Prágai Magyar Hirlap, 1924. december (3. évfolyam, 274-295 / 722-743. szám)
1924-12-23 / 291. (739.) szám
Kedd, december 23. Amire a magyar tanítók f nem is gondolnak (a.) Szlovenszkó, december 22. Már egy Ízben foglalkoztunk a magyar tanítóság mégkis értésének ügyével. A kormány pártjai részéről hívogatják, csalogatják őket és ígérnek nekik minden jót: nagy fizetést, nyugdíj rendezést; a magyar tanítók legutóbbi közgyűlésén belopták a trójai falovat is a ravasz radikális görögök: a tanítóság személyes államosítása ügyét. Mintha bizony az egyházak, felekeze beik. községek, mint iskoláién!artók. megkerülésével lehetne a tanítókat személyükre nézve államosítani! Nem jelentene ez sem többet, sem kevesebbet, mint azt, hogy az iskoláién tartók ezentúl csak az iskolaépületekkel rendelkeznek, joguk van azt megcsináltatni, helyettük újakat építeni és ezzel a felekezetek iskolai autonómiája véget is érne. Mi is, a tanítóság is jól tudja, hogy a magyarság ereje iskoláiban van. Ha iskoláink felett nem rendelkezhetünk, akkor a magyar nemzeti kisebbségi jogoknak is befellegzett. Felekezeti és községi tanítóinknak tehát ezt .a szempontot is mérlegelniük kell lelkiismeretűk érzékeny mérlegén. Az iskolát nem az iskola épülete és padjai jelentik, hanem annak tanítói, az iskola szellemét, magyar lelkét azok képviselik, akik tanítanak benne. Hiszen vannak már példáink arról, mát jelent a „személyi" államosítás. Egyik katolikus magyar iskolánkban történt, ahol a tanítói állásra kiirt pályázatna nem jelentkezett senki, tehát az iskolát állami tanerők vették 1 át, kik a magyar iskolából szlovák iskolát esi- 1 náltaik, abban teljesen vallástalan szellemben tani tárták és az iskolaszéknek, amely most már tudna tanítót alkalmazni, azt felelik, hogy nem parancsol a saját iskolájában. De a-z államosításnak van olyan oldala 1 is, amire magyar tanítóink még eddig nem is i gondoltak. Elkápráztatva az ígéretektől, nem ; fontolják meg eléggé az államosítás várható 1 következményéi. Ez az áthelyezés. Az álla- 1 mositott tanítónak hasztalan Ígérik meg azt, i hogy meghagyják a helyén. Láttak a köz- igazgatási és pénzügyi néhány meghagyott i magyar tisztviselőnél, hogy egyetlen egy sincsen már régi állomáshelyén, mind áthelyezték tiszta szlovák vidékekre és városokba, r hogy a „nyelvet megtanulják". Az ilyen áthelyezés mindig annyit jelent, 1 mint a régi növény kiszakítása talajából és többnyire annak pusztulásával jár. Az áthelyezett magyar tisztviselők több, mint való- ' színű, hogy most az elboesátandók listájára ■ kerülnek. A tanítók is újabb és újabb nyelvi és nosztrifikációs vizsgáknak lennének alávetve, amelyeknek ismerjük be nem vallott célját. A hadseregben is voltak ilyen vizsgák és egy született cseh tiszttel történt meg. aki nem volt a szibériai légiók tagja, hogy a nyelvi vizsgán az első kérdés gyanánt ezt : kapta az ifjú ezredestől: Miért nem lépett be mint hadifogoly a cseh légióba? A tiszt, áld született cseh volt, a vizsgán megbukott. Az elbocsátásra ítélt magyar Ksod.-vasutasok is többször vizsgáztak és minden vizsgán elvérzett egy jó részük. A kétségtelen áthelyezés minden „sze- 1 nélyében" államosított tanítóra nézve matematikai pontossággal bekövetkezik. Lehet, hogy kapnak ígéreteket az ellenkezőről. De hát eddig nem kaptak még igeretet eleget? Az igéretgyiljtöménye nem teljes még a magyar tanítóknak? A szavazást teli át. amelyet erre nézve a tanítók közgyűlése elrendelt, nagyon vegye fontolóra minden magyar tanító és gondoljon arra, hogy az államosítás kérése az öngyilkossággal egyértelmű Mert ez a kultúrharcot jelenti abban az esetben, ha a mai tanítóság áthelyezéseivel magyar iskoláinkat pokrokár szellemű tanítókkal töltenék be. Mi iskoláinkat és tanítóinkat magyarnak akarjuk tudni, hogy reájuk nyugodtan bízhassuk legdrágább •kincseinket: gyermekeinket, a magyar jövendőt. A népszövetség közbelép Albániában? (Jent, december 22. Az albán miniszter- eifríok távirati kérdésére a népszövetség főtitkársága fölkérte a jugoszláv és a?, albán kormányokat, hogy küldjék be a kérdés megvizsgálásához s zíiksé ges info ríná ciók a t. Belgrád, december 22 Az A vak ügynökség erélyesen megcáfolja azokal a tiránai hireket, melyek a külföld ajtót is bejárták s melyek arról szólnak, hogy a jugoszláv királyság csapatokat von össze az albán határon, abból a célból hogy a? ottani fel kelést elősegítse és a jelenlegi albán kormány megbuktatásánál közreműködjék. 1 . _______________________________ ko zni fog Ausztria ellenőrzésének megsz#nfeiesé?el Grünberger Alfréd dr- osztrák népszövetségi delegátus, volt külügyminiszter nyilatkozata Becs, december 22. (A P. M. II. bécsi tudósítójától.) A Népszövetség tanácsának múlt héten befejeződött római konferenciáján, miként ismeretes, Benes külügyminiszter hozta szóba az osztrák kérdést és megállapította, hogy ügy Cseh-Szlovákia, ■■"‘•ri. a többi vele szövetséges államok m; mg fognak tenni továbbra is Ausz i uílásá érdekében. Diplomáciai körökbe. gy tudják, hogy ezt a nyilatkozatot a cseh külügyminiszter Ausztria fődelegátusának, Grünberger Alfréd dr. volt külügyminiszternek felkérésére tette meg. Grünberger dr., aki mostan visszaérkezett Rómából, a következő nyilatkozatot tette Ausztria és a népszövetség viszonyáról: — A római konferencián szükségesnek tartottam annak hangsúlyozását, hogy az uj osztrák kormány a genfi megállapodások alapján áll és mindenben a Seipel-kormány népszövetségi politikáját folytatja. Ennek értelmében nyilatkozatot tettem a római konferencia eííső ülésnapján és ügy tapasztaltam, hogy ez a nyilatkozat mindenütt jó hatást keltett. A népszövetség mértékadó körei tudatában vannak annak, hogy az osztrák kormány Változás nem jelent politikai változást. .-- A néspzövetSég tanácsának római konferenciája kedvező alkalmat nyújtott /a, hogy ismét személyes érintkezésbe lépjek az ott egybegyült államférfiakkal. Az olasz államférfiakon kívül alkamam volt az osztrák helyzetről megbeszéléseket folytatnom Chamberlain-nel, Briand-dal, Bepessel és Nincsiccsel is és ennek következtében megállapíthatom, hogy az érdeklődés Ausztria iránt úgy a nagyhatalmaknál, mint a szomszédos államoknál a lehető legmelegebb. Mindenütt tudják, hogy Ausztria legnagyobb nehézségeken már túl van és továbbra is igyekszik a szanálást végrehajtani. A kereskedelmi szerződések megkötésére vonatkozó akciónk szintén a lehető legjobb megítélésben részesült. A népszövetség legközelebbi ülésezésén lehetővé fog válni az ellenőrzés enyhítésének és későbbi teljes megszüntetésének megtárgyalása is. Ai As$zc$ ellenzéki pislog* kivonnHak 0 ZOlQORl ffl€É|C|fÍté§l#I Közös demonstráció a megyei költségvetés és az antidemokratikus megyerendszer eheti Petrogalíi Oszkár kritikája a közigazgatási reformról — A zsupán szerint az uj megye- rendszer kinevezett tagok nélkül nem tartható fenn Zólyom, december 22. Zólyom nagy megye képviselőtestületének szombatra összehívott rendes ülésén került napirendre a megyei költségvetés, amelynek tárgyalása alkalomul szolgált a választók kétharmad részét képviselő ellenzéki pártoknak, hogy nyomatékosan kifejezésre juttassák az őslakosság elégedetlenségéi az antidemokratikus és antiszociális uj közigazgatási rendszerrel szemben. A magyar és a szlovák ellenzék? pártok demonstrációjához hozzácsatlakozott a kommunista párt is. A megye-gyűlést S'Mvik dr. zsupán délelőtt háromnegyed 10 órakor nyitotta meg. Bejelentette, hogy január 1-től a megyei hivatalos lapban a magyar kisebbséget is érdeklő hirdetményeket magyar nyelven is fogja közöltetni, majd felolvasta a pénzügyi bizottság kinevezett taigjainafe névsorát, végül válaszolt a beérkezett interpellációkra. A napirendnek első érdemleges pontja a körmöc- bányai és a garamszentkereszíl járásoknak Körmöcbánya székhellyel egy járásban való egyesítésének kérdése volt. A hivatalos javaslat ellen Kai csők Mihály néppárti bizottsági tag szólalt föl s a garamszentk-ereszti járás közönsége nevében követelte azt. hogy az egyesítés esetén Garamszentkereszt járásíő- nökségí expoziturát k-apjou. A szavazásnál a hivatalos javaslatra 25 kormánypárt! szavazat esett, míg a javaslat ellen 13 ellenzéki szavazott (a kommunisták nem szavaztak). Kapcsoknak az expoziturára vonatkozó javaslata mellett azonban a kormánypártiak egy része is leszavazott s így az expozitura felállítását néhány szótöbbséggel megszavazták. Áttérve a megyei költségvetés általános vitájára elsőnek Bucsek Mátyás esperes a szlovák néppárt nevében szólalt fel. Megalapította azt, hogy annak a szlovák nemzetnek a többsége nevében beszél, amely szlovákság államalkotó- de nem köríti dny alkotó. Ez a szlovák nemzet autonómista állás- foglalása mellett a régi, történelmi vármegyék alapján is áll és nem ismeri el azt, ángy az uj megyerendszer modernebb demokratikusabb és tökéletesebb volna, mint i régi volt. Amíg a régi megyékben 5 százalékos volt a pótadó, addig ma 125 százalékos zsu- pa adóval terhelik meg a közterhekkel amugy- s agyonhalmozott szjpvenszkói lakosságot. Miután a kinevezett tagokkal a nép többségének akaratát meghamisították, nem nézheti a szlovák néppárt összetett kezekkel ennek a rettenetes nagy zsupaadótiak megszavazását, nem vállalhat azért felelősséget s épp azért nem is vehet részt a tárgyalásban. A szlovák néppárt nevében tiltakozik a költségvetés megszavazása ellen é$ bejelenti, hogy a párt képviselői nem vesznek 'észt a tanácskozáson. i Ezután a Szövetkezett Ellenzéki Pártok ,'ébc" Petrogalíi Oszkár dr. emelkedett szólásra és általános ügyelem közepette töb- í V1' között ) következőket mondotta: — Amikor a forradalmi nemzetgyűlés megalkotta a közigazgatás reformját, azt j azzal indokolták, hogy a közigazgatás ezután demokratikusabb, modernebb, gyorsabb és olcsóbb lesz. Most a megyei képvisel öfesíüleí első költségvetési tárgyalásánál meg kel! állapítanunk azt, hogy mennyire vált be a reform és hogy tényleg valóság lett-e a szép ígéretekből. — Az előttünk fekvő megyei költségvetés teljes csődjét jelenti az uj közigazgatási rendszernek! Én mindig azok közé tartoztam, akik a régi megyerendszert már elavultnak tartották s akik állandóan sürgették a megyéknek modernebb és demokratikusabb alapokon való újjászervezését. A forradalmi nemzetgyűlésnek hálás szerepe ■sít volna a régi tényleges hibákat megjavítani. Azonban nem így történt. A forradalmi nemzetgyűlésen nem a közigazgatáshoz értők és az azt javítani akarók kerültek szóhoz. A forradalmi nemzetgyűlés törvényalkotóit más szempontok vezették munkájukban. A javítás és a tökéletesbités lelyetí az volt a főelv, hogy az ölükbe esett hatalomnak mindenáron való biztosítása kedvéért megfontolás nélkül mindent ueg kell semmisíteni, amit az ezeréves jogfejlődés létrehozott. — A demokrácia terén az uj rendszer dáig jutott el, hogy kinevezed tagokkal uegváítoztaíta a többség akaratát* A közigazgatási jognak beígér* egységesítése ■slyett a nagy centralizációs láz dacára a vegyereíormoí csak Szlovenszkón hajtotok végre. Mert csak itt lehetett ugyanazon lerazeihez tartozókat széjjelválasztani és szétforgácsolni. Csehországban külön német megyéket kellene felállítani azonban ezt nem tehetik még azok, akik nem hajlandók lemondani az egységes csehszlovák nemzet kizárólagos egyeduralmáról. fA zsupán itt csenget és figyelmezteti a ónokot, hogy ne politizáljon) Az uj rendszer hibáit csak Xólyotn- ■ egyében vizsgálva, többek között láthatok azt, hogy van it' olyan járás ahol nincsen jogi képesítésű ember, aki a kihágást bíráskodás Ügykörét betölthetne, A hatás* körök az egész vonalon nincsenek megfelelően elhatárolva egymástól s a különböző ügyosztályok csekély feleid őségü jgyekben s egymással homlokegyenest ellenkező határozatokat hoznak ugyanabban az ügy- óén. A rendszerre jellemző az is, hogy állandóan napirenden vannak a körjegyzőitek és a községi jegyzőknek folytonos át- elyezésel Pedig o ifózigizgatás csak úgy bet jó és helyes, ha a helyi viszonyokul ismerős emberek vezetik azt* — És vájjon olcsóbbá .vált-e az uj köz- igazgatási rendszer? Régen a megyei pót- adót maximálisan 5 százalékban lehetett megállapítani, mig rendkívüli esetekben a kormány 7 százalékig emelhette fel, azon lelül csak a törvényhozásnak volt joga magasabb százalékú nótádét megállapítani \z útadó Iwaxírt'ál’san Hl százalékos lehe- ett Most amikor n? Glnm amtigyls foko* rott Igényekkel lép fel az adózókkal zömben, akfk a kivetett adókat anyagi üxisztene'ájuk pusztulása árán sem képe sek kifizetni, 125 százalékos megyei pótadót vetnek ki. A megyei költségvetés kiadásainak nagy részét az utak föntaríására kívánják fordítani; igy tehát egy kimondottan állami kötelesség teljesítését hárítják megyékre, — Nem tartozom azok közé. akik minden ok nélkül kifakadnak a cseh tisztviselők ellen. Sok derék cseh tisztviselőt ismerek, akiknél el kell ismernünk a jóakaratot, de akiket oly lehetetlen feladatok elé állít a rendszer, amelyek miatt a nép elégedetlenségének és gyűlöletének vannak kitéve. Vem a költségvetésben, nem egyesekben an a hiba, de gyökereiben rossz ez a etídszer! Nem lehet itt semmilyen jóaka- úttal és egyes költségvetési tételek kiiga- ütásával a bajokon segíteni! — Mi, akiket nagyrészt a magyar nemeinek e megye területén lakó része választott be ide, dacára annak, hogy a kor- nány által kinevezett tagokkal meghamrsi- ották itt a nép akaratát és dacára arnak, ;ogy nyelvi jogainkat nem respektáljak itt és igy megfosztanak bennünket egyik cgtermészetesebb emberi jogunktól, mégis bejöttünk ide. Még pedig bejöttünk azzal a komoly szándékkal, hogy itt nemcsak nemzetünknek, de az egész megye közönségének hasznos szolgálatokat tegyünk. ÍÍGgy iószándékunkaí nem koronázza siker ez nem rajtunk múlik. — Miután a rossz rendszer egyik következményét, a 125 százalékos megyei pót- adót a lakosság nem képes elviselni, a költségvetést visszautasítjuk s annak tárgyalásában nem vehetünk részt A beszéd elhangzása után a szövetkezett ellenzéki pártok és a szlovák néppárt 17 képviselője egy emberként föl állót: és kivonult a gyülésterembölPaulinyi Vilmos kinevezett tag centra- 1 Hsta felolvasása után Svarc Jaroslav kommunista párti bizottsági tag pártja nevében utasította vissza a költs égve test. Megdöbbentő adatokkal illusztrálja azt az üldözést és igazságtalan elbírási, amelyben a közigazgatás részéről az őslakos munkásságnak része van, Fölemlíti azt, hogy legutóbb, amikor a zólyomi)rezói állami üzemekből 800 munkást kellett elbocsátani, a zsupáni hivatal írásban szólította föl az üzemek vezetőségét arra. hogy elsősorban a kommunista és a szlovák néppárt tagjait kell elbocsátani s csak azután az államalkotó pártok tagjait. Szlovenszkó munkásságának legértékesebb része kénytelen kivándorolni. A kivándoroltak száma az állainalaktilás óta már százezrekre rúg. Az ipari üzemek tönkretételében és Szlovenszkó népének teljes elnyomorításában a rendszer nem ismer határokat. Ilyen rossz helyzete sohasem veit ennek a népnek. A kommunista párt képviselői sem vehetnek részt a költség ve és tárgyalásában. E bejelentés után a' kommunista párt 5 képviselője is kivonult s a teljesen magukra maradt kormánypártiak a választóközönség alig egyhannadának képviseletében a költségvetést letárgyalták és megszavazták. A vita befejezésénél Síévik dr- zsupán röviden foglalkozott az ellenzéki beszédekkel és főleg Petrogalíi dr. súlyos kritikájára igyekezett válaszolni. Többek között hálás szavakkal emlékezett meg a kinevezett tagokról, akik nélkül a megyei képviselőtestület nem lehetne „munkaképes" s nélkülük nem volna más tennivaló, mint a képviselőtestületet feloszlatni. Az ellenzék kivonulás^ folytán az ülés határozatképtelen lett, igy kénytelen volt a zsupán az ülést bezárni és a költségvetés tárgyalását uj közgyűlés programjára kitűzni. így az ellenzék fellépésének máris meg van az a gyakorlati eredménye, hogy megakadályozták a költségvetés megszavazását. V SAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAí'.AAAí £ i A legmegbízhatóbb ► 3 test* és szépségápolás*’ > 3 cikkek, arckrémek, | 3 pnderek, szappanok, j* 3 stb. a > | km Miimiali í < \o§ice-Kassa9 Fő-utca 49, szám. | < Valódi kölni vizek és francia illatszerek •£ < Postql szétküldés <6 __ *V ? ffffffTffmwmmfTmfm
