Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)

1924-10-21 / 240. (688.) szám

. &rtifíAtMi(Mií&frRMP Kedd, október 21. Sí zását november elsejéig' felfüggesztette; ak­kor fogja megtartani ugyanis a kommunista párt Prágában az országos pártnapot, ame­lyen Smerál elvtárs még szondáim fogja a közvéleményt és ha úgy látja, hogy a párt bizalma elfordult tőle, úgy átmegy a szociál­demokratákhoz, hogy mandátumát jövőre megmentse, ami azonban igen bajos lesz, mert a haldokló koalíció számára Smerál megtérése csupán egy káiiifo-rijekciót Jelent, a mors letlialis a küszöbön áll. A koalíció számára elkerülhetetlenné vá­lik a költségvetés tárgyalása kapcsán a nem­zetgyűlésnek hosszabb ideig való együtt tar­tása. A múlt évek eseményei is igazolták, hogy a kormány csak úgy tudott megmene­külni .a bukástói ismételten, hogy a törvény­hozókat h azaz a varia. Ezt ma nem képes megtenni s ezért meg is fog halni s az ellen­zék fájdalomtól meg nem tört szívvel örök ; emléket fog állítani neki abból a sziklából, j melynek szilárdsága jelképezte a koalíciós kormány alapjainak „megingathatatlaiisiágát.“ Sírásó. A parlament október 38-án kezdi meg az őszi ülésszakot Prága, október 20. A köztársasági elnöknek szombaton ki­adott kézirata a nemzetgyűlés tavaszi ülés­szakát eme nappal berekeszt eitte s az őszi ülésszak megkezdését október harmincadiká­ra tűzte ki. A képviselőház és a szenátus elnökségei a legközelebbi napokban tartanak értekezletet az első ülések programjának összeállítása céljából. A napirend azonban csupán formális lesz és a letárgyal ás ára egyelőre nem kerül a sor. A kép viselőház szeptember harmincadi- kán, csütörtök délelőtt tizenegy órakor tar­tandó ülésén a képviselők nyomtatásban megkapják az állami költség-vetés tervezetet cs a pénzügyi törvény javaslatát, melyeket Becka pénzügyi miniszter fog részletezni. A pénzügyminiszteri expozét nem fogja vita követni, mivel a költségvetésnek a plénum- ban való tárgyalásánál a felszólalóknak bő­ven lesz alkalmuk a miniszter beszédére is kiférni. Ezután közvetlenül Beries külügyminiszter fogja megtartani be­számoló beszédét, amelyről a vita azonnal kezdetét veszi. A külügyminiszteri expozé vitájával fog eltelni október harmincegyediké is, amikor a képviselők javarésze — akik a költségve­tési bizottságnak nem tagjai — két hétre ismét hazamehet. Közben a költségvetési bizottság fogja megtárgyalni az állami költ­ségvetést. A szenátus ugyancsak október harmin­cadikén fogja tartani az első őszi ülését, amelyen Beiies megismétli a képviselőház­ban mondott expozéját, melyet a szenátorok is megvitatnak, maid pedig egyhónapi időre ismét hazain-ennek. Szerda: NEUBAUER PÁL: Matúrán sok. Csütörtök: GESZTESSY GYULA dr.: Emlékek! A«atöle Fra n c-e-rál• Szombat: PÉCHY-HORVÁTH REZSŐ: A becsü­letszó. Vasárnap: MÉCS LÁSZLÓ: A rokoni szeretet hintáján. (Vers-) — GREGORIÁN: Az elöli szem.--------- -------­íj jász Gyula, a ruszinszkói festő — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Gulovics Titusz dr. Az északkeleti Kárpátok aljáról — on­nan, hol a magas hegyek komorsága ölelő szelídséggel borul a napsütéses rónákra, — a képzőművészeinek már több hivatott kép­viselője indult világhódító útra. A nagy Ros- kovies, Margithay és Karvaly-Szamolov- szkyval, a világhírű szobrásszal együtt — mind Ungváritól valók. De utánuk is nem egy kiváló művelője támadt már a képzőművé­szeteknek; így különösen a festészetnek a mai Ruszinszkó földjén. A mostaniak közül Virágh Gyula, Boksay József és Spolarich László mellett egyike a lcghivatottabbaknak és leginvenciózusabbnak Ijjász Gyula, a népszerű ungvári festő. A festészettel 1898 óta foglalkozik- Művészi tanulmányait Münchenben, Parisban és Nev-Yorkban végezte oly sikerei, hogy a német alaposság, a francia könnyedség és a Kassa, október 20. (Kiküldött munkatársunk telefonjelenté­se..) Kényes keretek között ünnepelte meg a kassai Kazinczy Társaság tegnap Kassán fennállásának huszonötödik évfordulóját. A jubileumot országos ünneppé avatta a ma­gyar irodalmi társaság megalakulása és az a tény, hogy a jubileumon a legszámottevőbb szlovenszkói magyar . irodalmi egyesületek mindannyian kép viseltették mag: ■ -Mi Po­zsony. Komárom, Léva, Rimaszombat, Lo­sonc, Lőcse. Beregszász stb. kiküldötteinek, valamint Kassa és környékének magyar elő­kelőségei gyűltek össze a Schalkház-száltó nagytermében, ahol a diszközgyülést zsúfo­lásig megtelt terem előtt nyitotta meg Bla- nár Béla dr., Kassa volt országgyűlési kép- sasúg elnöke. Áhi+atos csend benoÉ a terem- ság elnöke. Áliitatos csend honolt a terem­ben, amikor Blanár Béla dr. beszélni kez­dett : — Huszonöt éve világit — mondotta — a Kazinczy Társaság mécsese. Kazinczy az egész életét a nemzeti irodalom kiépí­tésének szente'tc, amikor még csecsemő­korban volt a magyar irodalom. Nekünk is az a kötelességünk, ami a Kazinczyé volt, írókat és közönséget teremteni és ne­velni az irodalomnak és a magyarságnak. Fel kell kutatni a Szlovenszkóban élő ma­gyar irókait és be kell vonni a Kazinczy Társaság működésének körébe. Erre adjon erőt az Isten és ez a nemes cél lelkesítse a társaság tagjait. Üdvözli Fischer-Colbrie Ágoston dr. meg-'tóspíispnVní L>rv Fe^mc szenátort, a magyar irodalmi egyesületek kiküldötteit, a illegjek-utókét é< minda-zo kát, akik kö z rém un kaik o d t ak abban, hogy a Kazinczy Társaság ezt a jubileumot úgy ünnepelhette meg, hogy egy negyedszáza­dos érdemes munkában eltöltött múltra te­kinthet vissza. Üdvözli mindazokat, akik szükségesnek tartották összefogni a ma­gyar kultúra fej'esztése érdekében. Hatalmas ováció kisérte Blanár Béla dr. szavait, majd a taps csillapultával Sziklay Ferenc dr. a társaság főtitkára számolt be a társaság húszon ötéves működésének határ­köveiről. Szűnni nem akaró tapsvihar zúgott föl a főtitkár szavaira, aki bejetontette, hogy a társaságot a jubileum alkalmából a Ma­gyar Tudományos Akadémia, a Kisíaludy- Társaság, a budapesti Filológiai Társaság, Puky Endre nemzetgyűlési képviselő, Aba- uj-Torna-vármegye volt alispánja, Eötíe- vényi-Nagy Olivér volt főispán és a kassai jogakadémia volt dékánja és a szloven­szkói és ruszinszkói irodalmi egyesületek és a magánosok egész légtója üdvözölte. Utána a kiküldöttek tolmácsolták üdvöz­leteiket. A pozsonyi Toldy-Kör nevében Raj- csányi Gyula,, a komáromi Közművetódési Egyesület és a Jókai Egyesület nevében Ala- py Gyula dr., a Szepesi Történelmi Társulat nevében Hajnóczy R. József dr., a losonci Magyar Kurturegyesület nevében Kövy Ár­pád evangélikus lelkész, a rozsnyói Művelő­dési Egyesület nevében Markó János dr., a rimaszombati Polgári Olvasókör nevében -Márkus Losztó sz rkésztö, Fp-rjes var- ságának nevében Böth Tamás dr-, Léva ma­gyarságának nevében Schubert dr., a bereg­szászi Művelődési Egyesület nevében pedig Kovásy Elemér beszélt. Mindannyian elhoz­ták a Szlovenszkóban élő magyarság baráti kézszoritésáj; és hangoztatták, hogy a ma­gyar kultúra élni fog. fejlődni fog és még nagyobbá lesz, mint eddig volt. Utánuk a magyar dalköltők nevében a rimaszombatiak kedves, iiagvtehetségü poétája. Telek A. Sándor beszélt, üdvözölte a díszközgyűlést és keresetlen, szivbemarkoló szavakkal mu­tatott rá a magvar dalköltés nagy fontossá­gára. Szavait általános helyeslés követte és percekig viharzott a taps, amiből kijutott a többi felszólalónak is. Blanár Béla dr. zárószavai után a disz- közgyíi’és véget ért és a résztvevők átsétál­tak a Keletszlovenszkói Múzeumba, ahol megtörtént a jubileum alkalmából rendezett képzőművészeik kiállításának ünneplés meg­nyitása. A megnyitó beszédet Blanár Béla dr. mondotta. Annak a reményének adott kifeje­zést. hogy a képzőművészet is teljes erejé­vel támogatására fog sietni a magvar kultú­rának. A kiállításon valamennyi számbaiö- hető szlovenszkói művész szerepel és a ki­állítás kritikai méltatását egyik közelebbi számunkban hozzuk. Délben közebéd volt a Savoy-étíerem- beii, majd délután négy órakor megnyi't a Schalkház-száTló zsúfolásig megtelt nagyter­mében a társaság rendkívüli. közgyűlése, amelyen megtörtént a szlovenszkói magyar irodalmi egyesület megalakulása. Sziklay Ferenc dr. főtitkár ismertette az országos irodal­mi egyesület megalakítására vonatkozó ja­vaslatot. A Kazinczy Társaság uj módosí­tott alapszabályai lehetővé teszik, hogy irodalmi expoziturákat létesítsenek olyan helyeken, ahol az eddig nem vett. Sziklay indítványát Mécs László, Raj- csányi Gyula, Kovássy Elemér és Rácz Pál felszólalása után egyhangúan elfogadták, majd a közgyűlés Blanár Béla dr. zárószavai után véget ért. Este nyolc órakor hangverseny volt a Schalkház-szálló nagytermében, amely ez al­kalommal is teljesen megtelt ünneplő közön­séggel. A Kassai Zenekedvelők Dalegyleté­nek férfikara Síinké Gusztáv karnagy nagy­szerű vezénylésével Lányi Viktor Grand café című versenykarát énekelte, amit a kö­zönség zugó tapssal fogadott. Mécs László válogatott költeményeiből olvasott föl és a költőt a közönség nem akarta leengedni a pódiumról. Kétheiyiné Vakots Margit hang­verseny énekesnő Herkl Mátyás Cavamnijé- nek nagyszerű interpretálásával óriási sikert szigetország fiainak öíletessége még ma is meglátszik úgyszólván minden alkotásán. Mikor 14 évvel ezelőtt külföldi útjáról visszatért, csupa szint, melegséget és élet­vidámságot hozott a képein. A messze, ide­gen országokban megszületett alkotásaival azután több neves várost beutazott, vándor­kiállításokat rendezve kollekcióival. Buda­pesten kivül megfordult Szegeden, Aradon, Nagyszebenben, Kassán, Debrecenben stb. s mindenünnen dicséretet és osztatlan elis­merést hozott. A háború vihara Ijjász Gyulát sem érte nyomtalanul. Mimóza lelke megborzadt a vér és a gyötrelmek dáridós éveitől s mi, akik közelében élve mindig figyelhettük lelki el­változásait, észrevehettük, hogy a nemrégen még életörömmel tele és nevető színekben gazdag európaire művész uj útra tért. A kápráztató boldog falusi vecsernyék, a ra­gyogó füzesek és csöndes naplementék al­kotója, akinek művészete annyi megnyug­vást tudott szerezni a mai kor idegembere számára, — egyszerre a háborús nyomorú­ságok bánatos művész-krónikása lett. Ké­pein nem boldog-nyugodt színek játszanak többé a pajzán napsugárral, hanem nagy szenvedések fájdalmas komorsága honol. A „Szétlőtt kötözöhcly11,. a ,,Katonák kouyliá- ja“, a „Sebész11 és Íjjásznak többi háborús alkotásai mind a a világégés mélységes fáj­dalmát zokogják, ami a művész fogékony lelkére olyan százszoros ólomsullyal neheze­dett. És ezek a képek mégis gyönyörködtet­nek: mintha a háború muzsikája zengene be­lőlük a néző felé! A háború okozta lelki depresszió azon­ban a viharok lccsiilaptiltával eltűnt s íjjász Gyula most újra az élet és megújhodás hir­detője ett. Karakter-képein és genre-alkotá- sain mint alaptónus az optimizmus szelleme honol. A fátvágó ruszin paraszt és a szénás­szekér mellett ballagó öreg gazdálkodó épp úgy az élet-harmóniának egy-egy örökszép akkordja, mint a nap hevében dolgozó ka- lászgyüjtők serege. Külön kell megemlékeznünk még Ijjász Gyula tájképeiről. Ezek leginkább ' az ősz hangulatából valók. A nap tüzében megper- zselődött s a dér által fakóra csípett lombok. A fák és erdők a modelljei. Az ilyen színek­hez csak férfikorban és igazán kiforrott mű­vészi érettséggel lehet boszulatlanul nyúlni. Ijjász otthonos ezekben a színekben. Tájké­pein jóleső melegség ömlik el. A hideg és meleg színek Dántó disszonanciája sehol sem mutatkozik róla, hanem ellenkezőleg: barát­ságosan egybeolvad művészi ecsetje alatt. Tájképeit szemlélve az az impressziónk tó- mád, hogy az ősznek egy vidám barátja ve­zet minket kézen fogva a száraz avaron hogy megmutassa sorba a kedvenc fáit: a tölgyeket, a nyirekdT. A lombok között át­kukucskálnak és a hervadt táj mögött már sejtjük az őszi temetkezést követő nagyra- gyogásu tavaszi föltámadást. Ijjász Gyula a szó nemes értelmében vett impresszionista, aki mindig megtalálja a helyénvaló kifejezésmódot- Alanyai az ember és a táj. Az embert a legkülönbözőbb helyzetekben mutatja be, — de sohasem az élet külső megnyilvánulásaival, hanem a lel­ki problémákkal törődve. Karakter-képei nagy rutinnal és könnyedséggel elevenítik meg az ezerarcú ember egy-egy- alakját. Aktjai finomvonaluak s az artizmus ér­aratott. Iierz Ottó dr. művészi zongorakisé- rete csak fokozta a hatást. Paulusz Ákos, a hírneves gordonkaművész Dolmányi Op. 12.- jéneik, összes szépségeit kifejezésre juttatta. Szünet után Kétheiyiné Valkotis Margit ma­gyar népdalokat és rúddalokat énekelt és magával ragadta az előkelő publikumot. A nagyszerű hangversenynek méltó befejezése volt Goid mark kvintettje, amelyet Schwei- zer László, ifj. Szépián József, Sziklay Fe­renc, Paulusz Ákos és Herz Ottó dr. bra­vúros technikai készséggel és szinte felül­múlhatatlan művészi érzékkel és tudással ad­tak elő. Percekig zúgott a. taps és egy fé­nyes ünnep emlékévei távozott el a közön­ség a hangversenyről. (k. gy.) *»«■««•«■£> <»•*««■*<>♦«♦«-• Nehézségek a költségvetés összeállitásánáf Prága, október zn. Mint ismeretes, az állami költségvetés tervezetét már napok óta tárgyalja a koalí­ció pénzügyi petkája. Az egyes reszortmi- niszterek harcot vívnak az általuk igényelt összegek meghagyásáért. Amíg egyfelől a pénzügyminiszter, másfelől a pénzügyi pet- ka a kiadások legnagyobbfoku korlátozását követelik, a szakminiszterek makacsul ra­gaszkodnak ahhoz, hogy az általuk összeál­lított költségvetésekben ne eszközöltessenek már további törlések. A kiadások legna­gyobbfoku korlátozására azért van szükség, mivel az állam nem számíthat oly eshetősé­gekre, minit amilyenek a múltban adódtak elő, nevezetesen, hogy az állaim adóbevéte­lei az előirányzott bevételeiket egy-másfél- milTiárddai meghaladták. Az adóreformra vo­natkozó tárgyalások egyébként szintén eme kérdés körül forognak, a hivatalos körök is annak tudatára ébrednek, hogy az adóprés­sel tovább már nem lehet sajtolni, mivel a csavar elszakadna. Franciaország megkapja az amerikai kölcsön Paris, október 20- Az Excelsior jelenti: A francia kölcsön ügye a Morgannal folytatott tárgyalások után nagyon kedvezően áll. A kölcsön ügyében való döntés azonban csak az amerikai választások után fog megtör­ténni. A görögöket kitoloncolják Konstantinápolyiból London, október 20- Konstantinápolyból jelentik: Itt letartóztattak 1000 görög nemze­tiségű polgárt azzal a szándékkal, hogy kito­loncolják őket az országból. A görög—török népkicserélő nemzetközi bizottságnak görög elnöke azzal fenyegetődzött, hogy elhagyja Konstantinápolyi, ha a letartóztatások to­vábbra is folyamatban maradnak. A londoni görög követség egy tagja nyilatkozott a la­poknak és kijelentette, hogy a török kor­mánynak ez az eljárása súlyos helyzetet te­remtett. A konstantinápolyi görög lakosság között nagy pánik ütött ki. vényre juttatása mellett szintén inkább a belső motívumokra vannak tekintettel. Bár egyes képei első meglátásra tiszt- tan epikai okokból indulnak ki s a technikai készség csupán az események szemlélteté­sére szorítkozik, mégis más alkotásai kifeje­zetten szinproblémákra helyezkednek, avagy kimondottan festéstechnikai értékűek. De valamennyi olyan kvalitást árul el, ami min­den művészi áramlattal szemben értéket képvisel. A letűnt évek művészi iskolája csak használt Ijjász Gyulának. Lelke elváltozásai sohasem fajultak defektusokká, hanem csu­pán a modorosság átkától mentették meg a művészt, aki festői életének legkülönbözőbb fázisaiban is mindig nyugodt otthonossággal ül a vászon előtt, hogy ecsetjével betöltse és tudatosan uralja azt. Lelkében és művészetében összeforrnak korának problémái, múltjának emlékei, s mű­vészi neveltetésének eredményei az eredeti meglátások és szubjektivizmus szerény, de mégis határozott megnyilatkozásaival. Ez aztán beleilleszkedve Ruszinszkó speciális levegőjébe, olyan értéket kölcsönöz íjjász­nak, amely szükebb hazájában, sőt az északkeleti Kárpátok lokális keretein mesz- sze túlnőve is — alkalmasint újra hírnevet és babért fog szerezni neki. Ijjász Gyula ugyanis a közeljövőben egy hatalmas kollekcióval művészi turnéra in­dul. Szlovenszkó nagyobb városait fogja föl­keresni, amelyekben — a helyi viszonyokhoz és az érdeklődéshez mérten — több-keve­sebb időt fog tölteni. Hisszük, hogy mindenütt a legmelegebb fogadtatásra fog találni­Kassa és a szlovenszkói magyarság ünnepe A Kazinczy Társaság jubiláris ünnepsége — Megalakult az Országos Magyar Irodalmi Egyesület

Next

/
Oldalképek
Tartalom