Prágai Magyar Hirlap, 1924. december (3. évfolyam, 274-295 / 722-743. szám)

1924-12-21 / 290. (738.) szám

vasárnap, december 21­A katolikus nagybizottság ülése Szlovenszkó, december 20. A Katolikus Nagy bizottság népes és láto­gatott ülést tartott Pozsonyban, amelyen a megjelenésben akadályozott Bittó Dénes he­lyett Palkovich Vükto-r nemzetgyűlési képvi­seld elnökölt. Az ülésen részt vettek Koper- itíczky Ferenc nagyprépost, szenátor, Lesz- kay Antal, Haáczl Kálmán dr. esperesek, Richter János, Jónás Imre, Gregorovics Li- pót plébánosod Ajtics-Horváth Dezső, Bartal Ferenc, Bacsák Pál, Dóka Sándor, Pongrácz Pál földbirtokosok, Hangos István dr. (Ér­sekújvár), Kmoskó Béla dr. (Léva), Neumann Tibor dr. (Pozsony), Ochaba Ágoston dr. (Pozsony) ügyvédek, továbbá Tyukoss Já­nos esperes, ügyvezető igazgató és Alapy Gyula dr. titkár, előadók. A oagyöiizottság megalkotván tanácsko­zási ügyrendiét, elhatározta, hogy a nagy­szombati vikariátus területén működő 137 plébániához tartozó mintegy 300.000 magyar anyanyelvű katolikus részére magyar nemze­tiségű plébánosok alkalmazását követeti; ez irányban felterjesztést intéz a nagyszombati apostoli adminisztrátorhoz. örvendetesen vette tudomásul a bizott­ság a souiorvai kerületi iskolaszék! tanács megalakítását és ezzel kapcsolatban elfogadta a tanácsok szervezeti szabályzatát és meg­állapította a kerületeket, amelyek a nagy- bizottságba egy képviselőt küldenek. Neumann Tibor dr. az elbocsátott taní­tók ügyét adta elő és a nagybizottság felké­résére az összes esetekben panasszal él a legfelsőbb közigazgatási bírósághoz. A katolikus nagybizottság az egyházme­gye íerüfetén lakó katolikusok pontos sta­tisztikájának elkészítése végett megteszi a szükséges lépéseket. Majd több indítvánnyal foglalkozott: a lefoglalt egyházi javak ki­adása ügyében a miniszterekhez intézett be­adványokat megsürgeti, az apostoli admi­nisztrátor figyelmét több lelkész ügyére fel­hívja, végül több - iskolai visszaélés ügyében feszi meg a szükséges jogorvoslati lépéseket és egy katolikus védőiroda felállítását hatá­rozta el. Ezerrel szaporodott a választók száma Pozsonyban. Pozsonyból jelentik: A város­ban ezidőszerini 53.535 választó van. A vá­lasztók száma a legutóbbi kimutatás szerint ezerrel szaporodott. Ostennaigcr i. Prága, Pfihopg 26 Elsőrendű férfi és női fehérnemüek, kelen­gyék, blúzok és pongyolák. 2411 A csók törvénye Csókból fakad Rt minden kezdet, k Virág, emberrüsy, bimbó, csira. r S a csókok uj csókot teremnek Életre hiva j, A gyökérben szunnyadó lelket. r i örök a forgás: a rügyből ág lesz j S az ágon Ismét bimbó pattan. Törvény ez Így, váltó ihatatlan, Hogy a szépség köztünk maradjon. Minden csók egy-egy győzelem, j Amit tudat nélkül arattunk ] Fekete gyászon, elmúláson, Mert csókjainkban rejtve lángol I A szerelem magunkért s másért. 1 Forró szivem hiába ásnám Eszmék és tervek szűz havába. ( Fehér börtönöm, a Jégtábla, Megindulna szivemmel egyszer, Megindulna az óceánon, A sarkoktól sodródna délre S a vágy-haJtotta áramlásban Ezer más szívvel összeérve A csókban párját megtalálni E vándorlásban nincs kitérés, Mint óriási örvény szája Célt szándékot csábit magába, Eredjen az férfitől, nőtől. A csók »z élet dús vetése, Fogantatás és ritka bőséé. A kárhozat hll'ncsc raRnk, Kik a termő csókot megölnék, Tamá3 lajos Bulgária 8íHi£f€űésc logoszüwlálioi és RoiisűtiíélMz Szófia, december 20. Zankow miniszter- elnök a közeli időben Belgrádiba és Buka­restbe utazik, hogy a jugoszláv és román kormánnyal egyenes összeköttetésbe lépjen. Több általános kérdést, igy főleg a Balkán békéjének és nyugalmának problémáját lóg­ják megtárgyalni. '• lynf t a Ispán Iroda prágai sszMiya Losonc, december 20. (ESŐ.) A sizíoveoíszkói és rusizinszkói szövetkezett ellenzéki pártok központi iro­dája a pártok vezetőségeivel történt megbe­szélések után és az ő hozzájáiruill.'tsiík és meghatalmazásuk alapján, megfelelő előké­szítő munkálatok után Prágában külön osz­tályt létesített, amely most kezdi meg mű­ködését. A központi iroda prágai osztályának fontosabb feladatai a következők lesznek: A pártok törvényhozói munkájának ér­demleges előkészítése, a napirenden szereplő törvéyjavaslatok állandó tanulmányozása, valamint a közönséggel való megismerteté­se. Ide tartozik különösen az állami költség- vetés földolgozása és a készülő költségve­tésbe a szlovenszkói és ruszinszkói nemzeti kisebbségek kulturális és egyéb céljaira igé­nyelt tételek fölvételének kieszközíése, A központi iroda prágai osztálya akw saját kezdeményezésére* akár a pártoktól, szervezetektől és egyes emberektől érkező indítványok alapján a kormány által benyúj­tott törvény] '.vasiatokhoz módosító, illetőleg kiegészítő indítványokat fog készíteni és elő fogja készíteni a kezdeményezési törvény­hozói munkát. A központi irodához beérke­zett panaszok alapján azonkívül interpellá­ciókat és kérdéseket fog előkészíteni, vala­mint ezeket a bel- és külföldi sajtó utján is­mertetni fogja­A sérelmi anyag gyűjtése, amelyet ed­dig a losonci Központi Iroda végzett, lénye­gében a prágai osztály hatáskörébe kerül, miután a szükséges adatok Prágában iköny- nyebben beszerezhetők­A központi iroda prágai osztálya módját fogja találni annak, hogy az ebben az állam­ban élő, többi nemzeti kisebbséggel, különö­sen a szndétanámetekkel való kapcsolatokat elmélyítse, nemcsak politikai, hanem társa­dalmi és gazdasági téren is* Ennek érdeké­ben a központi iroda vezetősége máris ösz- szeköttetésbe lépett a különböző német po­litikai, kulturális és gazdasági szervezetek vezetőivel A központi iroda kötelességének fogja ismerni, hogy olyan hatályosaknak bi­zonyult szervezeteket és intézményeket, amelyek a németek ellenálló erejét fokozni alkalmasak, megfelelő tanulmányozás után, alkalmas formában és keretek között szövetkezett ellenzéki pártjainkban tömörülő nemzeti kisebbségek részére is életre Irvjon. A prágai osztály kötelessége lesz a szlo- venszkói helyzetről, különösen pártjaink köz­vetlen céljairól és küzdelmeiről a . csehor­szági sajtót, elsősorban a német sajtót kellő­képpen informálni, hogy a politikai barátsá­got ezáltal is szorosabbra forrassza. Köteles­sége lesz továbbá a 'külföldi sajtóval is ösz- szeköttetéseket teremteni és a külföldi köz­véleményt az igazságnak megfelelően és tár­gyilagosan tájékoztatni nemzeteink helyzeté­ről. A külföldi sajtó informálásánál termé­szetesen gondot fogunk fordítani arra. hogy a magyarországi közvélemény az itteni álla­potokról, de elsősorban a cseh-szlovákiai ma­gyarság helyzetéről tiszta és i-gaz képet kap­jon és állandóan tájékozódhass ék a mi küz­delmeinkről. Ezt az utóbbi tevékenységi kört különösen fontosnak tartjuk, mivel a külön­böző országokban szétosztott magyarság nemzeti és kulturális egységének biztosítása és feíimaradása csak úgy lehetséges, ha egy más helyzetéről és célkitűzéseiről közveien tájékozódási lehetőségeink vannak. E célból keresni fogjuk az összes fontosabb magyar lapokkal — pártállásukra való tekintet nél­kül — a közvetlen összeköttetés megteremté­sét. Reméljük, hogy a magyarországi elva­dult politikai ellentétek között, amelyeket oly nagy fájdalommal szemlélünk, az ottani ma­gyarság velünk szemben való egységes felfo­gását mégis megőrizte. Ugyanezen szempon­tok által vezéreltetve keresni fogjuk a köz­vetlen érintkezést az utódállamok magyar sajtójával is* A prágai osztály az ellenzéki sajtóosztály (ESŐ ) utján informálni fogja a közvéleményt különösen a kormányhatóságok fontosabb ál­lásfoglalásairól, a bíróságok elvi jelentőségű döntvényeiről stb. A Cseh-Szlovákiai Magyar Népszövet­ségi Ligának minden munkájában rende kezé- sére fog állani a prágai osztály, különösen a szükséges anyag beszerzése tekintetében és elő fogja mozdítani, hogy Cseh-Szlovákiában a létező többi ligával valamint a brüsszeli központtal a megfejő érintkezési lebonyo­lítsa. . A pórijainkban tömörülő nemzeti kisebb­ségeknek jogsegélyt is kíván nyújtani a prá­gai osztály. Egy jogvédő központ létesítése Prágáiban már régen érezhető, égető hiány. Tudvalevő, hogy a pozsonyi minisztérium hatásköre állandóan csökken és ma már csak egy közvetítő posta szerepét látja el A felek ügyeiben a legfőbb döntés Prágában törté­nik, hasonlóképpen a prágai közigazgatási bíróság határoz egyes feleknek és szerveze­teknek, valamint intézményeknek a hatósá­gokkal szemben fölmerült jogvitái ügyében. Prágában vannak a pénzintézeti központok, a különböző nagy vállalatok is. Ezeknek az ügyeknek egy részét eddig a parlamenti klubtitkárság is intézte, azonban egyéb tech­nikai elfoglaltsága miatt azokat rendszeresen ellátni képes nem volt. A közönség tájékoz­tatására közöljük, hogy az elvi jelentőségű, továbbá közérdekű ügyeket (például pártok memorandumai, kérvényei, akciói, sajtó­ügyek, egyesületek és önkormányzati testüle­tek ügyei, iskolai és egyházi ügyek, valamint a közgazdasági intézmények politikai jelentő­ségű ügyei) a prágai osztály teljesen díjtala­nul, csupán a készkiadások megtérítése elle­nében fogja ellátni. Egyes embereknek olyan ügyeiben, amelyek ügyvédi képviselet nél­kül nem intézhetők el, a prágai osztály kész­séggel fog ügyvédet közvetíteni a feleknek, kivételes méltánylást érdemlő esetekben és közérdekű ügyekben gondoskodni fog a díj­talan képviseletről­A prágai osztály programjába fölvette a prágai magyar diákság megszervezését is, természetesen felekezeti különbség nélkül és szomorú anyagi helyzetük javítása érdeké­ben alkalmasaknak mutatkozó akciókat fog Indítani. Az fenént körvonalazott hatáskör — ma­gától értetődően — nem meríti ki az osztály programját, hanem inkább csak egyes pél­dákat ragad ki, mert hiszen hasonló szerve­zeteknek hatáskörét mindig a felmerülő szük­ségletek és problémák szabják meg. Hisz- szük azonban, hogy ez osztály létesítésével nemzeti kisebbségeink értékes intézményt nyernek és hogy az működésével igazolni fogja azokat a reményeket, amelyeket mi lé­tesítésekor hozzá fűztünk. A prágai osztályt Flaohbarth Ernő dr., iránt a központi iroda helyettes igazgatója fogja vezetni. Mivel az osztály része a köz­ponti irodának, természetesen a központi iroda és igazgatójának, Petrogaíli Oszkár dr.-nak irányítása mellett és intencióihoz legszorosabban ragaszkodva fog működni, mindamellett munkaköre fontosságának meg­felelő önállósággal. Az ellenzéki közvélemény előtt nem kell az uj helyettes igazgatót be­mutatnunk, aki az uj osztáyban mmt a köz­pont! Iroda, igazgatójának állandó helyettese fogja tevékenységének javarészét kifejteni, az ő működésében a mi közönségünk annak garanciáját találja, hogy az uj osztály fontos hiva'Fsának minden tekintetben még fog fe­lelni. A prágai osztályhoz helyezte át a köz­ponti iroda Kozma Ferenc dr-í, a központi iroda másod titkárát is. A prágai osztály címe: Prága II., Pstro- sová í. III. em. Glins Falu Tamás aj regénye — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Falu Tamás uj re jényél nekünk irta. Nekünk, akik­nek szivében dérverte virág a magyar sors és minden kinek, akinek lelkét meg rázta hat év előtt valami... Irta, mert az ő sors; is benne hánykődott a nagy rengésben, az ő telke ü beleszédült a nagy történés­be és mert a tolla műidig a leikéből karmolja ki a csendes, szomorú, meleg és halk színeket. Irta, mert érezte, hogy ezt meg kell írni. Meg kell írni azt, ami hat év előtt karácsony­kor, vagy annak utána történt ott, az erdők­kel körül pánt lik ázott Göimörben, ahol el even kisvárosok torkán fagyott a szó és ahová befútta a téli szél a magyar szomorúság sok­sok sóhajtását. Irta, mert ez a szél rncgfelihőzte egy életre a lékét, felkapta a pihés orsót és el- fútta őt innen, ahol csendes emberek szeretik a csendet és csendes embereket simogat rán­cosra, töpörödött re, kidőlt ne és hegyoldali temetőknek ajándékozva az étet. Irta, mert tudta, hogy ezt a kisvárosi csendbe beledörgő eseményt — valakinek egyszer meg kell írnia s hogy a magyarság irodalmi követelése az, hogy vegye a tel­kébe, melegítse fel a szomorkodó hangulatá­val, fesse meg a valóságot mesébe átjátszó színekkel valaki azt, ami vele történt és a történéssel kapcsolatosan a telki világában végbement. Irta, mert tőlünk elsodortan is a miénk, mert a főiünk való elsodrása volt az az ese­mény, ami bel szólt a nappalijaiba, az éjsza­káiba, a lelkét nyaMbolta íö! és úgy bele- plántálódott a gondolataiba, mint a kürthatat- lan folyondár szokott a napos fal melletti földbe. Irta azért, hogy tegyen egy magyar re­gény, aminek minden sora fájdalmas emlék, amit a szivünkhöz simuló hónaljba veszünk, amivel elvonulunk a téli este leghangulato- sa'bb barátjához: a melengető kályhához és aminek minden mondata után sóhajtunk egyet, egy hosszút, keserveset, magunkat- temetőt. Ezt a regényt —• amit karácsonykor kezd közölni a P. M. H. — háromszor olvastam el. Egyszer a robogó vonatban, egyszer egy ká­véház vásári zsivajában és egyszer egy as­szonynak, aki velem élte át azt, ami a re­gényben élet. Az első elolvasásnál csendes, meleg és bánatos hangulatban búcsúztam a gyermekkorom, az otthonom kisvárosától a második után eleven 'embereket láttam ma­gam ©lőtt, akikkel összenézeft a szemem itat év előtt és akikre ma is testvéri szeretette! 'nézek, a harmadiknál könnyezni kellett, be­szélni kellett, lelket keltett kiteregetni és el­mondani mindazt, amiről azt Írja Faiki Tamás a regényében, hogy: csitt... nem szabad beszélni. Azóta ott pihen az éjjeli szekrényemen az összefűzött gépírásos regény és azóta sok­szor niegsimogattam. Úgy, mint ahogy álmá­ban megsimogatja az ember a párnát, mert jó, meleg, nyugalmat ad és hozzábujik a meg­gyötört archoz. Azóta minden este ránéztem és sohasem temettem el a napi ujságtenger- rel ezt a füzetet, amiben annyi a temetés és tengernyi a bánat... Csatk tegnap, amikor ide kellett adnom a nyomda gépmunkájához a füzetet, éreztem fájdalmat. Azt éreztem, hogy elviszik egy barátomat, elvisznek egy eleven szivet, hogy a betűket, amik lihegnek és nyöszörögnek, forró ólomhalálba kínozzák. Szerettem volna vele küldeni a szivemet, hogy öntsék melléje és haljon meg vete úgy, hogy ezrek magyar szívében támadjon föl. Elvitték és most várom a karácsonyt, hogy negyedszer fogjak hozzá az elolvasásá­hoz. Várom és várnia kell mindenkinek, aki szerelmes abba a fájdalomba, amit hat év előtt verteik belénk és szerelmes abba a hitbe, amit hat év előtt ébresztettek bennünk, mint az életünk legszebb tudatát Aki hozzákezd a regény elolvasásához, az a hosszú, árnyékos, fájditó téli estékre szegődte* magához egy jóbarátot. Az ne vár­jon lelkeket összetörő drámát, mert a regény történésibsn nincs kiélezett dráma és mégis ott fáj minden soréban a mi életdrámánk. ne várjon Izgalmat, idegek feszítését, mert az nincs benne és mégis ott reszket a mi meg­bontott idegünk, az ne várjon tragédia* ősz- szeütközésekot, mert nem törik össze benne se házasság, se becsület — csak a mi nagy összetörésünk nyöszörög a Falu Tamás me­leg, kedve*, ho! mosolygó, hol szomorú lírájában. J5 _____ 4Um AUAAAAáAAAAAAAaAiAAAAAAA«AAAIiá&AAUAAAAAAáAAUAAAAAáiUAAa ^ \ Menyasszonyikelengyék áruház* £ 3 ctfpü \ ► ^ . r * \ Saját készítményt) finom férfi £ és női fehérnemű, asztal* m> £ 3 \ térítők és mindennemű lenáru £ J \ Árusítás nagyban és kicsinyben £

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom