Prágai Magyar Hirlap, 1924. november (3. évfolyam, 249-273 / 697-721. szám)

1924-11-18 / 262. (710.) szám

Kedd, november 18. Tk A Just-izzó botránya Budapest, november 17. Az izzólámpakartell összevásárolta egy kartel- Ien kívül ál-tó virágzó magyar vállalat részvény- többségét, azitán a gyárat bezárta, másfélezer mun­kást és hivatalnokot máról-hónapra elbocsátott és a karte'lárakat 24 órán belül száz százalékkal fel­emelte. Egyebekben ezen tranzakció következtében másfél millió kisrészvényes sírva nézhet a pénze után. A pénz, a stílus és a tempó amerikai, ám a gondolat a kartell élén álló hatalmas német válla­lat, a berlini AElgemeine Blektrizitáts-Gesellsdiafté. Sajnos, tételes törvényeink egyáltalán nem áiHlják útját az ilyen pénzügyi műveleteknek. Keres­kedelmi törvényünk a német kereskedelmi törvény szolgai fordítása, de inig a németek már megtalál­ták a módját az „Oberfremdungsgefahr“ elhárításá­nak, nálunk eddig ez ügyben összehívott ankét és külföldi tanuLmányutakra való kiküldetéseken kívül semmi sem történt. A fenti eset elhárításának egyet" len módja a kötelező aranymérleg beállítása és a kisebbségi részvényesek jogainak tételes védelme. Az aranymérleg egy vállalat vagyonának és jöve­delmének fix valutában való kifejezése, mely igy leghívebben adja a részvény belső értékét és eleve lehetetlenné teszi, hogy a részvények tőzsdei ára különböző tőzsdei ,,betörések" szabad prédája le­gyen. A részvénykisebbségek védelmére pedig a leg­szélesebb medeiben tételes intézkedések lennének kiépítendők, nehogy, mint a jelen esetben, a kisebb­ségi részvények tulajdonosai a részvények árának teljes értékét elveszítsék. Ezekkel az intézkedésekkel azonban nem sza­bad soká késnünk , mert ki vagyunk téve annak, hogy egy jóvatótáju ország — mint például Ameri­ka — egy marék rágógumira áráért nagyvállala­taink részvénytöbbségét megveszi, gépeit leszereli és az országból kiviszi, vagy ha úgy tetszik, mező- gazdasági részvényeink összevásárlásával egy pár szzezer magyar holdon a termelést egyszerűen be­szünteti. Amit ma megtesz Amerika, holnap meg­teheti a kisantant s hogy eddig nem tette, igazán nem rajtunk múlott ... (K- E- K.) — Magyarország és Ausztria szabad zónákat kapnak a pozsonyi kikötőben. Becsből jelentik ne­künk: Diplomáciai körökből szerzett értesülésünk szerint a prágai kormány a pozsonyi kikötő forgal­mának és jelentőségének emelése céljából hajlandó szalbad zónákat engedélyezni az osztrák és a ma­gyar hajók számára. Hir szerint 'hasonló kedvez­ményben hajlandó részesíteni a prágai kormány Jugoszláviát is­— Németországban ismét emelkedett a nagy­kereskedelmi Indexszám. Berlinből jelentik: A nagykereskedelmi indexszám november 12-re 2.4 százalékkal 129.7-re emelkedett. Az emelkedést a gabonánemüek drágulása okozta. — Fokozódott a melasszetermelés. Október­ben a cukorgyárak 381-277 métermázsa melasszet termeltek a tavaly októberi 252.878 métermázsá­val szemben. Az idei melasszetermelést 2.25—2.50 millió métermázsára becsülik. &»á(UiMA6íAÍi7fmV8> — Javult a külkereskedelmi mérleg Lengyel­országban. Varsóból jelentik: Az állami statiszta kai hivatal közlése szerint a lengyel kütkereskedeU nv mérleg, amely ez év első ielébeu passzív volt, az utóbbi hónapok során jelentősen javult. — Cseh-szlovák pénzajánlatok a magyar piac részére. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A prágai és pozsonyi pénz­intézetek egyre sűrűbben keresik föl pénz­ajánlataikkal a budapesti piacot a magyar import fokozása érdekében. Rendszerint rövid lejáratú hiteleket ajánlanak félévre 9—12 százalékos kamatozással. — Ma vagy holnap elrendelik a kényszeregyez­séget a Depositenbank elleti. Becsből! jelentik ne­künk: Az összeomlott Depositenbank ügyében hét­főn, legkésőbb kedden fordulat várliató. A felügyelő bizottság ugyanis legkésőbb keddig okvetlenül át­adja a kérvényt a kereskedelmi bíróság vezetőjé­nek a kényszeregyezség elrendelése ügyében. A bí­róság azután a pénzügyminisztériummal egyetér­tésben ki fogja nevezni a felszámoló bizottság el­nökét. — A mahrisch-ostraui körzetben csöl£ könteni fogiák a szénbányák az üzemeiket. A Ostrau-vidéki kőszénbányák helyzete az utóbbi időben súlyosbodott, miért is az érde­keltek újabb üzemredukciókat terveznek. A súlyos helyzetet főképpen a koksz elhelyezé­sével járó nehézségek okozták, melyek ter­mészetszerűen hatással vannak a köszénter- melésre is. A súlyos helyzet egy másik oka a vagonhiány. — A pozsonyi Holzhandels-Aktiengesellschafa tranzakciója. Pozsonyból jelentik: A Holzhandöis­Aktiengesellschaft megszüntette szlovenszkói üze­mét és lőcsei vállalatát az iglód Rauchberg-cégnek adta ki hat esztendőre. — A német márkát és a lengyel zlotyt be kell szolgáltatni a Bankhivatalnak. A Bankhivatal a devizaforgalmi rendelkezése­ket olyképpen módosította, hogy a német márkát és a lengyel zlotyt közvetlenül, vagy bármely jogosított pénzintézet közvetítésé­vel be kell szolgáltatni a Bankhivatalnak. Ezzel a két külföldi valutával csak azok a pénzintézetek kereskedhetnek, melyek jogo­sultak az úgynevezett nemes valutákkal való kereskedelemre. — Lengyelországban leszállították a hivatalos kamatlábat. Varsóból jelentük: A Bank Polski a hi­vatalos kamatlábait 12 százalékról 10 százalékra leszállította. — Prágai piaci árak. A prágai vásár- csarnokban és a piacokon a következő ára­kat fizetik: Marhahús 14—18, elsőrendű 18— 20, amerikai fagyasztott marhahús 10—12; borjúhús (elsőrendű) 28—34, borjúhús 12—16, sertéshús 14—15, elsőrendű 16—17; őz 16— 18, őzcomb 26—28, nyúl 13—14, bárány 25— 35, hizlalt kacsa 16—22, ludzsir 16—26, liba­aprólék 10—12 korona kilogramonként. * 4iAAáUAiÁiiAAiAAAAAAAAAAAAUá^ A legmegbízhatóbb j test- és szépségápolási t cikkek, arckrémek, i < ► < púderek, szappanok, 5 stb. a ► j Corso Pariuaeriali [ | KoSice-Kassa, Fő-utca 49. szám. > ^ Valódi kölni vizek és francia illatszerek ► ^ Postai szétküldés. ► ^fTTWVTTTTfTmTTfWWmTíí * 15 * * * * * * * * * * * — Bérharc a textiliparban. A textilipari mun­kások az emelkedő drágaságra való hivatkozással 15 százalékos béremelést követeltek, melyet a munkaadók elutasítottak. A munkások erre uiufob indítványt tettek, melyben egyszeri drágasági pót­lékot, illetve százalékos béremelést kívánnak. Az indítványról a Cseh Textiliparosok Országos Egyesülete rövidesen tanácskozni fog. — Az északcsehországi textilgyárak munkásainak bér­harca sem fejeződött még be. A munkások 12 szá­zalékos béremelést követelnek és a követelésről a munkaadók Reichenbergbeu fognak tanácskoznia még ebben a hónapban, mert a kollektív szerződés december 1-én érvényét veszti. — Kibővítik a prágai terménytőzsde tőzsde­tanácsát. A prágai terménytőzsde tőzsdetanácsát december elején fogják megválasztani. A jelenlegi tőzsdetanács indítványozza, hogy a tanács válasz­tott tagjainak számát 24-ről 36-ra emeljék föl és a tanácsot a kormány által kinevezett 18 taggal egé­szítsék ki. Az indítvány szerint a prágai termény- tőzsde tőzsdetanácsa 54 tagú lesz. — Mezőgazdasági cukorgyár létesül Morva­országban. Keltsch morvaországi községben a Nár- Listy értesülése szerint a jövő esztendőben mező- gazdasági cukorgyárat fognak építeni, — Pénzfölösleg a magyar pénzpiacokon- Buda­pestről jelentik: A magyar pénzpiacokon hosszú idő óta ismét mutatkoznak a pénzfölösleg jelei. A Pénzintézeti Központ az elsőrendű fedezettel biró üzletfeleinek évii 15 százalék mellett kínál hitelt, mig általában az évi kamatláb 17—18 százalékot tesz ki. Négy héttel ezelőtt még 30—40 százalék kamatot fizettek. Ipari vállalatok tulajdonosai dol­lárra és ' olasz lírára szóló hitelajánlatot kapnak rendkívül kedvező feltételiek mellett. — Oroszországban bizományi raktárt létesíte­nek a cseb-szlovák mezőgazdasági gépek számára. Az orosz Szelszkoszojuz azzal a kéréssel fordult a cseh-szlovák mezőgazdasági gépgyárakhoz, hogy Moszkvában létesítsenek egy bizományi raktárt mezőgazdasági gépek részére. A kérdésben ezidő- szerínt még csak tárgyalások folynak. — Ezres pénzrendszer készül Magyar? országon. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A magyar korona stabilitása kap­csán a pénzügyi körök törvényjavaslattal kívánják szabályozni az immár teljesen fölös­legessé vált utolsó három számjegy, illetve nulla használatát. A pénzügyminisztériumban már el is készült az erre vonatkozó törvény- javaslat, amely megszünteti úgy a kereske­delmi, mint ipari életben az ezernél kisebb számjegyeket, mint azt a kereskedők a gya­korlatban már keresztül is vitték. — Decemberben is öt tőzsdenap lesz hetenként Budapesten. Budapesti szerkesztő­ségünk jelenti telefonon: A tőzsdetanács ma állapította meg a decemberi tőzsdenaptárt. Minden héten öt tőzsdenap lesz, kivéve szombatot és vasárnapot. A kasszanap csü­törtökön lesz. — Csökkent a bankjegyforgalom Romá­niában. Bukarestből jelentik: A Banca Na­tionala jelentése szerint a bankjegyforgalom november 1-én 163,519.000 lej volt, vagyis egy hónap alatt közel 41,5 millió lejjel csök­kent. AMezőG/tZMjtíGf — Szabad marhabehozatal Romániából. Aknaszlatinai tudósítónk jelenti: A ruszin- szkói marhavész által okozott károk enyhíté­sére a pénzügyigazgatóság a marhaállomány­nak Ruszinszkóból való behozatalát engedé­lyezte, mindazok részére, akik 1923. évben a járvány által,károkat szenvedtek. B£99 + Szilárd a budapesti terménytőzsde. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai terménytőzsdén szilárd irányzat mellett a követ­kező árakat jegyezték: Búza 460—462.5, rozs 410 — 415, uj morzsolt tengeri 250—252.5, csöves ten­geri 185, takarmányárpa 400, sörárpa 450, zab 390 —395 ezer korona métarmázsámkint. 4- Barátságos a berlini tőzsde. (Prago- radio.) A tőzsdeadó leszállítása ma lépett életbe s az ipari értékek piacán mutatkozó általános vételkedv következtében úgyszól­ván valamennyi érték árfolyama emelkedett. Bányászati értékek 4—5 billió százalékkal javultak. Élénk kereslet mutatkozott a Rajna- Elba-Unió iránt is. A Fekete Ember Történeti regény — A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye — Irta: Sziklay Ferenc (8) Hidd el, Deszka, hogy sokszor visz- szakivátkozom én az istállóba! Milyen nyu­godt volt az életem! A ló hálásabb állat, minit az ember. Azt hiszed, nem tudom, hogy a kapitányaim közül hány szeretne megfoj­tani egy kanál vízben? — Bizony, boldogabbak voltunk akkor, — igyekezett kihasználni apja kedvező han­gulatát Dojla. — Oh, te hálátlan teremtés! Hát nem érted viseli apád az uralkodás gondjait? Nem azért, hogy hercegkisasszony legyen belőled ? — No, hercegkisasszony, hát kész-e a vaj? Nagyon szeretem ám a friss irósvajat barna kenyérrel és fokhagymával! De... — s Jova-n melléből mély sóhaj szakadt föl. — Mi az a de? — kérdezte Deszenka. — Amióta próféta lettem .,. — Még király is leszel! — lelkesedett az asszony. — Ugyan, ne papolj annyit, hiszen Já­nos v^jda a király! — Most még igen, de leverjük onnan s akkor te 1 eszel! — Már megint szamárságokon jár az eszed! — Hát ha nekem ilyen szamárságokon nem járt volna az eszem, akkor még most is ott hegyezhetnéd a zabot a János vajda igásistálló iában! Cserni dühösen legyintett a kezével: — Amióta én próféta lettem, mindig I csak kalácsot adtok ennem, mintha örökké husvét volna! Már egészen belecsömörlöt- tem ebbe az átokverte jómódba! Régen meg­szöktem volna az egész prófétaságból, ki- rályoskomédiából, ha egy kis háború nem akadna mindig! Mikor éjtszaka főiüti a fejét a vörös kakas! Bevilágítja messze a havas pusztákat. Az emberek szitkozódnak, jajgat­nak, üvöltenek. Átkoznak engem és másnap a lábomhoz borulnak, mert kenyeret adok nekik!... Óh, milyen édes vérben, tűzben turkálni!... Az arany, ezüst nem ég meg. És engem nem fog a ttiz! Én vagyok a tűz embere. Mindenki babonás félelemmel néz rám, én vagyok az átok és áldás embere! Deszenka egész beleveszett a föllelke- sült emberbe: — így, így vagy a nagy próféta! így szeretlek! Dojla zokogva borult a köpülőre. Ez vad dühbe kergette az anyját: — Már megint sápitozik ez a korcs vér!... Hogy ezt én szültem? Hogy ez az én leányom? Nem, nem, biztosan elcserélték a bölcsőjében! — Oh, ha én ezt tudnám! Nem kellene attól félnem, hogy egy vadállat vére kering az eremben! — Én vagyok vadállat?-T- Igen! Te vagy a vérszopó farkas, az én jó tátim megrontó ja!... Te vagy a bo­szorkánya! Te vetted el az eszét, te hajszo­lod lopni, rabolni, gyilkolná, gyújtogatni! ... Te hirdetted prófétának! Meggyalázzátok az istent, játsztok a jóságával, tépitek a türel­mét!... Nem féltek, hogy egyszer megunja és kegyetlenül lesújt reá tok! Jovan megriadt a szenvedélyes szavak­tól, de Deszenka annál dühösebben támadt i a gyermekre: — Te hitetlen kutya! Mindenki hisz az ő isteni küldetésében, csak te nem! A saját leánya! Mindenki csodálja, csak te vagy az ellensége! — Igen, tiszteli mindenki, mert reszket tőle! Aki szólam mer ellene, kitépitek a nyel­vét!... Aki szembeszáll vele, azt legyilkol­játok ! — De már most lódulj innen, te nyafogó macska, mert belédfojtom azt a hitvány lel­kedet! — ripakodott rá Jovan, mert úgy érezte, hogy az a lány igazat beszél. Dojla zokogva kullogott ki a szobából. ül. A magyar király szolgája Két megkoronázott királya is volt az országnak, de egy sem tudta, hogyan fogjon a dolgához. Mind a kettőnek jussa volt a ko­ronához, mind a kettő bízvást elmondhatta, hogy „a rendek szabad akaratúkból“ vá­lasztották meg királlyá, mind a kettőnek volt trónusa, udvara, sok, hízelgő tányér- nyalója, csak országa nem volt egyiknek sem. Egyelőre János vajda ült nyeregben Budán, országgyűlést is ^ártott, a Ferdmán- dus^hivelt, a köszvényes Báthory Istvánt, a nádort, Thurzó Élek országbírót, Szalaházy kancellárt árulóknak mondották ki, vagyonu­kat elkobozták, de ez mind csak írott maiaszt volt. Hódoltak a rendek az uj királynak, mert sápot reméltek az elkobzott vadonokból, de hogy kardot fogjanak s úgy támogassák meg azt a bizonytalan trónust, arra senki sem vállalkozott. Maga János király békeszerető ember volt, nem akarta, hogy a magyar ma­gyar vért ontson megint. Talán még mindig l az özvegy királyné kezéről ábrándozott, i vagy ott érezte a hátában a még nagyobb veszedelmet, a törököt? Bizony igaza volt a lantosnak, meg a csufszáju Török Bálint uramnak, kicsi volt a János király feje a ko­ronába! Békes'séges világban talán eligazí­totta volna a,z országot, de most, amikor egész Európa sorsa Magyarországra volt bízva, bizony nagyobb fej kellett volna a - magyar koronába! A Fekete Ember híre hamar eljárt Bécsibe i is, Budára is. A török hadaik országutja mén- j téről, a Délvidékről mindenki elmenekült, mert azt hihette, hogy a mohácsi nagy ve- ! szedetem után a pogány pogányul végiggázol ? az országon. Amikor ez nem következett be, ősz felé kezdtek visszaszáliingózni az urak, j de akkorra veréb ütött tanyát a fecskefész- : ke'kben. mindenütt a Fekete Ember belső hí­vei ültek a kastélyokban, udvarházakban. — : A sok kifosztott, szélnek kergetett ur panasz­ra járt, ki ide, ki oda, ki mind a két helyre, j Itt is, ott is rakásszám adogattak be a sok instanciát, hogy nyomná el a felséges ur a garázda rabló vezért. A birtok baheiyezés fe­jében árulták a hűséget mind a két helyen. • Mi tagadás, az is lett volna az igazság, Hogy a prófétává vedlett lovászlegényt föl­húzzák a legelső kutgémesre s felnégyelve akasszák föl az ország négy végin, de hol az ország? Hol a János király határa, hol a Fer- dinándé? Két szomszéd földesur közül az egyik biztosan ehhez húz, a másik a másik­hoz, akitől ígéretet kapott, hogy a szomszéd földje is az övé lesz. Meg aztán, ha a két ki­rálynak — akár együttvéve is — lenne auy- nyi hadimépc, amennyi a prófétái egymagá­ban, inkább egymást kezdené ki vele. Mit fájt akár egyiknek, akár a másiknak a földes­urak feje?. (Folyt, köv.) MBllMiliH .....................................................................E»EiBBroi iwnii" Vu lkán ! üveg, »e»rcdfláum és sllsanramffidíBiráAaáuK, képkereíesés ás ttvej|e®és, «■ Racavlstoasai ..Jfán&lk” S orcellán^fsárnak üáppiseíeíe ás /öíeíoftaía föésa fxtovenssfóó cs áodharpalslfa BCuss Jé8*ére. - III €&R©S. TT«lJ<es fieáwáKaáMCi ás eÉlennS 89®ff®B*€8e*ásek. EJH B»mr AIB.. Fő^uica $9 ssg Koiáce - K«b$$«b =: Fo-svtfcca 59 ]|

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom