Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)

1924-10-14 / 234. (682.) szám

Csendes Jubileum (ti.) Prága, október 13. A j Libil euinoik korú bán és‘Ilonában élünk. Nem múlik cl Let, hogy a közvélemény va­lamely nagy esemény évfordulóját ne ünne­pe Írté. Annái feltűnőbb tehát, hogy a múlt hét szombatjára eső jubileumot senki sem ünnepelte, pedig oly évfordulóról van szó, amely a jövőben nem íog már sokszor is­métlődni. Szombaton, október tizenegyedikén mait öt éve annak, hogy a földhivatal meg­kezdte a működését. A nevezetes évfordulón csupán a főid,hivatal igazgatósága tartott ülést — fennállása óta a századikat — s ez­zel befejezést is nyertek a jubiláns ünnepsé­gek. A lapok megelégedtek eme ülésről ki­adott rövid kis jelentés kközlésével s nem akadt egyetlen napilap sem, amely csupán néhány sort szentelt volna eme nagyjelentő­ségű intézmény érdemeinek. Elmaradtak az üdvözlő táviratok, elmaradtak a bankettek és elmaradt a toasztokkal való kölcsönös töm- jénezés. Önkéntelenül elénk tolakodik az a kér­dés, hogy miért oly csendes ez a jubileum, miért nem akadt egyetlen újság sem, amely az ötéves földhivatal érdemeit legalább rö­viden ismertette volna? A választ megtalál­juk azokban a cikkekben, amelyek az ösz- szes pártok sajtójában a földhivatalról meg­jelentek. Szomorú valóság az, hogy ma már írem akad párt és nem akad lap, amely a földhivatalt dicsérni képes volna. Igazán kevés a száma azoknak, akik a földreformból — annak hibás végrehajtása miatt — még nem ábrán dúltak ki. Ily nevezetes évfordulónál nem bocsát­kozunk a mi különleges panaszaink részletes ismertetésébe, megtettük azt esetröl-esetre számtalan Ízben, hanem keressük annak mélyebb okait, hogy miért tért napirendre az egész ország közvéleménye a földhivatal ötéves mimikája felett. A földelosztás problémája uemesupári agrár-, hanem régi közgazdasági kérdés is. Vannak hívei a nagybirtokrendszernek és a kisgazdaságnak s mind a kettőnek vannak előnyei és hátrányai. Elintézettnek tekintjük azt a kérdést is, hogy a cseh-szlovák köz- köztársaságban az adott viszonyok között a kisbirtok sokkal előnyösebb gazdálkodási egység, mint ,a nagybirtok, ezért a földrefor­mot meg kellett valósitani. A földhivatal igazgatósági bizottságának jubiláns — szá­zadik — ülésén azt hallottuk, hogy a földre­form a rendelkezésre álló területek nagyobb felén már végrehajtatott s a földhivatal to­vábbi öt éven belül munkája végéhez ér, feladatát befejezi, likvidálhat. A rendelkezésre álló nagybirtokok,ok nagyobb felén a földreform már meg valósit­ta tott. Ennek dacára nem látjuk azokat az ál­dásos következményeket, amelyeknek a theoretikus közgazdász számítása szerint bekövetkezniük kellett volna, ellenkezőleg: minden oldalról csak panaszt hallunk. Az ál­talános panasz okát ismét számok mutatják, amelyek azt is igazolják, hogy a földreform --- végrehajtása során — teljesen téves utak­ra r tott. Egy törpebirtokos és íöidtelen igéi jő átlag 0.5 hektár földhöz jutott a föld­iává 1 utján, ellenben a lefogtad és átvett birto. . javarészéből újabb nagybirtokok lettek alakítva maradékbirtok ormién. A föld javarésze tehát továbbra is nagybirtok ma­radt, csupán gazdát cserélt. Sokszor elhangzott az a panasz is, hogy a földreform csupán a telepeseik javát szol­gálja, főleg Szlo'venszkón. Ez az állítás nem helyes, mivel csak egy ilyen telepitvényt kell megnéznünk s meglátjuk azt, hogy a te­lepesek igen keserűen csalódtak. Gazdálko­dásának első két-három esztendejében úgy eladósodott a legtöbb telepes, hogy a leg­szívesebben otthagyná ezt a földi paradicso­mot, visszafordulás azonban már nincs, ro­botolnia kell továbbra azzal a szomorú tu­dattal, hogy talán az ükunokái egykoron majd sajátjuknak és tehermentesnek mond- ha tiáik íö Ide cs ké j ük e t. A helybeli lakosság sehol sem nyer ki­elégítést; soká azt gondoltuk, hogy csupán a kisebbségi nemzetek földtelenjei maradnak továbbra is földtelenek, ina azonban köztu­domású, hogy a cseh és morvaországi törpe- birtokos és földnélküli is hiába igényel föl­det, mivel azt a maradékbirtok uj, boldog tu­lajdonosa kapja. A helyes földreform első és legnagyobb eredményének abban kellene mutatkoznia, hogy a kivándorlás megszűnik, vagy leg­alább igen lényegesen megapad. A cseh-szlo- vákiai földreform hatvan százalékban már végrehajtatott, a kivándorlást statisztika pe­dig oly nagy számokat mutat, amilyenekre eme területen példa nincsen. A földhivatal ötévi munkájának eredmé­nye fölött sírva fakad a cseh, a magyar, a szlovák és a német nemzetiségű föld igénylő. A földhivatal ötéves munkája senkit sem tőit cl büszkeséggel, mivel aránylag igen csekély a maradékbirtokok tulajdonosainak a szá­ma, akik egyedül hálásak a földreformnak. A nagybirtokok javarésze már closzta­tott. Legfőbb ideje, hogy az illetékes körök alaposan megfontolják annak a következmé­nyeit, hogy mi lesz, ha a földreform tovább­ra is az eddigi szellemben lesz végrehajtva. Sajnos, ott állunk, hogy nem tudjuk, kihez intéztük intő szavunkat. A kormányhoz? Pozsony, október 13. (Saját tudósítónktól.) A pozsonyi Ma- gos-uton járok, ahol majd minden ház gazdá­ja szüretel. A pozsonyi szüretek már év­századok óta igen híresek voltak. A szőlő- művelés virágzó ipar volt Pozsonyban és valamikor — akárcsak a halászat — céh- rendszer uralkodott ebben az iparágban is. A pozsonyi annálesek megemlékeznek egy száz év előtti szüretről, amely Ottmann Já­nos pozsonyi polgártárs szőlőjében zajlott le és amelyen résztvett az akkor 14 éves reichstadti herceg is. Ottmann akkoriban pol­gármestere volt a pozsonyi vár alatti város­résznek — Zuckermandlnak, mert Mária Te­réziának ez a városnegyede egészen külön közigazgatással és tanáccsal birt. A vár tö­vében feküdt az a szőlő, ahol a kis herceg szüretelt, aki még sohasem ivott mustot, úgy hogy ezen a szüreten annyira „felöntött“ az édes italból a garatra, hogy a Habsburgi ház tagjai, akik vele együtt szüreteltek, a leg­nagyobb ijedelemmel szállították haza a rosszul lett Sasfiókot. A mai szüret már egész csöndben, a napi gondoktól, adóktól agyonterhelten zaj­lik le. A szőlőmüves feje fáj, állandóan sirán­kozik, mert a finánc a forgalmi adó miatt Nem lehet, mivel a földhivatal a kormányon kívül álló „politikamentes*1 intézmény. A nemzetgyűléshez? Nem, mivel ez még ke­vésbé felelhet a földhivatal működéséért, öt éven keresztül tehát minden felelősség nél­kül folyt a földosztás. Az eddigi eredmény a legkiáltóbb memento arra, hogy az illetékes körök tisztázzák végül azt a legelemibb kér­dést, hogy kit terhel a felelősség eme ideális programnak ily tévutakra való vezetéséért, amilyenekről nincs visszatérés. folyton a nyakán ül. — Az augusztusi időjárás — mondják a szőlömiivesek — nem volt kedvező a szőlő­termésre. A hideg, esős időjárás és az állan­dóan 17 fokos hőmérséklet mellett nehezen érett a szőlőmag. Ami augusztusban elké­sett, azt behozta szeptember. A nyárias, me­leg idő, különösen szeptember második fe­lében — amikor az éjszakák is elég langyosak voltak — különösen érlelő hatással voltak a szőlőtőkére és a szőlő cukortartalmát növelte. Okt. 6-ikán kezdő­dött meg egész Pozsonyban és környékén a szüret. A hétfői esőzés miatt keddre maradt a szüret és kedden este már megjelentek a Magos-uton, a Királyvölgy utcáin a csilingelő szőlőszállitó kocsik. — Az 1924-iki termés jó lesz, de kevés. Érmek oka az esős téli fagy, a kedvezőtlen virágzás és a filokszéra. — A must Pozsonyban a klostei ’euburgi nrnémérleg szerint 19—22 százalék, ami megfelel 12—13 százalékos alkoholtartalom­nak. A terméseredmény közepesen alulinak mondható. A vidékről érkező hírek szerint a szőlőtermés a tavalyi termés egy harmada csak. azaz a közepesen jóval .dúl marad. R. J. Kurtyák akciói — A P. M. II. eredeti tudósítása. — Ungvár, október 15. A ruszinszkói politikai közvéleményt élénk izgalomban tartja Kurtyák autonóm föklmives szövetségi képviselőnek az az akciója, amely egyrészt Radics utján a moszkvai parasztinternacionálcval keres összeköttetési, másrészt Géniben a nép- szövetség elölt kezdeményezett akciót. Hogy miként akar Kurtyák pártja a parasztinter- nacionálé szolgálatába állapi, az ma még senki előtt nem világos. A szövetség főtit­kárja hangoztatta előttünk, hogy a paraszt- internacionálé nem egyenlő az oroszországi: bolsevizmussal, de egy kialakulóban lévői világszervezet, melynek harcosat ina már Európa minden agrárállamában vannak. A- főtitkár homályos magyarázatából azt a benyomást meríthetjük, hogy Kártyáknak kapcsolata a parasztinter- nacionáléval csupán terv, melynek végre­hajtása még sok körülménytől Siigg. A lapokban kolportált hírekre azonban a ruszinszkói kommunista párt élénken fel-' ügyel és kijelenti, hogy a parasetinternacio- nálé tisztára bolseviki alakulat, amely külön szervezettel, de mindenütt párhuzamosan halad a kommunizmussal. Azt hiszik, hogy, Kurtyák csak kacérkodik a parasztinter- nacionálé gondolatával. Rendkívül pikáns a kommunista párt lapjának ama föltevése, hogy ha igaz volna az, hogy Kurtyák csatla­kozik a parasztinternacionáléhoz, akkor meg­kapná azt az utasítást, hogy lépjen be pártjával a kommunista pártba, vagy harcoljon a kommunista tömegekkel s a kommunista párt irányítása mellett. Kurtyák genfi akcióját Ruszinszkóban úgy fogják föl. hogy rendkívül jelentős politikai lépés, amely Ruszinszkó autonómiájának elősmertetése terén eddig az első. Nagyon jellemző a helyzetre az, hogy a kommunisták támadóan lépnek fel ez akció­val kapcsolatosan Kurtyák ellen és meg­állapítják, hogy az a Kurtyák, aki még bízik az amerikai bankárok által irányított nép- szövetségben, még igen távol áll a paraszt- internacionálé szellemétől. Mi van Kurtyák genfi memorandumában ? Munkács, október 13. Kurtyák, Benes Géniből való elutazása után lépett érintkezésbe a népszövetséggel, mert attól tartott, hogy ha Benes tudomást szerez akciójáról, akkor még ott marad és ellenintézkedéseket tesz. Kurtyák memoranduma, amely most már a népszövetség előtt fekszik cs tárgyalásra vár, kifejti, hogy a népszövetségnek, amely a békeszerződés szerint Ruszinszkó autonómiájának kezese, kötelessége a békeszerződés idevonatkozó részének végrehajtásáról gondoskodni. A memorandum részletesen foglalkozik a Rüszinszkót ért sérelmekkel és megálla­pítja, hogy a világ lelkiismeretének meg kell mozdulnia, ha oly igazságos ügyről van szó, mint Ruszinszkó elhagyott népének legszen-; tebb jogaiért folytatott küzdelme. Ruszin­szkó népe mélyen el van keseredve, amit a választások igazolnak legjobban, ; nem kell azonban azt hinni, hogy a ru- szinszkóiak kommunisták. A kommunizmus a nép szemében csak a mai rendszer elle­ni küzdelmet jelenti. Ellenben igaz az, hogy a végső elkesere-, dés valóban tűzfészekké teheti Ruszinszkói, ha autonómiáját legszentebb joga ellenére meg nem kapja, amely esetben az ország tel­jes bolsevizálás előtt áll. ' A kommunisták a Bawes-javaslat ellen Aloszkva, október 13. Anglia, Francia- ország, Belgium, Hollandia Németország és Cseh-Szlovákia kommunista képviselői Köln-1 ben konferenciát tartottak, mely alkalomkor a világ munkásságához egy felhívást intéz-: tek, melyben mindenkit felszólítanak a Dawes-javaslat keresztülvitelének meggát- j lására. Ez a javaslat nem német, hanem. nemzetközi ügy, mondják, melyet Szovjet- oroszország vezetésével minden kommunis-. iának támadnia kell. Az eredményes küzde­lem lefolytatásának érdekében egyúttal a népszövetséget és a második intemacionálét is támadni kell és arra kell törekedni,'hogy elősegítsék a szakszervezeti mozgalmak egységesítését. JPa-sa ajn&v Ss&xzáivvft tartozói, tartsd ft&i&íesséáedlraGfc uj fréreftetf is 8®«r«a£rai? Nagyatádi Sza&o iái akarja támasztani a regi kisgazdapártot Bethlen ma referált a kormányzónak a helyzetről Budapest, október 13. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjc- lentése.) Nagyharsány községben tegnap lep­lezték le fényes ünnepség keretében a hősök emlékoszlopát. Az ünnepségen a többi között megjelentek Nagyatádi Szabó István földini- ve’ésügyi és Pestliy Pál igazságügyi minisz­terek. Az ünnepséget bankét követte, ame­lyen fölszólalt Nagyatádi Szabó István és a többi között ezeket mondotta: — Nagyon nehéz most a helyzetem, ez kétségtelen. A politikai és gazdasági életbe uj irányt vezettem be és hosszú munkával sikerült megteremtenem a kisgazdák össze­tartozását. Elértem azt, hogy a kisgazdatár­sadalom, amely az ország alapját és többsé­gét képezi, helyet foglal a törvényhozásban és egy miniszteri tárcát kapott az én szemé­lyemben. A kisgazdáik mindig tudatában vol­tak annak, hogy először jön az ország ér­deke és csak azután jön a pártérdek és az egyéni vagy osztályérdek. Tudták, mikor kell és mikor nem szabad engedniük. Súlyos vádak hangzottak el ellenem, hogy elenged­tem sikkasztani a régi kisgazdapártot. Sze­mélyemmel kapcsolatban két dolgot szeret­nék megemliteni. Az egyik a földreform, amelyért hallatlan erőfeszítést teszek, de nem tudok a helyzeten segíteni, mert a dön­tés nem az én kezemben van. Ha személyemen keresztül akarják meg­akadályozni a íöldbiríokreiormot, akkor félreállok, ha úgy látom, hogy ezzel segít­hetek a helyzeten. Egy másik kérdés az, amely személyem­mel összefügg, az, hogy e'lentétbe kerültem a pénzügyminiszterrel a vagyonváltság fejé­ben leadott földbirtok megváltása fejében. Azon az állásponton vagyok, hogy ezekért a földekért nem szabad vételárat számítani a kormánynak, mert neki sem került semmibe és ingyen kell odaadni az igénylőknek. — Meglehetős kormányválság van és en­nek én állok a középpontjában. Benyújtot­tam lemondásomat. Hogy kérésemnek mi­lyen lesz az elintézési módja, nem tudom, de nem engedhetem elsiilyeszteni a kisgaz dapártot és a földreform végrehajtását Amikor a legnagyobb körültekintéssel vég zem munkámat, nem engedhetem meg, hogs szegény emberek sohasem tudják megfizet ni azt a földet, amelyhez jutnak. Ha ennek 's akadályai és nehézségei vannak, ak­kor nem fogok habozni a kisgazdapárt mérsékelt politikájának teljes erővel való végrehajtását követelni. •Utána Pesthy Pál igazságügy miniszter szólalt föl, aki hangoztatta, hogy reményei szerint sikerülni fog a pénzügyminiszter és Nagy­atádi Szabó között fölmerült ellentéteket elsimítani annál is inkább, mert a minisz­terelnök is ezen a véleményen van. Arra kéri Nagyatádit, hogy fontolja meg minden lépését, mert külső ellenségek is van­nak és óva inti attól, hogy az következzék be, ami 1919-ben, amikor a baloldali pártok politikája annyira eltolódott, hogy az orszá­got csaknem végromlásba kergette. Bethlen elejtette a választások tervét Az Esti Kurír arról értesül, hogy a kormányelnök el fogja fogadni nagyatádi Szabó lemondását, de a földmivelésügyi tárcát az Eskütt-ügy elintézéséig nem töltik be. Schaudl Károly dr. földmivelésügyi államtitkár a lap munkatársának kijelentette, hogy meggyőződése szerint a föld­mivelésügyi miniszter nem íog lemondásához ragaszkodni és ezzel elkerülhetővé válik a pártszakadás. Ugyancsak az Esti Kurír jelenti, hogy Bethlen elejtette azt a tervét, hogy íöloszlássa a Házat és uj választásokat rendeljen el, mert meggyőző­dött arról, hogy az uj választások sem hozhatnak megfelelőbb összetételű nem­zetgyűlést. Bethlen István gróf miniszterelnök ma délelőtt hosszabb kihallgatáson jelent meg Horthy Miklós kormányzónál, akit tájékoz­tatott a Nagyatádi Szabó István lemondása folytán elöálíott komoly politikai helyzetről, íiir szerint a kihallgatáson szóba kerültek a kisgazdák kívánságai is. A kormányzó holnap délelőtt a földmivelésügyi minisztert fogadja kihallgatáson. Eddig nem történt döntés a le­mondás elfogadása ügyében. Annyi azonban valószínűnek látszik, hogy még a lemondás keresztülhajszolása esetében sem megy Nagy­atádi Szabó ellenzékbe, hajlem kormány tá­mogató kisgazdapártot alakit. ' Pozsonyi szőlomüvesek között Száz év eíöííi szüret, amelyen a reichstadti herceg is jelen volt — Az idei szüreti ered­mények A Prágai Magyar Hírlap eredeti riportja Kedd^ október 14. Bethlen a kormányzássá!

Next

/
Oldalképek
Tartalom