Prágai Magyar Hirlap, 1924. december (3. évfolyam, 274-295 / 722-743. szám)

1924-12-02 / 274. (722.) szám

------------------------- ---------------------------------------------------------------- 1 "---------------------------------------------—— -------- ­Dl. évfolyam 274. (722.) szám Prága, kedd, 1924 december 2 Előfizetési árak belföldön: Egész évre 300 Kf-, félévre 150 Ke, negyedévre 76 Ki, egy hónap­ra 26 Ki. Egyes szám ára 1*20 Ke. — Külföl­dön: Egész évre 450— Ki, félévre 225.— Ki, negyedévre 115 Ki, egy bóra 39 Ké a Szer­kesztőség: ’rága II, átipánská ollce 16/m. Telefon: 30349. ■ Kiadóhivatalt Prága L, Ltllová ullce 18.szám. Telefon: 6797. Sürgönyeim: Hírlap, Praha SősxetAesxfő x (fetro&atti €szfááv dr. A fxíowenszfcói és (Ruszinszkói Szövetkezett íttenxéki (fúrtok politikai napilapja áFeíefős Merftesxtfő: Gát 'Jstván A fölösleges, mellőzhető kisebbség (p.) —, december 1. fia a kormányok erőmérője az volna, íiogy .akaratunkat keresztül tudják vinni az el­lenzék minden erőfeszítése dacára s hatal­muknak szilárdságát az jellemezné, hogy min­den rendelkezésre álló alkotmányos eszköz hiábavaló és meddő minden kísérlet, amely a kormány akarata elé gátat és korlátot akarna állítani, úgy kénytelenek volnánk elismerni, hogy a cseh-szlovák kormány minden idők egyik legerősebb kormánya, amelynek ha­talma megíingatihatJan és szilárdabban áll a ha t állmas s zlk'lahegynél. Az utolsó esztendők eseményei azonban túlsók tapasztalattal gazdagították az embe­ri: éget, semhogy ilyen naiv ismérvek után irdalna, amikor a kormány hatalmának va­lódi erejét és szilárdságait kívánja megáila- pitani. Valóban kényelmesebb parlamentariz­must még nem gondolták ki sóba, mint tették Prágában a forradalmi nemzetgyűlésen. A többség nyugalmát sokszoros garanciákkal vették körül. A kisebbség egészen ártalmat­lan, jogai nincsenek, pardon, helyesebben: annyi joga van, amennyit neki időnként a. többség kegye engedélyez. A viták addig tar­tanak. amíg azt a többség tűri. Szaraim ak­kor és úgy szavaznak, ahogy azt a többség megállapítja. Mesteri ' tökéletességgel gondoskodtak arról, hogy a parlamentbe ne hatoljanak be a nép-indulatok. Ha az országban künn ese­mények történnek, amelyek lázongásba hoz­zák a vért és föikorbácsolják az indulatokat, ha szenvedélyes kifakadások hangzanak el a hatóságok ellen, ha igazságtalanságot, tör­vénytelenséget panaszolnák és elégtételt kö­vetelnek, mindez a pusztában kiáltó szó ma­rad, ha a többség úgy akarja s bizony a több­ség gyakran „ugy“ akarja. Nem jó, ba a par­lamentben izgalmas viták viharzanak el, ez árthat a törvényhozás komolyságának, a kor­mány tekintélyének és a képviselő urak nyu­galmának. A parlamentarizmusnak mindenkor egyik legértékesebb és legsúlyosabb fegyvere volt a kormánnyal -.caiiben az interpellálási joga. • I: ezt jelentőségétől, értékétől, de komoly­ságától is megfosztották. Az az interpellációs jog, amelyet írásban nyújtanak be és Írásban adnak reá választ, egyszerűen paródia. Olvasóink közül nem sokan láttak még gyűlési a prágai Rudolfinumban. Pedig iga­zán érdemes volna megnézni. Aki végleg ki akar józanodul a parlamentarizmusból, aki el akarja veszíteni netán még meglévő illúzióit, amelyek a reményt tartották benne, hogy ez a parlament maid mégis javítani fog a köz­állapotokon, azt kérjük, menjen föl Prágába, látogasson el a parlament épületébe, húzód­jék meg szépen a karzaton és figyelte meg, mi történik ott. lenn? Látni fog egy üres termet, az emelvé­nyen a középső széken lát egy unatkozó urat, előtte is ülnek és írnak egypáran — nehogy tévedés legyen, ezek az utóbbiak nem képviselők, hanem a ház tisztviselői — s a színjáték hőse, a szónok ott áll lejebb, a magaslaton ülő ur előtt, arca ellőtt egy papír­lap s ő abból hadarva olvas. Ö a. szónok; A szónok előtt van egy hosszú széksor, amely­ben neki háttal ülnének, ha ülne benne valaki, mert ez a széksor rendesen üres. ez a mi­niszterek helye ... Ezt a helyet a terem többi részétől szentélyszerüen egy korlát választja el, a színjáték idején néhány ur támaszkodik a korlátra, de ezek is nagyobbrészt a minisz­teri székekre nyiló szép kilátás kedvéért. Egyéb törvények 's intézkedések is gon­doskodtak arról, hogy ezt a szép csendéletet meg ne zavarják, hisz nincs szebb a csendes unalomnál. A képviselők csupán egy gépnek alkatrészei, önálló rendeltetés, önálló akarat és önálló indulatok , nélkül. A képviselőnek A charfumi zavargásoknál hal angol tisztet megöltek Kairó, december 1. Az Adly pasa veze­tése alatt álló parlamenti oppozició, mely közeláll Zaglul pasához, manifesztumot tett közzé, melyben élesen tiltakozik Angliának egyiptomi magatartása miatt. A nacionalisták e felhívása a kormánynak is szemére veti, hogy ahelyett, hogy védené az egyes kép­viselőket, még az angol kormány kezére jár és letartóztatja őket. London, december 1. A Times szerint az egyiptomi hadsereg utolsó csapatai is elhagy­ták Szudánt. Zivár pasa Angliának minden követelését teljesíteni szándékozik. Való­színű, hogy az alexandriai vámhivatalt az angol tengerészkatonák a közeli napok folya­mán kiürítik. A Sunday Times éles kritika alá veszi Angliának egyiptomi ultimátumát. A lap sze­rint ez a jegyzék igen serencsétlen módon köti össze a szirdarr meggyilkolásáért kö­vetelt szankciókat, bizonyos olyan politikai célokkal, melyeket Anglia már régen el akart érni Egyiptomból s melyek mindig az egye­netlenség forrásául szolgáltak. Igen vesze­delmes az a tiltakozó jegyzék is, melyet Egyiptom a népszövetséghez intézett, mert általa könnye neiöálíhat az a helyzet, hogy Anglia kénytelen lesz az Egyiptom érdekében’ sikraszálló népszövetség tekintélyét el nem ismerni. Kairó, december 1. A chartúrni lázadás­ról a következő hírek érkeztek be utólagosan: A lázadó egyiptomi csapatok a katonai orvo­sok kantinépületébe vetették magukat és a fölvonult reguláris katonaságnak csak a leg­nagyobb erőfeszités árán sikerült őket le- fegyverezni. Ez alkalommal a lázadók közül egy tiszt és tizennégy katona meghalt. A lázadók nagyobb része Ondurmann felé me­nekült. A rendőrség üldözi őket. Kairó, december l. Zaglul pasa a közeli napokban hosszabb időre Olaszországba utazik. Gibraltár, december 1. Három angol cirkáló kíséretében egy újabb angol gyalog zászlóalj indult innét Alexandria felé. London, december 1. A Reuter iroda szerint a chartumi helyzet általában nyugodt- nak és kielégítőnek mondható. London, december 1. A Daily Express jelentése szerint a charduni zavargások al­kalmával hat angol tisztet megöltek. Ez a híradás nagy izgalmat keltett Londonban és a már javuló egyiptomi helyzetet ismét el­A cseh néppárt nem engedi, hogy Benes kezében adón legyen a szovjet elismerése A Lid. Listy vezércikkében összefoglalta az összes pro és kontra érveket Szovjetoroszország elismerése tárgyában s ama meggyőződésének ad kifejezést, hogy az elismerés kérdésében Igen óvatosan kel! eljárni, ha a Kramar-féle teljesen tagadó álláspont nem is helyeselhető. Mindenekelőtt arra kell vigyázni, hogy az elismerés kérdéséből egy párt se csinálhasson a maga részére adout-t a belpolitikában. Egy idegbeteg fiú agyonlőtte az édesapját Borzalmas családi dráma egy prágai utcán — Három lövés az éjszakában — Súlyosan megsérült egy hölgy Prága, december 1. Hlasivec Antal paalkráci gőzmalom tulajdonos tegnap este egy hölggyel a cseh nemzeti színház­ban volt és körülbelül tíz órakor este szállt le Poci óiban -a villamosról, hogy folytassa útját haza­felé. A Slaváia szálló előtt a sötétből fia, Zdenko Hlasivec mérnök támadt neki és revolveréből há­rom lövést adott le apjára. A golyók találtak és az apa holtan rogyott össze. A társaságában lévő hölgy lábán sebesült meg és nehéz sebével kór­házba szállították. A gyilkost azonnal elfogták és bevitték a rendőrségre, ahol azonban eddig min­den magyarázatot kereken megtagadott- A pan- kráci és podóli szomszédoík sem tudják a borzal­mas családi tragédia okát és csak annyit monda­nak, hogy a fiú soká volt nagybeteg és mire fel­gyógyult, betegségéből nagyfokú idegesség ma­radt vissza, amely patologikus jellegű volt. Egyéb­ként a mérnök bohémembe! volt, aki festett, ze­nélt é-s énekeit. Néhány nap múlva akart Prágá­nincs mandátuma, osaM a pártnak s igy véle­ménye is osafk a pártnak és nem a képvise­lőnek van. Ezt az elvet eddig'ilyen formában, ilyen brutálisan még nem mondották ki, itt megtették és úgy látszik, bevált. Igaz, nem mindig könnyű biztosan megállapítani, mi az a párt és kik fejezik ki a párt akaratát, de talán igy még jobb, a bizonytalanság mindig jó fékező erő az elégedetlenekkel szem­ben. Hat éven át a többség mozdulatlan, nem fogyhat, nem dőlhet meg. A munka tökéletes volt. Valóban mind szélesebb és szélesebb körökben terjedt el a tehetetlenség érzete. Megpróbált a kisebbség mindent. A többség lenéző mosollyal kísérte a hiábavaló erőpróbálkozásokat. Joggal. Min­den próbálkozás nyomán újabb és teljes eredménytelenség következett be. De minél inkább 'erjedt a tehetetlenség érzete s minél inkább erősödött meg, annál biztosabban bán a városi színházban! mint operaénekes fel­lépni. A gyilkos fiú bosszúból lőtte le apját Bár Zdenko Hlasivec mérnök a rendőrségen részegnek tetette magát és úgy tett, mintha nem tudná, mi történik körülötte, az orvos meg állapí­totta, hogy teljesen normális és igy őrizetbe vet­ték. Annyit megtudtak, hogy a gyilkosság oka bosszú. Hlasiveonek felesége és két gyermeke van, de nem élt családjával, mert bohém. Apja magá­hoz vette a kis családot és ha fia, akinek sok pénz kellett, pénzt kiért, apja azt válaszolta, hogy az anyai just eltékozolta és csak akkor fog neki pénzt adni, ha visszatér a családhoz. A fiú megfenyegette apját és azt mondta, ha nem ad neki pénzt, meg fogja gyilkolni­Ezt a fenyegetést váltotta valóra, amikor tegnap este bosszúból lelőtte apját­kell, hogy beálljon mindezek fölismerésének a következménye: Itt alkotmányos utón, al­kotmányos eszközökkel változtatni nem lehet a közállapotokon. Itt a kisebbség egy fölösle­ges, könnyen mellőzhető tényezője a parla­mentnek. Tehát nem kell alkotmányos har­cokra erőt fecsérelni, nem kell a parlament­ben megjelenni, a vitákban részt venni. Gondolják, hogy jó dolog leszerelni az alkotmányos harcot s a parlamentáris viszo­nyokat oda sülyeszteni, hogy az ellenzéknek csak egy útja maradjon: a kivonulás? Nem jó dolog ez. A közélet súlyos be­tegségét matatja az, ha az állampolgárok nagy tömegeit az a tudat hatja át, hogy sem a parlament, sem más alkotmányos intézmény utján a rossznak tartott közállapotokon vál­toztatni nem tud. A súlyos betegség szimpto mái itt vannak. Amit még a harcias Dyk is sokai Prága, december 1. Annakidején beszámoltunk a hadügymi­nisztérium ama tervéről, hogy Bőd község közelében a Coloredo-Mansfeld uradalomtól több százholdas erdőt fog vásárolni tüzér­ségi lövőtér felállítása céljából- Az általános takarékoskodás és leszerelés idején még a koalíciós pártok többségében is nagy visz- szatets’zést szült a hadügyminisztérium eme pénzipocsékolása. minek következtében a nemzetgyűlés véderőbizottságainak tagjai kiutaztak a helyszínre, meggyőződést szer- zendő arról, hogy kivánátos-e az említeti gyakorlótér felállítása- A bizottsági tagok között ott volt Dyk Viktor nemzeti demok­rata képviselő, lírikus poéta és a hadsereg nagy barátja is, aki a vasárnapi Néródul 'Listyben számolt be tapasztalatairól. Szak­szerű leírásait mellőzzük, amelyekből ponto­san tűnik ki, hogy mely filagoriában volná­nak felállítva a könnyű gyorstüzelők s mely erdésziakbaii a nehéz tarackok és csupán a végső következtetését közöljük, mely sze­rint — ámbár ő mindig nagy barátja volt az egyenruhának s a hadsereg számára semmi nagy összeget sem talált elegendőnek most- mégis kénytelen figyelmeztetni a had- vezetőséget. hogy egy ilyen lövő tér nem okvetlenül ‘szükséges. -- Reméljük, hogy Dyk ur véleményét a hadügyminisztérium tényleg szivére veszi és lemond a nagy lö­vőtérről, azonban bizonyos, hogy ily módon a tüzérségünk nem dicsekedhetik majd azzal, hogy egész Európáiban neki van a legszebb lövőtere. Ez bizony igen nagy önrnegtaga- dásba és lemondásba Ikerül­Stribrny miniszter a politikai kérdésekről A németekhez való viszony — A cenzúra praxisa Prága, december 1. A Ceske Slovo már most közli Stribrny miniszter beszédét, melyet jövő héten főig Brünnben elmondani a cseh nemzeti szocia­listák értekezletén. Ebben a beszédben fog­lalkozik a németekhez való viszonnyal és azt mondja, hogy mindaddig, amíg a pártok nem fog­ják feltétlenül a cseh-szlovák köztársaság egységét és osztatlanságát elismerni, az adott helyzeten nem fog változni semmi. Sovinizmus- és bosszumentes politikát kíván, de ne felejtsék el hogy az ország ki­zárólagosan a cseh-szlovák néptől függ. Nem akarja senki a németeket elcsehesiteni, de nem engedhető meg, hogy egyetlen egy cseh lelket elnémetesitsenek. Tiszta politikai esz­közöket akar a nemétekkel egyetértésben, de senki sem akarhatja a németek szeretetét oh­modon megvásárolni, hogy ez a vásár a cseh-szlovák államegységet veszélyeztetné. A csehek tudatában vannak annak, hogy a kisebbségekkel jóviszonyban kell élnünk, de minden ellentét fölött áll az állam szuvere­nitása, amelynek minden párt kell, hogy ma­gát alávesse. — Azután az elkobzás praxi­sával foglalkozott. Az elkobzás élénk ellen­zéki harcok tárgya volt és a, Ceske Slovo legutóbb történt jogtalan elkobzása oda ve­zetett, hogy az illető bűnös hivatalnokot hiva­talából elbocsátották. 100 cseh-szl. horonátrt fizettek ma, december 1-én: Zürichben 15.5375 svájci frankot Budapesten 223400.— magyar koronát Bécsben 213000.— osztrák koronát Berlinben 12 590 000 000 000.— német márkát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom