Prágai Magyar Hirlap, 1924. november (3. évfolyam, 249-273 / 697-721. szám)
1924-11-23 / 267. (715.) szám
Vasárnap, november 23. 3 Terror a komáromi asztalosiparosok ellen A kommunista ifjúmunkások romboltak a műhelyekben Komárom, november 22. (Salját tjudósáitónlktói.) Csütörtökön az esti órákban kommunista ifjúmunkások mintegy 70—80 főből áldó csoportokban hét asztalosmesternek műhelyébe hatoltak be és azokban tömi-zúzni kezdtek, a mestereket szidalmazták és a tömeg két helyen tettLeg is bántalmazta éppen azokat a mestereket, akik munkásaikkal a letghumámusabbau bántak. A békéltetési tárgyalásokat ez az incidens teljesen megzavarta, pedig azok jó kilátással haladtak a megegyezés felé- Az Ipar testület azonnal jelentést tett a járási hivatalnak és az áílömirondőrségnek is, amely megnyugtatta az iparosokat, hogy meg fogja védeni óikét minden továbbá inzultus ellenében. Komáromban nagy felháborodást keltett a tüntetés, amelyet maguk az asztalosmun- kások Ítélnek el legjobban. A romániai Máramarosban nem fogadják el a naptáregyesitést i Gebe ungvári püspök Máramarosszigeten — A romániai ruszinok közt is terjed a schizma — A P. M. H. erdélyi tudósítójától — Máramarossziget, november 22. A bukaresti görögkeleti szent szánódus másfél évig tartó tárgyalás után elrendelte a Julián-naptárnak a Gergely-naptárral való egyesítését. Az egyházak főpapjai egyetem- legesen elfogadták a Gregoriánus naptárt, a bukaresti törvényhozás törvényerőre is emelte a naptáregyesitést, csupán a romániai Máramaros bigott tömegei szegülnek ellene a naptáregyesitési törvénynek és a falvak népe nem hajlandó elfogadni az egységes ünnepnapokat. A Juliám-naptár föntartását követelő mozgalom élén Mandrea disznópataki pópa áll. aki a falusi papokkal együtt szítja az elégült tlenséget és különösen azzal érvelnek a naptáregyesités ellen, hogy annak törvénybeiktatása előtt a vidéki papságot, amely pedig közvetlenül ismeri a nép hangulatát, meg sem kérdezték. A mozgalomhoz csatlakoztak a romániai Máramarosban levő görögfkatoliikus ruszinok is, akiknek egyháziközségei még ma is a munkácsi görögkatoHbus egyházmegyéhez tartoznak és akiknek ezt a mozgalmát a schizmatikusok a maguk javára akarják kihasználni, holott a görögkatolikus lelkészek is ellene vannak anap- táregyesitésnek. Gebe Péter, a munkácsi görögkatolikus püspök most Romániáiban járt és felkereste híveit, akik igen élesen panaszkodtak a püspöknek a naptáregyesirtés miatt. Gebe püspök Máramarosszigeten fölkekat jár oda, szinte otthon van náluk. Benyitott a konyhába, Pufit kívül hagyta, mintha félne, hogy az meghall valamit abból, amit mondani készül. Bement, köszönt, körülnézett, leült A mérnökné a konyhában volt, az öreg asszony szaglászni kezdett. — Hm, hm . . . olyan egérszag van itt... nincs itt egér, tekintetes asszony? — Nincs itt, lelkem, hogy is volna, meg ha volna, megfogná a fogó . . . Az öreg nem tágitott. — De ha mondom, hogy van, tessék elhinni, hogy van . . . pedig de nem jó az . . . Elhallgatott, várta, hogy a mérnökné folytassa, de az nem folytatta, igy hát kis idő múltán ki kellett mondani a szót. — Itthagynám a Pufit, ide adnám, jó egérfogó, attul ugyan nem marad egér a házban — azzal már lépett is az ajtóhoz és beengedte az állatot. A mérnökné hátra se fordult. — Nem kell nekünk. Mari néni, hagyja csak, az uram nem szereti a kis kutyát, vett valami nagyot, azt hozzák el nemsokára. Kutyából elég egy is, Mari néni. Látt^ az öreg, hogy nem kell, hát hagyta. El is ment rövidesen, a Pufi utána. Egész utón azon tűnődött, hogy mindig, mindig csak a nagy kutyának mosolyog a nap. Pedig milyen jó lett volna, ha ott maradhat a Pufi, mindennap láthatta volna és az ötven koronát is más fizette volna meg. Úgy van az, a gazdag nem szeret senkit, a gazdag csak magát szereti. A mérnökné is . . . Otthon azután elhatározta, hogy mégis megfizeti az ötven koronát, lesz. ami lesz. reste Mihályi vármegyei prefektust és bejelentette neki, hogy a görögkatolikus ruszinok nem fogadják el a naptáregyesitést. Mikor a prefektunám közölték a püspökkel, hogy a naptáregyesités Romániában már törvényerőre emelkedett, a püspök bejelentette a prefektusnak, hogy a munkáscsi görögkatolikus püspökség a cseh-szlovák kormány utján tiltakozását fogja közölni a bukaresti kormánynál, amiért a bukaresti szent szinódus az állam- hatalom Örve alatt beleavatkozott a görögkatolikus ruszinok vallási ügyeibe azok megkérdezése nélkül. A pozsonyi ítélőtáblára megérkezett a talár November 26-ikán osztják ki Pozsony, november 22. (Saját tudósitónktól.) A pozsonyi Ítélőtáblára tegnap megérkezett az igazságügyminisztériumból a — talár.- A tábla huszonhárom bírája és ügyésze kapott talárt. A bíróké fekete, finom kelméből készült lila szegéllyel, az ügyészeké ugyanez piros szegéllyel. A táblaelnőké és a főügyészé külön diszitéssel van ellátva. A tábla elnöke Fajnor Vladimír dr. csak november 25-ike táján tér vissza Karlsbadból, addig a talárokat az irodaigazgató őrzi. A táblaelnök fogja azokat ün- nepies keretek között szétosztani. Az első tárgyalás talárban november 26-ika tóján lesz. A törvényszék birái még nem kapták ( meg a talárt Orvosprofesszorok, akik botrányt csinálnak, hogy praxisuk növekedjék Bécs, november 22. (A P. M. H. bécsi tudósítójától.) A nyár I folyamán Hohenegg dr., az ismertnevü orvos- j professzor csinált nagy botrányt azzal, hogy ] a bécsi orvosokat a legsúlyosabb vádakkal i illette. Elsősorban azt vetette a bécsi orvost' kar szemére, hogy olyan professzorokhoz \ vezetik a legtöbb orvosok a betegeket akik ! azután megfelezik velük a honoráriumot1 Operációt is csak akkor tanácsolnak, ha a i sebész a honorárium egy részét átadja nekik.,i A vádakból nagy botrány keletkezett, az ! orvosi kamara megdorgálta Hohenegget, aki azonban elérte azt, hogy egy csapásra az ; érdeklődés középpontjába került és eddig j igen rosszul menő magánpraxisa hihetetlen virágzásnak indult. Úgy látszik Hohenegg eljárása iskolát csinált. Hohenegg közben kibékült az orvo- ; sokkal, hogy mostan egy másik professzor,," Meller dr., a szemklinika vezetője csináljon uj skandalumot ugyancsak rosszul menő magán-praxisának megjavítása céljából. Meller az osztrák népjóléti minisztériumot és az Allgemeine Krankenhaus vezetőségét tá- i madta meg, azt állítván, hogy csak a gazda- j gok számára van kórházi ápolás Bécsben. Schmitz miniszter megcáfolta Meller professzor állításait, mire Meller egyszerűen hazug fráternak minősítette a minisztert és egy egyetemi tanárhoz szokatlan módon a legdurvább szavakat használta. Ezzel egyidejűleg bejelentette lemondását professzor! állásáról és a szemklinika vezetéséről. Mivel igy elérte azt, hogy Hohenegg mintájára ő is egy csapásra a közérdeklődés központjába került, máris megindította a béketárgyalásokat ugyanazokkal, akiket oly példátlanul heves módon megtámadott. , Bécsben nagy a felháborodás, hogy az orvosi kar úgynevezett díszei reklám céljából csinálnak botrányokat és azután a felvetett üggyel egyáltalán nem törődve kie- I gyeznek a betegek bőrére. Kizárták a sziovenszhói és rusztnszkóf sztrátkoló nyomdászokat A nyomdászsztrájk kritikus stádiumban — A nem sztrájkoló munkások kizárásáról is szó van — A sztrájk hosszabb ideig fog tartani Pozsony, november 22. (Saját tudósitónktól.) A nyomdai főnökök ma átiratban értesítették a sztrájkoló munkásokat, hogy kizárták és a munkásbiztositó pénztárból is kijelentették őket. Ezzel a sztrájk rendkívül kritikus stádiumba jutott A nyomdászok egyesülete ezt a lépését azzal okolja meg, hogy a munkásérdekeltség nem várta be a november 19.-én kelt átiratára a nyomdatulajdonosok válaszát, de pro- kiamálta a sztrájkot és ezzel árszabálytörést követett el. Erről a munkásokat november 20.-án értesítette és felhívta arra, hogy a sztrájkot huszonnégy órán belül szüntessék be s ez esetben hajlandók szemet hunyni a történtek felett. Minthogy a munkásság tovább folytatta a sztrájkot, a főnökök elhatározták, hogy ahol a munkásság nem lépett sztrájkba, ott kizárják a munkásokat, nehogy anyagi támogatásban részesíthessék a sztrájk-kasszát. A főnökök részéről tett kijelentés szerint a sztrájk valószínűen hosz- szabb ideig fog eltartani, mert a szlovenszkói és ruszinszkói nyomdaipar képtelen a történelmi országok munkaalapja és a szlovenszkói viszonyok közötti 40%-os külömbözetet elviselni. Míg a történelmi országokban a legmagasabb minimum ma nyolc órás munkaidő mellett 320 Ke, addig Szlovenszkón hét órás munkaidő mellett 360 Ke. A nyomdatulajdonosok szerint Pozsonyban az utolsó hetekben 1000 Kc-n fölüli hetibórt is fizettek ki, tehát nem mondható az, hogy a munkásság rosszul volt fizetve. Kassáról érkező hírek szerint a Kassai Napló holnap megjelenik, mert a nyomda teljesiti a munkások követelését. A Kassai Újságnál tovább tart a sztrájk. Félmillió amerikai rnszln csatlakozón Kártyákhoz Ungvár, november 22. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Kártyák genfi memorandumának hullámai, amelyeket a'cseh sajtó lekicsinylése sem tudott elerőtlemteni, eljutottak Amerikába is, ahol a ruszinok százezrei laknak. Az amerikai orosz ruszin egyesületek kebelébe tömörült ruszinok utasították Juhász Mihály elnököt, hogy fölhívást bocsásson ki az egyesületeknek ötszázezret meghaladó tagjaihoz, az orosz nemzeti ligába való tömörülésre, amelynek bevallott célja Ruszinszkó számára a szabadságot megszerezni. Az amerikai Den értesülése szerint e fölhívás nyomán az amerikai ruszin nép egyhangúan csatlakozott Kurtyák János memorandumához s kimondották, hogy azt magukévá teszik és erről a genfi nép- szövetséget is értesítik. Ez a lépés csattanós cáfolat a cseh lapoknak az állítására, hogy Kurtyáknak nem volt joga Géniben memorandumot átnyújtani, mivel ő csak legföljebb húszezer választó nevében beszélhet. Megismétlődött a nőégető Landru esete Amerikában A P. M. H. eredeti tudósítása. New-York, november 22. Az Ohio államban fekvő Colombus nevű városkát egy borzalmas eset tartja napok óta izgalomban. A város református lelkésze egy reggel lélekzetvisszafojtva rohant a rendőrségre és alig tudta elmesélni, hogy mily borzalmas felfedezést tett házában. Reggel gyanús szagra ébredt, mely a pörkölt hús szagának benyomását tette. Kinyitotta az ebédlő nagy kandallójának ajtaját és ott legnagyobb megrökönyödésére feleségének félig elszenesedett holttestét találta. Azonnal a rendőrségre sietett és bejelentette az ese- i ményt. Felesége, igy mesélte a lelkész, erős neuraszthéniában szenvedett s igy valószínűnek látszik, hogy öngyilkosságot követett el. De a biró nem fogadta el ezt az egyszerű magyarázatot. Nyomozást inditott, mely csakhamar meglepő eredményekre vezetett. Mindenekelőtt kitűnt, hogy a lelkész volt cselédlánya két héttel az esemény előtt eltűnt. Az is kitűnt, hogy e nö is a lelkész házában pusztult el, sőt valószínűvé vált, hogy ugyanabban a kandallóban égették el, mint most a feleséget. A lelkészt a terhelő adatok nyomán letartóztatták és a kis városka most a párisi Landru pör izgalmait éli át. De azért este, mikor íefekünát, nem jött álom a szemére, hánykolódott az ágyban; a Pufi néha fel-fel ébredt, két első lábát az ágy szélére tette és a szemével simogatta a gazdája csimbókos, szürke fürtjeit. Reggel korán kelt az asszony, zsákot vett elő, hirtelen, kegyetlen mozdulattal vetette bele Pufit, bekötötte a zsák száját és elindult, ki a városból. Az átviharzott éjszaka nyoma ott volt a szeme alatt, a tekintete sötétebb volt, de a bánat fájdalmas szépsége mégis csak kiviruít benne. Kiment a városból, Pufi eleinte nyugtalankodott, de azután bízó nyugalommal húzódott meg a zsákban. Mi történhetne? . . . semmi rossz, hiszen a gazdája viszi, az őrködik felette. A gazdája pedig csak ment, ment, messzire, két óra járásra, mesz- szi faluba. A falu végén elhagyott csűr volt, oda ment be, kinyitotta a zsák száját, elengedte Pufit, ő meg kiugrott az ajtón és behúzta maga után. Sietett, sietett, el a falutól, vissza a vá- r. oa, úgy _ .dolta, hogy arnig a kutya lyukat lel a deszkák között, addig ő messzire jut, a kutya nem ér a nyomába. Keresni fogja, dehát nem kell félni, oktalan állat, nem járt az erre soha, majd csak udvarába fogadja valaki. Állat, állat, ma az övé, másnap már másnak fog ugatni. Megszokik majd az uj helyen, nem is gondol majd a régi gazdájára. Amint igy t poros utói., felháborodott azon, hogy milyen ingatag az állati jellem, nem lehet arra bízni semmit. Este, amikor nyugodni tért, hosszú, nehéz lelki tus után Pufi irá.iti haraggal aludt el a szivében. Ez a harag még éjszaka sem enyhült, reggel pedig még csak növekedett, amikor az ajtó nyílásakor Pufi nevető két szeme fogadta a tornácon. Ekkora szemtelenség láttán az öreg asszony már nem tudort uralkodni magán, a seprüt kapta feb végig vert rajta és a szegény Pufi az eperfa alatt, jó messze a gazdájától azon elmélkedett, hogy milyen hullámzó az emberi kedély. Ezentúl néhány napig gyötrelem volt a Pufi élete. Enni alig kapott, verést annál többet, az asszony mindig rúgott rajta egyet, valahányszor a közelébe került. Pufi csodálkozó szemet meresztett eleinte, nem értette az uj helyzetet, azután ebbe L belenyugodott. Közben újra vásáros nap jött és ezen a reggelen Pufi újabb gyökeres változást tapasztalt. Reggel az asszony meleg tejet tett elibe, úgy, mint régen, meg is simogatta. Pufi megijedt, ez a változás újabb félelmet éb-1 resztett szivében. Később mégis megnyugodott, ikor az öreg .szony keszkenőt vett a nyakába, intett neki és elindultak a vásárba. Pufi buzgón lépegetett az asszonya mögött, a megindultságtól eszébe sem jutott, hogy xz utca közepére szalad, ki. A templom előtt megálltak, az asszony az ölébe vette Pufit, bement a templomba. Az ajtóban letérdelt, imádkozott, Pufi az öléből kukucskált ki, nehány kopott öreg sszony imádkozott csak bent, nem messze tőlük, éppen olyanok, mint az ő gazdája. Az asszony végzett az imádsággal, keresztet vetett a szentelt vizzel, nagyot sóhai- tc körülnézett, hogy néz „ valaki, a tán remegő ujjait újra a szent vízbe mártotta és behintette véle a Pufi okos, drága fejét Kimentek az utcára, de Pufit az asszony tovább is az ölében tartotta, úgy haladtak át a libák között. Pufi büszke gőggel pislogott le rájuk a magasból, sőt egy Ízben a nagy bátorság is kivakkant belőle. Átmentek a libasoron, a lovak közé, Pufi nyugtalankodni kezdett, a multheti emlékek nyugtalanították, dj ezért mód jó volt, jó meleg ölben pihent, itt nem érheti baj, ha a cigány jön, még a szemébe is fog ugatni,szemtelenül, kérkedve. A cigány jött is, nem messze volt már, asszony egállt, kicsit tétovázó,,, aztan újra elindult. A lába reszketve lépett, az arca piros volt, a szive remegett, mint a szüz- lányé az oltár után. A hurkot Iáit; — -k, a cigány elolvadt a szemében, de a hurok nagyra nőtt, az egész piac fölé nőtt, az ő nyaka is benne volt, jaj, már érezte a szorítását. Pufi pedig mindebből nem érzett semmit, nem tudta, hogy mi dúl az asszonya lelkében. Csak akkor álmélkodott el nagyon, amikor a cigány mellett az asszony hirtelen letette az öléből, le a földre, a cigány elibe és el .ál. *' mellőle. Pufit ez annyira meglepte, hogy meg se tudott mozdulni, csak nézett, nézett maga elé, mint az olyan ember, aki élete legszebb illúzióját temeti. Az asszony elrohant, le a járdára, az egyik kapu alá, még a kaput is behúzta maga után és kimerültén, fáradtan, erejét vesztve dőlt a kapualja hideg falának. Amikor pedig néhány pillantás múlva fájdalmas, vészes vonítást hallott az utca felől, bőséges, nehéz, őszinte könnyű hullott az asszony szeméből.
