Prágai Magyar Hirlap, 1924. november (3. évfolyam, 249-273 / 697-721. szám)

1924-11-06 / 252. (700.) szám

€€®©Sifi^©M MBe^wőlasztfotfiálc esz BSéwesülí /tllamolc elnökének Newyork, november 5. (Havas ) Coolidget nagy többséggel az Egyesült Ál­lamok elnökévé választották. Dawes al elnök lett. Newyork, november 5. Coolidge az 531 elektorszavazat közül több mint 350-et kapott, ami tetemes többségnek tekinthető, mert a megválasztáshoz 266 szavazat is elég. Davis 114, La Follette 63 szavazatot kapott eddig. Szomorú olvasmány (II.) Prága, november 5. Az 1925. évi állami 'költségvetésről, ame­lyet most vitat meg a kép viselők áz illetékes bizottsága, a legjobb akarattal sem lehetne azt mondani, hogy valami élvezetes olvas­mány. Nemcsak azért, mert a hosszabbnál hosszabb számoszlopok átböngészése alapo­san próbára teszi a türelmet, de főként a tar­talma miatt, amely egyformán elriasztó, néz­zük akár az állam általános pénzügyi és köz­gazdaság! helyzetének, akár pedig a magyar nemzed kisebbségnek szemüvegén át. Amikor a költségvetés mesterei összeül­tek, hogy ceruzájukkal minden törölhető té­telt irgalmatlanul kihúzzanak a javaslatból, rtzzai a reménnyel kecsegtettek bennünket, hogy a jövő évi büdzsé másfél milliárd ko­rona megtakarítást fog fölmutatni az ez idei költségvetéssel szemben. Nos, ez a remény néni vált valóra. A kiadások körülbelül egy milliárd koronával csökkentek ugyan, de vi­szont a bevétel is kisebb lesz csaknem 700 millió koronával, úgy, hogy a valóságos nieg- itákaritás mindössze körülbelül 300 millió ko­ronára rúg. A pénzügyminiszter ugyan arra feg hivatkozni, hogy a befektetési költségve­tés 900 millió koronával lett olcsóbb és Így az elért megtakarítás megközelíti azt, amit terveztek, de köszönjük szépen az olyan megtakarítást, amely éppen a legprodükíi- vi-bb kiadásoknak: A befektetéseknek meg- szoritásával jár. Az állam a jövőben Is majd­nem ugyanannyi- fizetést, fog folyósítani tiszt­viselői részére, mint amennyit — aranykoro­nákra átszámítva' — a régi, jóval nagyobb Ausztria fordított e célra, de hogy a szüksé­ges összegeket előteremthesse, takarékos­kodni fog a vasutak, hidak, utak, középületek, iskolák s-tib. építésé vei. A megtakarítás tehát az elsőrendű állami szükségletek rovására megyen. A büdzsé első elemzése közben egy kis örömmel tölt el az a megállapítás, hogy a hadügyi kiadásokat 484 millió koronával csökkentették, de ez a csekély örömünk is csakhamar lejebb száll, amikor észrevesszük, hogy a katonai kiadások 20 százalékos csök­kenése a közmunkaügyi kiadások 58, a föld- mívélésügyi kiadások 68 és a közegészség- ügyi kiadások 27 százalékos redukciójával kapcsolatos. A büdzsé összeállítói tehát kí­méletlenül! igénybe vették a radír-gumit ott, ahol produktív kiadásokról volt szó, ellenben a hadsereg költségvetését csak amúgy tes- sék-léssék simogatták végig. A hadsereg a jövő esztendőben is 1.8 milliárd koronát fog fölemészteni, vagyis valamennyi állami ki­adás csaknem egy ötödrészét és minden cs h-szlovák állampolgár, a ma született cse­csemőt sem kivéve, átlag 135 koronát tarto­zik jövőre hadügyi célokra beszolgáltatni az állampénztárnak. Rendkívül elszomorító tu­dat ez, amely egyáltalában nem alkalmas ar­ra hogy bennünket optimizmussal töltsön el a pénzügyi és közgazdasági helyzetet illetően. Egy álllam, amely annyit áldoz a hatalmas Moloch oltárán és amely alig győzi kielégi- tc-ni e szörnyeteg feneketlen étvágyát, az olyan terhekkel sújtja a termelését, annyira megdrágítja produktív osztályainak termelési költségeit, hogy azok már eleve a legsúlyo­sabb halaszt tál indulnak neki a versenynek. Ezek után ne csodálkozzunk rajta, ha a költ­ségvetési deficit most is tetemes, ha az ál­lami adósság megint megnővekedett és ha a jövő esztendőben minden állampolgár átlag 709 koronával köteles majd hozzájárulni az á!' vií.i kiadásokhoz. De nemcsak az általános pénzügyi és közgazdasági helyzet szempontjából oly el- szt móritó a büdzsé, hanem a magyar kisebb­ség szempontjából is. Vállatuk már roskadoz­nak az óriási adók terhe alatt, de az, amit ér­tük kapunk, szóra se: érdemes. Véssünk egy pillantást az iskola ügyi minisztérium költség- vetésébe és azonnal meggyőződhetünk arról, hogy kultúránk támogatása címén álig ka­A választások rendkívül nagy érdeklődés mellett folytak le. Újítás volt a mostani vá­lasztásoknál, hogy a szavazásra rádiókészü­lékek szólították fel az emberekeit; drótnélküli i utón unszoltak, buzdítottak, agitáltak még az utolsó pillanatban is a kortesek. Több mint 30 millió választó döntötte eí a 32 szenátor, a 435 kongresszusi tag, a 34 kormányzó, az alelnök és az elnök sorsát. Valahogy ezidón véresebbek voltak a harcok, mint máskor. Csikágóban, ámbár 1500 rendőr tartotta fönn a rendet, mégis több súlyos összeüt­közésre került a sor, mely alkalommal több haláleset is történt. A déli államokban a Klu-KluxKIau okozott bajo­kat erőszakosságai folytán, igy Nylesben, Las Vegaisbán, Marionban és Herriuben, ahol min­denütt többen meg is haltak. Coolidge megválasztását mindenki biztos­nak vette. A Wiaíl-Street 9:J arányban foga­dott rá s ha a wall-streeti bankok tesznek valamit, az jól meg van alapozva. Mégis, az utolsó percben Davis cs La Follette is előtér­be nyomultak s úgy látszott,, hogy könnyen- megtörténhetik, hogy a. republikánus jelölt nem kapja meg az abszolút többséget. Az amerikai elnökválasztást tudniillik két választás dönti el: a nép sokmillió szavazata és az 531 tagot számláló képvi- selöház és szenátus, Ha a jelölt csak az egyik fórumon kapja meg a szükséges többséget, akkor az egyes államok élén álló kormányzók döntenek, vagy ha itt sem érhető el eredmény, akikor a meg­választott alelnök jut automatikusan az el­nöki székihez. A tegnapi választásokon is félni kellett ettől az eshetőségtől, tekintve, hogy a háromszögválasztás, mely most La Follette föllépésével általános lett, igen sú­lyos helyzetet teremt az abszolút többség el­érésének szempontjából. A választási helyiségeket reggel 6 órakor nyitották meg. 1 púnk vissza valamit azokból a hatalmas ősz- szegekből, amelyeket az adóhivatalokba be­szolgáltattunk. A főiskolai oktatás céljaira az állam 112 millió koronát fordít, a magyar kul­túrának azonban ebből a hatalmas összegből egyetlenegy fillér sem jut. Ha magyar egye­temet követelünk, úgy állandóan „pénzügyi technikai nehézségekre“ hivatkoznak, de ez az állítás egészen nevetséges, mivel ily fő­iskolai büdzsé mellett meg sem kottyanna az a 3—4 millió korona, amibe — tegyük föl — egy jogi, bölcsészeti és közgazdasági fakul­tásból álló csonk négyötéin kerülne. Szinte ebiül az ember, ha olvassa, hogy az állam összesen 148 millió koronát juttat a középis­koláknak, mig a hét magyar kü. épiskolának mindössze 2.3 millfo korona jut ebből az ösz- s/.égből. A tani tókép z" intézet ékről, a keres­kedelmi, ipari és egyéb szakiskolákról jobb nem is beszélni, hiszen 120 millió koronából hogyan is telnék több, mint egy fél millió ko­rona a magyar iskolaügy céljaira. A cseh tu­dományos intézetnek, a szlovák Maücánaik, sőt a német tudományos egyesületeknek le­het az állam maecenása, de ugyan ki gon­dolna a magyar kultúrára,, erre a szegény, e 1 hagyatott Hamupipőkére! Általában szép idő uralkodott, különösen Newyork környékén, úgy hogy a részvétel igen kedvezőnek Ígérkezett. Mindenki ideges volt s az egész országban talán Coolidge egyedül maradt nyugodt, aki mintha mi sem történt volna, rendesen megkezdte mindennapi munkáját. Az első eredményeket már délben hozta a rádió: egyhangúan Coolidge re szavazott a vermoniti Somerset, az Egyesült Államok legkisebb választókerülete, (négy férfi és egy asszony). Este 8 órakor Newyork 230 válasz­tókerületéből érkezett hir s itt 46.419 szava­zatot kapott Coolidge, 40.522 szavazatot Da­vis és 18.167 szavazatot La Follette. Coolidge Dacota és West-Virginia államokban is át­vette a vezetést Davistól s magában New- Yorkban is este 9 óráig szavazatai már 2:1 arányban állottak Davishoz, mig La Föltette messze elmaradt harmadiknak. A New-York World, mely eddig Davist támogatta, tegnap este már kijelentette, hogy Coolidge megválasztását nem lehet megakadályozni. Hisz Kentucky államban, mely mindig mint a demokraták bástyája szerepelt, szin­tén Coolidge vezet s Newyorkban már eddig egymillió szavazattal többje van, mint a má­sik két jelöltnek együttvéve. Newyork kormányzójává ismét a demok­rata Srnith szenátort választották 150.000 szavazattöbbséggel a republikánus Theo- dor Roosevelttel szemben. Texas kormány­zója Ferguson asszony lett, Idahó államé pedig 35.000 szavazattöbbséggel Borah sze­nátor. Newyork, november 5. Coolidge győzel­me máris krízist okozott a demokrata párt­ban. Davist, a demokrata jelöltet még Vir­giniában, saját szülővárosában is megver­ték. A párt épp ezért megvonta tőle a ve­zetést és ismét Mac Adoora, Wiíson unoka- öccsére bízta azt. De inkább hagyjuk abb. a számok ösz- szehasonliitásái:! Régóta tudjuk, nagyon jól tudjuk, hogy az állam mostohagyermekei va­gyunk, minek is számolnék össze krajcáron­ként az odavetett könyöradományok: .. Ne gondolja azonban a kormány, hogy mi műi­dig olyan szerények, türelmesek és alázato­sak akarunk maradni, mintamii. .nek szégye­nünkre eddig volt: k. Ne higyjék a prágai hatalmas uraik, hogy mi mindig csak fizetni fogunk, anélkül, hogy pénzünkért v .3amit is kapnánk. Nekünk is jogunk van arra, hogy kultúránk céljaira a bennünket megillető ará­nya • részt megkapjuk az állam pénztárából és addig fogunk dörömbölni az ajtaján, amig bennünket is oda nem eresztenek az előttünk eddig elzá pénzes szekrényhez. Követelni fogjuk részünket a költségvetési bizottság és a kamaráik plénuma utján. A többség elvet­heti követeléseinket, de ne képzelje, hogy ezzel véget vetett az elszámolási pömek. A kormányt mi csak akkor ismerhetjük el a va­lamennyi polgár adófilléreiből álló állami va­gyon hü sáfárjának, ha a költségvetésben ki­mutatja, hog^ a mi pénzünket nem vonja el szükségleteink elől. A francia radikalizmus útja — A P. M. H. párisi tudósítójától — Paris, november 5. A Szajna partjáról eltemették Aratóié Prance-ot és vele együtt a mosolygó szkep­ticizmust. Ezen a temetésen megjelent egy politikus, akit sokan már eltemettek. Caiilaux megjelenése Anatole Fraroc temetését első­rendű politikai eseménnyé avatta. Caiílaux József többszörös francia miniszterelnök és pénzügyminiszter neve a leggyiilöltcbbek közé tartozott a háború kitörése óta. 1919- ben a francia szenátus, mint legfőbb bíróság hazaárulásban bűnösnek mondotta ki, polgári jogainak elvesztésére és számikivetésre ítélte _ s csupán egy igen kis körzetet jelölt ki Fran­ciaországban, ahol a gyűlölt radikális politi­kus tartózkodhatott. Ezóta, tartózkodási he­lyéről, a „inamersi halottnak44 nevezték őt. A mamersi halott most elérkezettnek találta az időt, hogy föl támadjon és fyár hivatalosan a szenátus Ítélete még most is jogerős,' megje­lent Párisiban. Minit egykor a nagy forradalom előtt egész Franciaország Neckertől várta a súlyos pénzügyi helyzet megmentését, egy idő óta mindenfelől', politikai körökben és szalonokban lehet hallani: Necker Mamersbeu van! S akik Neckert hívják föl Parisba, azok nem is titkolnak egy másik eseményt, azt, hogy a radikálisok balszárnya és a szocialisták elégedetlenek a Herriot-kormány radikaliz­musával. Pedig Herriot, aki alapjában mérsékelt politikus, máris igen sok engedményt igyek­szik ennek a növekvő baloldali közvélemény­nek tenni. Eredeti meggyőződése és elhatá­rozása ellenére, töröltette a képviselőház pénzügyi bizottságával a vatikáni követség fonta rtására kiutalt összeget. Aránylag mér­sékelt magatartást akar tanúsítani az elzász- lotharingiai kérdésben, ahol az állam és egy­ház szétválasztását akarja keresztülvinni. A két fölszabadított tartományban ez a terv igen nagy izgalmat keltett és olyan agitácíól! indított meg a vallásukhoz ragaszkodó elzá­sziak körében, ami könnyen csaphat át egy franciaellenes és németbarát agitációba. Herriot más kérdésekben is igyekszik eleget tenni a zúgolódó baloldali közvéle­ménynek. 1920-ban a francia vasutasok álta­lános sztrájkot rendeztek. Ebből az alkalom­ból a francia vasúttársaságok igen nagy számban bocsátották el a sztrájkban aktívabb részt vett alkalmazottakat. A baloldali biok a választások alatt Ígéretet tett arra, hogy az elbocsátottakat visszahelyezi régi állásaikba. Az állami vasutaknál körülbelül 650 alkalma­zottat csakugyan vissza is vettek, de a ma­gán vasúttársaságok határozottan vonakodnak eleget tenni a kormány fölszóiitásának. Á baloldali közvélemény azt követeli, hogy az ellenálló társaságokkal szemben a kormány erélyes ellenintézkedésekkel járjon el. A bal­oldali nyomásnak Herriot is kénytelen en­gedni s maga ellen hangolni a hatalmas vas­úttársaságokat. A baloldali biok programjá­nak tett eleget a francia kormány, amikor a tisztviselők legalsóbb kategóriájában arany­fizetésemelést hajtott végre. Ez az intézke­dése azonban megnyugvás helyett újabb elé­gedetlenséget szült. Először is a ‘közép- és magasabb kategóriájú tisztviselők tiltakoznak joggal az egyoldalú fizetésemelés ellen. A kormány legutóbbi fizetésjavitásából kihagy­ta a vasutasokat és katonatiszteket. Termé­szetesen várható volt, hogy a vasutasok fize­tésemelési mozgalma hamarosan meg fog in­dulni, de arra a hivatalos körök számítottak 100 cseh-sil. koronáért fizettek ma, november 5-én? Zürichben 15.475 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsben 211300.— osztrák koronát Berlinben 12 490 000 000 000.— német márkát Amcrlha csak békés célokra ad kölcsönt Washington, november 5. A Fehér Házban a Franciaországnak adandó kölcsönre vonatkozólag kijelentik, hogy a köztársasági elnöknek és a kormánynak e kölcsön ellen, mint egyáltalában min­den olyan kölcsön ellen, mely egy ország fölsegélyezésére irányul, nincs kifogása, de katonai célok­ra nem engedélyez pénzt. A nemzetközi pénzügyi konferencia amerikai tagjának megbízást adtak, hogy a jóvátétel! számlára menő okkupáclós költségek elbírálásánál védje az amerikai érdekeket. J jlxni M W évfolyam 252. (700.) szám . Á¥cs“6’rt®L 1924 november 6 _ ,3^ Előfizetési árak belföldön: Egéazévre 500KÖ,, WW—> rsc&Z J&k? Mffl félévre 150 Ke., negyedévre 76 KiL, egy hónap­iMjáT*\Wyr Y%*M*S*W M m W mír JsF JBr Ém AEr ÁT MezL-tSS negyedévre lla Ké., egy hóra 59 Ké. a Szer-; MTt-ir 1, MMMjrWW/^Ér , -SÍÖf * * *'Prága L, LlUová ullce 18.szám. Telefon: 6707. tOí3’ Sürgönyeim: Hírlap, Praha. jf f01?CIISflS&® S CS &$USZÍnS%fcÓÍ íFefefős s*«rftesrfö. Üsztöár dr. '§%®we&$lG.%&tí £ííemméít& (fúvtofl pofitfilkai Tiapifapja Jstvém

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom