Prágai Magyar Hirlap, 1924. december (3. évfolyam, 274-295 / 722-743. szám)

1924-12-24 / 292. (740.) szám

Szerda, december 24.

]=ÉL/tía

VtKK

A sakk-alpok és rovatok ösd uzus szerint a .íarácsonyi ünnepkör alkalmával mindig valami nehéz karácsonyi dióval kedveskednek olvasóiknak, melynek feltörése sok gondot, egyúttal azonban igazi műélvezetet szerez. Ml is követjük ezt a helyes szokást és röviden he akarjuk olvasóinkért vezetni a íeladványköMészetnek egy ritkábban kuiitivált, de rendkívül szellemes ágába, amely hatalmas logikai felkészirlitséget követel a megfejtőtől. A feladványköltészetnek ezrt az ágát retrográd analízisnek nevezte el a sakikesztétika, vagyis itt áriról van szó, hogy egy adott állásból visszafelé következtetve kell rekonstruálni az eredeti állást. Egy péddu rögtön szemléletessé teszi az elmondottakat. A Wiener Schacfcei'tmng 22., legújabb számában 271 sz. alatt jelenít meg a kitűnő angol problémás tárak, Dawsontiak alábbi problémája:

T. R. Dawson, Waílingtoti:

Sötét: Kdó, Bq7 és c8, Fd7 és b8; gyal. a4, a7, bó, b7, e5, i6, f7 és h2 (13).

Minden egyéb lehetőség kizárásával megállapítottuk tehát, hogy sötét utolsó lépése e7-e5 volt.

Most már a probléma megoldása egyszerű:

1. d5Xe6 en passantf KXc6

2. Fh3-g2 matt.

*

Reméljük, hogy olvasóinknak tetszett ez a rendkívül szellemes feladvány és hogy a valóságos logikai felkészültséget megkívánó retrográd- analizis iránt kedvüket fokozzuk, karácsonyi pályatételül kitűzzük az alábbi rendkvül szellemes problémát, amelynek vsszamenő analízisét kell megadni:

Sötét: Khl, hV5, Bf5; gyal. e7, g7 és hó (ó).

Világos: Kg3, Vc8, Fa8; gy. a2, a3, b4, b5 és d2 (8)- Sötét feladta. Ml volt vHágos utolsó húzása?

Visszamenő analízis megkrváinita'fcjk. Megfejtési terminus: január 15.

Dijak: I. díj: A győri sakkverseny tornakönyve.

II. dij: Troitziky 500 végjáték árnak könyve.

Világos: Kc4, Bd8 és c8, Fg3 és h3, Hcó; gyak d2, d5, f2, g7 és h4 (II).

Világos indul és két lépésben mattot ad.

Az ilyen probléma megfejtéséhez mindig így nyúl uruk hozzá: Mi lehetett sötét utolsó lépése?

Sö tát utol só lépés é fiigur álépé s néni; lehetet#. Első -pillanatra úgy látszik ugyan, mintha elikétp- zelihetnők a sötét futárnak d7-en való közbe állítását. Tegyük .például a sötét futárt f5-re. Igen ám, de akkor hogyan jöhetett létre a viíáigos bástya saikikbemondása d8-ról? Csak úgy, ha világos álról egy gyalogot behúzott d8-ra és ott bástyává alakította.

Vájjon állhatott világos gyalogos d7-e<n? Seanimiesetre sem. Ha a sötét gyalogosok helyzetét megfigyeljük, akikor mindnyájának kezdő helyzetét rekonstruálni tudjuk. Az a4 gyalog d7-röl, a bő gyalog c7-ről, az e5 gyalog e5-ről, az fő pedig g7-röl került helyére. A h2-ón álló gyalog csak a b.7 gyalogos lehet. Ha ezt megállapítottuk, aíkkor könnyen beláthatjuk, hogy a h4-en levő gyalog nem lehet a h2-röl kiindult világos gyalog, mert akkor útjában állt volna a sötét h-'gyalogosnak- A h4 gyalog tehát g2-ről indult ki és' ütéssel jutott h4-re. A g7 gyalog h2-ről indult ki és ütéssel jutott g7-re. A d5 gyalog e2-röl vagy c2-ről indult ki és ütéssel jutott d5-re. Világos tehát legalább három sötét bábot kiütött, míg a mosami gyalog- állása létrejött. Többet azonban nem üthetett, mert sötétnek 13 bábja var a táblán. Miután világos gyalogos d7-re csak ütéssel kerülhetett volna, világos, hogy d7-en nem állhatott világos gyalog és mivel a d8 bástya által adott sakkot nem lehet megmagyarázni, sötét utolsó lépése uem lehetett a futárnak d7-en való közbe állítása.

Sötét utolsó lépése tehát csak gyaloglépés lehetett. Rövid megfontolás után mindenki beláthatja, hogy az utolsó lépés az e5-ön álló gyalogossal történt. A nehézség már csak ott van, hogy a gyalogos eó-ról avagy e7-ről került-e e5-re?

A pozíció kulcsa a g3-on álló futárban keresendő. Akármi is volt a sötét gyalogos állása, sötétnek azért kellett felhúznia e5-re, mert a g3 futár által adott sakkot csak a közbeállitással fedezhette.

Hogyan lehetséges azonban fuitársakk g3-ról? Csakis ■ íeK:akarás által- A világos huszárnak tehát előzetesen e5-ön kellett állatnia. Tegyük tehát a sötét gyalogost eó-ra vagy e7-re, a világos huszárt e5-re és vizsgáljuk így a pozíciót. Rögtön féltünk, hogy a sötét c7 bástya által adott sakk csak fel-takarás utján jöhetett létre, tehát megelőzőleg a sötét futár có-on állott,

A lépéssorozatunk most már ez:

1. . . . . Fc6-d7f

2. He5-cót gyalogos e5..

Igen ám, de hogy jöhetett létre a világos d8 bástyája által adott sakk? Ennek a kérdésnek megoldása egyúttal kulcsa az egész problémának- Miután a dS bástya nem gyalogos-átalakulásból állott elő, tehát a sakkot világos csak fel-takarással adhatta. Már pedig d7-en csak egyetlen világos figura állhatott, a h3 futár. Ez pedig csak akkor húzhatott el, ha a sötét gyalog nem eó-on, hanem e7-em állott,

fCÁSKWWR

„tazterforrudbus"

AZÉRT LEGOLCSÓBB ÉS EGYÚTTAL A LEGFINOMABB TEA HASZNÁLATBAN

''AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAúí\2.AAA

Simplon Mvéház Iftira

Elsőrangú zene, figyelmes kiszolgálás, kitűnő Halok

Sonnenwirth N.

Pozsony-Bralislava, Mihálykapo-a 7.

Telefon; 1183.

I Ajánlja elsőrendű kész és méret után l készült férfi és női cipőit.

^&AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA£

5 A legmegbízhatóbb ►

3 test- és szépségápolási t 3 cikkek, arckrémek, t

púderek, szappanok, t

t stb. a >

] Corso Parlnasriabao [

j Ko§ice-Kassa, Fő-utca 49. szám. ►

* Valódi kölni vizek és francia illatszerek ►

* Postai szétküldés. £

Jíe tétováxx. állj mellénk f

STixess efőf

IhmmSI Bül líinaMUHil^

I

Jíarársonyi és uiévi nagy occasiol

„Jilowavia”

ezeíőtt 3IÍ. Jíeumann ruhaipari részt). |

túr s. 2

I

JÍosice, Jiíavná

(Telefon ŐST. Telefon ŐST. |

I

ffadásra fitevflínefi; ^ér/iruAá^ ^yapjuserée

béléssel J€é. 2%0.- töt.

(Téti daubfe ragfánof? 3f£i. 250.— töt. 9

JXaéij vófasxtéfr sxörmemibádtób. mencfiifioff&fz, városibunetábban J£i. OOO.— tói.

JÍltkrmi aláalmaxottaánafi igaxolvántg fefwnutatása mellett 5°'- enéedménii,

(Tiólkofc : (Prága — TtratisSara — yililkatovre — "Wien. «s

^^Hí^SBm5SS5Bi351 831 83BE53BS3Bb§ 8591 ISSS3HHS5lftíá^

Szenzációs jáléh áru rrí es eoví"

nA>lc: Ari'ikávkan 1“ ozhorod (UNGVÁR)

99vr CSw íw»! MV UflCSftdBl » Kislild-ütca (A holdBercsényilelC)

nsn^JS^H3irairaiS3iraH3kiiiblSi3H3H3lS3IS3

WBi^^^^ffi^M^OSÍii[||itillillllllllltiiiüiliiiiiiiniiim»iiiNiiiiiiim/ini/fii/MM)i/iiLijmiyi;iiii)iiii/iiiiiiiiiiiii^^jj|^i|p|PE

Miért nincsen Cseh-Szlovákiának önálló jegybankja?

Engli§ volt pénzügyminiszter nyilatkozata a P. M. H. részére.

Prága, december 23.

Az utóbbi időben egyre gyakrabban merült föl az a kérdés, hogy lesz-e Cseh-Szlovákiának önálló jegybankja, vagy sem. Ma, amikor Németország és Lengyelország után Ausztria is arany valutára tér át, a kérdés mindinkább aktuálissá válik. A sajtóban számos pro és kontra vélemény hangzik el az állandóan napirenden szereplő kérdéssel kapcsolatban. Ezért érdekesnek tartottuk a cseh-szlovák köztársaság egyik legkiválóbb pénzügyi szaktekintélyének: Englis Károly

egyetemi tanár, volt pénzügyminiszternek véleményét kikérni, aki közgazdasági szerkesztőnknek a következő rendkívül érdekes nyilatkozatot tette;

— Az a kérdés, hogy miért nincs még Cseh-Szlovákiának önálló jegybankja, tökéletesen jogosult, ha tekintetbe vesszük, hogy az utódállamok valutái közül legjobb pénz a cseh-szlovák korona és az egészséges valuta kifejezőjének általában a jegybankot tartják. A kérdés annál is inkább jogos, mert önálló jegybanka van .Magyarországnak, Ausztriának és Lengyelországnak is. Az első két állam átvette a felbomlott monarchia jegybankját, míg Lengyelországban a valutareformot a fizetési eszköz teljes leromlása után hajtották végre.

— Mi az államfordulat és a forradalom lázában nem teremthettük meg az önálló jegybankot, hanem létrehoztuk a pénzügyminisztérium bankhivatalát, amely kitünően bevált, amennyiben megvóta a csehszlovák koronát áttol a leromlástól, amely körülöttünk mindenütt lejátszódott. E miatt nem is vált szükségessé a jegybank.

— Van ugyan egy 1920-ban hozott törvényünk, amely a jegybank létesítéséről szól, de ez a törvény a bank létrehozását a valutareformtól teszi függővé, mivel az

intézet részvénytőkéje olyan egységekben van kifejezve, melyeket csak a valutatörvény fog meghatározni. Nálunk nem játszódott le az a pénzügyi bomlás, amely a szomszéd államokban trötént és igy nőin voltunk kénytelenk sürgősen tető alá hozni a valutatörvényt és megteremteni a jegybankot. Annyi bizonyos, hogy tisztán valutáris szempontból nézve az idő nem a legalkalmasabb egyikre sem, mert a valutareform megköveteli a kereskedelmi és a pénzügyi mérleg állandó egyensúlyát.

— Egész Európa gazdaság: konszolidációja és Oroszországnak az európai gazdasági egységbe való bevonása nélkül nálunk sem lesznek meg a végleges valutareformnak és igy az önálló jegybank létesítésének előfeltételei.

— Teljesen bizonyos, hogy az utolsó két esztendő tapasztalatai után további deflációra senkisem gondol.

— Nincsen azonban kizárva, hogy más, mint valutáris okok meggyorsíthatják a valutareform problémájának a megoldását s ezzel kacsolatosan a jegybank létrehozását. Elsősorban pénzügyi okokról és a külföldi kölcsön kilátásairól lehet szó. Ebben az esetben számos, a két kérdéssel szorosan összefüggő problémát kellene megoldani. Ezek sorába tartozik az egyenesadó reformja, az állami alkalmazottak fizetésének végleges rendezése, a vámrendszer szabályozása, a lakbérkérdés megoldása, a mérlegek és a fizetések rendezése stb. Minden azonban a pénzügyi programtól függ. A legközelebbi években, melyek a nemzetgyűlési választások előtt, vagy talán után fognak eltelni, a politikai teherbiróképességböl, sajnos, előreláthatóan kevés érdeklődés fog maradni a pénzügyek számára. Ternyei László.

Középeurópa visszatérése az aranyvalutához

A Prágai Magyar Hírlap számára irta Hantos Elemér dr. nyug. államtitkár, a Központi Leszámítoló Bank r.-t. elnökigazgatója

Budapest, december 23.

A jövő valutapolitikának fejlődése az arany jegyében fog lefolyni. Az arany valután túlterjedő,- nálánál tökéletesebb megoldásra törekvő rendszerek a világgazdaság mai helyzetében meg nem valósíthatók. Az ideális cél egyelőre a háború előtti állapot visszaállítása, amelyhez nem egy ország csak sok idő múlva és nagy erőmegíeszitések árán

fog elérkezni.

Elsőknek a magasvalutáju országok fognak igyekezni pénzüket a korábbi érmeparitásra emelni s aranyalapra visszahelyezni.

Svédországot Európában valószínűen Anglia fogja soron követni. Bár az árak állandósításának prófétái az angolszász népekből kerültek ki, ezek azok között találtak a