Prágai Magyar Hirlap, 1924. november (3. évfolyam, 249-273 / 697-721. szám)
1924-11-09 / 255. (703.) szám
\ Vasárnap, november 9. . 9*RÁOuJli(?tAÍ<fflRIXP — Rövidesen beterjesztik a böraukciók szabályozásáról szóló törvényjavaslatot. A böraukciók szabályozásáról szóló javaslatot a félhivatalos Prager Presse értesülése szerint rövidesen beterjesztik a képviselöháznak. A javaslat szerint bőraukciók rendezésére a kereskedelem ügyi minisztérium fog engedélyt adni. — A hadlkölcsön beváltásáról szóió törvény végrehajtási rendelete. A hadik öl csőn beváltásáról szóló törvény végrehajtási rendeleté a Tribün a értesülése szerint olyan rendelkezést fog tartalmazni, hogy a IV. államkölcsön kötvényeire való becserélés alkalmával! a névérték 75 százalékát készpénz helyett kincstári utalványokkal lehet majd fizetni. — Fölemelik a cukoradót? A miniszter- tanács legutóbbi ülésén a cukoradót 54 koronában állapította meg. Állitóiag a kormány a cukoradót föl fogja emelni. — Javult a magyar külkereskedelmi mérleg. Budapestről Jelentik: A statisztikai hivatal jelentése szerint a külkereskedelmi mérleg szeptemberben javult. Az import az augusztusi 54.1 millió aranykoronáról szeptemberben 62.1 mffllSó aranykoronára emelkedett. Az import aránylag csekély emelkedésével az export szeptemberben 34.5 millió val 57.6 millió aranykoronára emelkedett. Az augusztusi deficit tehát 19.6 millióról 4.5 millió aranykoronára csökkent. Magyarország kükereskedelmi forgalma ebben az évben közel 60 százalékkal növekedett, mert amig az elmúlt esztendő első kilenc hónapjába a külkereskedelmi forgalom 541.7 millió aranykoronát tett ki, addig ez év első kilenc "hónapjában a külkereskedelem 846.4 millió aranykoronát reprezentált. A kereskedelmi mérleg deficitje a mul't év első kilenc hónapjában 103.9 millió aranykorona volt s ebben az évben 101.2 millió aranykoronára csökkent. Gazdasági körök remélik, hogy az export fokozódni fog és a deficit ezzdi arányosan csökken. Magyarország szeptemberben 3642 vagon lisztet exportált. A gépexport ezzel szemben közel 50 százalékkal' csökkent. \ Hollandi > í jácint > i tutípán f 3 nárcisz ► < crocns stb. i virághagymákat ► i Derghoffer János ^ ínagh ereskedése szállü ► ◄ Pozsony, Vásár-tár 13. szám. ► ^ (Artap kivADAiro!) ^ 7 rf í — A Morva-Szlovák Faipari Vállalat veszteséges mérlege. Brünnből jelentik: A fölszámolás alatt álló Morva-Szlovák Faipari Vállalat az elmúlt évre 5,663.149 korona veszteséget mutat ki. A részvénytársaság alaptőkéje 6 millió korona. — A Pozsonyi Egyesült Építési Vállalat szanálása. Pozsonyból jelentik: A Pozsonyi Egyesült Építési Vállalat a minap tartotta közgyűlését. A vállalat mérlege az elmúlt évre 15 millió 500.000 korona veszteségét mutat ki. Az igazgatótanács által indítványozott szanálási tervezetet a közgyűlés nem liagvta jóvá. A vállalat banktartozásai 2 millió koronát tesznek ki. ím rqQ0 \MtZOG/lWAMGp — Hatvanöt százalékkal fokozódott a gyep- juiermclés Ausztráliában. Londonból jelentik: Az ausztráliai miniszterelnökség jelentése szerint a gyapjutermelés egy év alatt 45 millió font sterling értékűről 75 millió font sterling értékűre emelkedett. = Rossz a termés Szovjetukrajnában. Moszkvából jelentik: A kievi kormányzóságban a termés 20 százalékkal gyöngébb a tavalyinál. Az odesszai körzet termése a tavalyi termés 66 százalékát teszi ki csupán. = Szilárd a kom'ópiac. Saabból jelentik: A komlópiacon szilárd irányzat mellett 2400—2500 koronát f izeim ök 50 kilogramon- kint a forgalmi adón kívül. Az utóbbi négy nap alatt 500 mázsa komló került eladásra. A kereslet és a kínálat kiegyenlítik egymást. Az árak tartottak. umsa^sí-msűiassa-sm^^■oi^smastsm-f Gyönge a prágai magánforgalom. Seipel lemondása következtében a bécsi maga nforgailom el'lanyhult. A lanyha irányzat átterjedt a prágai magánforgalomra is. A de- cizapiacon szilárd irányzat mellett főképpen az angol font emelkedett.-j- Tartott az olmützi terménytőzsde. (Pra- go rádió.) Az olmützi termény tőzsdén tartott irányzat mellett a következő árakat jegyezték: búza 222—225, morva rozs, 215—216, árpa 250— 265, válogatott 265—285, uj zab 161—164, jugoszláv tengeri 170—172, román 178—180 korona. + Üzlettelen a budapesti gabonapiac. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai terménytőzsdén üzlettelen irányzat mellett a következő árakat jegyezték: Tisza vidéki búza 460s rozs 425—427.5, tengeri 190, csöves tengeri 195, prompt csöves tengeri 187.5—190, uj morzsolt tengeri 250—260 ezer korona métermázsánként. • HkBÜÉáafer*) Nyilatkozat. A „Reggel"* 232. számában Faragó Sándor egy nyilatkozatot tesz közzé, mély szerint Mérey Lajos dr. ügyvéd engem mint tanút állítólag „vérszopó bolsevikinek** nevezett egy sajtóperi tárgyaláson. Amennyiben meggyőződést fogok szerezni, hogy ezen alávaló rágalmat Mérey Lajos dr. ügyvéd tényleg használta, úgy ellene a tu- rócszcntmártoni ügyvédi kamaránál a fegyelmi, a nyilrai járásbíróságnál pedig a becsületsértési eljárást azonnal folyamatba tétetem. Léva, 1924. november 5. Boros Gyula. *) E rovatban közöl tekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP- Szlovenszkói szerkesztő: Telléry Gyula. Igló.- Rusz nszkói szerkesztő: Rácz Pál. Ungvár — Budapesti szerkesztő: Erdélyi Árpád. Budapest. VII. Damjanich-utc3 25-a. telefon 174—21. Kiadja: Flachbarth Ernödr — Nyomatott a Deutsche Zeltungs-Aktien-Gesdischaft nyomdá iában Prágában - A nyomásért felelős: O. Holik. Lesny urad mesfa Jelsavy Cislo: 156/1924 L. U. Árverési hirdetmény Jelsava város, megye XIX., folyó évi november 18-ón délelőtt 10 órakor a városi exdőhivatal helyiségében zárt Írásbeli ajánlatok írtján eladja erdőbirtoka A-üzemosztályá- ■iak 1. m. crdőrészleteibcn 36.87 kát. holdon is B-üzemosztályának s. t. u. v. erdő-részit tőiben 53.20 kát. holdon íöíhasznólaira előirt fa tömegei tövön. A becsült ratömeg, amelyért a város azonban szavatosságot ruem vállal, az A- üzemosztályban körülbelül 200 m3 tölgy müfa; a B-üzomosztályban körülbelül: 8000 iirni. tűzifa, 300 m* tölgy miifa. Árverezni szándékozók kötelesek iven- •kint 2 korona okmány bélyeggel ellátott zárt írásbeli ajánlataikat, amelyekhez 10.000 kor. óvadék melléklendő, legkésőbb 1924. évi november hó 18-án délelőtt 10 óráig a városi hivatalnak benyújtani, valamint azonban kinyilatkoztatni, hogy a részletes árverési föltételeket ismerik s magukat azoknak teljesen alávetik. Ismeretlen árverelők kötelesek továbbá a közigazgatási hatóság által kiállított igazolvánnyal is bizonyítani hitelképességüket. Elkésett, illetve az árverési föltételeknek meg nemi felelő ajánlatok figyelembe nem vételnek. A városi képviselőtestület fönftartja ama jogát, hogy a beérkezett ajánlatok közül szabadon választhat. A részletes árverési föltételek a hivatalos órák alatt a városi jegyzői hivatalban megtekinthetők, illetve 40 korona másolási díj előzetes beküldése mellett bárki érdeklődőnek megküld cinek. Városi erdöhivatal, Jelsava. BBBBBBSPSSEBSniIISnCIGQDSBKBBBBBBBBBEBBBBBBBBBBBBBBB a j Gyökeres oltvány b 5 1 és 2 éves Riparia Tortalis alanyon a legjobb minőségben kapható: sLuczenbaciaerszoIlészetes Kisrmazsla, u. p. Köbölkút 5 Sárkányfalva megálló mellett. S es ■ s m s Biztos eredményt csak akkor ér el, ha hirdetést a Prágai Magyarban ad fel A Fekete Ember Történeti regény — A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye — Irta: Sziklay Ferenc I. A harmadik király Decemberi zimankó feküdt meg az egész Alföldön. A délkeleti szél cafatokban szaggatta föl a felhőrongyokat a Paliicsi nagy- vizről, vitte, vitte egy darabon, de mire Szabadka házai megf és ülték, letette őket az utcákra, nagypiacra. Lassankint letakargatta velük az öreg templomot is, hogy a keresztje sem látszott ki. Ö maga is megkushadt a sikátorokban. igen elfáradhatott, miire a Macs- vától idáig eljutott. A vigyázó odafent a toronyban nagyon elbusult, hogy nem lát az orrán túl, a Fekete Ember vagy hiszi, vagy nem a szavát, amint a hosszú tölcséren belekiabál a szürkeségbe: — Látlak, zsivány, látlak! Nem jó az a beste sürü levegő semmire, csak arra, hogy csuzt lopjon annak az emberfiának a tér dekái ácsába, aki kimerészkedik a búbos mellől. Nem szállt föl a köd estére sem. Enyingi Török Bálint uram udvarházából halvány fényesség birkózik a sötéttel, már amennyit a lantomapapiros átereszt. Odabent az ebédlcházban „jó magyar urak“ rágják a világ sorát. Van hangos beszéd, — mintha a zuzba forduló őszidő valami tavasz- igéretet súgott volna a szivekbe. Hogyne. Az országot kánikula derekán este meg a dér, a mohácsi nagy temetés óta csak most kezd fölengedni a hazafiak leikén a fagy, hogy Székesfejérvárottt koronát tettek János’ vajda fejére. Török Bálint uram maga is csak vendég- számba megy a saját portáján. Erre a domíniumára azért tévedt el ilyen havat váró, kutyának se jó időben, hogy fölszedje a dézsmál és rendelést tegyen a várnagyoknál és ispánoknál a tavaszi robot iránt. Ha már kimozdult Szigetvárából, a biztos palánkból (amióta a pogány megvette Nándorfehérvárt, ott lakozott) királyt tenni, — egy kis vargabetűvel szándékozik hazakerülni. Útközben akadt össze Perényi Péter urammal, aki Erdélyből igyekezett a királyválasztásra, de elkésett, merthogy egér utat kellett vennie a Fekete Ember elől. Verbőczy uram meg, az uj kancellár éppen Erdélybe iparkodott volna, az uj király útjait egyengetni, de, hogy a Török Bálint dolgával nem volt egészen tisztában, könnyen rávétette magát a vendégeskedésre. Ez a hebehurgya legény nagyon csufondáros kedvében volt az egész diéta alatt. Mostan is egyre csak az uj királyra járatja a szekere rudját, beszélni kell a fejével, mert még összezavarja az ország dolgát, Pedig be rosszul esik most a vendégeskedés. Ezer a gondja, dolga, ha száz szeme lenne, se látna meg mindent, amit kellene, ha száz keze lenne, se érne el mindenüvé, ahová akarja. — Örökké sajnálhatod, Peti komám, hogy nem voltál ott a nagy cécón — viszi a hangot Török Bálint. — Engem úgyse4, sajnálom, nem minden áldó nap lát az ember koronázást. — Adná Isten, hogy mi már ne is lássunk — komolykodik Verbőczy uram —, nagyon közel esett a Lajos királyé — Isten nyugtassa —, meg ez a mostani! — Hogy lesz-e, vagy se, azt nem tudom ] —- téríti megint nevetségre a komolyságot Bálint —, de azt tudom, hogy ilyen még sosem volt, de nem is lesz! Hahaha! — Csakhogy van királyunk! — No bizony, talán király nélkül neked sem fej a fejed, Peti komám? — Az a baj éppen, Bálint öcsém — sóhajtott a nagyeszű tö r vén V csináló —, hogy minálunk mindenkinek külön feje van s mindé nikből mást fejnek ki. Egy ország, egy fej. így lenne az rendén. — Csak aztán ahhoz fej is kell ám! Nem olyan, mint a János vajdáé! — Török Bálint uram! — pattant föl Verbőczy, — János király törvényesen megkoronázott királya az országnak s ha nem akarja kigyeim ed, hogy mint vendége itthagyjam s nekiinduljak ködnek, kátyúnak, az én koronás királyomat ne bántsd!... János király a legméltóbb voit a koronára mind- annyiunk köz*. Ezelőtt huszonegy esztendővel, még a szerencsétlen Dobzse László idejében, az ő kedviért szerkesztettem a rákos! törvényt: „Miután az ország rémséges szét- rongyolásának, gyengülésének és jelen csuf- ságos pusztulásra jutásának főokát az idegenből csigázott királyokban találjuk, ezért mindnyájan, a kisebbek úgy. mint a nagyobbak és a nagyobbak úgy. mint a kisebbek, egyhangúlag elhatároztuk és rendeljük, hogy mostantól fogva örök időkig, akárhányszor öiökösök nélkül megüresedik a trón, soha, semmiféle külföldit királyul nem választunk, hanem arra való magyart fogadunk, választunk annak/4 — Hiszen ez mind szép, de vájjon János király arra való-e? Hiszen maga se akart király lenni... Higyje el, kegyelmed, István j bátyám, nagy, nehéz a korona a fejébe, — A huncutság ördöge csak megcsiklándozta megint Török Bálint uram vékonyát, mert élesen fölkacagott. — De mi a nyüstöl kacarászol, valaha eszedbe jut az a koronázás? — kérdezte Perényi. — Nem tudom én azt elmesélni, látni kellett volna!... De, megállj csak, majd el- kántálja a Sebők diák! — Ki az a Sebők diák? — Afféle szegény kobzos, a pusztuló fajtából. Tinódon szedtem föl, nagyon rongyos volt az istenadta. Egy kis deák szó is ragadt rá az iskolában. Olyanokat énekel, ha megzörgeti a lantját, hogy kétfelé dől az ember a kacagástól, az ő képe meg olyan savanyu marad mellé, mint a fancsali íeszylet. Már ezen is megkacag az ember... Hé!! Sebők fiam! — toldotta meg beszédét nagy hangon, — biztosan ott lebzsel a könyves házban, bújja a régi krónikákat. A bejáróban csakugyan megjelent a kobzos diák, olyan tizenöt-tizenhaté sztendós jó szál legényke. A hegedő is a kezében, sejtette tán, hogy regölnie kell. De nem úgy fogja a pöngető szerszámát, mint más ember, hanem balkézről, merthogy kacska a jobbkeze, nem jó másra, mint a húrokat megfogni. — Nem evett meg az Isten hidege, Sebők fiam? — De beleizzadtam én abba a zuzba, ami az országra feküdt, nagyuram! — felelte tompán a lantos. — Hiszen az arcodat kiverte a kékség! — Ide, befelé csöpög az a verejték — mutatott a szive tájára Sebestyén diák —, talán véres is! “ (Folyt, köv.) ® i£ ® IS 9 ® ®® IP ÉP fi S 8 J§ JL B OHIlon, vászon, damasf, bottsi, percallnoh. i| SS § ŰRI | iSfl | 'Qkflf aMk hJb m % A Ü S Papia ülepedő-creíonoíí Aisáiepedö-vásznah g wii»l|sll*il la® iMsSiÍÍ_ *»<*•avr***ÍÉ meg|e„5 mtánvos áron!! I t difii borra! szemben ) * Yászon 6 CM. CMifosi 1 tK.-íői. Damasttőrüí w ^"W*®**^®* 5 oorrai szemaen.; hözöh, leüér és színes terüéheh. Valódi rum5a]át készitményü paplanok* Régi paplanokat átdolgoztat. Diimi vásznai minden szélességben. _____________--------------------------------------------------------------------------------------------- ----- - -- ■ imhubiummi ninni n-nr-rn-nrirn-ini!i n mi 111 rn'-n—n íTi 7rr^wrrTTiTirinTi~~wMTTM‘Taaaawr~n!tTarfTt,riBTTrii íi ima >■ naiui ii u n in i—finn—bwi imw—írni wra—aiiaiiaiii m urna imiam iiimh'imhhi wii mm* mi—ii iH—m
