Prágai Magyar Hirlap, 1924. december (3. évfolyam, 274-295 / 722-743. szám)

1924-12-02 / 274. (722.) szám

2 3%*^* f&e Kedd, december 2. Több aagyvriágiassagöt Prága, december 1. A Venkov vasárnapi vezércikkében azt panaszolja fel, hogy. a cseh-szlovák politikai, kulturális és közgazdasági élet erősen szen­ved a kicsinyességek miatt, annak ellenére, hogy ezekben a szakokban kiváló tudósokat képes felmutatni. A kicsinyesség oka abban rejlik, hogy a cseh-szlovák nemzet még min­dig nem vetette le a. szellemi kicsinyessé­get; ennek mélyebb oka pedig az osztrák elnyomatásban található- A legfőbb ideje ér­kezett el annak, hogy a nemzet ezrt a lelki kicsinyességet levesse, mivel csak igy lesz képes az állam a helyét megáMani a nemze­tek versenyében. Több nagy világias szellem­re van szüksége a nemzetnék, e:zit pedig csak hosszas munkával s a külföld megismerése utján szerezheti meg. A külföldön kel! tenni tanulmányokat; a külföldi utazások ne le­gyenek csupán szórakozás, időtöltés, hanem tanulmány, komoly munka- A továbbiakban történelmi példákkal igazolja a cikkíró a kül­földi utazások nagy kulturális hatásait- — Nézetünk szerint annyiban téved a cikk írója, hogy a cseh-szlovák nemzet nem uta­zik eleget. Itt van Benes külügyminiszter ur s itt van Beöka miniszter ur veje. Avagy ez nem elegendő? Emez utazások költségeit véve alapul, az eredményekben feltétlenül igen gazdagóiknak kell lenniük. Herriot epinali beszéde Páris, december 1. Herriot miniszterel­nök, akit Epinalban nagy lelkesedéssel foga­dott a tömeg, beszédében rámutatott a genfi egyezmény szükségességére Francia- ország biztonsága szempontjából. Francia- ország nem követel hódítást és annexiót, csak azt hogy Európa mai helyzete békésen meg­maradhasson. Beszédét a belügyeknek és a katolikus törekvéseknek elemzésével zárta be, hivatkozva az egységre, mely minden haladásnak és nyugalomnak garanciája. A munkanélküli tisztviselők és a genti rendszer. Mint ismeretes, a kormány jövő év máJjus elsejétől a genti rendszer alapján fogja segélyezni a munkanélkülieket- A rend­szernek általában és ezt a rendszert átvevő cseh-szlovák törvénynek egyebeik között-az a nagy hibája vau, hogy a munkanélküli magántiszfcviseiőkről teljesen megfeledkezik- A magánajtómazottak illetékes szervezetei máris eljártaik a népjóléti minisztériumban, hogy eme hiányon segítsen a kormány, azt a választ kaptáik azonban, hegy a magán al­kalmazottak is megkaphatják a segélyt, ha belépnek a cseh-szlovák szociáldemokrata- és nemzeti szocialista munkásszakszerveze- íekbe. —- A mmisztérium válasza érthető visszatetszést szült a magánalkahnazottak körében, mivel a kormánynak nem volna szabad kihasználnia a munkanélküli magán- alkalmazottak szorult helyzetét arra, hogy őket politizálásra kényszerítse. A kormány eme álláspontja a törvény hiányaival s a rendszer hibáival sem menthető. Szerda: BRUCKNER GYŐZŐ dr.: A Mikulás- kultusz eredete es jelentősége. I. Csütörtök: BRUCKNER GYŐZŐ dr.: A Mikulás- ktilfcusz eredete és jelentősége. II. Péntek: Ifj. INCZJNGER FERENC: Adj nekem egy kis kertecskét- (Vers.) Szombat: HENRY BORDEAUX: Tűz falun. Vasárnap: MÉCS LÁSZLÓ: Az öregek. (Vers.) — NKUBAUER PÁL: A vén színész. Uj magyar művészeti törekvések — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Lázár Béla'dr. A magyar művészet - főleg a festészet és szobrászat — mindenkor szoros kapcso­latban voltak európai áramútokkal, de azo­kon belül meg tudta találni a maga egyénisé­gének megfelelő uj hangot. Paál László a borbizoni erdőben a maga tragikusan mély szivét szólaltatta meg, Munkácsy drámai erővel fejezte ki Courbet tónusharmóniáit, Székely Bertalan PUsty historicismusából monumentális egyszerűségig emelkedett, Lotz a Bacodry-félc dekoraíiviztnust játszi képzelettel világos harmóniákhoz fejlesztet­te. A francia impresszonizmus reflexhatá­sokká, futó, illanó, perc’gvaló cífektorokká anyagtalan:tóttá a világot, a nagybányaiak idáig nem követték őket. Visszaadták ugyan a szétszórt világításban, a hullámzó szaba­Ment lontos CÉÉÉiiiierMii icrriui iatóikeiasa London, december 1. A Daily Tele- graph szerint Chamberlain és fierrloí pénteki összejövetelének korántsincs az a jelentőségé, melyet általában tulajdonítanak neki. A lap szerűit az angol külügyminiszter egyelőre nem fog állást foglalni a genfi jegyzőkönyvre vonatkozóan. Valószínű, hogy’ csak Marokkó­ról, ÉszakafrjkáróV Angoláról, általános, mo­hamedán kérdésekről lesz szó. A kölni angol zóna kiürítését is megtárgyalják. A német eilentállás egységes frontja A ne :et pártok impozáns állásfoglalása Prága, december 1. A Gablonzban megtartott nagygyűlésein, ai élvén az összm német pártok egységes elleotállási frontot alkottak, impozánsan nyi­latkozott még a német nép törhetetlen aka­rata, hogy a koalíciós álparlamentarizmus él­lé* a végsőikig küzdeni fog. Az elhangzott beszédeik nemcsalk azt Jelentették, ho'gy a né­met nép bízik saját maga erejében, hanem a. prágai kormánynak is szóltak. A pártok egy­ségbe tömörülték. Nincs párt, csak német nép. És a. nép fölveszi a küzdelmet azokkal, akik erőszakot akarnak rajta elkövetni. Piüschke polgánnesterbelyettes beszédében kijelentette, hogy az egységes front tisztában van azzal, hogy egyelőre alig számíthat po­zitív eredményre, de a gyűlés legyen bizo­nyítéka annak a törhetetlen akaratnak, amely a német képviselők szivét erősítse. Hadd tudják, hogy mögöttük egy nagy nép áll és helyesli azt, amit tesznek. Utána a többi párt képviselői szólaltak föl és pro testáltak az el­nyomatás ellen. Lehnert dr. azután fölolvasta Meidinger dr. átiratát, mert ő maga nem je­lenhetett meg. Meidinger dr. rámutat arra, hogy az az ut, amelyre most a német pártok lép­tek, a hasonló helyzetben lévő népek útja. Nincs más ut. Az ir és az indus nép ugyan­ezt az utat választotta. Az ir módszert, a németek kulturfokát tekintetbe véve, elveti és az indus módszer­nek szerinte csak akkor lesz hatása, ha nem­csak a parlamentben, hanem az egyes auto­nóm testületekben is gyakorlat tárgyává te­szik. Lehnert dr. azután a német nép önsegé­lyével foglalkozott, amely szerinte az egyet­len helyes harci eszköz. Utolsónak Waber- síeh szólalt föl és a-zt ajánlotta, hogy az egyesült német pártok találják meg a Masaryk elnökhöz vezető utat, hogy alkal­muk legyen még egyszer és utoljára állás­pontjukat kifejteni és kívánságaikat előter­jeszteni. (Nagy zaj, kö. hekiáítások: „Soha!" Kostka képviselő: „ő jöjjön hozzánk!“) Wabersloh a nagy zajban alig tudja ál­lá pontját kifejteni. Szerinte az elnök még nem mondta ki az utolsó szót, mert amit egy­szer írásban adott, nem vonhatja vissza. (Közbekiáltások; „Az elnöknek nincs hatal­ma!“) Wabersidh: „Ha a németek nem vá­lasztják ezt az utat, még mindig nyitva van egy másik, amely a népszövetséghez vezet." (Harsogó kacaj.) Zárszó után a nagygyűlés még egyszer bizalmát fejezi ki az összes német pártok képviselőinek. Utolsó wasarnip a német wáfásítás®i előtt Marx, Deibrück, Tirpitz beszédei — A hamisított Herriot* memorandum — Véres verekedések Berlin, december 1. A december 7-iki választások előtt lévő utolsó vasárnap az agitáció a legmagasabbra hágott. Főleg két kristályosodási tengely kö­rül csoportosultak az események: egyrészt Marx kancellár rajnavidéki útja, másrészt Tirpitz tengernagy müncheni beszéde körül. Marx kancellár a felszabadított vidék lakó­ságát akarta biztosítani középpárti politiká­jának, míg Tirpitz a nacionalizmus régi vá­rába, Münchenbe vetette magát és innen gyúrja az ország közvéleményét. Az érdek­lődés középpontjában még mindig Herriot- nak hamisított memoranduma áll, s máig már meg lehet állapítani, hogy a nemzetiek nagy blamaget szenvedtek az ügyetlen hamisítás következtében. Marx kancellár két beszédet is mondott, melyek egyformán a londoni szerződés és a Dawes-politika apológiái voltak. Essem be­szédében az augusztusi szerződéseket mondta annak az alapnak, melyre egyedül lehet építeni. mm—— 11|' —i— Bi Mim Csak ha betartjuk mindazokat a kö­veteléseket, melyeket a vesztett háború következtében az ellenség kíván, érhetjük el a német nép politikai és gazdasági sza­badságát. i* Egyenes vonalban kell követni az eddigi német külpolitika útját. December 7-én min­den eldől. — Másik beszédében kifejtette a kancellái', hogy máig sikerült annyit elérni, hogy nem áll Németország káosz előtt, ha­nem ismét bizalommal teljes. A népszövet­ségnek Marx elvi barátja, de Németország csak akkor léphet be, ha ezáltal nem szen­ved kárt. Ismételten megvédte a köztársasági elnök személyét a rágalmak ellen és nagy vallomást tett a weimari alkotmány mellett. Miként Streesemann elmúlt beszédeiből, úgy Marx kancellár magatartásából is mind­inkább világossá válik, hogy a centrum és a néppárt nem követi többé azt a jobb oldal­felé kacsintgató politikát, melyet előbb a szemére vetettek, hanem határozottan a Streesemann által megíormulázott „közép- * ** dón áramló, három dimenziós térben lefolyó világítási hatásokat és a bennük felbukkanó jelenségegeket, mint fény s szinfolír-’ ~t. a vé­letlen szeszélyes játékait szinte keresve. Azonban e közös alap megőrzése mellett mindenik magyar mester önállóságát, egyéni­ségét épen meg tudta őrizni. Ferenczy és Rippl-Rónai, Magyar-Mannl.:imer és Hat­vány Fényes és Hermám, Csók és Vaszary, Iványi-Grünvald és Koszta. Perlmü^-*- és Rudnay, minden közös vonás mellett, any- myi sajátosan egyéni jellemmel bírnak hogy művészetük külön és sajátos jellegét össze­zavarni nem lehet. Amit — főleg a' utol­só évekből — tőlük megösmerhettünv az a mai magyar művészet igaz értékei közé fo _ik soroztaim 'ne nkoron. Ennek a művészetnek megértéséhez meg kel'lert tanulnunk látni, még ped’V hogy a mozgó, hullámzó, vibráló levegöhatásokat s a bennük fölbuikMané jelenség ö'•<*•* eb* ggé- sek-t, folyton változó reflexekből való ki­be. .zás közben megláthassuk, meg kel­lett szoknunk a gyorsan mozgó szemmel való látást, hogy a színfoltok közi '-Tgam hassunk, azokat egybekapcsolhassuk mozgó szemünkkel teremtve meg ilykép a művész által megadott jelekből a mozgó, a cselek- vénv ’lluzióját. Ez a jelzés nem mindenik művésznél egyforma. Csók szinfoltjelrendszere más, mint Vaszaryé, már csak egyéniségük ka­raktere miatt is. Az egyik a finom, lágy. le­heletszerű tónusokat szereti, a másik az éles, ragyogó, tömör szinfoltharmóniákat Rudnay szürTemtétekkel, melyek élesen összeütköz­nek, Perimutter széles, de egybefonódó színfolt szembeállításokkal dolgozik s igy mehetnénk végig mindenik mester jelrend­szerén, de a legnagyobb látszólagos ellen­tétek ellenére megtalálhatjuk a közös veze­tőt: mind az impressziók, az optikai benyu- mások közvetlenségére törekszik, a fény és szinjel'emzések foltjaiból építi fel a maga vi­lágát. Ez a közös jelrendszer utóbb már aka- dém;ává merevedett és a fiatal művészek uj jelszó, uj király, uj látás, uj világfelfogás, **zaz uj stílus után vágyakoztak. Kisérletezésekben nem volt hiány. Amit a külföld megpróbált, visszhangja támadt an­nak nálunk is. A nyolcasok, a kubisták, az expresszionisták minden zavaros kísérlete­zésével találkozhatunk a kiállításokon. De e sokféle próbálkozás megnyugtató eredmény­re nem vezetett. Mert nem vezethetett. Az :mpresszionizmus kritikája — melyet ök hangsúlyoztak — bár ezt is külföldi mintára egy tekintetben jogosult olt: meguntuk a nozgó szemmel látást, ml másra .'ágya­kozunk. Ez olyan szuverén joga minden mű­vésznek, hogy ez ellen semmit sem lehet fel­hozni. Ha mást adni is tud, — a pálma az övé. A sók kísérletező sem nálunk, sem a külföldön ilyen mást, ami alapjában más lett légyen, adni azonban nem tudott, mer' kri­tikájában nem ment a dolgok lényegéig, nem ‘ismerték fel, hogy a látásnak uj alapra helyezése nélkül nincs uj stílus, mert minden uj stílus uj látáson alapszik, vagy helyeseb­ben mondva: minden uj stílus az eddig diva­tos látás ellentétén alapszik. Már pedig az Expresszkmizmus, de a kubizmus is a mozgó szemmel való látást feltételezi; az expresz- szionizmus nem ellentéte az impressz’oniz- musnak, mert mig az impresszionizmus látá­si mód, az expresszionizmus felfogás és parii politikát" acija jeiszonam ■ ^ért élesen a kormány ellen fordulnak a német nemzetiek. Tirpitz tengernagy müncheni beszédében egyenesen nevetségessé igye­kezett tenni a kormány önhitt és büszke p* litikáját. A tengernagy szerint néhány négyzet- méter területnek és egy két kunyhónak fölszabadítását a kormány úgy állítja be, mint hatalmas győzelmet. Ezzel szemben a német nép széles réte­geiben nagy elégedetlenség uralkodik és csak úgy képzelhető el a javulás ha decem­ber 7-e kiemeli a német népet a fekete-vörös­arany elposványosodásból. Berlinben a mindinkább előretörő demo­kratáknak volt nagy sikerük a kiélésedéit választási küzdelmek folyamán. Gyűlésüket a Grosses Schauspielhaus-ban tartották meg s ámbár ez a színház több, mint ötezer em­bert fogad be, mégis igen sokan künrekedtek a tultömött teremből Több szónok között Hanz Deibrück dr. egyetemi tanár is beszélt, aki bár nem tagja a pártnak, most határo­zottan mellette foglalt állást. Többek között a kővetkezőket mondta: A német nemzetiek Tirpitz tenger- fagyot akarják kanceí’árnak, a fajvédők aedíg LudendorHoí, pedig ez a két ur Németországnak a lehető legtöbbet ártott. V professzor kifejtette, hogy a közeljövő­én egy könyvben be is fogja bizonyítani Ttly káros volt Ludendorffnak 1918-i te- ékenysége az utólsó nagy offenziva al- :alir.ávai. Nemcsak politikusnak, hanem hadvezérnek is rósz ö. A Theater des Wesíensben a német néppárt tartott nagygyűlést, melyen szintén igen sokan vettek részt. Az agitációs vasár­nap magától értetődik nem múlhatott el vérengzés nélkül. A demokrata-fekete-vörös- arany szövetség egy fölvonulását hatvan kampóskeresztes megzavarta, mely alkalom­mal súlyos verekedésre került a sor. A rend­őrség számos embert letartóztatott. A de­mokrata hétfői lapok szerint a letartóztatott kampóskeresztesekkel a rendőrségen nagyon udvariasan bániak, mig a demokrata szövet­ség tagjait úgy kezelték, mint a betörőket. Nagy jelentőséget tulajdonítanak von Gerlach híres pacifista politikus rendes hét­fői cikkének a Welt am Montagban. Gerlach a hirhedt Herríot-féle memorandum hamisít- vényt elemzi. Kifejti, hogy a német nemze­tiek követni akarták az angol konzervatívok példáját és azt hitték, hogy egy Sinovjev szerű levéllel magukhoz édesgetik a válasz­tókat. Gyártottak tehát egy memorandumot, melyet Herriot irt volna és mely a lehető iőgnéraetellenesebb hangon frafikálí a jelenlegi német kormánnyal Szerencsére a íurpiság hamarosan kisült és a német emberi jogok ligájának egyik tagja, Kuczyinski dr. révén Herriot is a leg­erélyesebben megcáfolta a levél valódiságát. Különben is az Írásnak már a stílusa is mu­tatja, hogy nem a Szajna, hanem a Spree mentén készült. érzés mód, Tehát nem ellentét. Az expresz- szionista mozgalom érzést akar kifejezni, de ezt impresszionista formáiban is megteheti, sőt a legtöbb meg is tette, még vázlatosabb, még dyiiatnikusabb lett, annyira, hogy moz­gó szemünk nem tudja jelrendszerét követni, összefutnak a formák és nem alakulhat ki belőle harmóma; káosz, deformáció, zűrza­var áll elő. A kubizmus filozófiája csak a de­formációnak végzetes tulhajtása, el egész a sematikus leegyszerűsítésig, addig, amig emberi szem nem követheti őket, elképzelt n-dimenziós terükbe. Ez az ut tehát zsákut­cába vezet. Nem dönthették meg az im­presszionizmust, még csak nem is belyetíe- sithették. Uj látási módot kellett találm hogy kielégítő eredményre juthassanak Az uj utat fiatal magyar művészei gy csoportja találta meg, Szönyi István Aba- korák Vilmos, Patkó Károly, Korb Böske, Jeges Ernő, hogy csak néhány nevet említ­sek. Az uj ut patinás múltra mutathat rá. esztétikáját már Leonardo da Vinci fejtette ki, de az impresszionizmus századja nem ös- merhette el. Mozgó szem helyett ök nyugvó szem számára dolgoztak. A három dimenzió: tér helyett ők két dimenziós teret s abbar reliefszerüen kiterített, hatalmasan dombc rodó súlyúkat és tömegüket megőrző, plasz tikus erejüket hangsúlyozó figurákat állíts nak. íme az uj művészet törekvése, ahogj api Leonardo da Vinci irta: „a festő feladat' előidézni, hogy a sík mint domborulat has són, rajta a síkból kiemelkedni látszó ala­kokkal ... a domborulat a festészet lénye­ge és lelke." Ez a plasztiézmus már merőben ellentéte az impresszionista látásnak a nyugvó szem- ♦

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom