Prágai Magyar Hirlap, 1924. december (3. évfolyam, 274-295 / 722-743. szám)

1924-12-30 / 294. (742.) szám

....... Kedd, december 3' Óriási bányatiiz Gelseukirclien mePett Berlin, december 29 Gelsenkírchenbüí érkező jelentések szerint a i!aÉt©n$cbeUÍti Centruai bányá­ban óriási iiiz pusziitok:. Az égő gáz benyomta az egyik munkahely falát, egy munkás azonnal meg­halt, egy másik később szenvedett ki, egy harma­dikat életveszélyes sérülésekkel szállítottak kór­házba. Rú&inszkó a csehszlovák Jáva Hogyan beszélgetnek „egymás között** a ha­talmasok Ruszinszkóréi — A kommunizmus Ruszluszkóban természetes jelenség — A po­litikai dilettánsok hazája Prága, december 29. I Mindig tudtuk és hangoztattuk azt, hogy a ifándenikori cseh-szlovák kormányok a fel-! szabadított Ruszinszkót csupán gyamjaiként | (kezelték, igazán megdöbbentően hat a jobb-1 érzésű emberre, ha a koalíciós hatalmassá­gok némelyike elszólja magét s ilyenkor 'ki­derüli, hogy a koalíciós hatalmasok egymás között — minden stzégyenérzetet letéve — nyÜtan is megmondják, hogy Ruszinszkón olyan politikát űznek, mint más álamok a gyarmatokon. így szólta el magját Neeas mérnök, a ru­szin nép képviselője a Právo Lidu legutóbbi számában, amelyben egy prágai — koalíciós polgári párti — vezérrel folytatott beszélge­tését ismertette. A meg nem nevezti pártve­zér csodálkozását fejelte ki azon, hogy a Ruszinszkóba helyezett 20.000 cseh tisztviselő nem képes legyőzni a politikai nehézségeket s a népet nem ké­pes a koalíciós pártoknak megnyerni. Mi­lyen más a helyzet Hollandiában, amely 10.ÖÜÖ tisztviselőt küld Jávára, akik nem is valamennyien hollandusok, hanem Európa összes nemzeteinek a hozzátartozói s eme 10.000 emberre! meghódítanak egy har- miricmillsós földet s megnyerik Hollandia számára. Ml, csehek pedig folyton beszé­lünk a szláv testvériségről, csupa szenti­mentális frázisokkal élünk Ruszinszkó em­lítésénél § 20.000 alkalmazottunkkal politi­kailag nem tudjuk a 600.000 lakost szám­láló földet megnyerni, ámbár kétségtelen, hogy eme tisztviselők nagyobb része be­csületesen dolgozik s őszintén gondolkodik a népről. Egy másik koalíciós — munkáspárt — vezére csak a kezével legyintett s csak eny- jrvít mondott: „Ami Ruszinszkőn történik, az mind csak rf?!eítantizmus.“ A továbbiakban a esdi .„ügyetlenség' és „dilettantizmus*' okait kutatja a ruszin nép iekzabaditója, Necas mérnök, akit iiju korában megvert a papája, ha naponkint nem szabadított fel egy nemzetet s mondanunk se kell talán, hogy a régi nóta szerint az ezer­éves magyar elnyomatásban találja meg an­nak az okát, hogy a ruszin nép nem szava­zott a kormánypártokra. Ugyancsak sokszor hangoztatott mentség a kormány részére az is, hogy eme kis területen nyolc különböző nemzetiség él s talán még több vallás szerint dicséri az Istent. Semmi uj sincsen Necas javítási receptjében sem: földreform, ipar fellendítése, kultúra terjesztése és a belterjes gazdálkodás meghonosítása. A legnagyobb nehézség abban van, hogy a kulturális és közgazdasági kérdések elpoiitizóbaftak. A kommunizmus Ruszin- szívóban a lakosság inai kétségbeesett gaz­dasági állapota mellett természetes jelen­ség, azonban nem állandó. Eme földterület gazdasági és kulturális fejlesztésével a boisevizmus automatikusan és Önmagáié* eltűnik Prága, december 29. Az utóbbi időben sokat lehetett hadarni arról, hogy török János dr-, akit nemrégen valasatoltati meg az .amerikai görögkeletiek piít-tsburgi püspöké­vé, a közeli jövőben Sziovenszieóba teszi át a székhelyét és — természetesen a iprágali kormány legmagasabb támogatása mellett — a görögkeleti vallást, a schizmát fog majd igyekezni terjeszteni a magyarság között. Kicsoda hát ez a török Já­nos, aki oly merész íé.adaíra vállalkozott, mint amilyen az, hogy a pravoszlaviára tériig essen ma­gyar embereket, akik közül a legtöbben nem Is tudják, hogy mi fán terem ez az egyház és akikről bajos még csak föl tétele zn.i is, hogy közöttük kö­vetőkre találhat az orosz vallás? Utána jártunk Török János múltjának, amely egy 'tipikus karriervadász, egy skrupulus nélküli kalandor története. Most is tisztán azért tért át a görögkeleti hitre, hogy türeömétién akaruoksága, amely eddig mindig hajótörést szenvedett, végre a görögkeleti egyházban kielégülést találjon. Török János, mint egy Toch Adolf nevű fcsudia- pesti utazó fia, mánián az István-ntl gimnáziumba!!} -letette az érettségi vizsgát, azzal a tervvel fogdal- .ozoít, hogy a vadászoknál leszolgélja az oi ^terí­tési évet és a aurán tényiegesittefei magát Mivel attól félt hogy mint zsidószármazásu embernek igen nagy nehézségekkel kell maid megküzdenie a hí dseregben, megimagya.rosiotta a nevét Törökre és szülei ellenzése dacára áttért a római katolikus vallásra. Azonban áttérése ellenére sem vették föl a hadsereg tényleges állományába, úgy hogy ön­kéntes! esztendejének leszolgélása után le kellett szerelnie és beiratkozott a budapesti egyetem jogi fakultására. Ez a pálya azonban sehogy sem tet­szett neki, miire elhatározta, hogy papnak megy. Le ás utazott Gyulafehérvárra és jelentkezett az otta.nl papnövelde rektoránál. Két és fél év alatt befejezte teológiai tanulmányait, mire pappá szentelték. Működését az erdélyi egyházmegyében kezdte meg. Mivél azonban karrierje intem Indult meg oly gyorsan, amint azt ő elképzelte, a leg­rövidebb időn belül elhatározta, hogy' g-Örögkaio- ffE-knrs papinak csap fel. Akkoriban átapitották a haj- dudorogi magyar görögikatolikus püspökséget és Török János abban reménykedett, hogy itt hama­rabb emelkedhetek a magasba. Rómában föl ik szentelték görögkatoliikus lelkésszé, rövid ideig a szent városban maradt, ahol a Coli égi o grecoban tanult, majd Freiónrgba került, ahonnan közvetle­nül a világháiboru áttörése előtt ismét Rómába téri vissza. Eddig szól' a Nec&s cikke. Ruszinszkó népe igazán hálás tehet kép-viselőjének, aki ilyen nyíltan megmondta hatalmas cseh kol­légáinak a véleményét. Amit a saját eszéből fűzött hozzá, azt inkább megtartotta vo-lna a maga számára, vagy ha már beszélt a ha­jóik forrásáról is, úgy kifejthette volna az okozati összefüggést az ezeréves „rabszol­gaság" és a közgazdasági élet eipolltiz áfása között, valamint azt, hogy az ezeréves „rab­szolgaság" miatt keli-e a főid legjavát a lé­gionáriusokkal betelepíteni s börtönök építé­séhez cseh és morva munkásokat hozatni! Ruszinszkó népének „megnyerésére" egyet­len mód van: holland mintára n e m z e t'k ö- z i tisztviselői szervezetet kell oda küldeni, esetleg Hollandia adhatna kölcsön néhány Já­vában kipróbált térítőt. j A világháború első hónapjait Rómában tököl­te, majd 1915 januárjában Magyarországba tért vissza, ahol a hajdú-dorogi egyházmegyéhez osz­tották be. Rövidesen hazatérése után Be-ck Lajos | függetlenségi párti képviselő bemutatta Károlyi Mihálynak, akivel azót^ állandó összeköttetésben maradt és aki őt több bizalmas misszió elintézésé­vel bízta meg. Mindenekelőtt az volt a feladata, i hogy közvetítsen Károlyi és Sornwno akkori olasz külügyminiszter között, amikor pedig az olasz há- ború kitörése előtt hazajött. Svájcban tett bizalmi 1 szolgálatokat Károlyinak. Később tábori lelkész­nek állott be. 1917-ben a szegedi honvédkerületi parancsnokság azonban elrendelte letartóztatását; az voi't a vád e'tene, hogy közel negyvenezer ko­ronát elsikkasztott. Pár hónap múlva azonban szabadlábra helyezték és az egyik budapesti kór­házba rendelték be szolgálattéfeke, ahol állandó fé'ügyeltet alatt áuiott. Az októberi forradalom kitörése után Török János rövid ideig Budapesten élt, de már 1919 februárjában ismét elhagyta az országot. A követ­kező három évben jóformán Európának minden államát bebarangolta, de nyugtalan véne tovább hajtotta és 1921-ben elhatározta, hogy kivándorol : Amerikáiba. Itt harmadszor is hitet változtatott. Mivel a pápa időközben két püspököt nevezett ki az amerikai görögkatoíikusok részére, be kellett mondania arról a reményről, hogy hamárosan püs­pökké nevezi kii a Kúria és ezért a görögkatobkus egyházból áttért az anglikán egyházba, de mivel ■á gyors 'karrier itt sem következett be, negyed­szer is elhagyta hitét és most már görögkefietlyé lett- Ebben az 'egyházban végre megnyit számárra az'üt a püspöki süveg felé: csakhama- prépost lett, majd pedig plttefourgl püspökiké választották meg. Török Jánosnak Amerikában sincs maradása és miután, mint Ahasvérus, bebolyongta a fél vilá­got, most ismét haza készül. Miután minden val­lással megpróbálkozott, mn-után négyszer bitet vál­toztatott, most másokat akar a görögkeleti vallás­ra téríteni A beosü’etes magyar nép azonban nem ül fel az ilyen apostoloknak és ajtót fog mutatni a négyszeres hátehagyottnak, ha portáján bekopog­tatna. Tőrök Jánosiak jobb volna kint maradnia Amerikában, mint hazajönni Kassára, ahol számára ngysem fog babér teremni. A katolikus és refor­mátus magyarok nem fogják cserben hagyni ősá hifiiket, mint ahogy azt ő tette 'és nem fognak néki segédkezet nyújtani ahhoz, hogy az 5 hátakon eméikiedjék a magasba. Aki a hitével kereskedik íörők János története — A pravoszíavíát akarja terjeszteni a szlovenszkoi magyarok között Fizetni kérem. •• Mibe kerül a fölszabadítás? Prága, december 29. Köztudomású, hogy a cseh-szlovák köz­társaság az antantnak súlyos összegekkel tartozik a fölszabadításért. A fizetés kérdése az állami költsévefcés parlamenti tárgyalásá­val és megszavazásával ismét aktuálissá tett. \ klerikális Cech szerint az utódáramok 1500 millió aranyfrankot tartoznak az antanthoz tartozó nagyhatal­maknak fizetni. Ebből az összegből Cseh­szlovákiára 750 millió aranyfrank esik, vagyis a teljes összeg fele. Ez az összeg 4500 millió cseh-szlovák. koronát jelenít. A Sí.-Germain-i békeszerződés 208-ik szakasza arra kötelezi az utódállamokat, hogy az Osztrák-magyar monarchiától átvett állami javak értékét megfizessék. Erről a kérdésről egy bizottság tanácskozik Páris- ban, amely fölbecsüli az állami javak értéket Az értük járó megváltás! díj tulajdonkép­pen Ausztriát és Magyarországot illeti meg, de a pénzt nem a két állam, hanem aj? antant kapja és a jóvátétel! számla Javára teja.-— Nyilvánvaló, — írja a Cech — hogy a St-Oerimm-i békeszerződés 208-ik szaka­szának Cseh-Szlovákia számára nem lehet­nek következményei. (?) — A jóvátétel! fizetésekből Olaszország­ra 40 százalék jut és az olasz kormány nagy súlyt helyez arra, hogy a cseh szlovák köztársaság birtoká­ban ’cvö állam! javakat magas értékűre becsüljék. — Romániának és Jugoszláviának meg van az az előnye, hogy ellenszámlá, nyújt­hatnak be a német hadsereg által okoza t ká­rokért. Cseh-Szíovákia nem prezentálhat ilyen számlát s ezért nagyon drágán kell az állami birtokokat megfizetnie. — \z ügyről Bcnes és Mussolini iiiull év szeptemberében tanácskoztak és Benes kijelentette, hogy Cseh-Szíovákia megfizeti az átvett állami javakat. A francia bizottság 3 milliárd aranyfrankot Ausztria jóvátétel! számlájának javára irt. miM'FáJeBmti r;WpR3M-0 * ToÜo. Az országgyűlés tárgyalja a felsőfráz reform­ját, a választói jognak minden huszonöt éven fölüli •egyénre való kiterjesztését és a kötelező katonai nevelés törvényja vas!a'tát. * Washington. ííüghes cáfolja azt a hirt, hogy kijelentése sze­rint a Dawes-terv sorsa a kölni zóna kiürítésének kérdésétől függ. * Páris. Konstantinápolyi jelentés szerint a Fekete-ten­geren. óriási vihar dühöngött és több hajó el- süfyedt. snsa^HmEwsaBBBnBBmeKsnBnasa^BraBegMeBHnBMHaBsr Kicsinyesek —- A P. M. H. eredeti regénye — Irta: Falu Tamás (3) Ezek az apró s meglehetősen ritka bosz- iszapkodásoá is megszűntek mos tanában. A bolt szobává alakult át, asztalkával a köze­pén, székekkel az asztal körül. A függöny az ablakon azelőtt is ott volt, amink egy iüszer- Mvatalioz illik. S nem hiányzott Emma néni specialitása, a zsalu közé erősített messze- látó sem. Nem mintha Emma néni rövidlátó lett volna, hanem csupán azért, mert szere­tett kémkedni rajta, átlesni a piactér másik oldalára s a gosztenyefák alá, ahol lazult er­kölcsű asszonyok sétálgattak kalandra éhes férfiakkal s haszontalan diáikok ndvarolgat- tsk a jövendő laza erirölcsü asszonynak, a kis polgár istáknak. Sok mindent láthatott a kandi ablakból, mert nem egyszer ingának lehetett minősíteni a fejét, amint elszörnye- désében jobbra-bailra csóválgatta. De ő csak látott. így ismeretei hiányosak lettek volna, In ő, a szem, nem társult volna a füllel. A fül azonban szintén megtette kötelességét. Ismeretszerzésének ezen eszköze tiszteletre­méltó Kvarcz Mátyásáé asszony vaka,- szüle­tett Mik! oda Klementina, K var ez Mátyás a dó tárnok hites neje. Ö nem kívánt ieske- lödni, csupán hall gat ózni. Ö meg volt áldva azzal a különös adománnyal, hogy a hangot is látta s a hang által is hallott. Közismert módszere abban állott, hogy kinyitotta a piactérre nyíló ablakát, a belső függöny mögé húzta székét, leült és hallgatott S mindig volt mit. Mert igaz ugyan, hogy az ő füg­göny mögötti létezése köztudomású volt s halkították is a járókelőik ablaka alatt, de bi­zony a beszéd hevében erről sokszor meg­feledkeztek s azt sem vették számításba, •hogy Klementina asszony távhalló volt. S neki elég volt az alanyi hallani, az állítmány­ra már nem volt kiváncsi s ha egy jelzőt hallott, tudta, hogy aiz kit és mit alkar jelezni. Tudta, hógy ki, kiről szokott beszélni, tudta, hogy ki, kire gondol, mire, gondol. Klementina néni, vagy ahogy rövidítve hívták: Klemrna néni mindent tudott. Még azt is tudta, hogy Emma nénivel való társaságát a közvéle­mény „Emma és Klemma" cég alatt jegyezte be a hirtörvényszék cégkönyvébe. Klemma néni naponta átsétált Emma né­nihez ia. füszerhivatalba. Mindig ebéd' uiáu, mert ilyenkor a város emésztett, szunyókált, emberek nem igen jártak az utcán s a köz­érdek nem szenvedett mulasztása miatt. Emma. néni már ritkán hagyta el poszt­ját. Lábaira fogta nehézkességért, meg az üz­letre, amelyet mindig őrizni kell. Elvárta Klemma nénitől, hogy minden ebéd után egy cs kettő között benyisson hozzá „Itt vagy, Emma?" kiáltással. Ilyenkor leülteik az ablak mellé, a mesz- szeiátó alá s elbeszélgettek. Egymás mellett látva, testvéreknek gon­dolta volna őket az ember. Egyforma terme­tű ek voltak, kövérek, őszek s mind a Coetteh evikkert viseltek. Egyforma furcsa volt kiej­tésük. mintha egy anya szoknyája körül ta­nultak volna beszélni. Egyformán gondolkoz­tak a világ dolgai felől s hasonló volt a véle­ményük a város minden valami re való embe­réről. Nem is vitatkoztak soha.'Csak meg- á!lapítottak. Mindegyiknek meg volt a maga adathalmaza. Emma. népi azt mondta,; Lát­tam. Klemma néni azt mondta: Hallottam. Az egyik fényképezőgépei hordott, magában, a* ináéi gramofont. Két ilyen műszer hitelessége e.Iöífct meg kellett hajolnia minden kételke­désnek. Terka néni volt a kiegészítőjük. Ö is öz­vegy-volt, mint Emma néni. A néhai Turányi Ágost özvegye. Terka néni sem fül nem volt, sem szem n>eim volt, ő volt a kettő alatti szerv: a száj, A közvélemény. Ö mindig ez­zel kezdte mond a ni vall óját: Halljátok, azt be­szélik a városban. Nem voltak pontos érte­sülései, nem volt alapos hírszerző. Nem szá­molt a tényekkel, a tehetőségekkel, ő a hír lován lovagolt csak, hogy Emma és Klemrna nemik a legtöbbször m^gbofcrasitsák alatta a lovat s levettessék a nyeregből. Terka nénit azonban ez nem bántotta. A következő perc­ben már egy másik lovon nyargalt a vesze­delembe.­Azok közé az öreg asszonyok közé tar­tozott, akik után meg kell fordulni ősz fejük dacára. Mintha egy orvén év előtti divatlap­ból lépett volna ki. Hosszú, uszályos szok­nyákat viselt mindig, amelyek hátul oly ele­venek voltak s úgy csóválták magúikat me­nés közben, mint a patakbeli pisztráng farka. Megtörtént véle, hogy egy dunántúli rokoná­tól > uj, divatos ruhát kapott a mevemapiára. Terka néni fel sem próbálta, hanem amint kibontotta a csomagból, első dolga volt, hog3r a varrónőjéhez szaladt vele s átalakíttatta régire, régi divatura. Rikító, színes napernyőt tartott mindig ódivatú 'Rákapja fölött s nyi­korgó eugös cipőben szaladt fiatalos gyorsa­sággal a hírek után s a hírek előtt. Arca ál­landóan fehérlett a rizsportól s kétféle fog­sorral tudött a világra mosolyogni. Az egyik szép sárga, szabályos fogsor volt. Ezt ünne­peken viselte. A másik a rossz nyelvek sze­rint a fűzőiéből való két halosontdarab volt, amelyre ő maga buzgóit ceruzájával vonala­kat, hogy fogaknak fogadtassa el a vonalak közét: Ötvenévesnek látszott, hatvanéves vo?t s harmincévesnek érezte magát. Ellen­tétben Emma és Klemma nénivel, akik meg­elégedtek a hírek passzív felvételével, 5, mint önmaga által kiküldött tudósító, többnyire megjelent a tett helyén. Közelről akart látni, nem messzelátó segítségével s nem függöny mögül óhajtotta a hangot füléhez juttatni. Azonkívül Terka néni hatalmas étvággyal is rendelkezett s ha valahova nem lehetett hi­vatalos, sohasem mulasztotta el, hogy leg­alább a morzsa-zsuron meg ne jelenjék S míg Emma és Klemma nénik jómódú"' Ja- odra a legnagyobb takarékosságban tefc, Terka néni már a hónap közepe táj: 1 va­ké rab ágott csekély nyugdijának s ug ille­gett elseje után, mint egy könnyelmű liük- gyerek. Legkedvesebb foglalkozása volt a házas- ságközvetítés. A házasságokat ugj- közvetí­tette, hog>r maga is jól járjon. Nem is tagadta például, hogy Ágoston Jánost, a kereskedőt azért, akart összehozni Száfványi Margittal, egy elvált asszonykával, mert hálából ked­vezményes petróleumot és cukrot várt az ín­séges időben. Lisztellátás indokából kutatott egy földbirtokost a papék szép lánya szá­mára s köztudomású volt, hogy özvegy uno- kahugát azért akasztotta egy szomszédvár- rosbeli adótámok nyakába, mert már meg­unta a vele való lakást s szabadulni óhajtott tőle, (Folyt, köv.) 5S

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom