Prágai Magyar Hirlap, 1924. december (3. évfolyam, 274-295 / 722-743. szám)

1924-12-24 / 292. (740.) szám

4 Szerda, december 24. Budapest — divatváros A térdigérö szoknyák diadala — Kakastoll, mint báliruha disz — Minél több ékszer — A drága pesti nők Budapest, december 22. A kopárra tarolt fák fehér zúzmarát hintenek a Váci-utcán korzózó elegáns pesti hölgy divatos bundájára .miközben a ra­gyogó kirakatok mögött s a belvárosi elő­kelő divatszalonok mélyén a finom ujjú ke­zek szerényen készítik a legújabb divatszül­őé szebbnéil-szebb ruhákat. Rövid szoknyák uralma A legelső farra dalomszerü újítás a ta­valyi és kétévelőtti hosszú szoknyák alapos megrövidítése volt. A karcsú, őzikeiábu fran­cia modedame sehogy sem tudott beletörődni abba, hogy kecses lábíormáit elrejtse az éhes és mindenekelőtt szakértő férfiszemek elől s ezért türelmetlen mozdulattal lehasi- totta ruhája szélét. Egy kissé merészen haj­totta végre ötletét s igy született meg a bo­káig érő közvetetten utóda, a „térdjgérö". A pesti hölgy kissé konzervatívabb lé­vén, némi leépítéssel vette át a francia diva­tot s ma még csak a vádi! közepéig érő szoknyahosszak mellett tartanak. De élőbb-utóbb utolérjük a párisiakat a ruhák rövidségében, az minden kétséget kizáró tény. A bálli ruhák már majdnem egészen rö­viden, térden valamivel alul érő hosszúság­ban készülnek s igy megfelelő mértékben ér­vényesülhetnek a szép formás lábak. Még mindig az ingszabás A ruhák szabása alig változott — Pes­tem. Parisban ugyanis általánosságban már elfogadták-a hullámos, harangszerü szabást az egész vonalion, sőt legújabban empire sza­bású kecses ruhákba öltözött filigrán divat- hölgyek lepik cl a báltermek sikos parkett­jét. Az egyenes, úgynevezett in gszab ást las­san egészen elejtik s a hosszú schluss helyett is mindjobban a derékhoz közeledő tenden­cia mutatkozik az utcai ruhák és kosztümök világában is. Fővárosunkban sem az elegáns grandié dame, sem pedig a dame nem követi ezen az egy fordulóponton a párisi divatot. Hiven kitarnak az mgszabások mellett. Egyes elő­kelő budapesti divatszalontulajdonosok sze­rint ennek oka faképp abban keresendő, hogy az egészséges csontrendszerü szép magyar nő alakjára sokkal előnyösebb a nyulánkitó, s hullámos vonalakra szépen simuló ingsza- básu ruha, mint a nőies vonalakat kizáró em­pire szabás. Magasnyaku délutáni ruhák Szövetből és selyemből készülnek a dél­utáni, illetve kis esti ruhák, feltétlenül sok prémmel. A szövetruhákra szivesen alkalmai­nak a nagyon mutatós lasséhimzést, mely messziről prémként hat. Az ujjas ruhák ujj- szabása egyenes, csuklóban szoros. Kivágá­suk zárt, magas, nagyon sok az egészen ma­gasnyaku délutáni ruha. Az estélyi tori lettek anyaga túlnyomó­részt fekete selyem, lehetőén fényes, szintén tctldisszel. Ujjatlanok s kivágásuk vagy zárt', vagy kerek, de nem túlságos. Kosztümök csak sportszerűen készül-1 nek, övvel. Néhol a kazakos kabátok és koszttimaliak is feltűnnek. Az aljakhoz még mindig a jumpert hord­ják, de ez ma már egészen hosszú, tunique- szerü, úgy, hogy csak alig pár centiméter látszik ki a szoknya aljából. A báli ruhák divatja Főleg fehér és egyéb világosszinü ruhák készülnek az idei gazdag báli szezonra. Sza­básuk egészen egyenesvonalu, néha sűrűn berakottak, keskeny övvel, de feltétlen sok prémdisszel. A kivágás elől minél zártabb, há­tul pedig határtalanul dekoltált. Veszedemes vetéíytársa ketetkezett az idén a már tavaly is nagy szeretetnek ör­vendő strucctol] prémdisznek. Az egyik pá­risi nagymester rájött arra, hogy a kakastoll kitünően alkalmazható a báli ruhák aljára s azóta ez a legújabb a eredeti párisi divat. Általában minél több a tollclisz, annál elegán­sabb a nagy estélyi toibtte. Újabb divat a bálokon a lenge sclyem- shawl is, amelynek szélein szintén dús toll­prém van Ennek színe lehetőleg elüt a ruha színétől. Eredeti rendeltetése a derékig me­zítelen hátak betakarása volna, azonban is­merve minden országok hölgyeinek szerény­ségét, előreláthatóan mindenki a karján fog­ja libegte tni. A fejdiszek egészen egyszerűek, vagy pártaszerüen hullámosak. Lehetőleg drága-, kövekkel kirakva kapcsolódnak a rövid haj. végén hátul leszorító postiche-val - (hamis hajfonat). Keztyiit nem visel a párisi divathölgy, hanem minél több ékszert sorakoztat mezíte­len karjára. , Ékszer és drágakő Általában talán sohasem volt divatosabb az ékszerek mértéktelen viselése, mint a mai szegény világban. OhnixkÖves gyűrűk, brilli- áns foglalatú drágakövek, sok, sok csillogó kővel kirakott fejdiszek ragyogása vetekszik a váltak és szép női szemek tündöklésével egy-egy előkelő bálban. A nyakon egy, vagy két sor igazgyöngy egészíti ki a milliókat, sőt rnilüárdókat érő ékszerkollekciót. Ékköves trusszókat viselnek kezükben Páris hölgyei, melyekben a rouge, pouder, tükör szépen megférnek egymás mellett. Egy ilyen trussz Budapesten hetven-nyolcvan millióba kerül. A cipők divatja annyiban változott, hogy a színesek helyét teljesen elfoglalták az egy­szerű, fekete és sötétszinü lakk és antilop cipők. Már nem olyan spangnisak, mint vol­Magdeburg, december 23. A magdeburgi bíróság m,a meghozta az Ítéletet Ebért elnök hazaárulás! pőrében. Tudvalevő, hogy Rot- hardt szerkesztő azzal vádolta meg a biro­dalmi elnököt, hogy 1918-ban elárulta a hazát. Az ügyből nagyarányú pör lett, melybe az összes politikai pártok is beleke-1 Bécs, december 23. A jelenlegi osztrák kormány legmarkán­sabb és minden tekintetben vezetésre pre­desztinált személyisége Mataja Henrik dr külügyminiszter. Mataja a kormány lelke és bátran álíithatjuk, hogy a hivatalos politikát ma ő irányítja. $ Szinte ugyanabban a percben hárman adjuk át Piati titkárnak névjegyeinket. Egy aktív miniszter és a nemzeti bank ugyancsak miniszterviselt elnöke, valamint e sorok írója. Máskor ez azt jelentené, hogy az intervjura várakozó újságírónak órák hosszat kell a titkár szobájában várnia, amig a kegyelmes ur kegyelmes látogatói kidiskurál- gatták magukat. — A mimszter ur Excellenciátokat csak egy óra múlva fogadhatja, mivel 4 órára már várta a szerkesztő urat, jön vissza titkár és a két kegyelmes ur egészen természetes­nek találja, hogy nekik legalább egy óráig várakozniok kell, amig a miniszter megfelel az újságíró összes kérdéseire. # — Isten hozta már jó ideje nem láttam! — fogadott a miniszter ahogy a kipárnázoít ajtót betettem magam után. — Miről akar kivallatni? Megjegyzem előre, hogy úgyne­vezett kényes és ravasz kérdésekre is szí­vesen válaszolok, de csakis akkor, ha meg­ígéri, hogy ezeket nem írja meg. — Mindenekelőtt Ausztria -külpolitikájára vonatkozólag szeretnék Excellenc'ádtól nyi­latkozatot kapni, erről, azt hiszem, mindem meg lehet majd Írni, amit Excellenciád mon­dani fog, — feleltem. — Az. osztrák külpolitikát az jellemzi, tak, legfeljebb egy széles, vagy két keskeny bőrös tartja össze két oldalt. A bálicipők ki­zárólag brokátból készülnek, arany, vagy ezüst színben, ahogy a ruha szine megkíván­ja. A harisnya testszinü, vagy ezüstszürke. A drága psati nők . . . Most nézzük meg, hogy néz ki a pesti elegáns hölgy az utcán? Könnyű, szövetru­hája fölé elegáns sealbundát borit s fejére kis selyernkalapot tesz. A kalapok még mindig kisszélüek, direktoire helyett visszatértek a gömbölyű tetőkhöz, melyekre, toll, vagv prémdiszt tesznek. Divatosak a filckalapok is, de csak feketében. Általában csak a fekete szin dominál és selyemből készülnek. Újab­ban meg akarják honosítani a kötöttanyagból olőállitatt tarka kis kalapokat is, de előrelát­hatóan kevés reménnyel. ó bundák szőrméje többféle lehet. Amint a Rózsa Testvérek előkelő cég tulajdonosa mondotta, a legelegánsabb és ezért termé­szetesen a legdrágább is a perzsakabát. Utá­na következnek a sealskin bundák, a nutriák, mormota, hamster kabátok. A télikabáfak prémdisze lehetőleg a tartós és szép opo- sumszőrm-e, mig a ruhák díszítésére a muta­tós és elég olcsó nyulprémekot veszik. Általában mindenki prémben jár. Hogy honnan telik, azt talán maguk sem tudják megmondani. A pesti hölgy mindig elegáns, szép, fiatal és nagyon drága. Hogy milyen drága, azt a legitim és ille­gitim férjek tudják legjobban. S. E. veredtek. A szerkesztő bizonyítási eljárása teljesen összeroppant, minden vádja meg­dőlt, úgy hogy Rothardtot a bíróság három hónapi börtönre és a perköltségek viselésére ítélte. Ez az Ítélet nagy erkölcsi erőt jelent a középpártok számára. hogy minden fajta egyoldalú lekötöttséget elvileg visszautasit, — kezdte fejtegetéseit Mataja külügyminiszter. — Nem volt kis munka számunkra osztrákokra beleélni ma­gunkat egy kicsiny ország, pláne egy ilyen igen-igen gyenge kicsiny állam szerepébe. Most már azonban ez a pszichológiai folya­mat befejeződött és minden tekintetben le­vontuk annak a ténynek konzekvenciáját, hogy államunk lakóinak száma 6.5 millió. — A kicsiny osztrák köztársaság ter­mészetesen diplomáciai tekintetben sem kö­vetheti a régi osztrák politikát és nem léphet az osztrák-magyar monarchia nyomdokaiba. A dimenziók nagyon is különbözőek és a megtörtént változások alapvető természe­tűek. Egészen el vagyunk telve a reánk rótt feladatoktól, pénzügyeink konszolidálásától az államháztartás egyensúlyának megvédé­sétől. Valutánk stabilitását a legcsekélyebb ingadozás leghalványabb lehetőségétől is meg akarjuk óvni. Ezért a legbarátságosabb kapcsolatokat óhajtjuk az összes hatalmakkal, úgy a közeliekkel, mint a távolinkkal, úgy a nagyokkal, mint a kicsinyekkel. Kereskedelmi és gazdaságpolitikai szem­pontokból az utódállamokhoz való kapcsola­tok természetesen fokozott fontossággal bír­nak reánk nézve, mivel a gazdasági vonat­kozások éppen itten rendkívül erősek és szinte megbontatbatlanoknak bizonyultak. — Az utóbbi időben ismét sokat beszélnek a dunai konföderáció pro­blémájáról. Tudom, hogy ez is az úgynevezett kényes kérdések közé tartozik és aktív kormányfők és külügyminiszterek rendszerint megszok­ták tagadni a választ ebben az ügyben. Excellenciád azonban talán erre vonatkozó­lag is mondhatna valamit a nyilvánosság számára? — hangzott második kérdésem. — Miként előbb mondottam, az utód­államok különösképpen rá vannak egy­másra utalva. A gazdasági egymásrautaltságot azon­ban nem szabad semmiféle politikai kom­binációkkal összeköttetésbe hozni . Mostanában tényleg ismét sok szó esik í| az úgynevezett dunai konföderációról. Ezt ábrándnak és utópiának tartom. Azon három állam közük amelyeket elsősorban emlegetnek, tehát Cseh-Szlová- kiát, Magyarországot és Ausztriát, ezek kö­zül egyikben sem képzelhető ej ez az idea. Az utódállamok között a pozitív kereske­delmi politika csak akkor lehetséges, ha minden politikai kombinációt már eleve ki­kapcsoljuk. Ismétlem, — a gazdasági célsze- süséget el kell választani a politikai" lehetet­lenségektől. Mataja külügyminiszter válaszát egye­nesen szenzációsnak minősíthetjük, mivel ebből kitűnik, hogy Ausztria külpolitikájának irányitója csak a politikai konföderáció ellen foglal állást, a gazdasági konföderációt vagy mivel ettől a szótól mostanában igen félnek, együttműködést és kapcsolatokat azonban kívánatosaknak és szükségesnek tartja. — Excellenciád a hónap elején eszme­cserét folytatott Benes cseh külügyminisz­terrel. E konferencia alapján miként ítéli meg Cseh-Szlovákia és Ausztria viszonyát? — Ausztria kapcsolatai Cseh-Szlovákiá- hoz felette kedvezően alakultak. Az az anlmozitás, amelyben azelőtt Bécset Cseh­szlovákiában részesítették, megszűnt. Az összeomlás után, 1918-ban keletkezett álla­potok eloszlottak és éppen ennek a hónap­nak elején kötöttük meg a cseh-szlovák köz­társasággal az uj kereskedelmi szerződést, amely magában hordja egy komplett keres­kedelmi szerződésnek összes ismertetőjelelt, miként ez a háború előtt a legtermészetesebb dolgok közé tartozott A politikai viszony szintén igen barátságos, főként a prágai államszerződés óta, amelyet Benes dr., az akkori miniszterelnök és Schober dr., Ausztria akkori kancellária kötöttek. Benes külügyminiszter úrral folytatott megbeszé­léseim alapján is meg vagyok győződve arról, hogy a két állam viszonyának fejlő­dése továbbra is abszolút kedvező lesz. Szóba hoztam a nemzeti kisebbségek problémáját Mataja külügyminiszter igen érdekes megállapításokat tett, sajnos azon­ban közlésüket megtiltja tett ígéretem. Mind­össze annyit reprodukálhatok, hogy Mataja külügyminiszter szerint Ausztria mindent megtett és a jövőben is meg tesz csekély- számú kisebbségeinek, a Bécsben és v-dókén élő cseheknek, a burgenlandi horvátok és magyarók, valamint a karintiai szlovének igényeinek kielégítésére. Közel egy óráig tartott beszélgetésünk a zsidó-kérdéssel fejeződött be. Mi-kor az ajtó kilincsét átadtam a nemzeti bank elnö­kének a miniszter még utánam szólt: — Ezt sem szabad megírni! Nyugtalanság Amerikában Japán sachalini szerződése miatt London, december 23. Reuter jelenti New- Yorkból: A World cimü újság szerint nagy nyug­talanság uralkodik az amerikai politikai körökben amiatt a szerződés miatt, melyet Japán Oroszor­szággal a sachalini olajmezők ügyében kötött. A lap londoni tudósítója úgy véli, hogy Nagybritannia és az Egyesült Államok a Csendes Óceán vidékén csakhamar szemben találják magukat Japánnal, Oroszországgal és Kínával. A jngoszláv-albán határzárlat Belgrád, december 23. Jugoszlávia tegnap el­zárta a határt Albánia felé. A határőröket utasí­tották, hogy a határon átlépő albán bandákat, bár­melyik párthoz tartozzanak Is, azonnal elfogják és lefegyverezzék. London, december 23. A Morning Po. jelenti Athénből: A görög kormány nagy figyelemmel kíséri az albán mozgalmakat és főleg a jugo­szláv kormánynak magatartását. Görögország szigorú semlegességet szándékozik megőrizni, te­kintve, hogy pusztán albán belügyről van szó. ti karácsomul eláriasiiás GROSSMANN S. női divatházában KASSA, Fő-u. 70. IctfiráicsoxfeHgi «ar<olc? AlapiHatott MUH-nen. Trti téüftísftóí . . StOTOTirUól SkesmU>e J, tfe!vetnzuáa . . . 150 Koronától ftesdve Smmvjfína 90 Koronától fcez.slsve S|s ^ürme&oa . . . 90 Koronától Ke*áre Sz ®flaisz3í4* legrégibb. negszosidanö tízleie c szolimában AlnpMaMI I8M-ML EDerí elnök tisztán kerüli ki a nagynéniét kazaárnlási pörköl Az osztrák köztársaság külügyminisztere nyilatkozik a P. M. H. karácsonyi száma részére Cseh-Szlovákia és Ausztria kapcsolatairól Az osztrák köztársaság nem léphet az osztrák-magyar monarchia nyom­dokaiba — Eloszlott a csehek gyűlölete Bécs iránt — Szenzációs állásfoglalás az utódállamok gazdasági konföderációja mellett és a poli­tikai konföderáció ellen A P. M. H. bécsi tudósítójának tudósítása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom