Mária Anna hercegasszonyt jóságáért mindenfelé szerették. A gyászban családján és magyarországi rokonságán kívül részt vesznek a Boncompagni, Torkmía, Al- clobrandini és más híres családok. &Wfnm: Miért? Nyitott ablaknál aludtam. Egy sötét éjszaka két ember hangosan beszélgetve ment el az ablakom alatt. Arra ébredtem fel — az egyik a másiktól kérdezte: „Műért?“ Átcikkázott az agyamon., sokszor, egymásután: Miért? Oh, miért is éltünk? És ha már élnünk kell, miént halunk meg? Vagy ha már meg. kell hátiunk, miért nem halunk meg akkor, amikor mi akarjuk? — miért nem akkor, amikor szenvedünk, amikór olyan nagyon fáj az ólét! Hány ember sóhajt fel ilyenkor: „Miért nem halhatok meg most?“ — Miért? Ha valaki minden miárt-re felelhetne egy azért-? tál — ;ha váiaikÉ ki törülné ezt a szót az emberiség szótárából! Miért nőm? Miért álljon az életünk csapa kérdésből? Miért?? — Beilekérde- zenn a néma csöndbe, bele a rohanó élet sötét éjszakájába ... E. A. — (A parlament karácsony előtti munkája.) A képviselőház karácsony előtti üléseinek tartama még nincsen m: gá! lapítva, mivel a 'koalíció desbikái és petkii még nem tudtak megegyezni az elbocsátandó közalkalmazottak számán, ellenben az már befejezett ténynek tekintendő, hogy elbocsátások feltétlenül lesznek. — (Nyolcadszor választ Érsekújvár.) Érsekujvári tudósítónk jelenti: A közigazgatási bíróság legutóbbi döntésével kapcsosaiban újra íöiborult a. helyzet. Az összes eddigi választások ugyanis érvénytelenek lettek és a döntés érteim ében. a döntés kézhezvételétől számított nyolc napon beiül kell a tavaly. szeptember 2-án megválasztott képviselőtestületi tagoknak megválasztaniok a város- birót, helyetteseit és a városi tanácsot, ami január első hetében várható- A város őslakossága pártra és felekezetre való .különbség nélkül nagy megnyugvással fogadta a közigazgatási bíróság döntését, amely megsemmisítette az erőszak part-kai híveinek minden mesterkedését. — (A nyelv törvény végrehajtási rendeleté) — a Kuryr jelentése szerint — jelenleg a koalíciós desitkának van kiadva tanulmányozás végett. A rendelet karácsony előtt fog megjelenni a hivatalos lapban. — (Huszita propaganda a kassai magyar elemi iskolában.) Kassal tudósítónk jelenti: Hogy micsoda állapotok uralkodnak ma a magyar adófizetők pénzén föntartott állami iskolákban, arra jellemző fényt vernek a kassai magyarnyelvű elemi iskola legújabb falképei, amelyek az intézet folyosóin és tantermeiben Huszita-propagandát szolgálnak oktatás helyett. Huszita háborúk és felvonulások ékeskednek az iskolában, amelyeknek felekezeti jellege és poikrokár agitáorót szolgáló céljai világosak: a serdülő ifjúságot akarják saját vallásának gyűlöletére tanítani. Ajánljuk ezt az esetet a legfelsőbb tanügyi hatóságok figyelmébe. — (Semmi változás a lakók védelméről szóló törvényben.) A népjóléti minisztérium az építkezésekről szóló törvény no vei irtózásával párhuzamosan, amely valószínűleg e. hét folyamán befejezést nyer, a lakók védelméről szóló törvényt is tárgyalja, amelyet parlamentáris információk szerint a jövő évben nem fognák lényegesen megvál oztotní. — (Evangélikus íempíotnavatás Felsőzsembe- ren.) Lévai tudósítónk jelenti: Felsőzs ember honimé gyei község evangélikus egyháza a napokban ünnepelte teljesen újjáalakított templomának felavatását. Az ünnepi beszédet Zodi Sámuel püspök mondotta s ő végezte az avatást is. Holéczy Zsig- moud felsőbakai lelkész buzdító beszéde után Ma- tuTcsiik Gyula póriki lelkész úrvacsorát osztott, végül Adamovits* Sámuel olvasta fel a templom építéséinek történetét. — (Hol van az „Elsodort ía!u“ szerzője?) Budapestről jelentik: Szabó Dezső pár héttel ezelőtt elutazott a magyar fővárosból százötven millió koronával a zsebében, amelyet könyvtára és lakása el árusításából szerzett, azzal, hogy Olaszországba megy és tiz évig nem tér vissza Magyar^ -zágra. Azóta senki sem tudja, hogy ez az igazi magyar zseni, akit nyughatatlan vére a két poliFkai szélsőség között dobált, hová leüt. Úgy ment el. hogy cirnét sem hagyta hátra. Dóig .zni n égy és felejteni, — mondta, mielőtt elutazott. És az ód. sem- i hír sincs róla. Vannak, akik azt mondják, hogy nem is ment el Olaszországba, i _rt nem tud elszakadni a magyar földtől, Y .nem a Dunántúl bujkál. Erősitik, hogy korcsmát vásárolt az egyik dunántúli faluban, amelyet decemberben fog megnyitni. 11 úgy ; igaz ebből, arra csak az Elsodort falu és a Csodálatos Élet zseniális írója tudna felelni, de ő hallgat — (Halálozás.) Kíekner László okleveles bányamérnök, a Rimamurányi cs Salgótarjáni Vasmű r.-t. sajóvölgyi vaskőbányáinak üzemigazgatója ötvennyolcéves korában Rozsnyón november 27-én váratlanul elhunyt. November 30-án temették el nagy részvét mellett a rozsnyói temetőben. Haláláról a részvénytársaság és a tisztviselői kar külön gyászjelentést adott ki. 9 Az iskoíaíigyi minisztérium kapujáról el keli távolítani a vörös lámpát
