Prágai Magyar Hirlap, 1924. november (3. évfolyam, 249-273 / 697-721. szám)
1924-11-06 / 252. (700.) szám
Csütörtök, november 3 Nem hagyhatom szó nélkül, hogy Hodzsa a szlovák füldmives-szabadiskola megnyitásánál az agráxdemokráciáról beszélt. A demokrácia azt követeli, hogy az állami hatalom a gyöngét megvédje az erőssel szemben, az ag- rár demokrácia pedig azt parancsolja, hogy ez az állami védetem kiegyenlítse a termelők c$ fogyasztók közötti érdekellentéteket. Ez volt Hod- zsa beszédének alapgondolata, melyről áttért a paraszt fogalmába, melyet nem szennyezett be a sovinizmus gyűlölete, a nemzeti imperializmus, de amely magában hordja a nemzetközi szolidaritás, * nemzetközi agrárizimis gondolatát. Nem hagyhatom szó nélkül, hogy Hodzsa mondotta ezt. aki az agrárszolidaritás eszméjét a ikonnónvooliíiká- íiak agrárírootján oly súlyosan kompromittálta Az a Hodzsa beszél agrárdemokráciáról, aki a gazdasági erők kiegyenlítése helyeit a cseh-szlovák gazdasági érdekek hengerével töri össze a magyar gazdasági erők termő egységeit, az a Hodzsa beszél agrár-teternacioua 1 izmusró 1, aki magában az államban szétverte a föld összekötő érzéseinek cseh tői szlovákig, szlováktól magyarig fűződő 'kapcsait. Az ember csodálkozna azon, hogy' a politika a lehetőségek művészetéből a hazugságok csepürágása lett, ha nem szoktatott volna bennünket hozzá a hodzsák politikája ahhoz, hogy hide get éreztünk, mikor ő meleget lehel és belepusztuljunk a szomjúságba, mig ő vizet prédikál és gyöngyöző bort Iszik. (Prága, november 5.) (g.) Tiz kisleány egy sorban... Letartóztatlak egy leánykereskedőt — I1am burgi „bárokba4* küldte a szlovenszkói leányokat Pozsony, november 4 (Saját tudósítónktól.) Hónapok óta feltűnt már a szlovenszkói hatóságoknak, hogy fiatal 14—18 esztendős csinos leányok tűnnek el anélkül, hogy tartózkodási helyüket kikutatták volna. A trencséni cscndőrség is nyomozott az ügyben, mert különösen Trancsén cs környékéről történtek tömeges eltűnések A napokban azután a trőucséni csendőrség- nek sikerült megoldani a titkot: a leányokat egy veszélyes leánykereskedö szállította Szlovenszkóból a külföldi mulatókba, bárokba, sőt nyilvános örömtanyákra. A trencséttteplioi állomáson föltűnt a csend-őrségnek, hogy egy gyanús kinézésű férfi egyszerre tiz különböző korú, 14—18 éves leánnyal akar vonatba szállni. Igazolásra szólították. Kiderült, hogy Macoun Lipót budweisi (csehországi) liidiedt leánykereskedő, aki már hasonló bűncselekményért büntetve volt. Macoun rövid vallatás után beismerte: hogy a leányokkal Hamburgba akart utazni. Tagadta azonban, hogy örömtanyákra szánta őket. A leányok, akik mind feltűnően szépek azt adták elő, hogy Macoun részint előkelő külföldi bánokba akarta őket szerződtetni, részint itt a belföldön akart hasonló „fényes szerződést44 adni. A félrevezetett leányokat visszaadták szüleiknek, a leánykereskedőt letartóztatták és átadták a trencséni állami ügyészségnek. ígrg Ferenc szenátor kQIflgtyf Mmí&c Klofács támadja a fasazmust, Magyarországot, a kisebbségeket, a Vatikánt és HÜnkáékat Véres dráma egy újvidéki élt eremben Vacsora közben a halálba — Egy volt orosz gárdatiszt megölte osztálytársát Újvidék, november 5. (Saját tudósitónktól.) Az újvidéki orosz népkonyha csöndjét tegnap este vacsora közben öt revolverlövés dörrenése zavarta meg és mire a vendégek a meglepetéstől magúikhoz tértek, véres látvány tárult szemük elé. Az egyik asztal mellett valósággal szitává latit koponyával, vérbefagyva ült Ka-rne- valszki Georgije közjegyzői írnok és orosz emigráns. Agyveleje az asztalra loccsaut és pillanat alatt meghalt. Vele szemben nyugodtan állott füstölgő revolverre a kezében Grigónjevics Miihajlo, volt orosz gárdatiszt, az újvidéki szerb operatársulat ka.rda!osa, aki egy pillanatig nézte gyilkos müvét, majd a vendéglőshöz lépett, vizet és szappant kért, megmosakodott és a közben megérkezett rendőrökkel együtt a fő- kapitányságra ment, ahol nyomban letartóztatták. Kihallgatása során elmondotta, hogy orosz gárdakapiídny volt. Nemrégiben megismerkedett egy leánnyal, akibe beleszeretett és feleségül akarta venni. A leány elpanaszolta neki, hogy Karnevalszki elcsábította, előzőleg kokainnal clkábitotta és azután erőszakot követett el rajta. A gárdatiszt bosszút esküdött. Először párbajozni akart, de azután arra a megállapításra jutott, hogy mint gárdakapitány nem párbajozhat egy tartalékos tiszttel és ezért elhatározta, hogy megöli vetélytársát. Tettét előre megfontolt szándékkal követte el és előre kiválasztotta Prága, november 5. A szenátus -tegnap esti folytatólagos ülésén többen szólaltak föl, akik közül különösen K ncseh (német agrárius) beszólt igen aggressziv hangon és kijelentette, hogy eljön még az az idő, amikor a csehek fognaír'iö • nyörögni békéért a németeknél, de már akkor késő lesz. A mai ülést féltizenegy órakor nyitotta meg D o n á t elnök. Az illés kiemelkedő eseményei voltak Egry Ferenc ruszin- szkói magyar szenátor magvas beszéde és Klofác széna torínak nagyon is rapszódikus kiszólásai. Részletes tudósításunk itt következik: Az ülés megnyitása után J e 11 i n e k (német nemzeti) beszélt, akii különösen a Bc- nes-féie regionális szerződésekkel foglalkozott. Utána Egry Ferenc (magyar kisgazda) emelkedett szólásra és tartotta meg alábbi nagyhatású beszédét: Egry szenátor: A külügyminiszter a tevékenységét igyekezett a világ és a csehszlovák köztársaság előtt a lehető legjobb színben feltüntetni. Ez teljesen érthető, de én ezt teljesen meddő törekvésnek tartom. Mert a politika jóságát az annak nyomán fakadt megelégedés és jólét bizonyltja, aminek az ellenkezője látszik a miniszter ur ténykedései következtében. Én úgy gondolom, hogyha egy család otthont épit és nyugodt életet akar élni, akkor feltétlenül szükséges, hogy jó szomszédja legyen; erre mondja a közmondás, hogy „Jobb egy jó szomszéd, sok rossz atyafinál44. De lássuk, hogy a fiatal cseh-szlovák állam miként alapozza meg a saját jövőjét, miként biztosítja portáján a nyugodt, a boldog megélhetést. Gondoskodva van-e arról, hogy ha a portán baj van, esetleg tűz üt ki, vagy valami nagy családi bánat éri a házat, ott lesz-e rögtön a jó szomszéd, aki segít eloltani a tü zet, segit letörölni a fájdalom könnyeit?! Beuesnek siem kell a jó szomszéd Nem ismerem a cseh külpolitika irányát, pedig egy köztársaságban a legelső és legelemibb joga lenne a polgárnak, hogy azt megismerje. Azt látom és látja mindenki, hogy a miniszter ur a jó szomszédságra nem reflektál. Eszerint tehát kissé messzebb akarnak menni jó barátokért. A franciákhoz, az angolokhoz talán? Jól van, ezek hatalmas népek, akiknek segítségét mi, az itt élő kisebbségek is várjuk és reméljük, de ezek a népek kissé messze vannak tőlünk és aztán meg még valami közbe is esik köztük és mi közöttünk, meg ki tudja, hátha ezeknek a távoli pártfogóinknak éppen akkor lesz odahaza vagy a még távolabb eső nagybirtokaikon egy kis elintézendő bajuk, amikor nálunk is szükség lenne rájuk. Vagy talán a nagyszláv eszme az, amely a kormány tettének rugója? Ezért lenne az, hogy a kicsi Ruszinszkó nem bir autonómiájához jutni, mert keli egy összekötő Ilid, amelyen a nagyszláv ölelkezés véghez menjen? Nem hiszem, hogy a cseh nép ebbe a nagy egyesülésbe szívesen bele menjen, mert úgy járnának, mint szeretett szlovák testvéreik, sőt még szebben, mert a nagy orosz bálna a részletenkkit való elfogyasztást aligha ismeri és nehezem ismétlődhetne meg még egyszer a bibliai Jónás próféta esete. Már én csak azt tartom, hogy aki cseh, legyen cseh; aki magyar, legyen magyar. A magyarságnak is vannak sok-sok milliós néprokonai és mégse akar se török, se tatár lenni. A történelem pedig bizonyítja, hogy éppen ezek ellen kellett élet-hálád harcot folytatnia évszázadokon át, hogy a maga életét és a mögöttük virágzó kultúrát megőrizhesse. A kicsi népek élete bizony nem irigylendő és a cseh nép e kicsi népek családjába tartozik. Jó szomszéd nélkül, ellenségektől környezve bizony aligha élhet meg. Nem elérhetetlen ideálok után kellene futni, de biztosítani az életét a környező népek szimpátiája, szeretető, a közös sors felismerése és a becsületes együttműködés által. A nagy ideálok utáni futkosás nem teheti a cseh népet százmilliós nemzetté, nem teheti őket elnyomójává a hozzá hasonló kicsi nemzeteknek. Hiábavaló nagyhatalmi játék A mai Benes politika pedig teljesen azt a céh szolgálja és szerintem a legteljesebb eredménytelenséggel, mert hiába játszuk a színes kép szolgálatúba, nem érünk cl vele semmit. A világ sorsa nélkülünk fog eldőlni; a nagyobb erők mérkőzésénél mi nem fogunk döntő szerepet elérni soha. Mert ahhoz, hogy egy kicsi nép nagy erőt tudjon kifejteni, kell hogy annak a népnek minden tagját az egymás iránti szeretet és összetartás hevítse. A mai politikának pedig teljesen sikerült ennek az egymás iránti szeretetnek éppen az ellenkezőjét elérni. Én részemről nem tudok rajta sírni, ha a köztársaság összes nemzeti kisebbsége egyöntetűen élet-halál harcot viv az elnyomó politika ellen. A világ szimpátiájának nem ez a megszerzési módja. E politika sikerének a nagyzási hóbort aligha fog használni. Vagy mondja csak a külügyminiszter ur mit ért el a kisantanttul, sikerült-e ott neki vezetőszerephez jutni? Mi úgy találjuk, hogy nem. A kis államok féltik sorsukat és nem hajlandók sem a nagyszláv eszmének kedvéért, sem a nagy nyugati népek uszály- hordozásába belepusztulni. Hogy minő nagy súlya van a Benes ur befolyásának például Romániára nézve, annak kiáltó és jellemző tünete az, hogy nem bírja megakadályozni Técső község sérelmét, mely abból áll, hogy c község kisgazdáinak a románok által holdanként 25 koronáért elvett földjét visszaadassa, vagy méltányos utón kártalanítsa őket. A kormámy ruszinszkói bimlajsfroma Ezután a belső lehetetlen állapotra nézve utalt Ruszinszkó esetére. Ennek a területnek a békeszerződések szerint kifejezetten önren dclkezési joga van, amelyet elsősorban annak az államnak kellene megvédeni, amely megalakulását ennek a szerződésnek köszönheti. Mit tesz ezzel szemben a cseh kormány? A köz- és pénzügyi igazgatás, a közoktatás, a kereskedelem és közgazdaság intézésében minden téren csupán a. Prágában megállapított és az ottani érdekeknek megfelelő szempontok az irányadók. A lakosság érdekeit figyelembe nem veszik. A gazdasági élet teljesen elsorvadt. A népoktatás és középoktatás véglegesen el van hanyagolva. Az alkoholizmus terjed. A vallási anarchia nő. A népjólét hihetetlen módon leromlott. Az emberek éheznek. Munkaalkalom nin . őt a kormány igyekszik megbénítani minden vállalkozást. E helyett már régebb idő óta helytelen intézkedéseivel a kommunizmust szolgálta és megteremtette a néniélekben a teljes elkeseredést, amely a legközelebbi választásokon a kommunizmus formájában robbant ki. Népszavazást! Amikor még Ruszinszkó Magyarországhoz tartozott, a lakosság résztvett a parlamenti, megyei és községi választások révén sorsa intézésében. Most azt mondják, hogy erre a nép éretlen és a cseh-szlovák uralom alatt csak 5 év letelte után tudta a parlamenti választásokat elérni és azt is úgy, hogy kétszer akkora számmal választhatott egy képviselőt, mint a csehek. Hozzá még ezt is a legszörayübb választási terror közepette. Hát így akarnak Önök népet nevelni? Bizony nagy hiba volt, hogy a békeszerződések megalkotói szükségtelennek tartották a népek véleményét is kikérni. Ez a legnagyobb hiba, melyet clöhb-ntóbb reparálni kell s az állam erejét nem a szuronyokra, de a népek akaratára kell átépíteni és ha a biztos népakarat másként meg nem tudható, nyílt kérdést kel! hozzá intézni, mert a béke érdekében még a népszavazástól sem szabad visszariadni. A cseh népnek, amelynek területe a kivételes szerencse következtében eddig a jólét s a gazdagság tárháza volt, különös féltékenységgel kell azon őrködnie, hogy a nagyzási politika áldozatául ne essék. Azt nem hiszem, hogy az itt összcgyülemlett cseh nemzeti erők részére elégséges légyért a kicsi szlovák és ruszin terület, hogy felesleges gazdasági produktumaikat itt elhelyezhessék, bármennyire igyekeznek is ezeket iparilag összetörni. Azt se hiszem, hogy ehhez a terjeszkedéshez szükség lenne az ott élő őslakosságnak ugv szellemileg, mint anyagilag való teljes leziillesztésc. Már pedig az eddigi politika csakis ezen irányban van beállítva. Ez a mai politikusok és elsősorban Benes miniszter bűne. Nem csak a nemzeti kisebbségekkel, de még végzetesebb arányban magával a cseh anyaországgal szemben is. Én megértem és tudom is méltányolni a cselt népnek teljes önállóság iránti küzdelmét, vágyakozását, hiszen én magam is egész életemben. a magyarságnak teljes önállóságáért küzdöttem. Azonban nem szabad feledni, hogy az emberiség dicsőségből egyedül meg nem élhet. Ha már ez meg van, amint hogy Önöknek megvan, igyekezni kell azt meg is tartani helyes belpolitikával és nem ellenségek szerzésével, akik ennek bizonyára csak ártani fognak. A békétlen béke Ha a külügyminiszter ur expozéját boncoljuk, végig fut rajta a félelem, a bizonytalanság gondolata, a segiíségkérés, a segítség biztosításának eszméje. Miért ez Uraim! Miért van erre szükség? Mert olyan békét csináltak, amely egyenesen a háborúnak, a viszálykodásnak a melegágya. Nem szövetségesekre, katonai szerződésekre, nem szuronyokra van szüksége c szerencsétlen kor nyomorult gyermekeinek, de szerető, megértő szivekre, igazságra, munkás, szorgalmas karokra, amelyekkel az elpusztított jólét ismét elővarázsolható legyen! Én Végzetes szerencsétlenségnek tartom mindnyájunkra a külügyminiszter ur eddigi, politikáját és azt el nem fogadhatom. Klofács heves támadása az ellenzék ellen az alkalmas pillanatot vetélytársa meggyil- j nagyhatalmi játékot, hiába adjuk minden kolására. [csepp vérünket, minden garasunkat oda e Klofác (cseh nemzeti szocialista) beszélt ezután nagy érdeklődés mellett. Minden összefüggés nélkül ugrott egyik témáról a másikra, mintha ki akarná fárasztani a hallgatóságot. A beszédet kedvenc témájával, a hadsereggel kezdte és kijelentette, hogy Ausztriában miliíarizmus volt, mig a csehszlovák köztársaság hadserege demokratikus intézmény. Ezután a németekkel való politikai együttműködésről beszélt és azt mondta, hogy mindenféle szí lemhez két személyre van szükség (K'"zbeszólás a nemzeti szocialistáknál: öreg vagy már te, Vencel, a szerelemhez, ne beszélj hát róla. Zajos derültség.) Ez intermezzo után a fás c izmusról beszélt cs megállapította, hogy a íasciznms már mindenül, leáldozóban van, ezért csak epigónekjuk tekintheti Gömbös Gyula és Eckhardt Tibor erőlködéseit és próbálkozásait Magyarországon. Most minden összefüggés nélkül kisebbségi ‘ érdesre ugrott át és azt a merész kijelentést tette, hogy sehol a világon nincsen olyan jó dolguk a nemzeti kisebbségeknek, mint Cseh-Szlovákiában, mert sehol nem adnak nekik annyi jogot, mint itt. Es egy szélés gesztussal az ellenzék felé fordulva, kérdi tőlük, hogy hát hol is van a kisebbségeknek olyan ió dofguk, mint itt. „Lettországban, Svájcban44 — kiáltják felé, mire Klofác elhallgat és újra más témába csap. Minden alapok alapjának alapköve — mondja —, hogy egy- állam annyit ad nemzeti kisebbségeinek, amennyit azok adnak az államnak. (Többet adózunk, mint a csehek, — kiáltják a németek feléje, mire Klofác megint elhallgat.) — Ami .a németekkel való együttműködést illeti, erre azt válaszolom, hogy a németekkel soha, soha, sohasem fogunk politikailag együttműködni. Gazdasági együttműködésről esetleg lehet beszélni. Majd a kommunistáik külföldi propagandájáról beszél és azt mondja, hogy Oroszországban nincs már kommunizmus és Cseh- Szlovákiában sincsen talaja a kommunista pártnak. Próbáljanak meg csak forradalmat csinálni, egy óra múlva vége lesz annak, (Egry Ferenc közbekiált: Persze, mert ba- jcnettekkel leveritek.) A ruszinszkói közállapotok ecsetelésére térve át, a szónok megjegyzi. hogy igazán primitív viszonyok között él ott a nép és a kommunisták vérfürdőt rendeznek,' hogy megmutassák hatalmukat. Ezután egy óra hosszat dicséri Benes genfi munkáját és azt mondja, hogy egész Európának egyesülni kel! a sárga és az amerikai veszedelem ellen. Itt tárgyalni lehet mindenről, még a határkérdésről is. Rátér a cseh néppárt határozatának bi- ráfására, amelyben Benes munkájának ellenőrzését kivámja a néppárt és kijelenti, hogy a Vatikánt nem tekinti nagyhatalomnak, mert ha az lenne, akkor helyet foglalna a népszövetségben is. Majd hangoztatta, hogy pártja a Vatikánnal való diplomáciai összeköttetés megszakítását követeli. A szlovenszkói kép viselőkről beszél ezután és kijelenti, hogy egy olyan párttal, amelyben egy Juriga, vagy egy Hlinka foglalhat helyet, szóba
