Prágai Magyar Hirlap, 1924. november (3. évfolyam, 249-273 / 697-721. szám)

1924-11-06 / 252. (700.) szám

Csütörtök, november 6, 9^GAiMa<?wji7{wM‘ A Magyar Labdarugó Szövetség harca a fuí- baUtUalom ellen. A budapesti MLSz önvédelmi harcában uj állomáshoz érkezett. A vezetőség a sport iránt érdeklődő nemzetgyűlési képviselőket informálta- a futball tilalom kérdésében. Karaüáth Jenő ár. a kérdés elmérgesítését látva, ugyancsak hajlandóságot mutat annak békés elintézésére. A nemzetgyűlési képviselők Karafiátli kérésére meg­beszélésre fognak összeülni, amelyen előadják le- szürődött véleményüket s értesülésünk szerint a kibontakozási tárgyalások során más problémákat (-útlevél-kényszer, a csehekkel való érintkezés) is dűlőre kívánnak vinni; ^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAJ^ i Hollandi jácint tulipán nárcisz crocus stb. vlrághagymákat Berghofler János magherestícaésí szállal P©2s©nn, tfósár-fér \ síéin. íArSap wvőmíiíron Elhalasztották a cseh-szlovák- magyar kereskedelmi kamara alakuló közgyűlését Prága, november 5. A cseh-szlovák—magyar kereskedelmi kamara alakuló közgyűlését az eredeti ter­vek szerint holnap, kellett volna megtartani, azonban az alakuló közgyűlést — értesülé­sünk szerint — csak november 20-án fogják megtartani. A halasztás oka az, hogy a cseh or­szágos közigazgatási hatóság még nem hagyta jóvá a kamara alapszabályait. Ugyancsak november 20-án fog Buda­pesten is megalakulni a cseli-szlovák—ma­gyar kereskedelmi kamara . A mag?ar textilipar két éven lseiül fedezni tudja a belföldi szükségletet Budapest, november 5. Szurday Róbert, a Textilgyárosok Or­szágos Egyesületének ügyvezető elnöke munkatársunk előtt a következőkben vázolta a magyar textilipar helyzetét: — A textilipar most éli nálunk legnehe­zebb idejét, mert be kell bizonyítania, hogy életképes. A behozatali tilalmak megszünteté­sével ránk ömlött a külföldi ipar áruja, még pedig dumpiiTg árén. Hogy az autonóm vám­tarifa mennyire nem prohibiüv, hanem csak a legszükségesebb szerény védelmet nyújtja az iparnak, azt legjobban az bizonyítja, hogy dacára az uj vámtarifának, a behozatal igen erős és a belföldi gyártmányok árai átlag 10 százalékkal visszamentek. Ez egyúttal Útmu­tatásul szolgálhat arra is, hogy a most kötendő kereskedelmi szerződések­nél az utonóm vámtarifa tételeiből a lg lehet engedményeket tenni, mert különben a bel­földi ipar fejlődése megakad. — Ez pedig Magyarországon egyáltalá­ban nem mellékes kérdés, mert már a múlt esztendőben a hazai textilipar 220 millió aranykorona értékű árut termelt, míg a be­hozatal csak körülbelül 150 millió aranykoro­nára rúgott, amelyben azonban a nyersáru és a félgyártmányok is bennefoglaltatnak. Kö­rülbelül tehát már 1923-ban a belföldi szük­séglet kétharmadrészét tudtuk fedezni és ha igy haladunk, két éven beiül tömegcikkekben 100 száza­lékban fogjuk fedezni a belföldi szükség­letet, ami a kereskedelmi mérleg szempontjául a legfontosabb tétel. — A textilszükségíeí Magyarországon folyton növekszik, mert köztudomású, hogy a magyar földmives- osztálynajk sok textilárura van szüksége és miután ennek a társadalmi osztálynak anyagi helyzete állandóan javul, tehetsége is van ahhoz, hogy szükségletét lefedezze. Ez az oka annak, hogy a hazai textilgyárak erősen vannak foglalkoztatva és a munkáslétszámot is emelik. — Több mint háromnegyedmilliárddal növekedett a bankjegyforgalom. Október utolsó hetében az ultimé miatt a bankhiva­tallal szemben támasztott igények rendkívül nagyok voltak. Az értékpapirleszámitolás 204 millióval 652 millióra, a váltótárca 124 mil­lióval 997 millió koronára, a bankjegyforga­lom 263 millió koronával 8385 millió koronára emelkedett. A felek zsirókövetelése 349 mil­lióval 559 millió koronára, s az értékpapir- lombard 2 millióval 709 millióra és a deviza- tartalék 14.5 millióval 658.5 millió koronára csökkent. Vagyímdézsmára 12 millió koronát fizettek, mellyel a vagyondézsmára teljesí­tett fizetések összege 4258 millió koronára emelkedett. A nemesfémkészlet 434.000 koro­nává! 1050 koronára csökkent. A bankjegy­tartalék az előző heti kimutatás óta 451 mil­lióval 2481 millió koronára esett. Az érc­pénzforgalom október 31-én 121,727.809.52 koronát tett ki. — A csata-szlovák texfííkonvenció és a ma­gyar textilkereskedök. Budapestről jelentik: A textiláruk behozatali tilalmának feloldása óta a cseh-szlovák—magyar textiláruforgalom ismét megélénkült és érvénybe lépett a cséh-szlovák textilipar képviselői által a magyar textilkereske- dökkel szemben megállapított eladási föltételekre vonatkozó egyezmény. A magyar gazdasági körök nézete szerint a cseh-szlovák részről megalapított feltételek rendkívül súlyosak és Magyarország kedvezőtlen gazdasági helyzetében a forgalmat megnehezítik. A magyar textilkereskedök érdek- képviseletük közvetítésével tárgyalásokat fognak kezdeni az említett rendelkezések könnyítése cél­jából a cseh textilipar képviselőivel. — Nem lehet tudni, hogy mikor kezdőd­nek meg a cseh-szlovák—magyar kereske­delmi tárgyalások. Budapesti szerkesztősé­günk jelenti telefonon: Ma délelőtt kellett volna Budapestre megérkezni annak a cseh­szlovák delegációnak, amely a magyar kor­mány megbizottaival fölvette volna a tárgya­lásokat a kereskedelmi és gazdasági szerző­dések megkötése tárgyában. A delegáció azonban nem érkezett meg a fővárosba, mire az egyik budapesti déli lap szerkesztősége kérdést intézett a budapesti cseh-szlovák követséghez, hogy miért maradt el a dele­gáció megérkezése. Ott azt a választ kapta, hogy Budapestre annak a delegációnak kell jönnie amely jelenleg Becsben tárgyal és mindaddig amíg a bécsi tanácskozások be nem fejeződnek, a budapesti tanácskozások nem kezdődhetnek meg. Arra a kérdésre, hogy -v.ikorra várható a bécsi tárgyalások befejezése, a követségen kijelentették, hogy azt most még nem lehet tudni, remélhetően rövidesen., de hogy a delegáció mikor érke­zik meg Budapestre, arra ma niég nem lehet válaszolni. — A s/lropkói Népbank Eperjesre teszi át a székhelyét. Eperjesről jelentik: A Lu- dova Banka rí. november 16-áu közgyűlést fart Sztropkóu, melyen cl fogják határozni, hogy az intézet regi alapszabályait hatályon j kívül helyezik és uj alapszabályokat fognak elfogadni. Ugyancsak ez a közgyűlés fogja elhatározni, hogy a vállalat székhelyét Eper- : iesre teszi át és Sztropkóu fiókintézetet I létesít. — Ausztriában uj fizetésképtelenségi tör­vény készül. Bécsi tudósítóink jelenti: Az egyre tömegesebben előforduló fizetésképte- !:■ ínségek, amelyek Ausztria ~re.sk cd el mi éle­tét egész megrendítették, arra bírják az osztrák kormányt, hogy gyorsan tető alá hozza az egyébként már régóta tervbe vett uj fizetésképtelenségi törvényt. Az osztrák kormány a legközelebb a parlament elé ter­jeszti az eddigi fizetésképtelenségi törvény módosításáról szóló javaslatot, amelynek leglényegesebb pontja az, hogy az eddigi 25 százalékos minimális kvóta helyett a legala­csonyabb kiegyezési kvótát 35 százalékban fogja megállapítani. A kereskedelmi kamara nem helyesli a kiegyezési kvótának 35 szá­zalékban való megállapítását és azzal érvel, hogy igy a kereskedők tömegesen csődbe fognak menni és a hitelezők a csődtörvény értelmében nelh igen fognak többet kapni 10 százaléknál. Mindazonáltal az osztrák kor­mány nem hajlandó a 35 százalékos minimum mérséklésére, mivel bebizonyosodott, hogy a mostan fizetésképtelenséget jelentett keres­kedők és vállalkozók közül igen sokan többet is fizethették volna a jelenlegi minimumnál. — Beregszász másfélmillió koronás köl­csönt vesz fel. Ungvárról jelentik: A városi tanács elhatározta, hogy a Duna-Bankkal 1.5 millió koronás kölcsön fölvétele ügyében megkezdi a tárgyalásokat. — Ausztria a jövő év elején uj külföldi kölcsönt akar fölvenni. Bécsi tudósítónk je­lenti: Zimmermanu népszövetségi főbiztos és a népszövetség tanácsa tudvalévőén nem akarjál' az osztrák kormány rendelkezésére bocsátani a népszövetségi kölcsön föl nem használt és külföldön heverő részét. Ezért az osztrák kormány újév után uj külföldi köl­csönt akar fölvenni beruházási célokra. Állí­tólag máris előrehaladott stádiumban lévő tárgyalások folynak angol és amerikai tőkés- csoportokkal. — Amerikában az acél drágulását és a réz olcsóbbodását várják. New-Yorkból je­lentik: Az acél árát még ezen a héten két dollárral föl fogják emelni tonnánként. Az érdekeltek ezzel szemben a rézárak csök­kenését remélik. — Ausztriában leszállítják a hivatalos kamatlábat. Bécsböl jelentik: A Nemzeti Bank igazgatótanácsa legközelebbi ülésén a hivatalos kamatlábat 15 százalékról 12-re fogja leszállítani. — Az olasz cukorgyárak beszüntetik az eladást? Rómából jelentik: A kormány köz- tudomás szerint leszállította a cukor behoza­tali vámját. Az olasz cukorgyárosok a jelen­legi cukorárak mellett nem találják meg a számításukat és beszüntették ajánlattevésü­ket. A cukorgyárak szükség esetén teljesen beszüntetik az eladást. — A dollár vásárlóereje a háború kitörése óta 64 százalékkal csökkeni. New Yorkból jelentik: Statisztikai adatok szerint a dollár értéke béke­beli vásárló erejének csupán 36 százalékát teszi ki. Októberben az áruindexszám 151.8 százalékot tett ki a békebeli árakhoz viszonyítva. — Növekedett a fizetésképtelenségek száma Becsben. Becsből jelentik: A heti átlagos fizetés­képtelenségek száma júliusban 39, augusztusban 55, szeptemberben 51 és októberben 62 volt. Jú­liusban 71, augusztusban 33, szeptemberben 40 és októberben 43 bsőd történt heti átlagban. Á ruszinszkói erdők kitermelése c Prága, november o. A ruszinszkói erdők kitermelésére újab­ban egy holland és egy francia pénzcsoport tett ajánlatot. Ezeken kívül ajánlatot tett, amint azt annak ideién jelentettük, egy ame­rikai konzorcium is, de olyan indítványt is tettek a kormánynak, hogy a ruszinszkói erdők kitermelését az állam a saját hatás­körében végezze el. Erről az indítványról és különböző ajánlatokról a gazdasági miniszterek fognak dönteni. A külföldi töke igénybevételével való ki­termelés ügyével a kormány a következő föltételekhez ragaszkodik: Meg kell adni mindazokat a biztosítéko­kat, melyek biztosítják azt, hogy a belföldi faipar mindenkor el lesz látva fával, a kiter­melt fa eladása állami kezekben kell hogy maradjon és a küliöldi konzernek előzetesen kell a beru­házási tökét deponálni. Az állami gazdálkodást vagyis a terme­lést és az erökulturát az állam akkor is el fogja végezni, ha a gazdasági miniszterek hozzájárulnak a külföldi érdekeltségek része­sedéséhez. Ruszinszkóban az évi fakitermelés 380.000 métermázsát tesz ki. Ezt a mennyi­séget azonban szakértők szerint egymillió inéterwázsára lehet fokozni. A termelés fokozása érdekében beruhá­zásokat kell eszközölni szállítási eszközöket kell beszerezni cs a fa feldolgozására üzeme­ket kell létesíteni. A külföldi töke részvétele azért kívána­tos, mert az állam megterhelése nélkül lehet­ne ezeket a beruházásokat eszközölni. A müseiyem vámja. A cseh-szlovák müselyemgyárosok. amint azt annak idején jelentettük, a külföldi miiselyem elvámolását kérték a kormánytól. A kormány a Trihuna értesülése szerint a kérdést olyképpen fogja megoldani, hogy vagy 2 százalékos forgalmi adót vet ki az importált müselyemre, vagy pedig lehetővé teszi a belföldi müselyem- gyárosoknak, hogy a gyártási célokra szol­gáló vegyiárut a belföldi vegyiipar hozzá­járulásával olcsóbban importáltatja. Az érde­keltek ebben az ügyben rövidesen értekez­letet fognak tartani Prágában.-- Magyarország cukorrépaszeleíei ex­portál Cseh-Sziovakjába. Budapestről jelen­tik: A magyar cukorgyárak a cukorgyártás befejezése után fönmaradó cukorrépaszelete­ket a külföldön igyekeznek értékesíteni. Na­gyobb mennyiségű cukorrépaszeletet helyez­nek el az utódállamokban s ezek közül első­sorban Cseh-Szovákiában, ahol a gazdák szívesen vásárolják ezt a takarmányt. A cseh­szlovák vevők 69 fillért fizetnek ab határ­állomás. Magyarország az utódállamokon kívül Amerikába is exportál cukorrépasze­letet. — A dán raarhakivitel ötven százaléka Cseh-Szlovákiába irányul. Koppenhágából jelentik: Hivatalos közlés szerint az elmúlt hét folyamán Dániából 4275 darab élömarhái exportáltak, melyek közül 1978 került Cseh­szlovákiába. — Japán a búza vámját 100 százalékkal fogja fölemelni. New-Yorkból jelentik: A ja­pán kormány elhatározta, hogy a búza vám­ját 100 és a búzaliszt vámját 50 százalékkal emeli föl. 4- Lanyha a brünni íennéuyíöz&de. (Prago- rad'io.) A brünni terménytőzsdén lanyha irányzat mellett a gabonaáraik estek, burgonya szilárdult. A következő árakat jegyezték: morva búza 205— 210, szlovenszkói 206—210, morva rozs 202—207, szlovenszkói 203—207, válogatott árpa 265—.275, merkantil árpa 230—250, ételiburgonya 52—56, ipari burgonya 41—52. + Gyönge a cukortőzsde. Prompt nyersáru iránt nem mutatkozott érdeklődés. Novemberi jegyzés: Aussig loko 205 (pénz), 207 (áru); Kőik; és Bardubitz 200 (pénz). + A berlini tőzsdén a háború előtti kölcsönök szilárdultak. (Pragoradio.) Az értéktőzsdén fő­képpen a háború előtti kíilcsönkötvények iránt mutatkozott érdeklődés. Hadikölcsőnkőtvényekben is élénk forgalom fejfedőit ki. Ezek 590-ről 630.3.5- re emelkedtek. | 4- Változatlan a budapesti terménytőzsde. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A ■mai terménytőzsdén változatlan volt az irányzat. A következő árakat jegyezték: tiszavidéhi búza 452.5, rozs 400—402-5, tengeri 162—165, sörárpa 490—495, uj zab 390—395, korpa 220—225 ezer korona mátermázsánkint. Szcíniiegelc, Siig|^iii%9fiil£ | ¥áry Gyula I I M®«a«H®Éáe <és €fe€»9&l®m aaaígwrasoSssiBáiIs KMsa^FS-u^'6. j KfiuramucftKi&i füstit ísisif ül*» tfc&rttttlc lEJiamls* €5^ Tiessor Szentháromság- I I VflftMttniiMKi. ^ ^ ^ §iéiwj@i§Mc

Next

/
Oldalképek
Tartalom