Prágai Magyar Hirlap, 1924. december (3. évfolyam, 274-295 / 722-743. szám)
1924-12-28 / 293. (741.) szám
III. évfo’vam 293. (741.) szám Prága, vasárnap, 1924 december 28 (Petra g&iíi Csx&ékr dr. Jí $%lov&MS%feéi és (PtuszimszRói Szövetkezett £ttemzéízi @ÚTt&fo p&íüifMai napifapfa '3e.ir.l0s sxerftesxíő: §’áí Jstván ElCittzcttal ármk belföldön, Egeai e»rc MJUKi* élévre 150 Kö., negyedévre 76 K4., egy hónapra 20 K6. Ugye. iáéra éra 1*20 Kfi - KülfSl- lön: Égést évre 450.— KÍ„ félévre 05.- Ki., ■ícgvcdévre 115 Ki , egy hóra VJ Ki • Ster* kesztóaég: rága II.. Stépánské ultcc 16/111. Telefon: 50M0. •> Kiadó hivatalt "Vége L. Llllové ullee 18. szára Telefon: 67V7. SGrgönvclra Hírlap, raha Arzenál a templomtoronyban Irta: Ktirtyák János ruszin képviselő Prága, december 27. A ruszin szik ói feléiké zeti villongás talán sohasem volt annyira elmérgesad've, mint ebben az esztendőben. Akikor, amidőn a gő- rögfcatoltükus lelkészeket azzal ámította a kormány, hogy az eddig elvett templomokat is visszaadja, ugyanakkor a pravoszlávok a választás előtti szombati napon — március 14-én — felsőbb titkos intésre Márma-r^ban elfoglaltak egy csomó görögkatolfkus téwfelo- mot, ezek között a rali óit is. A rabéi templom elbirtoklásának azért van nagyobb jelentősége, amennyiben ez hucul földön történt meg. Köztudomású ugyanis, hogy a hucuil nép különösen ragaszkodik nemzetiségéhez és vallásához s ezt híven megtartja. Lei r hatatlan meglepetést keltett tehát az a hir, hogy az alknarahói hu- cul gö-rögkatolikusok pravoszlávokká lettek s a kisebbségben maradt hitliü huculoiktól a templomot elfoglalták, majd a később hatósági pecséttel Lezárt ajtókat feltörték, a templomot újból birtokba vették s annak tornyában valóságos arzenált rendeztek be azzal, hogy ott több szekér követ, baltákat, kaszát, cséphadarót s más népies fegyvert helyeztek el. Mondanom sem kell, hogy a törvény szerint az egyházi vagyon akkor is megmarad az eredeti egyház tulajdonálban, ha a községben egyetlen egy lakos sem maradna a régi vallás hívője. A törvény emez intézkedését elsősorban a vezető cseh közigazgatási exponenseknek kellene ismerniök. tehát a zsupánoknak és a főszolgabiráknak, aíkik azonban még akkor is tétlenül maradtak, amidőn a pravoszláv düh a hatósági pecsétek feltörésével a hivatali tekintélyt is megsértette; futni hagyják a bűnöst s így ők, a törvény Őrei. maguk lealacsonyítják annak tekintélyét és tiszteletét. Félnek a vérontástól, pedig akkor, amidőn a püspök képviselője, Karczub Endre kanonok a faluban járt, hogy a templomot újra felszentelje, a feldühödt pravoszláv tömeget tizenkét tagból álló csendőr csapat úgy szélié’kergette vérontás nélkül, hogy hírmondónak sem maradt senki. Úgy látszik, hogv a törvény tekintélye másodrendű kérdés, ellenben a kormány politikáját minden eszközzel támogatni kell Ez a visszavonulás pedig kétélű fegyver, ahogy azt az urmezei események is igazolták: a pravoszlávok a csend őrsé get is megtámadták. A pravoszláv izmus terjedésével a kocsisokból, tutajósokból, favágókból lett pópák csak úgy teremnek, mint eső után a gomba. Iskola, teológiai tanulmány nem kell, elegendő a kócos szakáll és a hosszú haj s a nép; eme pásztorainak vezetése alatt a ruszin nép visszás iilyed az ókorba. írni, olvasni nem kell tudni a népnek. Benjámin püspök maga mondotta a színe véri paródia meglátogatásai alkalmával ezeket a szárnyas igéket: „Ha tőlem függne, eltörölnék minden iskolát, mert csak a tanult emberrel van baj.“ Nem csoda, ha ily módon növekszik az írástudatlanok száma; az állam egyetlen egy iskoláit sem épített eddig s a huszti gimnázium épifésére is csak százezer koronát vett fel a kormány a költségvetésbe, amiből még egy tisztességes házat sem lehet felállítani. Építkezik az állami erdészet is, azonban az öreg nyugdíjas kántortanitók törvénybiztosi- totta illetményei egyre késnek, pedig ezek voltak a mai ruszin gárdának a nevelői. Annak idején sem voltak túl fizet ve, de most tényleg az éhhalálnak vannak kitéve. íme, ez Ruszinszkó kulturképe 1924-ben. A MainoKkenMiiv a választások alán is marad Nem lesz idő Prásek mandátumának megsemmisítésére — Rengeteg törvényhozó csatlakozik Présekhez — A P. M- H. eredeti értesülése — Prága, december 27. Legutóbbi számunkban közöttük, hogy Svehla kabinetje ismét erősen foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy helyét újból hivatalnokitól mányiak engedi át amely az uj választásokat tartaná meg jövő év tavaszán. Jól Informált helyről közük, hogy a hivatalnok-kormány nemcsak a választások Idejére venné át a hatalmat, hanem a választások után Is helyén maradna abban az esetben, ha egy újabb — tiszta cseh elemekből álló — koal'cló megteremtés ének nehézségei volnának. Hogy az u! választások már küszöbön vannak, azt Práseknek a cseh agrárpárttal való szakítása is bizonyltja, akf főleg azért lépett ki a pártból, mivel a már közellevö választásokig önállóan akarja a saját pártját megszervezni. A választási blróságn k ugyanis nem lesz módja Prásek mandátumát megsemmisíteni, mivel a nemzetgyűlést hamarább oszlatják föl. mintsem a bíróság az üggyel foglalkozhatnék. Práseknek Igen sok híve van a cseh agrárius képviselők és szenátorok között, ezek azonban csak az utolsó pillanatban fognak nyíltan átpártolni Présekhez. *♦«♦♦♦♦♦♦«•♦♦♦♦♦♦♦♦♦*»■»*«>#■«' - f->* ♦♦»*♦$♦»♦«♦<>» *«<>♦♦♦•» «■«. ♦♦•<54 »♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦< ♦»»»»». Repfilűszercnfsítloság Londonban nyolc Halottal London, december 27. A Iondon—párisi expressz repülői!;'rat egyik repülőgépe röviddel a croydoni repülőtérről va’ó elindulás után kigyulladt. Mind a nyolc utas, valamint a pilóta is éleiét vesztette. Óriási Mlweiéslíl!iil§nl3it MM aessz<ösa liail A jugoszláv királyi uár Párisban Paris, december 27. A jugoszláv királyi pár tegnap reggé! Parisba érkezett. A pályaudvaron a jugoszláv követség személyzete és a köztársasági elnök megbízottja fogadták. A király és a királyné inkognitóban tartózkodnak Párisban. London, de ember 27. A Dai-Hy Tebgraiph diplomáciai szerkesztőjének véleménye szerint Sándor jugoszláv király párisi látogatásának nagy politikai jelentősege van. A király ugyanis a francia köztársasági elnökkel cs a kormány tagjaival a balkán államok egy üt működéséről és a szovjet propaganda elleni közös védekezésről fog tanácskozni. Angol politikai körök valóséin írnek tartják, hogy a francia politikusok a tárgyalások során fcfhozzátk a genfi szerződések ügyét is. Kraszin marad a párisi orosz követ Paris, december 27. A szovjetkövetség megcáfolja aadkat a híreket, hogy Kraszínt visszahívták Moszkvába. Kraszin csak azért utazilk Oroszországja, hogy személyesen teBeríin, december 27. A francia minisztertanács tudvalévőén elhatározta, hegy a meg scállócsapatok január tO-én sem fogják kiüríteni a kölni zónát. A franciák eljárása óriási elkeseredést és izgalmat keltett Németországban. A francia kormány azzal okolja meg az eljárását, hogy Németországban az ellenőrző bizottság titkos fegyverraktárákra bukkant. A Wolif ügynökség ezzel szemben mértékadó helyen a következő értesülést terezte; Teljesen érthetetlen a titkos fegy- /erraktárak ügye, mikor 100 ellenőrzés so- •án sohasem talált a bizottság a megenge- lettnél nagyobb számú fegyvert sem a haű- ;oreg, sem a rendőrség birtokában. gyen jelen lést kormányának. Cáfolnak a franciák Páris, december 27. Hivatalos körök azt állítják, hegy a Wc-flff-ügynökség híre nem felel meg a valóságnak, amennyiben az ellenőrző bizottság csak az utóbbi napokban egyedül Berlin környékén 50 000-nél több fegyverzávárzatot és több ezer gépfegyvert talált. Albánia felbomlása Achined Zogu Szkutss Iban és Tiranában — Fan Noll Valcmábaa Róma, dc-eember 27. Achrr d Zogu a f&íkelők élén tegnap b-evömül; a-z aflöán fővárosba. A kor- mánycsa-pato-k n-ein voltak képesük ellená kist kifej.eni és pánikszerűen menekültek. Tirana eleste már karácsony előtt küszöbön állott. Fan Noll minísz'jereínök megtette a Valonába való meneküMa dől el a kölni zóna sorsa Páris, december 27. Herriot tegnap kihallgatáson fogadta Walsh tábornokot, a Németországban működő szövetségközi katonai el’enörző bizottság e’nökét. A tábornok jelentést tesz a nagykövet! tanácsnak, amely ma dönt a kö n! zóna kiürítéséről, vagy további megszáll fsáról. A döntés után közhírré teszik az ellenőrző bizottság jelentését. Budapest, december 27. (Budapesti szerkesztőségünk telefomjel-en- tés’e.) Bethlen István gróf miniszterelnök több lapnak interjút, adott amelyben a kiralykér-1 désről szólva, Andrássy beszédével kapcsolatban kijelentette, hogy a kormány álláspontja a régi. A királykérdés személyi részének elintézése nem aktuáFs és erre még nem érkezett el az Idő* A Pesti Hirlap tudósítója megjegyezte, hegy ezek a. törekvések azért keltenek ag-1 gályt mert attól lehet tartani hegy ? Habsburg uraljom valamilyen rosszabb formában föl fog éledni. Bethlen erre a kérdésre igv válaszolt; A kormány álláspontja ebben a kérdésben sem változott. Nyíltan vallom, hogy az osztrák-magyar monarchia helyreáH’íásáról akár régi, akár valamilyen uj formában: például a dunai konföderácM alakjában számunkra szó sem lehet. Mi királyságot akarunk, amelyben a nemzet csakis saját céljának élhet és amelyben nem lehet alávetve tőle távclálló szempontoknak, vagy más nemzetek kívánságainak. A belpolitikai helyzetről szólva kijelentette. hogy a választójogi javaslat le tárgyalása. után a főrendiház felállítására kerül a sori Mihelyst ez megtörténik a nemzetgyűlés országgyűléssé alakul át. Kijelentette, hogy a főrendiház legkésőbb ősszel megkezdheti működését. A választói jog tekintetében a kormányak az az álláspontja, hogy az egész ország a titkosság szempontjából még nem érett meg. A fejlődés nálunk is a teljes titkos választójog felé vezet, de a végső etappot fokozatosan kell elém’ harmóniában a magyar kulturális érdekekkel, s az ország polklk^i gazadasági nemzetközi konszoFdáeójával. Hangoztatta, hogy a kormánynak kövessége távcPar- tani a közéle-böl az okfóbrizmus mérgező anyagát, amely máscd’zben akarja veszélyeztetni az ország nyugodt fejlődését. Az úgynevezett emigráció likiv'dálásáról az a véleménye, hogy az emigránsok hazatérésének siettetése alkalmas lenne zűrzavarok felidézésére. Az ellenzék passzivitásáról az a felfogása, hogy a saját érdekükben és az ország szempontjából is jobban tennék, ha részt vennének a FUz •"Já/svui. Ezt a felfogás* osztja a külföld5 közvélemény is. A rendbon*ác* mcs* má1' seb'’! sem érők meg és nem méltányolják többé, sőt mindinkább hódít az a meggyőződés, bp<ry minden ország parlamentjének rendjét sz’gorubb rendszabályokkal kell fönntartani. lés előkészületeit. Lakása előtt több súlyosan megrakott autó állott. Az állampénztárt krar-itették és üarskutoi pénzügyim raszter Szkutariból való távozása előtt a postahivatalnál letétbe helyezett 150 ezer arany Urát e'kcbozta. Az első katonaszökevények csütörtökön reggel térte' vissza Tiranába. A lakosok a győztes lázadóktól a vítos és a vidék megkímél és éí kérték. Achmed Zogu uj kormányának székhelye ideiglebesen Szkutari leszFan Nofii Valériában ki fogja kiáltani a független Albániát. Valonát azonban Muftiid bej voK pénzügyminiszter bandái fenyegetik, amelyek már elfoglaliák Argíirocastrót. Achmed Zogu tegnap díszszemlét tarto-tt Tiranában, mellyel azt akarta ' ifete-nr. hogy érdekében áll az albán hadsereg és a föüke'őV közöfiá béke. A lakosság ünnepli a győzteseket. A megvert kormánycsapatok a tengerpart ii anyában visszavonultak. A bolgár agráriusok nem halandók a kommunistákká5 közös frontba Szófia, december 27. Az agrárius képviselők értekezletet tartottak, ameJyeu elhatározták, hogy a párt nerr. fog közös frontba lépni a kommunistákkal. A kisebbségi kérdésről beszélve kijelentette Bethlen István gróf, hogy ennek a kérdésnek megoldása elkerülhetetlen, de idő beU hozz*, mert az egyes áramokban addig nem állhat helyre a nyugalom és a viszonyok nem konsToFdáPdhohnak mmd ',dr,;g, amíg a kisebbségek v^He,T?*Ar az álgazságossóg és méltányosság szellemében nem rendezik. Herriot már lábadozik Páris, december 27. Herriot miniszterelnök állapota javult. A mkésztereinek már elhagyta az ágyat, de egész napját székben ül- ! ve tölti, mert jobb lába még merev. Az or- j vosok remélik, hogy a jövő héten tel fosén | meggyógyul. A miniszterelnök tegnap a ra- I dikátis szocialista pá_t vezéreit fogadta. Bernien: Mi tófilvsáü éhé Magyarorszá^ sohasem vehet részt a dunai konföderációban — Ősszel megkezdi működését a főrendiház
