Prágai Magyar Hirlap, 1924. november (3. évfolyam, 249-273 / 697-721. szám)

1924-11-12 / 257. (705.) szám

Szerda, november 12. y/ta ✓ *>* o IruttJ *3 — csöimeat a haiilijegyiorgaloui. November első hetében a Banklilvatal kimutatása szerint a váltótárca 528 millióval 1049 millió koronára emelkedett. A lombard ezzel egyidejűleg 22.7 millióval 686 millió koronára csökkent. Az ér- tékpaplrleszámitolás 64.9 millióval 717 millió ko­ronára s a felek zsirókövctclése 214 millióval 773 millió koronára emelkedett. A devizakészlet 11 millióval r-69 m’Uió koronára fokozódott /\ ne- mesfémkészlet 1050 millióval úgyszólván válto­zatna). ..gyoiiuéz.-.m'.:,) a. • . i,^ten 18 millió korona- f’-ettek be. A banki ’"vf "galom 187 mil­lióval 8398 millió koronára csökkent. Á bank- jegytartalék 2775 millió koronára emelkedett. — A cseh-szlovák—magyar pénzügyi egyezmény. Budapestről jelentik: A Bank- szövetség a budapesti pénzintézetek admini­sztratív igazgatói: értekezletre hívta egybe, amelyen a cseh-szlovák—magyar pénzügyi egyezmény végrehajtását fogják megbeszélni és megállapítják az egyes modalitásokat. — Befejeződtek a esch-szlovák—osztrák kereskedelmi tárgyalások. Bécsből jelentik: A cseh-szlovák—osztrák kereskedelmi tár­gyalások eredménnyel fejeződtek be. A sör vámjának kérdésében kompromisszum jött létre. A kereskedelmi szerződést az osztrák válság elmúlása után fogják aláírni. — A szlovenszkói fapiac. A szlovenszkói fa­piac helyzetéről a Carpathla a következőket írja: A puhafapiacon az üzlet szűk keretek között bo­nyolódik le. A nyersáru piacán az áremelkedés megszűnt, mert a német vevők a németországi kereskedők tartózkodó magatartása következté­ben nem hajlandók a magas árakat megfizetni. A belföldi fiirésztulajdonosok a fűrészáruk nehéz elhelyezési lehetősége következtében szintén tar­tózkodó magatartást tanúsítanak, de az erdőtu­lajdonosok továbbra is magas árakat kérnek. A íürészáruexiprt a világ fapiacainak stagnálása következtében a minimálisra zsugorodott össze. Az északi államok kereskedői az utóbbi időben valamivel jobb árat fizettek, amiből arra lehet következtetni, hogy az, árak túl vannak a mély­ponton. A németországi kivitelre való kilátás ja­vult az utóbbi napokban. Már nemcsak különle­ges nagyságú fa, hanem csúsztatott fa iránt is mutatkozik érdeklődés. Magyarországon csupán a vidéki kereskedők vásárolnak elfogadható ára­kon, míg a Budapesten levő készleteket egyes kereskedők önköltségi áron adják el Hollandiából csupán szórványosan érkeznek megrendelések, noha a limit valamivel javult. Ausztria csupán elsőrendű asztalosárut vásárol. A keményfapiac forgalma valamivel élénkebb s az árak tartottak. Gömbfát minden különösebb nehézség nélkül le­het elhelyezni, mig a fűrészáru elhelyezése sok gondot okoz. — Az Ostrau-vidéki köszénbányák termelése. Máhrisch-Ostrauból jelentik: A k^rwini kőszén­bányákban október folyamán 175.824 métermá­zsával kevesebb szenet bányásztak, mint szep­temberben. Az össztermelés októberben 8.•142.018 métermázsát tett ki. A kokszgyártás 1,459.526 rnétermázsa volt a szeptemberi 1,624.563 méter­mázsával szemben. — Svédországban is emelkedik a drágaság. Stockholmból jelentik: A nagykereskedelmi in­dexszám október folyamán 163-ról 167-re emelke­dett. ■HLWBüWW’jmiH ii —»»»»»■ a—Ml — A romániai cseh-szlovák követelések ren­dezése. A bukaresti kereskedelmi és iparkamara kérdést intézett a prágai kereskedelmi és Ipar­kamarához aziránt, hogy miképpen lehetne a ro­mániai cseh-szlovák követelések ügyét rendezni. A prágai kutnara, miután közötte álláspontját a bukaresti kamarával, megbízta a romániai cseh­szlovák hitelezők központi bizottságát, hogy az érdekelteket értekezletre hívja egybe. — Mikor léptetik életbe a föJaLielt cukor adói? Jelentettük, hogy a kormány a cukc-radó fölemelését tervezi. A jelenlegi adó 54 korona, n clybö’ a tulajdonképpeni adó 38 és pótdíj 16 korona. Valószínű, hogy a cukoradó 100 kilogra- monként 100 vagy 104 koronára fogják fölemelni. Az adófölcmelésrő! ezidőszerint még csak tárgya­lások folynak s Így nem valószínű, hogy a föl­emelt cukoradó az újév elején életbe lépjen. — Törvényjavaslat a pilzen] sörgyártás védelméről. A kép-viselőház elé törvény­javaslatot nyújtottak be a pilzeni sörgyártás védelméről. A javaslat lényege a következő: A pilzeni járásban fekvő Bolevce, Bozkova, Doubravk, Doudleven, Lober és Skorfían községek területén uj sörgyárak csakis a ke­reskedelmi miniszter engedélyével létesíthe­tők. Az ^epgedély megadásánál a miniszté­rium köteles az érdekelt pilzeni sörgyárak véleményét kikérni. — Megkezdték a francia belföldi kölese jegyzését. Párisból jelentik: Ma megkezdő­dött az 5 százalékkal kamatozó és kisorsol­ható belföldi kölcsön jegyzése. — Ausztria és Magyarország aláírták a ket­tős megadóztatás eltörléséről szóló szerződést. Bécsből jelentik: Az osztrák és a magyar kor­mány meghatalmazottal ma szerződést írtak alá a kettős megadóztatás eltörléséről. — A Castiglionl-cég egyetlen magyar Ipari érdekeltségét Bronner Henrik vette át. Budapest­ről jelentik: Meglepetésszerü változás történt a Castiglioni-ház magyar ipari érdekeltségében, amely ugyan nem volt jelentős^ hiszen egyetlen tartozéka a magyar Hobé-likőrgyár volt. A meg­lepetés az, hogy ezt a likőrgyárat Castlglionitól Bronner Henrik vette át. Bronner a bécsi Lom- bard-bank összeomlásakor teljesen tönkrement, most bátyjától, a dúsgazdag berlini Bronncrtől kapott friss tőkét, hogy kezdjen valamit. Bronner Henrik vállalta a Hobé hárommilliárdos kötele­zettségét, a likőrgyár ugyanis ennyivel tartozik üvegekért cseh vállalatoknak. — A Nemzeti Faipar nagy erdővételel Cseh­szlovákiában. Budapestről jelentik: A Nemzeti Faipar r.-t., melynek nagyszalánci fűrésztelepe még hosszú időre van ellátva fával, a fűrészhez gravitáló keményfaerdőket igyekszik megszerez­ni. így nyilvános árverésen megvette a cseh-szlo­vák erdőkincstár eperjesi kőris-, jávor- és gyer­tyánfáját 240.000 cseh-szlovák koronával, a besz­tercebányai püspöki uradalmi erdőben levő 6000 köbméter tölgyfát pedig 847.900 cseh koroná­ért. Mindkét vétel a jelenlegi viszonyok között nagyon kedvező. — A Skoda-gyár gépkocsikat is fog gyártani. A Skoda-gyár — értesülésünk szerint — január­ban áttér a gépkocsigyártásra is. Skodáék a Hispano-Suiza timisu szeméy- és teherautókat, valamint autóbuszokat és villanyerejii angol típu­sú gépkocsikat fognak gyártani. — Parisban újra jegyzik a magyar koronát. Párisból jelentik: A párisi tőzsde a magyar ko­rona tavaszi süyedése óta nem jegyezte a ma­gyar valutát. Most a jegyzést újra megkezdte. 100.000 magyar korona hivatalos árfolyama 26 francia frank. A (LUiiöJtii valuták árát naponta kétszer állapítják meg Budapesten. Budapestről jelentik. A Magyar Nemzeti Bank vezetősége elhatározta, hogy november 15-től kezdve az idegen fizetési eszközök árát naponta kétszer fogja megállapí­tani. Délelőtt 10 és 11 óra között állapítják meg a délelőtti árfolyamokat, inig a déli zárlatkor az újabb nemzetközi áralakulások szerint állapítják meg a második árfolyamot. — A magyar bőrgyárak fölemelték a kész- bőr árát. Budapestről jelentik: A nyersbörpiacon a hét folyamán alig változtak az árak. A nyers- marhabör 20—21.000, a borjubőr 35—36.000, a magas gyapjas iuhbört 29—30.000, a kccskebört 48—50.000 koronával jegyezték. A készbőrpiacon a kereslet megélénkült s erre való tekintettel a bőrgyárak 5—10 százalékkal emelték a készbőr árát. A bőrgyárak arra hivatkoznak, hogy a most felemelt készbőrárak még Így is lényegesen ol­csóbbak a külföldi k^szbőráraknál. — Egy prágai vállalat veszteséges mérlege. Az Elektra Izzólámpagyár r.-t. az elmúlt eszten­dőre 55.958.50 korona veszteséget mutat k!. A veszteséget uj számlára vezetik át.--------- ■—ii m-rwnwnnMmf—— = A ruszinszkói feles-harmados törvény módosítása. A kormány legújabb javaslata szerint a Ruszinszkó területén érvényben levő úgynevezett feles-harmados törvényt oly értelemben egészítik ki, hogy azokat a földbérleti viszonyokat, amelyeket az 1923— 24. évre meghosszabbítottak, meghosszab­bítják az 1924—25 és 1925—26. gazdasági évekre is, ha a bérlő erre vonatkozó igényét az illetékes járásbíróságnál bejelenti. Ezt a bejelentést a bíróság kikézbesiti a tulajdo­nosnak. Ha a felek között más, békés meg­egyezés nem jön létre, úgy az uj bérletre az 1923—24. évi bérleti szerződések maradnak érvényben. E bérleti szerződések megújítá­sának feltétele az, hogy a bérlő a bérelt terü­letet rendeltetésének megfelelően s ne lege­lőnek használja. A tulajdonosnak továbbra is megmarad az a joga, hogy a bérleti szerző­dés meghosszabbítása iránti bejelentés ellen kifogásokkal élhet. = Az almakivitel. A közellátási minisz­ter intézkedése következtében az almaexport terén azt a gyakorlatot, követték, hogy ki­viteli engedélyt csak arra a mennyiségre adtak, amennyit Olaszországból 1 importáltak Cseli-Szlovákiába. Az idei bőséges almater­més következtében ennél nagyobb mennyi­ségű alma kivitelét fogják engedélyezni. . = Európaszerte nagy íakarmánykészletek vannak. Budapestről jelentik: A budapesti takar­mánypiacokon a felhozata észrevehetően csökkent, viszont a vásárlási kedv változatlanul élénk, igy tehát az árak kissé megszilárdultak. Külföldi re­lációban még mindig nincs számbavehető üzlet, mert Európaszerte kitűnő volt a takarmányter­més, igen jelentékeny készletek vannak és a más években külföldi takarmányra szoruló országok sem kénytelenek még importálni. A nyitott pia­con az árak a következők: prirua széna 160-ig, második minőségű 120-ig, harmadik minőségű 80-ig. Szalma 70—80, muhar 160—180, lucerna 200—230. répa 55—60 ezer magyar korona mé­termázsánként. ammxaBmezvsspms rwsKmn min bitíim—aMmn—■— A Fekete Ember Történeti regény — A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye — Irta: Sziklay Ferenc (3) — Ugyan ... tavaly ilyenkor még lo­vásza volt János vajdának ... — Királynak, — igazította ki a törvény- tisztelő kancellár. — Tavaly ilyenkor még János király is vajda volt, — replikiázott Bálint. — Hogy ki az a hires? Amolyan bélyeges ember, fülitől a sarkáig ujjnyi szeles szőrpamaccsal verte meg az Isten... — Épp azért tartják „jeles“ embernek, kiválasztottnak. Prófétának hiszik s Rácor­szág despotájának szánták. S amit a rác a fejébe vesz ... — Majd kiverem én onnan, csak kerül­jön elém! — kérkedett Török Bálint uram, mint aki biztos a dolgában. Ezzel meg is akadt a beszélgetés, annál is inkább, mert egy ajtónálló lépett a te­rembe s jelentette, hogy egy idegen ur sze­retne szólni a renrzetes úrral. — Csak hadd jöjjön! Pár percre rá szikár, szurósszemü1 em­ber sunyitott be az ajtón s ráköszöntött az úri társaságra: — Dicsértessék az Ur Jézus Krisztus! — Tán biz* pap volnál, hogy imádsággal köszöntesz a házba? — kérdezte a házigazda — Pap ugyan nem vagyok — felelte az idegen —, de a kereszténység igaz ügyét szolgálom becsülettel. És lehet-e szebb kö­szöntés, mint a mi Megváltónk dicséreti? Kü­lönösképpen az ilyen nehéz időben, úrikor a pogárnyveszedetem fenyegeti az igaz hitet? — Nem szeretem az olyan embert, aki uton-utfélen hiába veszi az Ur nevét! — dör- mogte Verbőczy uram a szakállába s gyana­kodó szemmel nézte a különös idegent. Ma­gyar ruha van rajta, de mente helyett német plundra a hegyében. — Mi járatban vagy? — kérdezte kur­tán a házigazda. — Rárne-s feledett jártomban-keltemben, holnap már tovább is megyek. Mint magyar nemes ember nem mehetek az izmaelitához, ha itthon a földesur. — De hová mégy, mi a célod? — ér­deklődött tovább Török Bálint. — Nem árulok én zsákban macskát, megmondom áperte, hogy a fölsőges uram, fölként királyom (és itt tisztelettudóan meg­hajtotta a fejét) megbízásából járom az or­szágot. Hirt kell vinnem neki a földje álla­potiáról. Szöget ütött a beszéd a három ur fejé­ben. A király? Hiszen az jobban tudja az ország állapotát, mint ez a soha nem látott jött-merut. — Mi a neved, uram? — kérdezte Ver- böczy gyanakodva —, nem vagyok valami se kint, se bent ember a király udvarában, de téged soha nem láttalak. — A nevem nemes Pcdvinnyai Tamás, itt a kutyabőröm is, ha nem hiszi kigyelmed. — Mért nem voltál a koronázáson, ha olyan benfentese vagy, hogy éppen téged küldött országlátni? — De biz1 ott voltam én! — Még az sül ki, hogy mi nem voltunk ott, — háborgott a pulykaméreg a tüzesvérü í Bálintban. Az idegen tudta, hogy két hajóban evez­nek, azért mosolygott olyan ravaszul, de csak hagyta tovább érni a kelést: — Nem is láttalak! Majdhogy rajta nem veszett Tamás ur a kópéságou, mert Török Bálint fölpattant, ököllel ment neki: — Ejnye, aki áldója van annak az iste­nes mivoltodnak, belédfojtom a szót, ha ha­zugságba akarsz verni! Meg is szeppent Podvlnnyai uram, csak úgy kocogott össze a két térdekalácsa. He­begve nyögte: — De, jó uram. én... én Pozsonyból jö­vök egyenesen, a Ferdinánd király koroná­zásáról! — Pozsony... Ferdinánd? ... — akadt meg a szón Török Bálint. — Hát mégis megesett a nagy baj! — sóhajtott Verbőczy s arcára sok hosszú, ba­jos esztendő jövendölése vetett árnyat. Még erösködött is a törvénytudó: — De hiszen az ország Zápolya János urat tette királlyá S z ékesf e jé r vár ott, ősi jog szerint, a szent koronával, törvényesen meginvitált diétán, a rákost végzés szerént. Ha más valaki király­nak mondja magát, az bitorló! A sima lelkű idegen nem merte a bitorló szót ilyen magyarán Verbőczy uramra visz- szaforditani, csavarni kezdte a jogot: — Nem szándékozom vitázni kegyelmed­del, de azt nem tudom, volt-e joga az or­szágnak választani királyt, mikor tör­vényes örököse van. — Hát Ferdinánd főherceg ur ugyan mi jogon törvényes örököse a megboldogult La­jos királynak? — A felséges Habsburg-familla nöágon = fcllanyhult a saazl komlópiac. Saazból je­lentik: A komlóárak az elmúlt hét folyamán ol­csóbbodtak. Silányabb minőségű árut már 2100 koronáért is lehetett kapni 50 kilogramonként. Közepes minőségű áruért 2300— 2500 koronát fi­zettek, mig az elsőrendű komló ára 2500—2700 korona. = Prágai gyümölcs és zöldségárak: A prá­gai piacokon a következő gyümölcs- és zöldség­árakat fizetik: téli csemegeszőlő (külföldi) 20, belföldi csemegeszőlő 19.20; alma: ranett 4— 4.50, parmin 3—3.50, sóvári alma 2.60—2.80, baba alma 2.20—2.60, ananász alma 7—7.20, tiroli alma 6—7.50, rétes alma 2.80—3: téli körte 2.80—3, vajkörte 2.50—2.60, keményhéju 3—3.20, dió 7— 7.20, papirhé.iu 7—7.50, naspolya 3—3.20, geszte­nye 5.80—6.20 korona kilogramonként. Káposzta 1.20—1.40, kalarábé 2.60—2.80, spenót 2.20—2.5U, hagyma 2.40—2.60, paradicsom 4—4.30, sárga­répa 1.60—1.80 korona kilogramonként; kelká­poszta 1.30—1.50, citrom 0.50—0.60 korona da­rabonként. ^^WÓZÍDéKL 4* Szilárd a pozsonyi terménytőzsde. (Pra- goradio. Elkésve érkezett.) A pozsonyi termény- tőzsdén szilárd irányzat, de kis forgalom mellett a következő árakat jegyezték: 76—80 kilogramos búza 205—212, 75 kilogramos 200, román búza ab Pozsony 207—215, jugoszláv ab uszály 207—212, 69—72 kilogramos rozs 200—205, tengeri 150— 152, ipari burgonya 44—46, Rio kávé VII. 2750 — 2850, amerikai sertészsír ab Pozsony 1565—157tf korona. A többi változatlan.-f- Tartott a prágai termény tőzsde. A mai terménytőzsdén élénk forgalom és tartott irány­zat mellett a következő árakat Jegyeztek1 búza 29.5—215, amerikai búza ab I etsc’nen 230, rozs 2C5—215, amerikai ab Tetschen 210, prima árpa 250—260, nedves zab 150—153, prima 155—160, nullás rozsiszt 3.15, amerikai patcntliszt ab Tct- schcn 3.25, magyar ab Pozsony 3.35, angol sima- liszt ab Tetschen 3.25, búzadara 3.65, burmarizs II. ab Tetschen 2.85, Mulmann ab Tetschen 3.65, Rio kávé 26.50. Santos 30—35, Guatemala 33—39,, Souchong-tea 54, Orange Peco 57—62, Bary- mandula 31, mazsola 12.60—19, boszniai szilva 8.50, borsó 2.50—3.50, lencse 5—5.50, feliér bab 2.50, mák 7, holland kömény ab Tetschen 7.75, La Plata tengeri ab Tetschen 175, jugoszláv ten­geri novemberi szállításra ab Pozsony 160, ro­mán ab Oderberg 166, ipari burgonya 38—42, ételburgonya ab feladóállomás 53—55, vörös ló­here 15.50—17.50, feliér lóhere 20—28, inkarn't 2.60—2.80, belföldi lucerna 13.50—14.50, francia 14.50—16.50, cukorrépa 4—5, takarmányrépa S, nréselt széna 60—65, szlovenszkói ab Prága 50— 55, préselt szalma 26—28, amerikai sertészsír ab Tetschen 15.20—15.30 ' korona. + Szilárd nyitás után ellanyhuit a prá­gai tőzsde. A kontremin fedezési vásárlásai következtében a tőzsde szilárdan nyitott. Az arbitrázspapirok szintén szilárdak voltak. A fedezési vételek lebonyolitása után a vétel­kedv általában csökkent és az árfolyamok fokozatosan lemorzsolódtak. A záróárfolya­mok azonban a tegnapiaknál magasabbak. Á kulissz értékei sem voltak képesek kezdeti árfolyamnyereségeiket megtartani. Forgalmi Árpád vezér utóda, több szerződés adja jo­gát, de meg Ferdinánd őfelségének neje Ulászló király leánya, az Istenben üdvözült Lajos király testvére. — Ez olyan magyar sösorság német kántusban, — dörmögte Perényi uram. A poétás ember meg verset skandált az esetre: — Bella gerant álii, tu felix Austria nube, Nam quae Mars aliis, dat tibi regna Venus! (Más viseljen háborút, te, boldog Auszt­ria, házasodj, mert amit másnak Mars isten ád, az országokat neked a szerelem isten- asszonya hozza. Egykorú gunyvers Auszt­riára.) — És mely törvény jogosít az ilyen ág- rul szakadt örökségre? — kérdezte Ver­bőczy. — Hisz éppen azért, mivel őfelsége előre tudta, hogy a magyar urak szeretnek a tör­vények betűjébe kapaszkodni és semmibe se veszik a rokoni kapcsolatot, meg is választ- tatta magát. Az ország rendel szabad akara­tukból tették meg királlyá. — No, azt a szabad akaratot ne nagyon emlegessük! Ki tudja, milyen asszonyi prak­tikákkal szerezték azt a szabad akaratot! — Uram! Ez a gyanúsítás nem méltó egy lovaglás magyar úrhoz, — háborgott a magyarszavu német. — Én nem gyanúsítok, én tudok! — vá­gott vissza a kancellár. — Jártam én is Po­zsonyban ... (Folyt köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom