Prágai Magyar Hirlap, 1924. november (3. évfolyam, 249-273 / 697-721. szám)

1924-11-29 / 272. (720.) szám

25 KonBássy értekezletek a szlovenszkéi egyházi / viszonyokról Prága, november 28. A szlovenszkói érdekű kérdések ama csoportjába, amely most a kormányt foglal­koztatja, a szlovenszkói egyházi ügyelt rendezése is bedleszkechk. Eme kérdés vég­leges rendezése azonban még igen sok idői és munkát fog igénybevenni. Elsősorban az esztergomi és rozsnyói egyházmegyék fel­osztásáról, a püspöki székek betöltéséről, az egyházi alapok rendezéséről és Jantausek apostoli adminisztrátor jogi helyzetéről van sző. A továbbiakban megtárgyalják a lelke­sei kongrua kifizet-; sínek módját, a feleke­zeti iskolák kérdését, tanítóképzők és szemi­náriumok állami segélyezésését. Eme kérdé­sek mindegyike a legszorosabban össz'k'Kg' a többivel s így csá:k;s egységesen rendez­hető az egész komplexum. A pénzfigyminiszter veje tárgyai az angol kölcsönről Prága, november 28.» A képviselőiház tegnapi ülésén Bunan kommunista párti képviselő közvetlenül a szavazás előtt szóbelileg meginíerpelláiía a pénzügyminisztert az angol, illetve amerikai kölcsönre vonatkozólag. Minthogy, az utób­bi időben oly hirek terjedtek el a sajtóban, hogy a cseh-szlovák kormány az újonnan fel­veendő külföldi kölcsönnel az állam szuveré- nitását veszélyezteti, az interpelláló azt kér­dezte, hogy miként áll egyáltalán a külföldi kölcsön kérdése, ki tárgyal és kinek a meg­bízásából Londonban és milyen províziót kapnak a közvetítők? Becka pénzügyminiszter a késő esteli órákban a költségvetés megszavazása után szólásra jeletkezett s a következőképpen válaszolt Burian interpellációjára: — A külföldi kölcsönt illetőleg több aján­latot kaptam különböző oldalakról s ezek alaposan áttanulmányoztattak. Óvatosságból és azok további felülvizsgálása céliából elküldtem a vömet a saját költségemre Pa­risba és Londonba, hogy informálódjék a londoni és new-yorki pénzpiacon uralkodó viszonyokról és hogy lehetséges vólna-e olyan külföldi kölcsönt felvennünk, amely az állam méltóságának megfelelne. — Ebből nyilvánvaló, hogy a tárgyalás nem folyik semmiféle bankkonzorcium oltal­ma alatt s Így províziókról szó sem lehet. Ami a kölcsönt illeti, a szerződést Prágában A lengyel parasztok — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Egri Viktor. Wladislav Reymont lengyel költő az ezidei irodalmi Nobel-dij nyertese, E sikerét főleg nagy regényével: „A lengyel par?.sz.tok“~kal érte el, mely­nek analizálása igy nagyfokú aktuali­tással bír. Reymont négykötetes regényéposza Közvetlenül az orosz-japán háború előtt, a hatalmas orosz forradalmi mozgalmak előes­téjén látott napvilágot. A írisszé kiható po­litikai átalakulások ebben az időben ébresz- j tették a lengyel parasztságot is politikai ön- i tudatra, ekkor kezdett először szerepet ját­szani politikai tényezőként nemzete életében. Ebből a szempontból Reymont munkája: — a lengyel népiéleknek, a parasztnak ideoló- giai és doktriner szempontoktól megóvott és ősi, nyers erejében, meztelenségében jel­lemzett alakja; a lengyel falunak a natura­lizmus nrndeu eszközével megfestett arca, — ma, a világháború és a lengyel nemzet; állam megalakulása után, bizonyos mérték­ben szociálpolitikai, társadalmi, tehát törté­nelmi dokumentumként hat. A regényben vi megmozdulása, igaz;ágkeresése: fellázadó. - rasztsorsban már ott tükröződnek ezek az eljövendő események, ez az utópisztikus vo­nás az, mely más qualitásai mellett megadja ; h munka világirodalmi jelentőségét. _________Szombat, november 29. kellet t volna megkötni és senki sem kapott felhatalmazást, hogy azt a külföldön, kösse meg. Ezért nem lehet szó a megalázó felté­telekről és fölösleges is külön hangsúlyoz­nom, hogy ilyen feltételek mellett magam Jól értesült parlamenti körök szer! t a hivatalnokügyek petkájának tárgyalásai' so­rán súlyos nehézségek merültek fel. Mint­hogy a hadirokkantak segélyezése 350 miliő Kcs-t fog felemészteni, továbbá a munkanél­küliek segélyezésére előirányzott összeget a folyó évben a kormány túllépte, énnek kö­vetkeztében az uj gazdasági évben fokozot­tabb mértékben kell takarékoskodni s igy a tényleges tisztviselők és nyugdíjasok íl« London, november 28. Rakovszki szovjet- követ ma adta át az orosz válaszjegyzéket a Foreign Officenek. A jegyzék két részből áll. Az első sajnálkozását fejezi ki afölött, f Liptószentmiklós, november 27. (Saját tudósítónktól.) Tegnap tartotta a liptós'zenimiklósi nagymegye bizottsága téli közgyűlését. Székács János zsupán a tárgy- sorozat előtt bejelenti, hogy az 1925. évre szóló megyei költségvetés tárgyalását le­veszi a napirendről, mivel azt előbb a vár­megyei pénzügyi bizottságban kell letárgyal­ni. A pénzügyi bizottság megválasztása a megyei képviselőtestület hatáskörébe tarto­zik. A bizottság 12 tagból fog állani. Hatot kinevez a kormány és hatot választ a kép­viselőtestület pártarány szerint. A hat vá­lasztandóból a kormányt támogató egyesült pártokra: a ro-Inicka, a szoc. detn., a cseh nemzeti és a zsidó pártra 3 mandátum, a szövetkezett ellenzéknek, a néppártnak és a kommunista pártnak pedig 1—1 jutott. A szövetkezett ellenzék a pénzügyi bi­zottságba rendes tagul Kéler Tibor dr.-t, pót­tagul pedig Puskái Istvánt küldte ki. Ezután az országos földművelésügyi ta­nácsba küldendő tagok választása követke­zett. E választásnál az ellenzéki pártok szét­húzásán múlt, hogy az ellenzék nem kapott képviseletet a közgazdaságra nézve oly fon­tos intézményben, mint a földmivelésügyi ta­nács. A néppárt kilógatta a lólábát és újból bebizonyította, hogy humbug az egész „el- lenzéki“ politikája. Először tárgyalásba bo­csátkozott a kormánypártiakkal a földmive­lésügyi tanácsba kiküldendő tagok tárgyá­ban. Úgy látszik sikertelenül, mert csak az­után fordult a szövetkezett pártokhoz. A ke­resztény szocialisták részéről kiküldött Teschler Antal dr. és Fedor Miklós követel­sem tárgyalnék senkivel. A vömet azért küld­tem ki a feltételek átvizsgálása céljából, mi­vel képzettsége, nyelvismerete és többéves amerikai gyakorlata erre kiváltképpen alkal­massá teszik. •.élményéinek rendezéséi is el kell halasz­tani. A tisztviselők és régi nyugdíjasok illet- ményredezésének ilyen „megoldása11 egy­általán nem lepi meg a parlament ellenzéki köreit, amelyek régóta tisztában vannak az­zal, hogy a kormánynak csupán Ígérete in a nyomorgók számára, pénz csak a tisztikar­dokra, ágyukra és aranyos egyenruhára telik. hogy az uj angol kormány nem hajlandó ra­tifikálni az audüsztus 9-ikí angol-orosz szer­ződést, a másik pedig a Sinovjev levelet is­mételten hamisítványnak minősíti. fék. hogy a második helyre Nitseh Andor megyei bizottsági tag jelöltessék. A második helyet a kommunisták is követelték maguk­nak s habár az ide vonatkozó szabályzat maga is azt mondja, hogy erre a helyre fel­tétlenül hozzáértő szakegyén választandó — és Nitsch Andor nemcsak odavaló, hanem el­ismert és kiváló szaktekintély is — a nép­pártiak nem fogadták el a keresztény szoc. párt javaslatát, hanem a kommunistákét, mi­re Fedor Miklós a szöv. ellenzék nevében kijelentette, hogy inkább visszalépnek és inkább tisztes­séggel buknak,* de egyúttal levonják a konzekvenciákat a jövőre nézve. így történt meg, hogy habár a megyének van 24 ellenzéki választott képviselője, a kormánypártnak pedig 11 választott és 11 kinevezettje, az országos tanácsba egyetlen ellenzéki tag sem került be; még a póttag is a kormányt támogató pártokból került ki. Jellemző a néppárt politikai őszinteségére és taktikájára az is, hogy a pénzügyi bizottság­ba való tagválasztáskor felszólalt Stefcsek Sándor dr. és annak kijelentésével, hogy a bizottságban sem a szöv. ellenzéknek, sem a kommunistáknak helyük nincs, helyüket a néppárt tagjainak vindikálta azon az alapon, hogy nekik maradt 5 töredék számuk. A zsupán nagyon helyesen kioktatta a felszó­lalót, hogy a pártarányképviselet szerint úgy a szöv. ellenzéknek, mint a kommunistáknak van jogaik egy-egy rendes és egy póttagság­ra s csak ugyanannyira a néppártnak. Lemond a jóvátételt bizottság fődelegáltja Páris, november 28. Az Agence Havas diplo­máciai szerkesztője úgy tudja, hogy Sir John Bradbury, a jóvátétel! b’zotteág angol főmegbizótt­ja, január elején lemond. Lemondása összefüggés­ben áll a jóvátétel! bizottság keretén belül törté­nendő létszámcsökkentéssel. Sir John Bradbury a jóvátétel! bizottság alakulása óta tagja volt a szervezetnek. Végsokig elkeseredett a nisziisszkoi zsidóság harca Monstre-depufáció a zsidó kormánybiztos ellen — Nagy izgalom Munkácson — Kiuta­sították Neumann korm nybiztost a zsupa- nátusról Munkács, november 28­A kormányzóság a „zsidóság békéjét41 megtartandó kormánybiztost nevezett ki a munkácsi hitközség élére. Ez az intézkedés nemcsak, hogy nem teremtette meg a bé­két, hanem az eddigi ellentéteket a végsőkig fokozta. A minap alakult meg a ruszinszkói zsidó autónómpáirt, a zsidó hit védelmére, az egység és autonómia megteremtésére és ma már egy hatalmas meostre-deputáció volt a munkácsi zsupamátuson, hogy Neuman kor­mánybiztos azonnali eltávolítását követelje. Különösen páratlan i zgalmat keltett Munkácson iaz a hír, hogy Spira főrabbi ellen denunciánsok működése következtében kiutalási eljárás indult meg. Nagy tömeg hidalt el azért tegnap reg­gel a munkácsi zsupanátusra, hogy a Spira elleni hadiárat ellen .tiltakozzon, valamint, hogy Neuman kormánybiztos visszahívását követelje. Különösen nagy lett az izgalom akikor, amikor a deputáció tagjai között megjelent maga Neumann is, aki ellen irá­nyult az egész demonstráció. Elek Adolf dr., a küldöttség vezetője ez elljen szót emelt és felhívta a zsupánt, hogy Neumant utasítsa ki, mm el semmi keresni­valója nincs a zsupamátuson. ToupaMk zsu­pán eleget r$ tett a kérésnek és igy megtör­tént az a páratlan eset, hegy Neuman kormánybiztost kiutasították a zsupanáíusról* A küldöttség ezután előadta tiltakozását, felkérve a zsupánt, hogy kérelmüket az ille­tékes fórum elé juttassa . A fiszíflscluK iiicíésráiűéiése zátonyra futón Pia adta át m orosz válaszjegyztket Cfiamnerialitiiak A nnnka-pdil Icüonioia a ÉptőlmegucgyUtéseii az ellenzem egysége! A regény tulajdonképpeni hőse a lengyel falu, annak egy hatalmas akaratból fakadó megmozdulása, igzságkeresése: fellázadása iöldesura ellen, harca a közös erdőterületért, groteszk közös börtönbünhödése. A falu az, mely minden felett ítélkezik, ami szokásai­nak, tiszta erkölcsének éllent mond; a falu a tulajdonképpeni hős, mely felold a bürök alól, de brutális kegyetlenséggel törvényt ül és megkövezi Jagnát, a regény legérdeke­sebb alakját. Reymont, akit 14 éves korában egy val­lásos apa despotizmusa kergetett világgá, aki a Warsó és Lodz közötti országúton kó­borolt esztendőkig, színész, médmm, vas­utas, munkás volt, ebben az alkotásában az ihletés és ösztönbiztos művész szemével te­kint vissza gyermekkorába és kibányássza onnan a lengyel falu lüktető életének igazi ékköveit. A regényt, mint valami hatalmas Beethowen színfoniát, (a négy kötet az egyes évszakok neveit viseli; ősz, Tél, Ta­vasz, Nyár) az őszi érettség színes hangjai nyitják meg: terméshetakaritás, burgonya- -zedés, a mi kukoricahántásainkra és toll- iosztásokra emlékeztető esti káposztavágá­sok, az őszi vásár, halottak napja a hol rak különös Kultuszával Az 6Kzi szokásoknak, a falu közös életének zoiai alaposságú raj ?.ü mellett, melyek a néppsychébe engednek be­pillantani. soványra z.vigurodik az eisö kö­tet cselekménye: Boryna Matheus, a falu leg­gazdagabb parasztja, tulajdon fiában, a nős Antekban talál vetélytársra; mindketten- az életvidám Jagnát szeretik, akit kapzsi és ál- szenteskedő anyja az öreghez kényszerít fe­leségül. Az őszi hangulatok utolsó akkordja már az elmúlás téli hangjait érinti: mialatt a vőfélyek és nyoszolyőlányok tréfás dallal búcsúztatják a nászpárt, az istállóban az | öncsonkitott Socha Jakab, a kocsis, rettene­tes kínlódás után belehal a sebébe. A „Tél44 a megütött drámai akkordok fortissz'móját hozza. A végeláthatatlan step- pét megfekszi a zimankó, ónos egek nyom­ják a földet, az életek megalázkodnak és a gond kopogtat valamennyi ajtón. A lengyel falu proletariátusának mérhetetlen nyomora szinte szimbólummá dagad, amint Boryna féltékenységében kiüzUházábóí a flát család­jával és az elüzöttek egy szörnyű hózivata­ros éjszakát szenvednek át egy nyomorúsá­gos viskóban. Kérlelhetetlenek ezek a képek: az. asszonyok rőzseszedése, a terhes Anná­nak, Antek feleségének kóborlása a vihar­ban: csupa éles indulat, nyomasztó, fojto­gató szenvedélyek és mellettük a téli vihar tomboló ostora. A cselekmény élesen ki­mért mederben rohan most: a kiűzött fiú és mostohaanyja között elementáris erővel fel­lobban a szerelem, Antek otthagyja nyo­morgó családját és Jagnia karjaiba támolyog- A féltékeny öreg meglesi őket és rájuk gyújtja a szalmakazlat, de bosszúja elől meg­menekülnek a fiatalok. Ez a kötet hozza a parasztok lázadását és harcát az erdőért, mely harc alkalmával az öreg Boryna újból szembekerül a fiával, de Anteket valami magyarázhatatlan lelki bénaság visszatartja az apagyilkosságtól. A „Tavasz44 meghozza a természet uj életre ébredését, de inig minden rügybe duz­zad, szárba szökell, a szántók érintetlenül nyújtóznak a tavaszi nap sugarasan: a falu férfinépe bőr tömben ül. Nincs, elég tenyér, mely megragadná az eke szarvát. A rügye- zésnek, a fakadás mámorának ujjongó képei mellett ez a merev, halott mozdulatlanság, s az aratás előtt beálló nyomor. A természet- szemléletben itt uj csapáson halad Reymont; szemben az őszi és téli tájak pontos kép- és érzésharmóniájával, itt éles, kiáltó ellentéte­ket hoz, mellyel a hatást az érdekes:,égen túl messze felfokozza. — A szükség most összetereli a faluba maradiakat, korlátok om­lanak le és a falu egy nagy szenvedő család­dá olvad, melyben a kezek összefognak, hogy megmentsék a termést és vele az éle­tüket. A segítésnek eme impozáns, megnyi­latkozása öskeresztény és egyúttal erősen szláv vonás, egy tolstoji ideális kommunista vllágíclfogás termöképes csiráival. Ez a har­Meuyasszouyi kelengyék áruháza Saját készítménye finom férfi és nőt fehérnemű, asztal­terítők és mindennemű lenáro 111* Árusítás nagyban és kicsinyben

Next

/
Oldalképek
Tartalom