Prágai Magyar Hirlap, 1924. december (3. évfolyam, 274-295 / 722-743. szám)
1924-12-23 / 291. (739.) szám
A magyar textilipar nem fél a külföld konkurrenciájj átél Budapest, december 22. Hónapok óla a külkereskedelmi szerződések ügye áll az ország érdeklődésének homlokterében, a fogyasztó közönség minden rétege élénk várakozással tekint a szerződések megkötése elé, a kormány pedig minden lehetőt elkövet a szerződések létrejötte érdekében. A cseh kormánnyal tudvalévőén már meg is kezdődtek a két ország között megkötendő kereskedelmi szerződésre vonatkozó tárgyalások. Ebből az alkalomból a magyar sajtóban olyan hírek jelentek meg, mintha a magyar textilipar veszélyeztetve látná az elmúlt években tapasztalt nagy fejlődését s ezért mindéin befolyását latba veti' abban az irányban, hogy a szóbanforgó kereskedelmi szerződések ne jöhessenek létre. Más közlemények pedig a magyar textil- kereskedelem végveszedelméről számoltak be a legutóbbi hetekben. Ezeknek a híreszteléseknek az alapján érdekesnek tartottuk tehát a magyar ipari érdekeltségnek az álláspontját megtudakolni. A Gy. 0. Sz. kebelében működő Magyar Textilgyárosok Országos Egyesületének vezetősége a következőkben tájékoztatta . munkatársunkat: — Elsősorban is a leghatározottabban meg kell cáfolnunk azokat a híreszteléseket, mintha a magyar textilipar ellenezné, vagy megakadályozni törekedne a külkereskedelmi szerződések megkötését. A magyar textilipar tisz tában van vd, hogy az aiz u. n. szanálási akció, melyet a magyar kormány megindított, kereskedelempolitikai téren is konzekvenciákkal fog járni s ez abban fog mutatkozni, hogy Magyarország igyekezni fog kereskedelmi szerződéseket kötni mindazokkal az államokkal, melyek a magyar közgazdasági életre nézve fontossággal bírnak. A magyar kormány az eddig fennállott összes behozatali és kiviteli tilalmakat már meg is szüntette, életbeléptette az uj vámtarifát, ezzel lefektette azokat az alapokat, amelyeken'az uj kereskedelempolitikai korszak, amelyet Magyar- országnak a nemzetközi forgalomba a kereskedelmi szerződésekkel való bekapcsolódása fog jellemezni, felépíthető. — A magyar textiliparnak különben sincs' semmi oka állást foglalni a kereskedelmi szerződések- ellen, sőt az ipar egyenesen kívánja a szóbanforgó szerződéseket, mert bennük a normális forgalomhoz való visszatérés eszközét látja. A magyar textilipar ma már annyira megerősödött, hogy a forgalom normális alakulásától nincs mit félnie, sőt azok, akiknek a kezében az ipar céltudatos vezetése fekszik, egyenesen elérkezettnek látják az időt arra, hogy az eddigi elzárkózás helyett a magyar textilipar is mes’smerje u világkonkurrcncia versenyét. Ezzel természetesen megszűnik az az állapot, mely eddig a belföldi magyar piacot a magyar textiliparnak elsősorban biztosította és az ipar érezni fogja a belföldön is a külföldi textiliparoknak kon- kurrenciájáí; másfelől azonban a magyar textilipar számára is megnyílnak. a határok, lehetővé válik az export, ami annál fontosabb, mert a magyar textilipar a saját országa szükségletének ma már több, mint kétharmad részét fedezi s.igy fokozott figyelemmel kénytelen uj fogyasztási piacokról gondoskodni A külföldi hitelek és tőkék megszerzése szempontjából is érdeke a magyar textiliparnak, hogy exportálhasson, mért az exporüparok iránt az idegen töke több bizalommal viseltetik, — A magyar textilipar a mai fiatal stádiumban ugyan még védelemre szorul és Magyarország arról sem mond le, hogy textiliparát még tovább fejlessze, A termelési költségek tekintetében Magyarország ma még hátrányban vau a külföldi textiliparral szemben s ezt a hátrányt megfelelő vámvédelemnek kel! uíegyeu- litenie. Minthogy azonban Magyarország gazdasági önrendelkezési joga a trianoni béke- szerződésben és azóta is minden béke- okmányban biztosítva van, a magyar textilipar meg van győződve róla, hogy a vele szerződő államok nem fognak olyan követelésekkel előállni, amelyek a magyar textilipar megsemmisítését jelentenék, — A c-scli kereskedelmi szerződést Szerda, december 24. előreláthatóan nyomon fogják követni a többi szomszédos államokkal, Ausztriával, Romániával, Jugoszláviával kötendő szerződések s ezáltal talán nem is hosszú idő alatt létre fog jönni a szerződések egy oly hálózata, amely az uj, ma túlságosan is széttagolt politikai alakulatokat legalább is gazdaságilag megint bizonyos egységbe kapcsolja össze, amire ezeknek az uj államoknak, hogy egészséges életet folytat* hassanak, okvetlenül szükségük is van. (K. E. K.)" — Novemberben jelentősen emelkedett kivitel. Hivatalos jelentés szerint nov«. .bér iolyamán Cseh-Szlóvákiából 1765 millió korona értékű árut exportáltak külföldre. A novemberi export az októberi kivitel 303 és a múlt évi novemberit 532 midió koronával múlja fölül. A kivitel legnagyobb tétele a cukorexport kereken 450 millió koronával. Ezen kívül pamutárut 209, fát ós szenet 154, gyapjút 146, gyümölcsöt, főzeléket 140, üvegárut 109, gabonát 81, vasárut 72 és lent 42 millió korona értékben exportáltak. A legtöbb áru Németországba került (350 millió korona értékben), Ausztria 291, Anglia 181, Olaszország 123, Magyarországba 110, Amerikába 64, Lengyelországba 60, Jugoszláviába 58, Svájcba 45, Romániába 44, Franciaországba 26, Hollandiába 24, Belgiumba 11 és egyéb államokba 375 millió korona értékű árut exportáltak. Englis a dunakonföderácló elleti. Englis Károiiy volt pénzügyminiszter a Lido- vé Novinybe Írott vezércikkében állást foglal az ellen az angol nézet ellen, hogy a legcélszerűbb, ha az utódállamok gazdasági uniót létesítenek. Elutasitó álláspontját a következőképpen okolja még: A gazdasági unió mindenekelőtt vámuniót jelent. A vámunió közös adókat és közös valutát kíván. A közös vám-, adó- és valutáris ügyek közös törvényhozói és közös adminisztratív szervezeteket igényelnek. Az unióban tömörült államok egyike a többi állam fölött állana s a többi államok szuverénitásukat csak a gazdasági kéerdéseken kivül álló kérdésekben őrizhetik meg. A gazdasági egység, politikai egységet eredményez. Bismarck is vámunióból kovácsolta össze a német birodalmat. Nézete szerint nagy gazdasági előnyök árán sem szabad egy nemzetnek sem föláldoznia függetlenségét. A gazdasági és a vámegység nagysága sokat jelent, amint azt Németország is bizonyítja, de még sem jelent mindent, amint az Oroszország esetéből tűnik ki. Englis cikkében a cseh-szlovák—magyar kereskedelmi kapcsolatról is beszél. Abbeli véleményének ad kifejezést, hogy a viszony minősége elsősorban Magyarországtól függ. Cseh-szlovák részről .ivámios lenne a csehszlovák—magyar kereskedelmi kapcsolat ki- mélyitése, mert Magyarország tradicionális és természetes piaca a cseh iparnak. — Januárban életbe lép a cseh-szlovák —osztrák kereskedelmi szerződés. Az uj cseh-szlovák—osztrák kereskedelmi szerződés a-Tribuna értesülése szerint január 10-én lép életbe. Ugyanokkor életbe lép a csehszlovák—francia kereskedelmi szerződés záradéka is. — A kereskedelmi szerződések életbelépését a kormány a nemzetgyűlés előtt fekvő felhatalmazási törvény alapján fogja kihirdetni. — A régi koronakövetelések bejelentésének határideje, A régi osztrák-magyar koronára szóló követeléseket és tartozásokat amelyek cseh-szlovák és magyar állampolgárok között állnak fenn, december 31-ig kell bejelenteni. — A cipőipar és a prágai mlatavásár. A cipőipari kiállítók a minta vásár vezetőségének értesülése szerint az őszi minta vásáron aránylag jó üzleteket kötöttek, annak ellenére, hogy a cipőipart nem képviselte elegendő cég. Egyes kiállítók arrnyi kiiholdi megrendelést kaptak, hogy a megrendelt árut neon képesek leszállítani. Esért a}án- ia;os, hogy a bőr- és cipőipari vállalatok a tavaszi mintavásáron (1925 március 22—29) nagyobb számban vegyenek részt. E szakmákat az ipar- csarnokban fogják elhelyezni és így célszerű a mielőbbi jelentkezés, nehogy helyszűke miatt a kiállítók más csoporthoz kerüljenekA decemberi pénztári utalványok meghosszabbítása. December végén köztu- domás szerint 1400 millió korona értékű pénz-túri utalvány válik esedékessé. Hír ?ze■S/^&rJUóWKTffftMS 5 rint e pénztár: utalványok tekintélyes részét be fogják vallani, csak a maradékot hosszabbítják meg. Ha a hír megfelel a valóságnak, akkor a függő adósság tekintélyes' részétől szabadul meg az állam.-- A Cseh-Szlovákiábau nem gyártott gépek vámkedvezményéről szóló javaslat csak újév után kerül a nemzetgyűlés elé. A Csclt-Szlováklában nem gyártott gépek vámkedvezményéről szóló törvényjavaslatot az eredeti diszpozíciók szerint pénteken kellett volna a nemzetgyűlés plénuma ele terjeszteni. Az ipari körök érthető bosszúsággal vették tudomásul, hogy a jelentős kedvezményt biztosító javaslat parlamenti tárgyalását elodázzák. Hir szerint a javaslatról csak Vijév után fog a nemzetgyűlés tanácskozni. — Magyarországnak nagyobb követelése van Cseh-S/.lovdl<iától, mint amennyi a tartozása. Budapestről jelentik: Köziudomás szerint most vannak folyamatban a Cseh-Szlovákia és Magyarország között megkezdődött kliringíorgalomra vonatkozó bejelentések. Az eddigi be jeleni esőkből megállapítható, hogy Magyar országnak sokkal nagyobb követelése van Cseh-Sdovákiával szemben, mint a tartozása. — Ismét meghosszabbítják a romén moratóriumot. Bukarestből jelefltik: A mfFratér'ixri meghosszabbítása tárgyában a miniszter tanács elé terjesztett törvényjavaslat szerint a külföldi tartozásokra vonatkozó moratóriumot további 3 hónapra megunják. Amennyiben a külföldi hitelezőkkel a fizetős! feltételek tekintetében nem jönne létre megegyezés, a moratórumot tovább! 8 hónappal meghosszabbítják. — Gyarapodott a cseh-szlovák pénzül fezetek betétállománya. Novemberben 199 belföldi pénzintézetnél 387 millió korona összegű betétet he* lyeztek oh A gyarapodás 87 milliót és a betét- állomány 6.517 millió koronát tesz ki. Magy arország lisztet exportál Bulgáriába, r. un óból jelentik: löbb nagy bolgár cég nagymennyiségű ilyt szüli fására adót; rendelés magyar malmoknak. A magyar takarmátiypiacxm totytátódoít az olcsóbbodás. Budapestről jelentik: A taknrrnátiyvásáron elegendő tónál&r és varratait kerestet melle:: az árait lemorzsolódása folytatódott. Arak: Rétiízéna la 130—135. IT» 8?—125. csomagűláara 40—éd, száraz mid takarmány 40, muliarszóm 155 170. lucernás.: ón a 160—200. ..ő'os'hütköuyszém! 160—170. takarmányrépa 40—5p. aTomszahna 55- 80, zs'.ipsz. ’nn 105—115 er-zv korona ntéter- m ázsiaiam t. GOOGXbOOOC0OO0CO©0<i>O0aOO0®(3O©QOQC g tewif-fvaflyí lőzs& íicmzUöyíMist üöiivískKi © § Röftvvs a: g | Mgi!p2i®gi-Hönwvitei | g január fO-£n ftusHttw ei & sajuo <;> ö A 2i>— koronás !?ó ti áru könyvet m £ Prágai Ma«yar Liiclap előfizetőt és olva- [,< q só! 20.— koronás árban kapják, ha , > Ö január 10-ig ezt az ártletadóhivkfálunk- 0 g ház beküldik. hö íVi-------------■■ i A Fut ura exportvállalat lesz Budapest, december 22. Az állami tisztviselők hatósági lisztellátásának megszűnése, részben pedig a rossz termés következtében megcsappant gabonaügyietek kényszerítő hatásaként a Futura is kénytelen volt megváltoztatni régi szel vezetőt. A vállalat uj vezetője, Pellegrini Félix teljesen kereskedelmi üzemmé akarja kiépíteni a Futurát, olyan gabonakereskedő céggé, amely belföldön és külföldön egyaránt versenyezik a gabonakereskedőkkel. Ebből a célból főleg uradalmakkal létesít összeköttetést és a vezető személyek alkalmasak arra, hogy megteremtse ezeket a hasznos üzleti összeköttetéseket. Ezzel egyidejűleg a Futura külső adminisztrációját összevonja s a minden megyében felállított kirendeltségek helyett csak a gabonakereskedelem főbb centrumaiban, így elsősorban Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Békéscsabán és Győrött akarja fejleszteni kirendeltségeit. Szekszárdon, Szépesfehérváron beszüntették működésüket a Futura kirendeltségek és ezek helyett vezérképviselők tevékenykednek, kisebb helyeken pedig a Futura bizományosokkal bonyolítja le üzleteit. A pestnie- gyoi kirendehség alá fog tartozni Fehér- és Tolnamegye is, Győrött pedig hat dunántúli vármegyének gabona- és terményüxieteh kívánja lebonyolítani a megerősített Futura kirendeltség. A belföldi üzleteken kivül intenzív exporttevékenységet is le akar bonyolítani a Futura, amely igyekszik szervezeteibe a kereskedelmi élet frisseségét bevinni a hajdani bürokratikus adminisztráció nélkül. — Viszavonták a mezőgazdasági kamarákról szóló törvényjavaslatot. A földmiveI'ésügyi miniszter a mezőgazdasági kamarákról szóló törvényjavaslatát, melyet még júniusban terjesztett a nemzetgyűlés elé, visz- szavonta, hogy a megváltozott viszonyoknak megfelelő módosításokat eszközöljön rajta. Háromezerötszáz koronára emelkedett a komló ára. A komlópiacon az árak viharosan emelkedne. Egy cég nagyobb meny- dyiségü elsőrendű árut 3500 koronáért adott el. 3 , £ i 2 \ J%»yasszoayi kelengyék áruháza f S ^*****0**0*' \ ► «. ' ~ - \ Sajót készítménye tinóm férfi £ ** fehérnemű, asztal- £ ^ \ térítők és mindennemű lenére £ < \ | \ Árusítás nagyban és kicsinyben J •Sí ►------------«~>maaanBBHInnBMNttwn-ro-u-------------^o zf&étc y ? ■ ,<• ■wtotAwAvai imkiw i rw»jgl*tui- Üzietteleu a prágai tőzsde. V ku8z; bőn áil'Ő ötnapos, szünet miatt a spukufáciö tartózkodó m-.-gatastásr tam.siíoH. Vz uü- lyamok. hinyhultak. A Sajfisz; huiyiia, ; ' cn.- Itízási piac nem egységes. tőzsdén nem jegyzett értékek piaca gyönge. A devizapiacon nyugodt irányzat mellett a frankralnték megszilárdultak. ElőtnrdWt kötései: xrr* Xtt.w. 10‘J3. ♦'vi leinc.AtA.T*' cí-a'tAby —^-*• . *”• ÍH24. <\vi Tcínoftfiárí ntalv:*rir ^ Nvar^rn^nvlífiTcsíto. • • * • < 3^.-^ ^4.25 fi°/nro«t • 83.2j ^3!i«57t7cöTv>Rön' 0,r A7famkö!r»<Jirj, . . - - ^ Zl'71 rv*rj or«r.1917 "i °‘.i • tZA j Pr;7gr.-v Tf‘T*V m 0 — ^ Práys tata Ví»c<i. »■■" Zl'"' Z\Z Urnrin Tk-'XTaj a . ?}'Prá?a wárrtBl taVmt, i Pfi). vörös knro*-'f snrRtp.srMatrvar v"ri>(»Vnroci7.: — .'-fsrvHP '“•*■** rj6.1?; mm OsbíÍ TTnlnn ftakfe . - i I , PeaíArni-knló. . (!np.h Tna-tn.ii^ .... • • ^0í).50 Prásra? WtPifmife ! ! l l ! SV.V) S8T.50 S?;!ováTr 'írmi; ........ DJ'’** ZivTjostftnskn Ancro'-ORVov. Baah. .... '4'cn Osztrák Mtel ........................ Bé csi r’u.iouhsMií; • 63v3*1 $.75 Wífmrr Tlímhtf ........ M.— .TneosíacatistS'haaJfc .... xordhahn...................... Horvát oisícúr........ 3^.36 Koünj rafttráeya. « . , . . §7?*’* Kolini kávé ........ '*Tl?*w Keliui ostróleum ..... Ko’híi szesz ........ tHK— Teiiaar rt ......... Kls^f rtiíseni sörgyár .... 2560.— .wv.-* Breitfeld-rianSls ...... SCO.— haniin Elorn«ut .... ■ Kitiffhoffar...................... . .70$.Cs eh északi szén ...... iS!0.— 1730.-—■ Cseh nyugati eaáe * • *•* * 402J0 Aloia»....................... 1V>.— f 30.— ............................................... , Pr átra! rasípar 875.Skoda s43,— Pozsonyi iábal ..«>.«.« f'+77»f> iuwaid ........... 2W. — 25ő- — Práara' oaptr —. — — f Nem egységes a bécsi tőzsde, (Pragoradio.) A mai forgalom a spekuláció tartózkodása miatt a legszűkebb keretek között bonyolódott le. Egységes irányzat nem alakúit ki. A beruházási piac iizjettelem Előfordult kötések: xir. -lub. Vlacv. aranylSradéW.... -+5CÓ0 Któr^y.:::: s4« xm 2c«ooo »m8o Banderbana 2390Ö0 237000 FdJíflbsrd • «••••••*• .. ír tír. Merkúr .......... ti tOOC1 . ti 000 Osítr-Ma^yar Bank . « , • ÜEion Fisuk Wr ...... íA39C6 Cseh Union . ........ SÍ2500 Zivnoetenafcá Bank*. . * * awuJTOanagő'/.hajóeás ...... ®?Ö0Ö0 37000. perdinauda.N'ordb. ..... 11750000 M3<000, ííafiflo-Oderberffi ...... ??OOOj " Stsatsbahn ......... Südbahn .......... 5J^00 331jv Sndbahu prioritat ..... * A [pice ................................... 393007 Co ours ........... 49000 4|5iÖ Karml ® Sbbr.:::::::: 'W W öjtodí* .....•»»»••» —- y: towgló fiioooo Saígó 54ÍOOŐ LiilíMjy ....................... 993000 890&JC Ki ngboS^i — — Magyar .-n . .................... 24S00C0 2310000-f Nyugodt a cukortőzsde. Jégre decemberi szállításra: Aussig ioko 187.3 (pénz), 200 (áru).-f Lanyha a berlini tőzsde. (Pragoradio.) A kormányaióltftás nehézségei a spekui'ác:..: realizálásokra kény szeri tettet, ami az irány. sátor e-líanyhitotta.
