Prágai Magyar Hirlap, 1924. november (3. évfolyam, 249-273 / 697-721. szám)
1924-11-30 / 273. (721.) szám
/7\ > J m MS'mWTBM & BT ni. évfolyam 273, (721.) szám \ ja *mf Prága, vasárnap, 1924 november 30 f/fif ->■ Előfizetési árak belföldön; Egész évre 500 KE., BjBe Jf Mg g MM L, ___ J&B' MH félévre 150 KE, negyedévre 76 K£., egy hőnap>p 4y V TsHTVHk ^ÉHF j/Sf^ jBBW ra 26 KE, Egyes szám ára 1"20 KE — Külf5IJKB/ jgíBg IBm g^ jKtB £Mf n^n’ flV Mg ^Jj&g JMB Sj^B BH A Mg ion: Egész évre 450.— Ké„ félévre 225— KE, Jf iii|fp mm Jj jBopr Jgy áUBgg/nS j’ffi ÉBS jmy negyedévre 115 KE., egy hóra 59 Ke a Szer* A B K&& Sflk^y -dlBB ^jg Jng^ ^SíS J^m Mg jBg (Hh jBf AB*" kesstőség: !rága 11., áíepánská ullce 16/IIT. §W WL iEy gB MM ^ Telefon: 50M0. Kiadóhivatalt ~~**ár Prága U Lillová uHce IS.szára. Telefon: 6797. &öoat<evtkeaxt&: ?e<rogalfi Cszfttir de. df SxSovensxkói és Stusxtnszkői Szövetkezett tttemséki Pástok pofUifiai apja &ciefős sseificsatö; Séf ystvérn Miért szorítja Franciaország a kisantöntot a szovjet elismerésére! De Monzie szenátor meghiúsult missziója — Thomas puhítja a román politikát — Benest nem kell rábeszélni! — A Prágai Magyar Hírlap eredeti értesülése — Prága, november 29. Benesnek a szovjet elismerésére vonatkozó és igen gyors iramú terve nem önálló akció és koncepció, de kilengése egy európai politikai célnak, melynek középpontjában a francia politika áll. Franciaország a hozzá és érdekeihez kapcsolódott kis államokkal együtt a szovjet elismerése utján a maga érdekkörébe akarja vonni Oroszországot és Macdonald bukását kiváló alkalomnak tekinti arra, hogy az európai politika kapcsolatától elesett szovjetet most a karmai közé kaparintsa és az elismerés fejében hatalmas gazdasági koncessziókat préseljen ki. Franciaországnak nagy érdeke, hogy a kis ántánt egységesen álljon e lépésnél az ö oldalán. Ezért a párisi orosz követség épületének átadásánál Rakovski szovjetkövet találkozott de Monzie szenátorral s megállapodtak abban, hogy de Monzáé meglátogatja Jugoszláviát és Romániát s közvetíteni fog az orosz kérdésben. Ez az ut elmaradt De Monzie szenátor ugyanis annak idejében túlságosan exponálta magát Magyarország mellett és Így nem volt alkalmas arra, hogy Bukarestben és.. Belgádban közvetítsen. Ezért a francia politika más egyént szemelt ki erre a célra és elküldte Thomas Albertét, a népszövetség genfi munka hivatalának főtitkárát, aki Bukarestben puhítja most az oroszellenes közvéleményt. Belgrádba Is elmegy — Prágába nem jön. Minek? Benesnél kezesebb báránya sehol sem akad a francia politikának. 1. A szocialisták ienvegetőzései miatt rendőri készültség szállta meg Budapesten a parlamentet és a középületekét A szocialisták tegnap este óriási botrányt inszceqáltak a magyar nenr^tgyS Sósén — Akcióban' & jmlotalfoség —* Bethlen nem tűr forradalmi megmozdulást — Á kormány rendszabályai — Hétfőn a házszabályreviziói tárgyalja a Ház — Teljes rend az országban Memento (rp.) Ungvár, november 29. • a ruszinszíkói nemzetgyűlési választó- soknak feledhetetlen tanulságai fognak töl- ujutni december 19-én Prágában. A választási biróság e napon mégis csak kénytelen hozzányúlni ebhez az ügyhöz, amely a prágai kormány ruszinokéi politikájának nemcsak csúfos bukását dokumentálja, de élesen rávilágít arra a rendszerre, amelyhez sem a demokráciának, sem a jognak, sem az igazságnak semmi köze sincsen. Ha a tavaszi választások keserű emlékeit fölnjítjuk, Móréként fekszi meg Ruszinszkó magyarságának ilelkét ez a kép. Valami nagyon kínos emlék kiált felénk mementót és a sebek egész térképéről szakad föl a heggedés. . A terror és jogtalanság pár hetes orgiáján módjában volt a ruszin szkod magyarságnak meggyőződnie arról, hogy a politika eszközei a világháborút előidéző okok tanulságának dacára sem változtak meg. A ru- szinszkói magyarság ellen indított választási hadjárat megbukott ugyan, de azok a jogtalanságok, amikben részünk volt, mégis csak bírói ítéletet kívánnak, valamint meghazud- toiasát kívánják annak a világ előtt, hogy á mszinszkói választásokon nem is- annyira a kormány, mint inkább a féktelenül tomboló erőszak bukott meg. .A magyar ellenzéki jártok tudvalévőén két .képviselői .m^'KPtmnra .k>$30sitd tót nyertek. A választási biróság azonhaü, kormánya tasitásra ós á cseh agrárok fenyegető magatartására, a magyarságot erőszakkal fosztotta meg egyik-mandátum ától és azt ma a cseh agrárok bitorolják. Nyolc hónap múlt el 'azóta. Á választási bitóság keserű szájízzel nyúlt a halomszám- ra beverő peticiós aktákhoz. A kétségtélen igazság kdíolakvó hangja nem volt levezethető és a választást bíróságnak nem maradt más eszköze a kormány által teremtett helyzet megmentésére, mint a halogatás. A mindjobban követelőző közvélemény hatása alatt azonban kénytelen volt időnként ezt az ügyet is egy-egy lépéssel előbbre vinni, amiig most odáig jutott, hogy tárgyalásra kerül. December 19-én tehát megjelennek a petíciói beadott pártok a választási biróság előtt, hogy megismételjék vádjaikat a'prágai kormány ellett és rámutassarK.'k azokra a bűnökre, amiket mindenre Kész kormányex- pc .-n$é: a hatalom árnyékának oltalma alatt elkövették. Nem akarunk preiudikáilui. de érezzük, hogy megdöbbentő adatokat tartalmazó vádirat - kerül e tárgyaláson nyilvánosságra, amely a ruszinszkói parlamenti választások megsemmisítését vonhatja maga után. Ha ez- bekövetkezik, akkor a prágai kormány két ut előtt áll. Kiírja a választásokat újból, vagy az eddigi burkolt abszolutizmus helyett nyílt abszolutizmust teremt ezen a területen. Mindkettő igen veszélyes. Ha a választások kiírásától nem riad vissza a kormány, akkor csúfos bukásainak számát ismét gyarapítani fogja eggyel. Ha azonban megmarad amellett, hogy Ruszüiszkóbau továbbra is az abszolutizmus dúljon., ezzel örökre elveszti lehetőségét• annak, hogy ezen a minden tekintetben khrcsorázott területen valaha is kormánypárti többséget hozhasson össze. Ennek a problémának rendkívüli fontossága van éppen inast, amikor a nép képviselőinek megkérdezése nélkül nagyban folyik a kormányzóság átszervezése és ennek az autonóm területnek he-lytartósággá való súly esztésc. Nemde, a merészség politikájának legkritikusabb napjai következtek el? A rettenetes tél fenyegető közeledése folytán eifeneketienedetí elkeseredés egy cseppet sem alkalmas talaj arra, hogy Ruszinszkó gyarmatosításának alapjait rárak- iák. Ha most. a választási bíróság Ítélete Ru- szlnszkőt meglévő képviselőitől is nieg- fosztja, b^áll az - az .álliapot,-.amelyért senki sem' vállalhat felelősséget. Budapest, november 29. (Budapesti szerkesztőségünk telefon-jelentése.) A nemzetgyűlés tegnapi ülése, amely a késő éjszakai óráikig tartott, bővelkedett iz- galrnas jelenetekben. Friedrich egy levelet .körözött a Ház folyosóin, amelyet állítólag a miniszterdnök irt Nagyatádinak és amelyben utasítást adott arra, hegy gyűjtsenek nemzetvédelmi és pártcé'okra, de csak az ő előzetes beleegyezésével. Az ellenzék e levél miatt azzal vádolta meg a miniszterelnököt, hogy. a biróság ellőtt az Esküdt-ügyben hamis vallomást tett. Bethlen kijelentette, hogy a levél hamisítvány és zárt ülésen hajlandó nyilatkozni az ügyről. A zárt ülés alatt az ülésteremben zajos jeleneteik voltak és a folyosóra is ^hallatszott a nagy lárma. Az ülés újból való megnyitása után Györki szocialista kezdett beszélni. Kije-! Az elnök fölfüggeszti az ülést, de Györki a szünet alatt is tovább beszél. Az elnök berendeli a terembe a palota- örökét és fölszólítja őket, hogy Györkit távolítsák el a teremből. Kabók Ede képviselő és Pályi Ede újságíró meg akarják akadályozni Györki elíáyditását. Pályi ellen emiatt hatóság elleni erőszakért megindul az eljárás és valószínű, hogy még a mai nap folyamán letartóztatják. A palotaörök Györkit eltávolították a Házból. Közben a szocialisták azonosították magukat Györkivel és azt kiáltozták, hogy az egész szocialista frakciót cipeljék ki a nemzetgyűlésből és gyalázni kezdték az elnököt. Az elnök ekkor újból zárt ülést rendelt eh A nyilvános ülésen a baloldalon pokoli zenebona tört ki, úgy, hogy 'egy teljes óráig 'egyetlen szót sem lehettt hallani s az elnök ismét kénytelen volt a palotaőrséget igénybevenni. Ekkor a teremőrök Kabókot vitték ki. lenxotite, hogy a zárt ütésen a miniszterelnök, a házeinök és a földmiveilésügyi miniszter részéről olyan kijelentések hangzottak el, amelyek érdeklik a nyilvánosságot. A íöídmiveíésügyi miniszter arra az álláspontra helyezkedett, hogy az Eskütt-ügy összes iratait parlamenti Vizsgálóbizottságra kell bízni. A szónok kijelenti, hogy Bethlen miniszterelnök az Eskiitt-pörben hamis tanúvallomást tett. Ezekre a szavakra óriási zaj tört ki az egész Házban. A mentelmi elé! — kiáltják az elnök félé a jobboldalon. Az elnök megvonta a szót Györkitől és más szónokokat szólított föl. A szélső baloldal biztatja Györkit, hogy tovább beszéljen és ne vegye figyelembe az elnök utasítását. Györki tovább I beszél. Újból pokoli lárma tört ki, mire az elnök egymásután utasította ki a szocialistákat, akik nem engedelmeskedtek a fölhívásnak és a palotaöröknek a vállukra való kézhelyezését nem tekintették erőszaknak. Ezért a palotaörök kénytelenek voltak karjuknál fogva kicipelni őket Összesen tizennégy szocialista képviselőt távolítottak el a parlamentből. Szilágyit is kivezetik Este nyolc óra után Ruppert személyeskedő föíszóSálása után Szilágyi Lajos kezdett beszélni és reprodukálhatatlan szavakkal becsmérelte és gyalázta a miniszterelnököt. A jobboldal, amely eddig meglehetősen csendben szemlélte az eseményeket, óriási zajban tört ki. Az elnök megvonta a szót Szilágyitól, majd a mentelmi elé utasította. Szilágyi azonban tovább beszélt Erre újból megjelentek a palotaörök a teremben. Szilágyi közefedtükre eltávozott a teremből. páratlan. A zárt ülésen alkalmat adott Györkinek arra, hogy előhozza bizonyítékait. ezt azonban elmulasztotta. A miniszterelnök a zárt ülésen bejelentette, hogy a Friedrich-féle levél hamisítvány, amelynek szövege nem felel meg éppen lényeges részében az eredeti hivatalos iratnak. Györki egyetlen kifogást sem emelt a zárt ülésen és csak a nyílt ülésen akarta szóvá tenni azért, mert meg volt győződve arról, hogy a neipzet érdekében a miniszterelnök a nyílt ülésen nem fog tudni mindent elmondani. Ez az aljas cél jellemzi Györkit, aki jól tudta, hogy a miniszterelnök a nemzet érdekeit előbbre helyezi, semmint gaz rágalmak alól a becsületét megvédje. Ki a gyilkosok pafrónusa? Ruppert azt mondotta — folytatta a miniszterelnök —, hogy én gyilkosok és panamisták patrónusa vagyok. Ezzel szemben az igaz, hogy a gyilkosok és panamisták üldözője éppen én vagyok és Ruppert és a hozzá hasonlók válnak az ö patrónu- sukká akkor, amikor ezeknek ellenem szórt rágalmait magukévá teszik. (Zajos helyeslés a kormánypárton.) A forradalom nem üti fői mégegyszer a fejét Úgy látszik, olyan idők következnek el, amikor az aknamunka ismét tönkre térni az országot,- sLLmSt me ígyllkoluiok azt az embert, aki meg tudta volna akadályozni a ucmzetáruló forradalmat és meg tudta volna akadályozni azok aknamunkáját, akik ma is i nemzet megrontására törekednék. Ágiig én a helyemen állok, addig ezer aknamunkával szemben is el fogom taposni a destrukció hldrafejét. (Zajos éljenzés a jobboldalon és jobbközépen.) A nemzet nagy érdeke nem tűri meg azt, ami jelenleg a parlamentben folyik. Tudom, hogy egv jól megszervezett összeesküvéssel állok szemben. Jóelöre hangoztatták ellenzéki oldalon, hogy minden eszközzel meg fogják akadályozni a házszabályrevizió napirendre tűzését és ma botrányok lesznek a parlamentben. A kisebbségi terrorral szemben fogja tudni kötelességét. (Percekig ünnepli a jobboldal cs a jobbközép a miniszterelnököt. Az ellenzék tombol dühében, míg a demokraták és a fajvédők passzívan viselkednek.) E r i c d r i c h István: Nem követe tt el aktalopáiSit, mert a levél a bíróság előtt fekvő iratok közül.való. Beismeri, hogy a levélben pártpolitikai célok helyett politikai célok kifejezés van. Javasolja, hogy Mayer miniszter indítványához képest az ügyet parlamenti vb sgálóbizotitsjág elé vigyék. A biróság ítél az Eskütt-ügy ben Bethlen: Friedrich maga is beismeri, hogy a levél leglényegesebb pontjában nem fedi az eredeti levél szövegét. Az egész kormánynak az az álláspontja, hogy az Eskütt-iigv biróság előtt fekszik és nem lehet megvizsgálására parlamenti bizottságot kiküldeni. Nem helyesli Mayer miniszter indítványát. íia Friedriclinek van valami mondanivalója, álljon a biróság elé. Rágalmazni és parlamenti vizsgálóbizottsággal nem lehet elposványositani és elintézni ilyen ügyeket. Ismételje meg Friedrich kijelentéseit a parlamenten kívül, ahol nem védi a mentelmi jog és álljon helyt szavaiért. (Éljenzés a kormánypárton.) Mayer János földművelésügyi miniszter: Nem igaz, hogy* bárkit is protezsált kiviteli engedélyek szerzése terén. Ha Friedrich nem ismétli meg rágal- mait a nyilvánosság előtt, akkor hazug, hitvány rágalmazónak tekinti. Friedrich: Ha Mayer bebizonyítja, hogy nem protezsált. (Közbekiáltások: Maga rágalmazott, magának kell bizonyítani.) akkor ünneplésén bocsánatot kér tőle. Az ország érdekei fontosabbak, mint egyéni becsülete megvédése Ezután általános zajban és lármában Bethlen István gróf miniszterelnök szólalt föl,, aki kijelentette, hogy t a botrányokat Györki idézte elő, aki azt mondotta, hogy az Éskütt-ügyben bizonyítékai vannak. Ezeket azonban nem volt hajlandó elárulni, hanem olyan hangnemben kezdett beszélni, amely a magyar parlamentarizmus történetében Megjelenik a palotaőrség
