Prágai Magyar Hirlap, 1924. november (3. évfolyam, 249-273 / 697-721. szám)

1924-11-30 / 273. (721.) szám

Vasárnap, november 30. Jnerflftéíl&Ns Kavix Jenő hangversenye Frága, november 29. Tegnap este tartotta meg Kalix Jenő magyar zongoraművész hangversenyét. Bach nagyméretű G-moll orgonafantáziájával vezette be az estet és mindjárt ebben a darabban, amely ügy zenei, mint technikai szempontból nagy igényeket támaszt, megmutatta, hogy teljesen fejlett, érett művész,, . aki'tudja azt, amit akar. A zongora orgonaerővel hangzott fel és a fuga egymásba kapaszkodó szó­lamai világosan, tisztán érvényesültek- Beethoven Appassionata szonátáját d'Alberti tradícióval egy­ségesen játszotta és ha evvel a két miivel meg­mutatta, hogy a klasszikus zenével teljesen tisztá­ban van, Novak, Vit, Gossens és Bartók modern ■kompozíciói visszaadása sokoldalúságai mutatta be, mert a bonyolult szerkezetű darabok értelme az ö keze alatt leegyszerűsödött, teljesen érthető és egyszerű lett. Az est másik része Schumann Carnevaljába vezetett el, ahol a romantika csodá­latos alakjai pillanatról-pillanatra megelevenedtek előttünk. Szívesen időztünk egy félórát ebben a fantasztikus birodalomban, melynek minden moz­zanatát Kalix nagy tudással bontakoztatta ki. Di­namikája, zenei vonalvezetése, billentyű- és pedál- kezelése kitűnő- Nagy elismerésben volt része. Neubauer Pál. (*) Iglói diákok. Budapesti szerkesztőségünk írja: Parádés szereposztással iktatta műsorába a Városi Színház Farkas Imre régi, nagy sikereket látott énekes játékát, az Ig?ói diákokat. Es ennek a háborúval egészen elmúlt romantikus diákszere- le innék naiv meséjét egész sor kitűnő művész tet­te játékával jól élvezhetővé. így elsősorban Palló Imre, az Operaház tagja, aki Holéczi Pistát, a nó- tás diákot alakította pompás, lelkesítő figurává. A másik -diák a Városi Színházhoz újra visszatért Sziklay József volt, aki a legbiztosabb mozgású és legintelligensebb operettszinészünk- A tanár ur szerelmes szivü kislányát az Operától átszerző­dött Kőszegi Teréz játszotta olyan bájosan és ak­kora készségekkel, hogy ezzel az alakításával egyik legkiemelkedőbb művészi teljesítményét adta. Kőszegi Teréz bebizonyította, hogy nemcsak nevezetes operaénekesnő, akinek Akiseit, a Ba- jazzók Neidája, -Micaela stb- egy-egy kabinetalaki- tása, hanem épp oly kitűnő opereítszubrett is. A kisebb szerepekben Pajor Ödön, Hajagos Károly, Érczkövy, de különösen az egyik tanárt formáló Krasznay Elek voltak pompásak. A darabhoz szép díszletek készültek és a rendezést Sík Rezső látta el intelligensen. A zenekart pedig Steianidesz kar-- nagy dirigálta. (r. o.) (*) A Mirandolina a budapesti Operában. Bu­dapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A bu­dapesti Operaház csütörtökön este mutatta be He­vesi Sándornak, a Nemzeti Színház igazgatóiának, Mirandclina eiinü dalművét. A muzsikát Mozart egyik régebbi operájából állították össze, mig a szövegkönyvet Hevesi Sándor a Fogadósné cimii francia darabból irta meg. A gyönyörű zenéjü da­rabot a közönség Telkesen lovad ta és a megjelent előkelőségek sorában ott volt Horthy Miklós kor­mányzó és József főherceg is családjával együtt- A zenekart Tittel Bernát dirigálta, akinek a sze­replőkkel együtt bőven 'kijutott a tapsbók A fö- szereneket Sándor Erzsi. Marschnlkó Rózsi, Szen­de Ferenc. Gábor József és Körnvei Rezső énekel­ték a tőlük már mesgzokott kitűnő művészettel. Faragó Ödön magyar színtársu­latának műsora: Érsekújvárod: Vasárnap délután Antónia. / Vasárnap este Süt a nap. Hétfőn Tatárjárás. Kedden Égi és földi szerelem. Szerdán délután Fekete gyémántok. (Iij. előadás.) Szerdán este Szép Heléna. Csütörtökön Hattyú. Pénteken roncs előadás. Szcmt'aton Rózsalány. Komáromban: Vasárnap délután Lengyelvér. Vasárnap este Kis király. Hétfőn nincs előadás. Kedden Dorhia és a véletlen. Szerdán Hattyú. Csütörtökön Szép Heléna. Szent Péter esernyője. Pénteken Bizánc Szombaton nincs előadás. ­Horváth Kálmán magyar szln^ársu’atának műsora Ungváron: Vasárnap délután Gyere be rózsára! Vasárnap este Párisi lány. Jí« vóiittal önévé ftoŰ*9 <Kl<g9tfÍÍ&*5SSl Útban a magyar—cseh-szlovák íutbalíbéke. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Fo­dor Henrik dr., az MTK futbaliigazgatója, az el­múlt napokban Prágában járt, ahol érintkezésbe ■lépett ü magyar—cseh-szlovák sportbéke meg­teremtése érdekében az illetékes sport-tényezők­kel. Fodor az egyik budapesti lap munkatársának kijelentette, hogy Prágában mindenütt a legna­gyobb megértéssel találkozott és reméli, hogy a magyar—cseh-szlovák sportbékét mindkét fél megelégedésére rövidesen kedvezően meg fogják oldani. A cseh sporttényezők elismerték címek a kérdésnek a fontosságát és valószínű, hogy ennek •megfelelően a közel jövőben konciliánsabb maga­tartást fognak tanúsítani. Az FTC legyőzte a BTC-t. Sűrű ködben ját­szott a két csapat az Üllői-úti .pályán. Az egész játékra az egységesebb és összeszokó tabb FTC technikai és tudásbeli fö’énye nyomta rá a bélye­gét a még össze nem szokott és egy sereg sérült játékossal felálló BTC felett. Az FTC csatársor legjobb embere Kölnit volt, Sándor ismét formája tetőpontján van. Végeredmény 2:0 (2:0) FTC ja­vára. Magyar-svéd-uémet uszomérközés, A jövő év­re nagyszabású nemzetközi versenyt készítenek elő. Arról van szó, hogy Európa három legnagyobb uszónemzete, a magyar, svéd és a német, egy mérkőzés keretében méri össze erejét. Arue és Ake Borg, Heinrich, Bárány, Trolié, Werner, Hen­náig, Rademacher, Sípos, Jiuig, Bitskey, Johanson, Lindérs, FrölMch, Dahlem, Banha a startnál és svéd, magyar, német vizipóló körmérkőzés — olyan látványosság, ami szinte egyenrangú érde­kesség dolgában az olimpiai küzdelmekkel. A há­rom nemzet mérkőzése a jövő évben Budapesten kerülne Lebonyolításra. Vivő- és birkozósport eseményei Kassán. A KAC téli sportprogramjával kapcsolatban már je­leztük azokat a tervbevett versenyeket, melyek a telet kitöltik és értékessé teszik Kassán. E sporteseményekre vonatkozólag, az exkluzív s úgyszólván csak Kassán (a KAC-bán) intenziven kultivált vívással egyetemben, nagyjelentőségű és fix adatokat közölhetünk. A KAC és atlétikai szövetség megállapodást kötött a prágai birkózó- szövetséggel, hogy a párisi olimpiászon szerepelt cseh és budapesti magyar olimpikonokat össze­hozza, még pedig Kassán, az elismerten tapasz­talt és agilis KAC birkozógárda meg szakosztály rendezte verseny keretében. A terv dátumszerü megvalósításánál csupán egy akadályt kel! ki­küszöbölni és pedig az ismeretes himnusz-affért, mikor a magyar atléták és a szövetség képvise­lője Göteborgban nem állottak fel a cseh him­nusz zenekari eljátszásánál. A magyar részről megnyilvánult előzékeny elégtételadás nyújtásá­val és kölcsönös megértéssel bizonyára eliminá­lódik ez az incidentális ok s létrejöhet a nagy, nemzetközi értékű és jelentőségű első találkozó a világhírű magyar gárda s a szintén nagy ver­senyerőt reprezentáló cseh birkózók között. Mondanunk sem kellene, -hogy a rég óhajtott és kerülgetett magyar—cseh sportbéke elhatározó lépéssel közelednék ezzel a sportténnyel az el­intézés felé Az. elhanyagolt torna január 14-én megkapja iotelixlrját, felrázó ünnepi eseményét tespedé- ■ .'bői, amikor a KAC a kassái Nemzeti Színház­ban megrendezi hatalmas . tornaünnepélyét. A ' -ügyszámú torna-szabadgyakorlatok, női és ifjú­sági svéd- és. szertorna közül kiemelkedik a je­les mintacsapat gyakorlatozása a nyújtón, és ma­gas korláton. Végül a vivás jut szóhoz, még pe­dig a. tervek szerint méltó és sporttörténcti ér­tékkel bíró tartalomban és formában. A vivóver- senyre a legjelesebb cseh-szlovák vivők mellett a legkiválóbb magyar vivők kaptak meghívást s biztosan számítanak a. világhírű magyar vívó- csapat megjelenésére. Posta S. dr. már szerepeit lassan 1922 husvétján, amikor Kassa város baj­noka lett Glykais és Benedek előtt; e téli meg­jelenése pedig kétségkívül a szenzáció erejével fog hatni s az elcsendesült vívótermek egyszerre megnépesednek nyomában. jövőre sem lesz német—magyar mérkőzés. Budapestről jelentik: A MASz, amely már évek óta igyekszik a németekkel való kapcsolat megteremtésére, az idén már jóelőre, októberben felkereste levelével a német szövetséget, hogy az 1925. évi német—magyar mérkőzést lehetővé tegye. Most érkezett meg a németek válasza, amelyben közük, hogy a nehéz pénzügyi viszo­nyok folytán ezúttal sem fogadhatják ei az aján­latot. Legfeljebb annyit tehetnének meg hogy a bécsi nagy nemzetközi viadalon szereplő atlétáit küldenék le Budapestre is. A MASz ezt a megol­dást is szívesen látja, de csak úgy, ha a németek Bées előtt jönnek le hozzánk. Holland—magyar mérkőzés tárgyában ked­vező kilátások között tárgyalások indultak meg a két szövetség között. A Parisban élő magyar birkózók újabb si­kere. A párisi magyar birkózó kolónia továbbra is szorgalmasan dolgozik és ismét szép győzel­meket aratott. A Gymnase Ponsban lefolyt ver­seny bennünket érdeklő eredményei a követke­zek: Csanády dobja Ferret 5 p 21 mp alatt, Marton dobja Anversat 10 p alatt. Ez a reváns- jellegü mérkőzés volt az est legszebb küzdelme, amelyben a magyar birkózó karáthuzással győ­zedelmeskedett. Elek dobja Boucont 3 p 32 mp I alatt. Bajnoki mérkőzések Budapesten. Első osztá­lyúak: MTK—KAC: 111. kér. TVE—BTC; BEAC —UTE; FlC—'Vasas; Zugló—NSC. — Másod­osztályú: UMTE—EMTK; Főv.—BAK; KTE— Ékszerész; ETC—„33“ EC: TTC—Husiparos; ’TSE—MAC; KAOE—Postás. Becsnek lesz a világ legnagyobb futbaíl­pályája. A Vienna tulajdonát képező Hohe Warte pályát 150.000 ember befogadóképességre bővitik. ?5.00Ö-'reI több embernek lesz helye, mint a lon­doni Wunbley-parkban s ez lesz a világ legna­gyobb pályája. . 3m&m0í6 Á bankok összevonása az első lépés a magyar közgazdasági élet talpraállitásához Meg kell gyorsítani a tőkeképződés folyama­tát — Le kell szállítani a betétkamatot Budapest, november 29. Az egész magyar gazdasági élet — amint arra már ismételtén ráírni tatamik — súlyos stagnáció jeleit mutatja már hosszabb idő óta. Ez a stagnáció nemcsak az iparra és kereskedelemre terjed ki, hanem a tőkehiány miatt a gazdasági élet egyéb ágazatait is úgyszólván tétlenségre kényszeríti. Tekintettel arra, hogy ennek a stagná- ciónak legfőbb oka a tőkehiány, a magyar kormány arra törekedett, hogy a gazdasági élet vérkeringését állítsa helyre olyanformán, hogy újra talpra segíti a magyar bankéletet. Ennek a törekvésnek, egyik megnyilvánulása txxxxxxxxs I Igazgatók! Gyárosok! Nagykereskedők! Építészek! Bevásárlók! § Ji xumveriPsKny ssím.'^ns9síé>f»éi9 eu 0 MONROE 1 Sürgönyeim: Telefon szám: x I ésSSSKíKÍHíf! $ * X Wijjös. sw i —I 5 ■—1—rr~«-~r ——*~~r---------- —i HiiiMBiimiriraiTr---nTrn-TiimmraoiTI ________ ! _____p ___ Q i 1 E5®srsJ A « s*zHam«e«avv'.wc3rTűr.--.r^L?^j_ i rrzvu V a jJéjoeí fsésrrsjs^st smé$8sil§. áisr-ts B W IBIIM «C CIi5 (Fvm&me 11., SHaMéléniI 5, g az az a/kció, amely a háború alatt és után gombám ódra elszaporodott és akkor látszó­lag igen szilárdan, megalapozott kis- és kö­zépbankok fúzióját igyekezett elősegíteni. Ennek a bankfúziónáltatási akciónak je­lenlegi stádiumáról, illetve a bankóiét hely- reállásának akadályairól ogyilk legelőkelőbb budapesti pénzintézet vezetőiérfLa a fcöyet- k ez ők ét inon d otta niu nikatár suliknak: — Tény az, hogy a kormány a Pénz­intézeti Központ utján igen előnyös támo­gatásban részesíti a bankok fuzionáltatá- sára irányuló akciót. Ezt az akciót csak helyeselni lehet, mert, sajnos, a helyzet ma az, hogy ■ a bankok túlnyomó része, még a íeg előkelőbbeket sem kivéve, inmobil. — Ezt a körülményt az magyarázza meg, hogy a mi közönségünk már a háború előtt is csak vagy betétek elhelyezése, /agy záloglevelek vásárlása révén he­gyezte el pénzét, ezzel szemben nem vásá- olt más, külföldön bevezetett papírokat, ígynevezett ipari obligációkat. Uyenfor- nán a bankok az üzemük főn tar tusához . ■zükséges tőkéket kizáróan betétállomá­nyukból fedezhették. Ez a betétállomány pedig a békebelihez viszonyítva, ma el­enyészően csekély, mig az üzenrföntartási költségek pénzünk elértéktelenedésével arányosan emelkedtek. Az üzemi költségek fedezésére szükséges tőkék tehát nem ál­lanak rendelkezésre. Könyveik szerint és papiroson sikerül megőrizniük a pénzinté­zeteknek mobilitásuk látszatát, á valóság­ban azonban csaknem immobilé, mert pél­dául az általuk főn-tartott ipari vállalatok­ba bizonyos időre kihelyezett tőkéket en­nek az időnek a lejártával nem mobilizál­hatják anélkül, hogy az a vállalat össze ne roppanna, ami ujab-b kárt jelentene a gaz­dasági életben. — A bankok inmobüitásáí bizonyítja az is, ho^y a nagybankok a Pénzintézeti Központhoz fordulnak pénzért. — Egészen természetes az is, hogy ha két ilyen, üzemi költségeit kölcsönpénzből fedező immobil bank egyesül, ennek csak előnyei lehetnek, mert hiszen a fedezetlen üzemköltségek csaknem felényire reduká­lódnának. — Ellenvetésképpen föl lehetne hozni azt, hogy ezek a fúziók fokozzák a mun­kanélküliséget. Valójában azonban ez egy olyan átmeneti állapot, amely végeredmé­nyében hozzá fog járulni ahhoz, hogy a közgazdasági élet megszilárduljon. Azután kormányzati föladat az, hogy ezt a folya­matot kiegyenlítse és az ellentétes áramla­tokat összhangba hozza. — A mai viszonyok között különösen nagy fontossága van annak, hogy a tőke- képződés folyamata meggyorsuljon. Tőke- képződés pedig csak úgy képzelhető el — bármennyire antiszociálisnak látszik is —, hogy ha az egyéneik életstandardjáit leszo­rítják és az általuk produkált értékek minél nagyobb résziét csatolják a tökéhez. — A bankóiét föllendülésének és a betétállomány gyarapításának nagy akadálya az, hogy minden közgazda- sági szabály ellenére nálunk a betét­kamat magasabb, mint a bankráta. — Ez annyit jelent, hogy a bankok számára a piacon lévő magántőke drágáb­ban hozzáférhető, mint a hivatalos kölcsön­pénz. Ha valamely bank magánosoktól be­téteket fogad el, kénytelen 15 százalék ka- natot fizetni, inig a Nemzeti Bank 12.5 ■zúzalék mellett folyósít számukra köl­csönt. A bankok tehát föltétlenül kimen­teni igyekeznek hitelüket. Ennek a helyzet­nek .a megszüntetése kell, hogy elsősorban legyen a kormány törekvése. — A bankrátát mindenkor a betét­kamat fölött kell tartani, mert ha a betéti ráta alacsonyabb, minit a bankráta, egészen természetes, hogy a bankok elsősorban a piachoz fordulnak pénzért és csak amikor a piacon magán- kínálat már nincsen, fordulnak a Nemzeti Bankhoz. Elég utalnunk talán Anglia köz­gazdaságára. ahol a múlt hónapban a bank- ráta 4 százalék volt, a betétkamat 2 szá­zalék. a váltódiszkout 2.25 százalék, a kü* lönbség tehát látszólag osa'k számszerűleg 2 százalék, de a valóságban a bankráta 100 százalékkal magasabb, mint a betétkamat. A magyarországi helyzetet lényegesen W ml Mm niEGNYILT «fe» Sivej|e*é§, *■ ..Jfnoll Sté&wiKeleit: «es* és %Xsl««a ■*■*»» ire**ere. — BEfW B«<SiwéS®<€ia2Ka és DKIAII. iá€S>®Ic«5 — a€€H©®«sa — fö-uica 5®

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom