Prágai Magyar Hirlap, 1924. november (3. évfolyam, 249-273 / 697-721. szám)
1924-11-26 / 269. (717.) szám
Szerda, november 26. leteket Dvoracek meghatalmazott miniszter és a cseh-szlovák delegáció fogadtatására. Magyar részről Ferenczy miniszteri tanácsos és Barta miniszteri tanácsos fogják a tárgyalásokat sürgetni, hogy a cseh-szlovák —magyar keresekedelmi tárgyalások befejeztével mielőbb hozzá kezdhessenek az osztrák—magyar kereskedelmi tárgyalásokhoz. — Csütörtökön írják alá a cseh-szlovák —osztrák kereskedelmi szerződést. A csehszlovák-osztrák kereskedelmi szerződést a Tribuna értesülése szerint Dvoracek meghatalmazott miniszter és Kroíta bécsi csehszlovák követ csütörtökön fogják aláírni Bécsben. — Miért csökkentették az akiiaszlatinai sóbányák üzemét? Az aknaszlatinai sóbányák üzemét, amint jelentettük, 50 százalékkal csökkentették. Az üzemredukció a Tribuna értesülése szerint azért vált szükségessé, mert az olmützi só-malom készlete mintegy 25.000 vagont tesz ki és ez a mennyiség több hónapra elegendő. — Megalakult a lengyel naftakar teli. Kr-akó- ból jelentik:. A lengyelországi nai takar teli létesítése céljából folyó -tárgyalások tegnap eredménnyel fejeződtek be. A karteJlszerzödést három évre, vagyis 1927 december 14-ig kötötték meg. A kartell megalakulása után az exportnafta árát cisz- ternánkint (10.000 kilogram) 750 dollárban állapították meg 1-oko Petrowitz, vagy Makuszova határállomás.— A cseh-szlovák vasöntödék együttes kiállítása. A cseh-szlovák vasöntödék a tavaszi mintavásáron valószínűen együttes kiállítást fognak rendezni. A csoport elhelyezése miatt rendkívül célszerű a mielőbb való jelentkezés. — Szeptemberben lesz a jövő évi őszi mintavásár. A jövő évi őszi mintavásárt minden valószínűség szerint szeptember 6-tól 13-ig fogják megtartani. — A kamarák központja a böraukciók szabályozásáról szóló törvényjavaslat ellen. A prágai kereskedelmi és iparkamara a oseh-szlovák kereskedelmi és iparkamarák központjának megbízásából közölte valamennyi képviselői és széna-tori klubba!, hogy a böraukciók szabályozásáról szóló törvényjavaslattal nem ért egyet A kamarák követelik, hogy a íörvéinóavaslat parlamenti tárgyalása előtt nyújtsanak módott a kereskedelmi kamaráknak a javaslat megvizsgálására, melyek azután a kereskedelemügyi minisztériumnak tesznek jelentést. — A magyar aranykorouavám. Budapestről jelentik: A kormány rendeleti utón szabályozta a szagos eszenciák, zsiradékok, olajok, illatszerek és szappanok aranykoronavámiát. — Csődbe került bútorgyár. Pozsonyból jelenti tudósítónk: A Bútorgyár részvénytársaság csődbe került. Passzívája több mint egy millió koronát tesz ki. A törvényszék csödtömegigon-d- nokká Friedner Marcell dr. ügyvédet, csődbizto- sul Formánek dr. tábla-birót nevezte ki. A gyárat az összeomlás után Bogyánszky J. alapította és ö is vezette- Főhitelező az Amerlcko Slovenska Banka. / — A Ferrum rí. másiéimilliós vesztesége. A Ferrum Vasipari rt. tegnapi közgyűlésén bemutatott mérleg szerint a vállalat elmúlt évi vesztesége 1,169.020 koronát tesz ki, melyből 950.000 koronát a tartalékalapból fedeznek és a 219.000 koronás maradékot uj számlára viszik át. . ^ft.irWyiUcMfí7toTXP CSAK „MAöl*" NAI VEGYEN KASSA. FÖ-UTCA 25. 1779 A magyar mezőgazdaság ős a külkereskedelmi szerződések Eiztositani kell a magyar mezőgazdaság verseny- képességét az orosz és balkán konkurrenciával szemben — Miért nem nyithatja meg Magyar- ország déli határait az állatimporí előtt? Vantsó Gyula dr„ a Magyar Gazdaszövetség igazgatója a külkereskedelmi szerződésekről Budapest, november 25- Az ország egész közvéleménye nagy várakozással tekint a küszöbön álló külkereskedelmi szerződések elé, amelyeknek megkötésétől a vám- sorompók megnyílását és ezzel kapcsolatosan az általános olcsóbbodás clkövetkezését reméli. Tekintettel arra, hogy Magyarország elsősorban agrárállam, fontosnak tartottuk a mezőgazdasági érdekeltség véleményét olvasóinkkal megismertetni. Kérdést intéztünk tehát Vantsó Gyula dr.-hoz, a Magyar Gazdaszövetség igazgatójához, aki a következőket mondotta munkatársunknak: — A kereskedelmi szerződések megkötésé- . nél a mezőgazdaságnak számítania kell arra, hogy a trianoni békekötés következtében az országnak nem lehet annyi ereje és súlya érdekei hathatós megvédésére, mint amilyen tekintélye és súlya volt a háború előtt. Számítania kell tehát arra, hogy megállja a helyét a külföldi kou- kurrenciával szemben, amely ina még talán nem fenyeget közvetlenül, de kétségtelenül éreztetni fogja hatását akkor, ha Oroszországban annyira helyreáll a rend, hogy megkezdheti mezőgazdasági terményei exportját. Azok a mezőgazdasági tenménykészletek ugyanis, amelyek fehér hollóként Oroszországból az egyes külföldi piacokon ma megjelennek, nem azt jeletik, hogy Oroszországban már megindult a termelés. Ezekkel a készletekkel a szovjet inkább csak tüntetni akar. — De ha ez a konkurrencia most nem is fenyeget, még egy esztendőn beiül igen könnyen komoly feladatok elé állíthatja a mezőgazdaságot — Ami pedig általában a külkereskedelmi szerződések ügyét illeti, a mezőgazdaságnak feltétlenül érdeke az, hogy a kormány és a törvényhozás, ameuy- nyire csak lehetséges, mentesítsék a mezőgazdaságot minden egészségtelen külföldi versenytől. Az egészséges külföldi verseny csak fok ózhatja a termelést, illetve a termelési kedvet s bizonyos mértékben jótékony hatású, ha azonban az államnak nem lesz elég ereje arra, hogy az egészségtelen versenyt megakadályozza, akár vámtételek segítségé vei, akár másképp, akkor ez a mezőgazdaság terén nagy dekadenciát fog jelenteni, mert hiszen a termelő már ma is kölcsönök érdekében kénytelen kilincselni és ha megszűnik a kenyérmagtermelés rentabilitása, akkor olyan krízis következik be cs olyan átalakulás a mezőgazdasági üzemek terén, amely Iépésröl-lépésre fokozhatja a külföldtől való függésünket. — Végül, ami a Balkán felé való forgalmat illeti, itt kell a kormánynak a legnagyobb erélyt tanúsítania, mert senkisem gondolhatja azt, hogy a mindenféle ál’ati betegségek — különösen a lépfene és a keleti marhavész. amelyek az állatállomány 90 százalékát néhány hét alatt elpusztíthatják — csak a mesékben vannak meg Tudni kel! ugyanis azt. hogy Oroszországban ezen a téren teljesen rendezetlenek az állapotok, az úgynevezett utódállamokban pedig, ha van is állategészségügy, de nincsenek meg azok a kiváló állatorvosok, akiknek elsősorban érdeme az, hogy az ország hosszú éveken át megmene- kü’t a járványok behurcol ás ától— A mezőgazdaságnak a külkereskedelmi szerződések kapcsán a balkáni viszonylatban ez a legnagyobb és legfontosabb posztulátmma és ez mindenesetre olyan kívánság, amelyet minden HiDfökli hatalomnak is — már csupán saját érdekében is — honorálnia köte’essége. A nyugatnak mindig szüksége lesz a magyar állatpiacra és igv érdeke, hogy ne kelljen lezárnia határait egészségüwi szempontból Magyarország felé. ami, ha előfordult a múltban, úgy az elzárkózó nyugati á'Iammk, mint a mezőgazdaság szempontjából jelentős károk okozója volt. (K. E. IO = A kereskedelemügyi és a közellátási minisztériumok is képviseltetik magukat a prágai terménytőzsdén. Jelentettük, hogy a földmivelésíigyi minisztérium kormánybiztost állít a prágai terménytőzsde élére. A Lidové Noviny értesülése szerint a prágai terménytőzsdén a kereskedelemügyi, a közellátási minisztériumok is képviseltetik magukat. = Országos baromfikiáiiitás Budapesten. Budapestről jelentik: Országos baromfikiáiiitás lesz december 6—8-án a városligeti Iparcsarnokban, amelynek fővédnöki tisztségét Horthy Mík’ósné, valamint Auguszta és Anna főhercegasszonyok vállalták el. Ki lesznek állítva a Magyarországon kapható összes baromfi-, galamb- és liázinyul- fajták. = Újból szabad birtokot venni Magyarországon. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A kormány a legközelebbi napokban megszünteti a földbirtolcvásárlási tilalmat és ezentúl a birtokvásárlás terén a békebeli állapot lég? érvénybe. Illetékes helyen a rendelettől, amely már elkészült a földonivelésügyi minisztériumban, nagy gazdasági fellendülést várnak. = Növekedett az ausztráliai gyapjukivitel. Londonból jelentik: Az ausztráliai és az ujzélandi gyapj-ukivitel a julius 1 és október 31 közötti idő alatt 490.000 bálát tett ki. Ez a mennyiség 58.000 bálával mu'ja fölül a tavalyi év ugyanez időszakának gyapjú exportját. = A világ gabonatermésének deficitje. Londonból jelentik: Statisztikai adatok alapján az európai gabonatermés deficitjét 340 millió buselre becsülik, melyből 172.5 millió busel jut a búzatermésre és a maradék a rozstermésre. A világ idei gabonatermésének deficitje 574 millió búséit tesz ki, melyből 400 millió busel esik a búzatermésre. ^SŰZÍD&C-\- Lanyha a prágai tőzsde. Realizálások ós kedvezőtlen külföldi hírek következtében a mai tőzsde irányzata lanyha volt. Nagyobb eladások miatt főképpen arbitrázs és textilipari értékek gyöngültek; az utóbbiak zárlat előtt azonban ismét följavultak. Cseh-Morva Gépgyár megszilárdult. A kulisszértékek 3—8 koronával estek. Belföldi bankok változatlanok, a külföldiek 1—5 koronával gyöngébbek. Északi-Vasút 20 koronával lanyhult. A beruházási piac gyönge, az állampapírok H—1 százalékot veszítettek értékükből. A tőzsdén nem jegyzett értékek piaca lanyha. Záróirányzat: gyönge. Előfordult kötések: XI/25. XL'U inün. kinostari ntn.'v»hiv —. — 1931. pví kino.«ariri utalvány —.— —.— Nveremönvlíölc’.sön ..... 86.— 86.— fi0'.,-os hprnUáxilsl kölcsön • *4 I" 34.7S 6%-os 11 S7.t kölcsön .......... 77 55 7775 fi Al'amkölcsön ..... 73.— 73 50 Mnfvn őrs?.-köles, lőtt 4V. 70 /0 70.75 Morva orsT.-kö'cs 1017 0 «/„ . 75.50 75,—Práara v-roa inii fcölpe. r, o/,, 74.90 74.— Prá<rn város 1910 köles. 4 • Rrnnn város 19M fcölns r. «/„ 95.— 95 Pnrsonv város. lOIOkfUi’?. 41*/ —— Práira város'. takrn>. 1 «/, . 87.50 87.50 Psl. vörös korosTt sorsipirv 44.— Mjfcffvnr ' frtns vörös tcoroszt • — Mar-var io'zálo'* sors'ojry . • —• Rohomia...................... —.— — Os oh TTnion Bank ..... 931.— 381.— Laswimítoló................... 380,50 380.50 Os oh rnnrbmk ....... 4 8.50 415/0 Práaraí TT'f»'hank ..... 880.59 680/0 Szlovák Ránk.............. t?fi.— 123/0 Zi vnostonska................. 990.—• 39'.— An eo'-Osiov. Bank. .... 103.-- H1.56 Osztrák hitel................. 80.75 91 50 Bé csi Hnionhank...... 78.—- 82.75 Wiener Rankv.............. 59 37 60 87 Ja eoslovenska-bank .... 49.— 49.— Nordhahn...................... 5520.— 5540.— Os eh Ónkor................... 1124, - 112V— Ho rvát cukor.............. . ál'.50 412-50 Ko lini raütrásrya............ 570.50 576.— Ko lini kávé ........ 112.— 114.— K»lini oetróleum ..... 172.5ü 178.— Koiini szesz ........ 1234.— 128'.— Tejipar rt................. 595.— 595.— El ső oilseni sörttyár .... 2490.— 2490.— Breitfeld-Danék............ 435.50 488.50 La nrin és Kleraent .... ''72.50 ?7>.— Binghoffer................. . 704.— 707 50 Cs eh északi szén ...... 1830.— 137).— Cseh nyugati szén ..... 394.— 333.— Alnine................. 135.— 200.50 Po ldi........................... 273.- 273.— Prágai vasipar ...... 7/8.— 738.— Skoda................... 644.-- 6 2.— Po zsonyi kábel ....... ——.— Inwald .......... 295.— 298 — Prájrai oapir ........ —----f- Ta rtózkodó a prágai terménytőzsde. A mai terménytőzsdén tartózkodó irányzat mellett u következő árakat jegyezték: búza ab Prága 205 —215, amerikai búza ab Tetsdhen 230# rozs ab Prága 205—215, amerikai Western • ab Tetschen 212, príma árpa ab Prága 250—255, nedves zab 145 —150, fehér zab ab Prága 153—156, nullás búzaliszt 3.50, nullás rozsliszt 3.15, amerikai pateirf- liszt ab Tetschen 3.25, magyar ab Pozsony 3.-30, búzadara 3.65, Burma-rizs II ab Terseiben 2.75, Mullman ab Tetschen 3.65, olasz ab Prága 4, Riókévá 26.50, Santos 29—32. Guatemala 35—33, Souchoug-tea 50—51, Orange Pecco 60—63, mandula 34—35.50, mazsola 15.20, cseh szilva 6, borsó 2—3„50, lencse 4—6.50, fehér bab 2.50, mák 6—7, kömény 7—7.50, La Plata tengeri ab Tetschen 178, jugoszláv tengeri decemberi szállításra ab Szob 126, ipari burgonya 40—42, ételburgonya ab A Fekete Ember Történeti regény — A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye — Irta: Sziklay Ferenc (15) — Mindjárt gondoltam! — súgta vissza a másik, Habordamcz János, mosolygóra vasalta a képét, ha kényszeredett volt is a mosolya s sima szóval hajolt meg a nagy férfiú előtt: — Bár nagyságod népe nem a legki- tüntetöbb udvariassággal fogadott bennünket, nagyságod személyes varázsa lenyűgöz és én, feledve minden bántódást, amelyet mint felséges uram követének ezen — a helyzetet minden bizonnyal nem ismerő — emberektől elszenvednie kellett, általnyuj- tom ime felséges urunknak, királyunknak leg- kegyehnesebb üdvözletét. — Süsd meg!... Nekem a király tói sem- biíéle üdvözlet nem kell! Az egyik kezével megüt, a másikkal megshnogat? Én nem tanultam az uraságot, csák ahogy a mennybéli Mindenható tanított meg rá, de ilyet, biz‘ Isten, nem tennék! Botus szólt közbe, aki az egész praktikát kifőzte s a próféta János ellen való haragját akarta kihasználni a kerítésre: — Téved nagyságod, nem János vajdáról van szó, hanem Ferdmándus király őfelségéről, aki, megtudván a nagyságodat ért bántódást, együttérzésének ad kifejezést a követ urak által. — Most már végleg nem értein. Hát ic nem vagy a János vajda embere? — Nem, én Ferdinámdus király őfelségét szolgálom. — De hisz eddig nem mondtad. — Nem kérdezte nagyságod... meg mi- j nálunk nem i$ az fontos, hogy tudja az, aki-1 vei jót tesznek, hogy ki teszi a jót, a jótétemény magában hordja az örömét! _ Szóval Feldi... Fendilárd királytól jösztök. Hm. És a pénzt is ő küldte, amit te hoztál? — Persze! — És Ina ezért engem János vajda lény akaztat? — Oh, a mi kegyes urunk arról is gondoskodott, hogy ez meg ne történjék. Azért küldött engem, hogy a nagyságod dicső hadseregét a hadimesterségben kioktassam s most meg ezzel a két úrral fegyvert és ruhát küldött, hogy minden veszéllyel szembe tudjon nézni! — Még ágyút is, hatot, hogy semmiben ne legyen hiány, — toldotta meg Haborda- nácz. Akkorra már Deszenka is odaszivódott s hallgatta, mit beszélnek az urak a férjével. — És mit kíván ezért a ti uratok? — Szövetséget ajánl föl s erről pecsétes Írást is küldött. — Ez is pecsétes írással kezdi? — mormogott bizalmatlanul az orra alá Cserni Jován. — Ebben a pecsétes levélben — itt előhúzta a tarsolyából a kutyabőrt — szövetséget köt a király Rácország despotájávnl. — Az- én vagyok? — Fia a király annak címezi, akkor annak méltóztatik lenni! Szövetséget, amelynek értelmében pénzzel, ruhával, fegyverrel, lövőszerszámmai állandóan támogatja nagyságodat, úgy. hogy nagyságod és vitéz katonái soha, semmiben nem szenvednének hiányt. — Jó, jó, de mit tegyek én? Tudom, hogy semmi királyíéle ingyen nem ajándékoz semmit! — Ö. nagyon keveset, csak aranyit, hogy hadseregével csatlakozzék nagyságod a felséges ur hadseregéhez, amely tettével nevét aranybetükkel Írhatná be a világtörténelem lapjaira: — Ez is meg akar íratni, — gondolta magában újra Jován s nem tetszett neki az alku. — Nem kell nekem többé semmiféle királynak a barátsága — kelletlenkedeti a despota —, én többé nem cseresznyézem egy tálból nagy urakkal! Deszenka szólt a dologba: — Jován, vigyázz, ne csinálj valami szamárságot megint! — Ah, bizonnyal nagyságod kedves feleségéhez van szerencsém — udvarolt Ha- bordanácz ur a „nagyasszonynak44 —, az ő számára felséges királynémtól hozok kegyes üdvözletét, aki őszinte híve az ily lelkes honleányoknak! Deszenka fölháborodottan utasította visz- sza az üdvözlést: — Kérem, én nem vagyok leány, mi megesküdtünk a pópa előtt! — Oh. bocsánatot kell kérnem, hogy a szavaimat félre méltóztatott magyarázni!... Távol áll tőlem meggyanúsítani nagyságodé- kat, én csak magasztalni óhajtottam asszonyomat, hogy nagyságos férjét a hadba is elkíséri néni riad vissza semmi fáradságtól, veszélytől, csakhogy mindig férjeura oldalánál lehessen. — Jaj, be gyönyörűen beszél, meg se lehet érteni! — suttogták a körülálló szerbek. Deszenka asszony hiúságát azonban sikerült megfognia a sima beszédnek, büszkén kidíillesztette mellét s odaszólt Jovánnak: — Látod, te próféta, te szamár! Ezek az urak, nem a te királyod! — Ne beszélj bele, asszony, nem értesz te ehhez! Egyik olyan király, mint a másik. Ez is pecsétes levelet küld, ennek is írnom kell... egyik kutya, másik eb! — Mondom, hogy szamár vagy! János szolgának szerződtetett, a másik szövetséget köt veled! — Az asszonyban lappangó örök diplomata megérezte a különbséget. — Eh, ez is csak olyan ígérd meg, ne tartsd meg! — Oh, kérem — tiltakozott Haborda- nácz ur —, az nem üres ígéret, a nyárfás erdőben húsz óriási társzekér áll, fegyverrel és ruhával megrak ottan, a vitéz harcosok számára. Talán amíg a szövetség módozatait tárgyaljuk, a dicső férfiak magukra öítliet- nék a szerény ajándékot, — Azt akarod mondani, hogy ruhát hoztatok az embereimnek? — Igen, igen!... Ez nem akar sértés lenni — óvatoskodott a követ, nem tudván, melyik szavát érti félre a „nagyur44 —, de király urunk megtudta, hogy diadalmas harcaikban leszakadozott a ruha s mindegyik öltönydarabjuk egy-egy megtérvett harcilobogószámba megy! — No, legények, menjetek, kaptok plundrát! A szerbek, mint egy sáskahad, indultak le a rohanásnak, de Botus Márton egy sten- tori „Halt!“-fa földbe gyökereztette a lábukat, egy pár német vezényszó még s az egész sereg csapatokba sorakozott, olyan regulásán, hogy öröm volt nézni! — A két jövevény szeme-szája eláll ott a csodára, el kellett ismerniük, hogy Botus derekas munkát végzett itt. Cselnik mester is a hadsereg után kullogott, közben füstölgőit magában: (Folyt, köv.) TE
