Prágai Magyar Hirlap, 1924. december (3. évfolyam, 274-295 / 722-743. szám)

1924-12-05 / 277. (725.) szám

ÁjM III. évfolyam 277. (725.) szám pjjjg^ v jff Prága, péutek, 1924 december 5 ^asm ^ ^E»j.. Előfizetési árak belföldön: Égési évre 300Ki, .. »ll>i.<yw» quf»fn«« yfiarT^ mmbiiiih Mv Mp..., ,.,. —T M1 evfsmt félévre 150 Ki., negyedévre 76 KJL, egy hónap­fW & m W 1 Mr &Wf -*&- JM^a BT V«r ># ra 36 Ki. Egyes szám ár. M0 K2. - Kölföl­^ má m W Mmém ám MS ÍB» 3 m & '-W J&£ dón: Egész évre 45a- Ke., félévre 225.- KJE, g mg m jffly & JSf M dg g mL--- •■ -¥,1 "Wr negyedévre n5Kí..egy hón* *>kí. • s«r­LdLI//rifl M m íss’s^-'ís'sír.ís fcggP' s&Ír ,'r^jdS8S!b •*'* ^**jW*r Prága I.. LUlová ullce 18.síim. Telefon: 6797. &ösxev!&e8&iö: ^eíro^alíí ÜszGdt dr. A fetoMusfftói és (Ruszinszfcói Szövetkezett íífemzéfci (féví&fc pofitifcai napifátpja &efefős sxerüesstö: ©ííf Jstván Vezércikk egy vezércikkre Hunkászavargás Komáromban A munkanélküliek megszállták a dohánygyárat — A rendet katonaság állította helyre (g.) Prága, december 4. Nyirő József erdélyi iró, akinek írásai­ban harmatosán virít a székely humusznak ezer színes virága, egy kolozsvári lapban cikket irt a „mi sorsunkéról, amely a kisebb­ségi helyzet tragédiájában szenved. Kisebbség: ez nem meghatározás,, de íté­let. A világháború vérfertőzött ágyából szü­letett, a szenvedélyesség hevében csoda- szörnnyé nőtt és nemsejtett világhatalmi té­nyezővé lett. Ez a szó az uj világháború ál­arca, az uj generációkat anyjuk méhében megkisebbitésre predesztináló sötét fogalom. Gyógyíthatatlan betegség, áthághatatlan ha­tárvonal, helyesebben tüzvonal, amelyben szótlanul vesznek el az embermilíióik. A leg- univerzálisabb isteni gondolatot is megbé­nítja azzal, hogy az embernek a hozzávaló jogát 'kiméri. A valóságban ez a szó örök bé­nulást jelent. Minden, ami szent, nagy és örök, devalválódik e mefisztói szótól: kisebb­ség. Bennünk devalválódik. így látja Nyirő kisebbségi helyzetünk tragédiáját és nem ajánl más orvosságot, mint kiirtani tudatunkból a kisebbség szó je­lentésének megalázó és veszedelmes voltát, és megadni jelentőségét. Aniíly színesen, Iéliekbemarkolóan és az önkinzás gyönyörűségével irta meg Nyirő helyzetünk szomorúságát, a helyzetünkből fakadó összeroppanást, a teheteme.nseg$u 5z örök sarokbaszoritás't, a kiláfástalanság sűrű és áftörhetetlcn ködét, oly szűkszavú, amikor a jövőbe kötelességeket mutató konzekven­ciákról van szó. Nem ad hangot annak, ami a tragédiában fenséges. Nem vetíti elénk azt az óriási mo­rális erőt, amit az uj helyzetünk magában *• rejt. Azt a morális erőt, amely abból fakad, hogy sorsunk lekötözött akarat, lenyűgözött célok erdeje, az igazság megfeszítésével ki- hajszolt állapot teremtés, a 1c nem győzés és meg nem győzés pozitívuma a győzelem dicsőségének hangos nzurpáiásával szemben. Nem látja azt, hogy a kisebbségekre tört és az önálló élet gerincében megtört magyarság eleven erőket hajt ki magából, hogy termé­szeti törvények parancsolják azt, hogy a derékba tört törzsből is ki kell hajtania ágnak és levélnek, ha ép a természet organizmusa, sértetlenek a gyökerek. Már pedig nálunk a letörés viharában épnek kellett maradnia a magyarságunk Iélekbeli idegszálainak és sér­tetlen maradt a millió gyökér, amely ben­nünket létünk alapjához, a földhöz, a becsü­letes munkához, a kultúra áldott földjéhez és a tiszta és tisztességes akarathoz fűz. Ezekből a természetes adottságokból meg kell látnia Nyirő Józsefnek is, hogy a kisebbség, mint fogalom, irás, szó és állapot csak addig lenyűgöző, megalázó és lebénító, amíg föl nem emeljük önmagunkban a morá­lis értékekből fakadó magaslatra. Nem kiir­tani, de az életünkben és a gondolkodásunk­ban fehnagasztositani, nem lealázkodni, de fejet emelni és emelt fővel előre menni és az emelt fejeket glédába állítani és a glédának irányát a magyar jövő elfelhözhetlen sark­csillagának irányítani: ez a kisebbségi hely­zet morális parancsszava. Nem kiirtani azt a tudatot, hogy a ki­sebbségi helyzet megalázó, de a megalázott- ságból összekalapálni a sorsunk produktív erőit,-megmutatni, hogy ki tudjuk verekedni önmagunkat, önerőnkkel, két dolgozó karunk­kal és sorsot döngető öklünkkel a tüzvonal- ból. ahol ípilliók esnek el. a tűz vonalba, ahol millió hazugságot söpör el a kultúrharc és a munka versenyének gránátja. Nem sopánkodni és elereszteni a sorsunk gyeplőjét, de belevágni a kifárasztott - létek- táltosok közé és előremenni s arra gondolni, hogy a székely humuszból harmatosán viirit a virág, a bácskai fekete földből kicsókolja a nap a búzát és a hegyaljai szőlőtőkén ara­nyosan mosolygott a. fiirt, külön-külön, elvá­lasztva, de nekünk is, a magyaroknak is! (x) Komárom, december 4. (Saját tudósítónk távirata.) A városban, miként más helyen is beszámolunk, nagy el­keseredést keltett, hogy a nagy munkanélkü­liség ellenére a helybeli dohánygyárba ide­gen munkásokat hoztak és a helybelieknek még azt sem engedték meg, hogy munká­ra jelentkezzenek. Ma délelőtt nagy tünte­tés volt a városban. Hétszáz munkanélküli a dohánygyár elé vonult és az őrség ellenke­zése ellenére behatolt a dohánygyár épüle­tébe. Nagy zavargást rendeztek, miközben erélyes szavakkal követelték az idegen mun­kások eltávolítását. Egy kiküldött miniszteri tanácsost és két hivatalnokot inzultáltak, egy szuronyos pénzügyőrt pedig az arcán súlyo­san megsebesítettek. Az idegen munkások el­menekültek a városból. A rendet a kivonult katonaság segítségével sikerü't helyreállítani. A városban óriási az izgalom. Délután ösz- szeült a városi tanács, hogy közvetítsen. A Svehla kormány csődje A Becka-válság — Politika és gazdaság Prága, december 4­Rasin, a cseh hazafi tevékenysége óta nagyon büszke volt mindenki a cseh koro­nára. Az utódállamok legnehezebb pénzérté­két jelentette — Zürichben. Idehaza vásárló ereje sohasem volt nagy- Mégis ‘ a cseh ko­rona volt az elvakult centralisztíkus • politika alapja: Legalább így képzelte Becka pénz­ügyminiszter, aki a Kramár-párt oszlopos tagja.-A' konszolidációról és a külföldi köl­csönről szóló mese most hirtelen szertefosz­lott és a Becka-féle politika halálos döfést kapott. Beckának sikerült a világgal hat éven át elhitetni azt miszerint ő abban a helyzetben van, hogy könnyű szerrel nagy angol kölcsönt szerez a köztársaságnak. A hitegetés eredménye 30 milliárd államadós­ság- Az angoloknál siket fülekre, az ameri­kaiaknál csukott zsebekre talált és a köztársaság nagy protektora, Franciaország maga is hegyezi a fülét és nézi, hogy honnan kaphatna anyagi támogatást. Eddig minden prágai kiskereskedő nagyobb urnák hitte magát a német pénzügyminiszternél, de az airanymárka bevezetése óta a helyzet lé­nyegesen megváltozott. A cseh korona meg­kezdte a visszavonulást- Ehhez a nem cse­kély kellemetlenséghez hozzájárul, hogy Becka pénzügyminiszter összekiUönbözött Preiss dr.-ral, a Zivrio Bank igazgatójával. A hazafiságnak százalékos akadályai akad­tak, mert Becka az-angol kölcsönt — amely­ről komoly formában szó sem volt — nem a Zivtto Bank utján akarta eszközölni, ha­nem az Agrárbankkal játszott össze- Preiss dr. azonban arra gondolt, hogy hátha mégis úgy lehetne és az angolok a kölcsönt tény­leg folyósítanák, akkor, ha az Agrárbank közvetítene, néhány milliótól esne el. Ez elég ok volt arra, hogy a pénzügyminiszter a teljhatalmú bankigazgatóval összekülön- bözzön. Végre is, hogy Becka keserűségé­nek kelyhe megteljék, egy botrány játszott bele ezekbe a komplikációkba, amely vejévei függ össze. Alighogy efölött napirendre tér­tek. újabb szenzáció foglalkoztatta a nyil­vánosságot. A híres Prásekuét a kormány Olaszországba és Északafrikába küldte ki. hogy ott •.,házgazdasági tanulmányokat11 folytasson. Ez a tudós hölgy jelenleg Jugo­szláviában és Romániában utazgat, ellenben jelentései, melyeket nagynéha küld, szána­lomra méltóak: egy buszszuvas jelentésben hatvan nyelvtani hiba volt. Mindezeket meg­koronázza az, hogy a parlamentben az el­lenzék üres padsorai élő mementót jelente­nek és Becka ezekmán nem érezheti magát jól a miniszteri bársonyszékben. A meggyilkolt szirdar özvegye visszautasította a fölajánlott 200 000 angol fontot Kairó, december 4. A New-York Héráid jelentése szerint az egyiptomi parlamentet két, vagy három nap múlva föloszlatják. Zi- vár pasa miniszterelnök lemond és helyét egy uj hivatalnokkormány foglalja el. Ezer egyip­tomi katona tegnap Szudánból Szuezba ér­kezett. London, december 4. Lapjelentése.k sze­rint az angol kormány a meggyilkolt szirdar özvegyének 200.000 angol fontot ajánlott föl. Az özvegy nem fogadta el a pénzt és kérte az angol kormányt, hogy ossza föl azt a sze­gények között. 100 cseh-sil. koronáén fizettek ma, december 4-én: Zürichben 15.5625 svájci frankot Budapesten —-.— magyar koronát Bécsiben 213890.— osztrák koronát Berlinben Í2 64QÖÖÖOOOÖOÖ-— német márkát Chomberioisi ma reggel Parisba indolf London, december 4. Chamberlain külügyminiszter ma reggel első magántitkára társaságában Parisba indult, hogy Herriot-val tárgyaljon, mielőtt a népszövetség római ülésére menne. Polgárokra akart lövetni egy berúgott katonatiszt Léván Hallatlan botrány — Izgalmas képviselőtestületi közgyűlés — A P. M. H. eredeti tudósítása — demokrata megállapítja, hogy a főjegyzőnek nincsen joga megtiltani ezt az interpellációt s egyben részleteket is közöl az esetről. A katonatiszt sorba inzultált minden­kit, köztük a város jegyzőjét is, becsmé­relte a város lakosságát, majd négy fegy­veres katonát hozott a laktanyából a kávé­házba s ezeknek tüzet vezényelt, de az újoncok nem mertek lőni. Fölszólítja a város bírót, hogy a katonai parancsnokságtól az inzultusokért megfelelő elégtételt követeljen. Nem lehet megelégedni azzal, hogy, amint a főjegyző bejelentette, az illető katonatiszt eltávolítása iránt a helyőr­ségi parancsnokság már intézkedett. A közgyűlés megdöbbenve vette tudo­másul a szokatlan esetet s a városbirót uta­sította az intervenció megtételére. Az nézz ellenzi a passzivitás mellett dinit Közei száz ellenzéki képviselő vonult ki a parlamentből — A magyar képviselők is passzivitásba vonultak — Hlinkáék sem vesznek részt a képviselőház tanácskozásain — Magára maradt a koalíció — A P. M. H. eredeti tudósítása a képviselőiláz mai üléséről — Prága, december 4. A cseh-szlovák politikai életnek nagy napja yoli ma, amely kétségtelenül nagy horderejű változtatásokat iog véghezvinni a köztársaság sorsának további irányításában. Az ellenzéki pártok ma délelőtt í í órakor értekezletet tartottak, amelyen elhatározták, hogy mivel a parlamenti életben való részvételnek a többség terrorja folytán nincs semmi célja, teljes passzivitásba vonulnak és a képviselőház tanácskozásain egyáltalában nem vesznek részt. A továbbiakért a felelősséget a kormánypártokra hárítják. A döntés ki­mondja, hogy ez a határozat bizonytalan időre szól, de valószínű, hogy ebben a képvi- selöházban már nem fognak megjelenni az ellenzék tagjai. Ehhez a határozathoz hozzá­járult a kommunisták kivételével az egész ellenzék, tehát a teljes passzivitás mellett döntöttek: az összes német polgári pártok, az összes magyar ellenzéki pártok, a szlovák néppárt, a ruszin ellenzék és a német cs magyar szociáldemokrata pártok. Közel száz képviselő vonult ki a parlamentből, amelyben most az ellenzéket csak a cseh iparospárt és a kommunisták fogják képviselni. Hogy ezzel a csonkaparlamenttel fog-e tudni a kormány dolgozni, nagyon is kétséges és ellenzéki körökben az a vélemény, hogy a kormánynak nem marad más kötelesség hátra, mint a munkaképtelen csonkaparlament föloszlatása és a választások haladéktalan kiírása. A képviseiöház mai ülésén, amelyet ne­gyed 2 órakor nyitott meg Toinasek elnök, meglátszott az idegesség képe. Az ellenzék, határozatához híven, távol maradt az ülésről és még a kommunisták sem jelentek meg azon. Koalíciós képviselő is olyan kevés volt jelen, hogy az elnöknek az első pont le tár­gyalása után el kellett halasztani a szavazást. Az ülés egyébként nagyon rövid ideig tar­tott. Az ellenzék távolmaradása folytán nem (x) Léva, december 4. A képviselőtestület rendkívüli közgyűlési tartott, amelyen Boros Gyula (egyesült zsidó­párti) interpellált egy most történt katona­tiszti brutalitás ügyében. Az interpelláció sze­rint egy főhadnagy az egyik lévai kávéházban a vendégeket, úgy a nőket, mint a férfiakat inzultálta. A béke érdekében ezt a katona­tisztet el kell távolítani a városból s ez- irányban interveniálni kei! a parancsnok­ságnál. Itt az állami vezető jegyző közbeszólt és azt mondta, hogy mivel katonai egyénről van szó, ennek tárgyalása nem tartozik a közgyű­lés hatáskörébe. Breuer Géza (magyar-néniét szociál­n olt, aki hozzászóljon a javaslatokhoz s így azokat vita nélkül elfogadták. Az egyik azt a törvényt, amely a tisztviselői lakások védel­méről szól, a tanítóikra is kiterjesztette, a má­sik pedig a korlátolt felelősségű társaságok­nak szövetkezetekké való átalakításáról in­tézkedik. Az ülés két órakor már véget is ért. A legközelebbi ülés. szerdán, december 10-én lesz és napirendjén a ruszínszkői feles és harmados törvényjavaslat szerepel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom