Prágai Magyar Hirlap, 1924. november (3. évfolyam, 249-273 / 697-721. szám)
1924-11-08 / 254. (702.) szám
Szombat, november 8. . Madártávlatból Prága, november 7. . Egy könyvárus legendája Az angol -diákok ősi fészkében, Oxíordban, nemrég temették Mr. B. ti. Blaqkwellt, ki föl'di életében hires-nevezetes könyvárus vala. Tekintélyét, valamint ropogós fontjait araiak az üzfetelv- nok köszönhette, melyhez halála napjáig hü maradt. Ez pedig a Manchester Guardian szerint abban állt, hogy könyvesboltját nyilvános könyvtárnak tekintette, ahoi tetszése szerint ki-bejárha- íotf akárki. Nem pattant elébe' iboitossegéd, nem nyilazott felé a pénz táros nő szúrós két szeme, nem figyelte minden mozdulatát a tulajdonos, szabadon nézelődhetett az üzletben az is, aki semmit sem vásárolt. Mert Mr. Blackweli ösimerte a portékáját és tudta azt is, hogy aki egyszer megrészegedett a roskadozó könyvespolcok közt, azt visszahozza a szenvedélye máskor is. Hogy nem csalódott, azt fontjainak gyarapodása jóleső módon igazolta. Nem is bánta meg soha, hogy meg- bizott az oxfordiak becsületében. Csak egyszer esett meg vele, hogy egy gentleman elemelte Swinburne müveinek e’ső kötetét. A derék könyvárus erre a következő hirdetést tette közzé az Oxford Magaziné-ben : Felkérem azt az urat, aki Swinburne első kötetét kegyes volt magával vinni, szíveskedjék címét közölni, hogy a többi kötetet utána küidhessem. Harmadnapra — hogy-hogynem — az elveszett könyvet régi helyén találta Mr. Blackwell, a leg- eiőzékenyebtb könyvér u& akit most magához szólított az Ur, hogy tündöklő erényeivel az angyalok karában fényeskedjék . . . Egy udvarias francia Az előzékeny angol mellett ne feledkezzünk •meg arról az udvarias franciáról, aki a Revue Mond faié-bán kilenc oldalon áradozik a magyarokról. Pierre-Anselme Massoni a franciás iskola méltatásán kezdi, a magyar Mirabeau (Kossuth), le poéte-heros de la Hongrie (Petőfi), a magyar Montalembert (Eötvös), Ady, Babits, Juhász, Dutka, Tóth Árpád dicséretével! folytatja. Természetesen Francois Molnár és Francois Herezeg sem ismeretien nagyságok francia barátunk szemében, ki elismeréssel szól arról az emléfcbeszéd- ről, amit Bartók Béla „en ip’eine guerre“ (a háború kellős közepén) tartott Olaiide Debussy felett. Buzgó prókátorunk minden magyar szellemi megnyilvánulást francia hatásra szeretne visszavezetni, de ezt szívesen megbocsátjuk neki azért a jó igyekezetért mellyel Petőfi helyét a világirodalomban meghatározza: egyike ő a modern irodalom hatalmas oszlopainak, nemcsak saját hazájában, hanem egész Európában, mert a Petőfi géniusza. akárcsak a Moiiéreé vagy Goethéé, túlnő szülőföldjének határain. M. Massoni úri modorának legszebb bizonysága, hogy diszkréten elhallgatja M, Jules de Pékár irodalmi tevékenységéit és ehelyett rendezői képességeit magasztalja. Hiába, a francia udvariasságnak párja nincs. Pell-rael!. Masaryk mint mesehős Prága, november 7. Egy cseh tankönyvben, amely a középiskolák számára készüld, a következő „mesét'4 olvassuk: „Volt egyszer egy nagy birodalom. Egy százfejü sárkány uralkodott ott, akinek különös neve voHt. Úgy hívták, hogy Germania. Nem csak egyes embereket, hanem egész országokat falt főj és népeket silanyitott tönkre, akik vele tőszomszédságban laktak. Sokat közütök leigazolt. Ekkor egy oiyan kis országra jött meg az étvágya, ahol deTék és szorgalmas emberek laktak, akik őt sohasem bántották volt. Ebben az országban élt egy szegény urasági kocsis a feleségével. Egy kis kunyhóban laktak és szeretettel nevelték föl Tamás nevű kisfiúkat. 1 Amikor Tamás tizenháromé vés lett, világgá küldték öt a szülök. így került egy nagy városba, amelynek Vindobona volt a neve. Ez a város annak a birodalomnak feküdt a tőszomszédságában, amelynek Germania sárkány volt az ura. A kis Tamásnak sehogyan sem tetszett, hogy a sárkány szolgáinál keli! tartózkodnia, mert ők idegen nyelven beszéltek és mindenkit kínoztak, aki más ország gyereke volt. Ezért összeszedte a holmiját és visszatért hazájába — árvácskához és apácskához. És igy szólt: „Anyám, küntjártaoi a nagyvilágban, de nemi tetszett ott nekem, mert Germánja, a száz- feiü sárkány ura ott egy nagy birodalomnak és kínozza a derék embereket. Ha egyszer nagy leszek, megütöm/* Anya és apa nem szóltak'semmit, csak. szomorúan mosolyogtak. És a kis Tamás tanonc lett egy lakatosnál. Kora reggeltől késő estig kalapálta a vasat, hogy messzeugroíéak a szikrák. Erős ember lett belőle és már előre örült annak az időnek, amikor az utálatos sárkányt megölheti. Amikor egysz-er átment a főtéren, hogy vizet hozzon, r-gy öreg emberrel találkozott, aki így szóit hozzá: „Mit rnívelsz, kis Ta- má;s?“ Tamás elmondta neíki: mi a szándéka, de az öreg megrázta a fejét: „Fiam, Germánja sárkányt kalapáccsal megölni nem fogod soha, mert száz feje van. Ha egyet leütsz, száz .uj nő helyébe. Előbb meg kei tudakolnod, mily módon gyöngülhetnéd a sárkányt. Az emberek szivében meg fogod találni azt a meleget és erőt, amelyre szükséged van, hogy tettedet véghez vidd. Menj azután három hegyen és három völgyön át. Hatalmas cárokat fogsz ott találni, akik szivében ez az erő él. ök segitségedre lesznek, hogy meg- ölhesd a sárkányt.** A kis Tamás hazament és igy kérlelte szüleit: „Apám és anyám, engedjétek meg nekem, hogy tökéletesíthessem magam a tudományokban !“ Az apa megengedte ezt neki és áldását adta rá, az anya pedig jó csomó pogácsát sütött és összecsomagolta ruháit.. Így jött Tamás újra Vindobona városába. Itt szorgalmasan látogatta a főiskolát, rengeteg könyvet olvasott és nagyon gyakran éhezett. Másokat is megtanított sok mindenre és ők cserébe ezért azt adták neki, amire szüksége volt. És mert másokat nappal tanított, egész éjjel dolgoznia kellett. Kis szobájában füstölgő lámpa fényénél sokat tamilt. Már hét nyelvet tudott, amelyeket az idegen országokban használtak. De arra is rájött, hogy Germania sárkánynak olyan fejei vanak, amelyek különböző nevekkel bírnak. így: Hazugság, irigység, 'erőszak, durvaság, kegyetlenség, álnokság stb. és hogy ezeket csak az tudja levágni, akinek a szivében az igazság, a szeretet, a béke, a szabadság és a becsületesség sugárzó iist&nasszonyai élnek. Ekkor visszatért hazájába, hogy megkeresse ott azokat, akiknek szivében ezek az istenasszonyok trónolnak. De az emberek nem tudták, hogy mit keres, mert nem értették meg őt, köveikkel dobálták meg és kiköptek előtte. Ö azonban híven kitartott és tovább keresett. Jótanáccsal látta el azokat, akik vele akartak keresni és bízott a jö- kvőben. Egy napon a százfejü sárkány elhatározta, hogy meghódítja az egész világot. Harcba kezdett. És ebben a pillanatban eszébe jutott Tamásnak az öreg ember és útra kelt. Ö maga is öreg volt már ekkor: mégis messzire vándorolt, amíg eljutott abba a nagy birodalomba, amellyel a százfejü sárkány hadra kelt. Olyan emberek éltek ottan, akik szerették hazájukat és békésen éldegéltek egymással. Ekkor fölismerte Tamás azt, hogy ezeknek az embereknek a szivében élnek az igazság, a szeretet, a szabadság és a becsületesség istenasszonyai 'és ők kormányozzák a népet és a királyt. Velük együtt vonult a harcba. Saját országából is eljöttek a fény- övezett honul okú hősök és mind nekitámadtak a sárkánynak. Mindem leütött fej helyét egy-egy istenasszony lángjával kiégette és ezek a szivekből kitörő lángok megsemmisítették a nyakakat, úgy, hogy többé nem nőttek a fejek. Végre azután fej nélkül, saját vérében fetrengve, halottan feküdt a sárkány. Szolgái a perzselő lángok elől elbújtak, mert nem bírták el azt a tüzet, amely Tamás szivéből tört elő. Tamás azután visszatért a szabadság országába, oda, ahová most már nem ért el a sárkány karma. Az ország fővárosa kitörő lelkesedéssel fogadta, az ablakokban fehér- piros zászlók lengtek: Tamás győzőként, hősként tért vissza. A szülők megmutatták öt gyeireikeiknek, az asszonyok és a-z aggok sírtak és a férfiak szive összeszorult a nagy izgalomtól. Hazatért a kovácsból lett hős, akinek homlokán az igazság és a becsületesség csillaga ragyogott, a nép legnagyobb embere: Masaryk Tamás!“ Magyarország részt vesz a Duna konföderációban Erdély és Szlovenszkó autonómiája ellenében Egy előkelő magyar küípolitikus nyilatkozata a Prágai Magyar Hírlapnak Budapest, november 7. (Saját tudósítónktól-) A dunamenti államok szoros gazdasági együttműködésének dolgát Benes cseh-sizlovák külügyminiszter igen fontos államérdekből tovább forszírozza. Ez ügyben látogatásra is készül az osztrák kancellárnál Becsben, hogy vele a mielőbbi lehetőségekről tanácskozzék. A Dunakonföderációban egyik legfontosabb szerepet Magyarorsz'g játsza és ezért a bécsi látogatás küszöbén igen aktuális és nagyjelentőségű az alábbi nyi.atkozat, amelyet egy előkelő magyar küípolitikus tett a Prágai Magyar Hírlap munkatársának Magyarország konföderációs fe'tételeiről: — A dunamenti államok együttműködésének szükségét már akkor állapították meg, amikor Parisban az összeomlott osztrák-magyar monarchiát felosztották területileg a környező uj államok közt. A versail- lesi és trianoni békeszerződések ugyanis ajánlják Ausztriának, Cseh-Szlovákiának és Magyarországnak egy szoros hármas gazdasági szövetség létesítését, mint aminek szüksége abban mutatkozik, hogy e három, most külön tagolt ország évszázadokon át összekapcsolt gazdasági egészet alkotott, egymást kiegászitette és mai berendeződése is úgy van megépítve, hogy egyik terület se tudja függetleníteni magát az elszakitot- taktóL — Cseh-Szlovákia Magyarország elleni hajszája lehetetlenné tette a konföderációs közeledést. Ennek súlyos kihatásait az ösz- szes középeurópai, országok megérezték egyrészt a mindegyik államáét felett uralkodó borzasztó gazdasági depresszióban, másrészt abban, hogy Magyarország szerencsés geográfiái helyzetét nem lehet figyelmen kiviil hagyni egy kelet-nyugati kereskedelmi áramlatban. — A konföderáció elbújtatott gondolatát végre is fel kellett vetni megint, xmég ha olyan diplomáciai manőverek után, amint azt Benes dr. cseh külügyminiszter tette a genfi népszövetségi ülésekkel kapcsolatban- A manővert leleplezték, de Cseh-Szlovákiá- nak most már fontos létkérdése, hogy a konföderáció megépüljön, hiszen a nyugati piacokról végleg kiszorultak produktumai Amerika. Anglia, Franciaország és újabban Németország tulprodukciója miatt, viszont a már megizlelt keleti piacok felé se tudna versenyképesen e’jutni a drága és bizonytalan román vasutakon, vagy Ausztrián és Olaszországon át csinált kerülőkön. — Benesnek tehát meg kell építeni a konföderációt, azaz: Cseh-Szlovákia—Ausztria — Magyarország—Jugoszlávia—Bulgária és Románia gazdasági ál amközösségét és most már az fontos csak neki, hogy 1. CsehSzlovákia jusson ebben az államközösségben a vezető és irányitó szerepéhez; 2. hogy Magyarország a konföderációért minél kevesebbet követeljen. — Meg kell állapítani, hogy Benes-dr. ’íanatikusabb cseh: soviniszta- mint egoista. De azt is meg kell állapítani, hogy tudja, miszerint állama érdekeit csak ő, a minden célra vivő eszközt szégyenpir és lelkiisme- retfurdalás nélkül használó diplomata képviseleti legeredményesebben bár kötö'Jtíi- kai befolyása a változott viszonyokkal úgyszólván egészen megdőlt. Benes tehát „tisztelgő" látogatásra indul Becsbe, pedig tudvalevő, hogy éppen Becs az a hely, amely legkellemetlenebb neki- Legutóbbi népszövetségi játékait is például onnan leplezték le- Ám Becs az a hely is, amely a. legbarátságosabb viszonyt tartja fenn Budapesttel és igy rögtön látszik, hogy Benes az osztrák kancelláron át Magyar- országot keresi konföderációs sürgetésével. — Pedig Magyarország nem játszik a diplomácia titkos kártyáival. Minden államközi megegyezést Magyarországról kezdtek' el a szomszédországokkal, minden ide- uszitott ellenőrzésnek teljes ellenőrzési szabadságot adtak itt. A Dunakonföderáció dolgában is számtalan hivatatös és társadalmi nyilatkozat hangzott el, amiknek lényege az, hogy: 1. Magyarország nem idegenkedik saját érdekei miatt sem a konföderáció gondolatától, a gazdasági államegységben szívesen résztvesz ugyanazon jogokkal és ugyanazon kötelességekkel, ha 2. Románia megadja Erdélynek és Cseh-Szlovákia Szlovenszkónak a népek kiegyenlítődése érdekében követelt politikai, gazdasági és kulturális autonómiáját. — örvendetes, hogy Románia nem idegenkedik ettől a követeléstől, sőt a kérdés mérlegelésének olyan stádiumában vannak már Bukarestben, hogy meghívást is küldtek egyik a kérdésben*közreműködő külpolitiku- sunknak félhivatalosan, hogy vele a magyar felfogást és Románia érdekeit összeegyeztető előzetes beszélgetést kezdjenek. Ennek az előkészítő beszé getésnek az lesz a lényege, hogy Erdélyt miként lehessen a román királyság fenhatósága alatt külön határolt autonóm területté átszervezni? _ Benes dr- kerülgető politikája meddő kísérle t arra, hogy a konföderációs magyar feltételeket „áthidalja". Magyarország közvéleménye és hivatalos politikája meg van győződve arról, hogy hosszú százados hivatását most is teljesítenie kell minden nép szabadsága és kulturfejlődése érdekében. Egy visszautasított kérő véres trükkje Zürich, november 7. Egy Zürichben élő 65 éves jómódú ember felesége hirtelen elhunyt. A férfi oly magányosnak érezte magát, hogy újra nősülni akar.t. Hetvenötéves anyósára esett a tekintete, aki mióta leányai férjhez mentek, gyerekeinél lakott. El is ment az öreg ember a vénasszonyhoz, aki ismerősei ítélete szerint még mindig kikapós menyecske volt és annak rendje és módja szerint megkérte a kezét. A szerencse azonban nem kedvezett neki, mert az asszony kikosarazta. Szegény öreg erre féltékeny lett és lépten-nyomon sarkában volt a 75 éves menyecskének, aki boldogan és derülten élte világát. Ekkor a férfi nagy tettre határozta el magát. Fel akarta kelteni szerelme szánalmát és öngyilkossági kísérletet követett el. Egy este a szomszédok velőtrázó segélykiáltásokra berohantak az öreg szobájában és vérben fetrengve találták a boldogtalan emberi. A 75 éves asszony késön látta be, hogy milyen rosszul cselekedett és jajveszékelve tördelte kezét. Hiába, az öreg haldokolva feküdt a padlón. Nem maradt más hátra, mini kórházba szállítani. .Mikor a mentők megér* keztek, az orvos alaposan megvizsgálta, de legnagyobb csodálkozására nem tudott testén sehol sem sebet felfedezni. Nem tudták mire vélni a dolgot és épp el akarták az eszméletlenül heverő és borgőzös embert szállítani, mikor az anyós, aki körülszaglászta a szobát, meglepetésében felkiáltott és a szoba sarkából diadalmasan húzott egy üveget elé, amely félig vérrel volt teli. Kisült, hogy a szerelmes öreg a vért a vágóhidról szerezte, felét elöntötte a padlón és betöíeíküdit a tócsába, aztán kiabálni kezdett. így akarta hetvenötéves szerelmese szivét megpuhitani. Természetesen nagy hahota zárta le ezt a tragédiát, csak az öreg nem nevetett, mert mire a kórházban kijózanodott, levelet talált az asszonytól, amelyben végképpen kiadja az útját. Póstarahlás Garamszeutkereszteu — Saját tudósítónktól — Garamszentkereszt, november 7. Garamszeníkereszt község elöljárósága a községben épített vízvezeték költségeinek törlesztésére Maschek prágai mérnök címére 56.000 cseh koronát adott postára 5 és 1 koronás bankjegyekben. A postaanyagot Dvoncs András szerződéses viszonyban álló fuvaros szállítja az állomásra már évek óta. Az előíráshoz hiven Dvoncs András postaszáditó kocsisa a posta előtt megjelent, hogy a postaanyagot átvegye. Az állomásra hajtott, de arról tudomása nem volt, hogy a zsákban nagyobb összegű pénz van, mert erre az utasítás dacára nem ngyeimez- tették. A posta' szá li ó ’-ocs rtomtö'ra mégérkezve, a kétkerekű talyiga után in- duit, hogy a kocsiról az anyagot arra átrakja s azt a mozgó postára feladja. Nem tudni, mi okból, a kétkerekű talyiga nem volt j a rendes helyén. A kocsis azt keresve, a ko- ! csit az anyaggal együtt őrizetlenül hagyta, i mert kísérője nem volt. Visszatérve a cso- | magok átrakása közben nagy rémülettel megállapította, hogy a postazsák nincsen meg. Az első pillanatban azt hitte, hogy a zsákot a postán felejtette, nyomban visszahajtott, de ott azt közölték vele, hogy a zsákot átvette s igy megállapítást nyert, hogy a zsákot tartalmával együtt ellopták. A posta a zsák eltűnését nyomban bejelentette a helybeli csendőrségnek s a nyomozás azonnal megindult. A rablást követő nap reggel a nyomozó járőr az üres postazsákot az állomás ellenkező oldalán egy vasúti árokban megtalálta, természetesen üresen. A tettes gondoskodott arról, hogy árulóiéi ne maradjon. == Cipői CSAK „KHACÉV-** NAL VEGYEN KASSA, FÖ-UTCA 26, im
