Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)
1924-10-02 / 224. (672.) szám
Nem voltak otthon a macskák... (g.) Prága, október 1. Az európai poMitikátiak genfi eseményei, amelyek még a pesszírnisztikusan Ítélő emberben is a konszolidációra való törekvés látszatát keltik, háttérbe szorítanak sok oly jelenséget, amelyek nemcsak önmagukban véve jelentősek, de belejátszanak az európai politika komplexumába is, noha egyes államok határai közé szorított belpolitikai események. 0 - . • fiz eket a háttérben hagyni és számi tájion kívül helyezni az objektív Ítélőképesség rovására menne, mert hiszen a külpolitika csak a maga egészében különálló,- de szerves részeiben a külpolitika kapcsolatainak alapját alkotó egyes államok politikájából tevődik össze. Éppen ezért parancsoló szüksége mutatkozna annak, hogy most, amikor a külpolitika aktív erői a béke föltételeit akarják megteremteni, e törekvés és akarat számára harmonikus, nyugalmas és rendezett belpolitikai bázisok kínálkozzanak legalább azokban a föállamokban, amelyek ma a nagy- politikának irányítását végzik. Ez a harmónia, rendezettség és nyugalom garanciáját alkotná annak, ami Géniben mint szándék és törekvés jelentkezik, mert biztosítaná a genfi határozatok keresztülvitelének lehetőségét és annak évekre és egy korszakra kiható eleven erejét. Éz a harmónia, rendezettség és nyugalom az említett nagy államoknál e pillanatban nincs meg. Ha azt a hatalmat nézzük', amelyet az uj politikai irányzat vezető és kezdeményező faktorának tekinthetünk, ha azt vizsgáljuk, hogy mily mértékben nyújt'Mac- donaid kormányának pozícióin garanciákat arra. hogy a genfi jegyzőkönyvnek az angol politika éveken áit támaszpontja lesz. akikor fülünkbe cseng Macdomakl szombati beszéde, amiben kimondotta a vagy-vágyót... vágy támogatja a többség nélküli angol kormány eddigi akcióit a parlament, vagy uj választások következnek. Ahol uj választásról'beszélhetnék, ahol a kormány-elnök uj választás fenyegetésével kénytelen presszionálni ■politikáját, ott biztos politikai helyzetről' bajos beszélni. Ha Franciaországra tekintünk és Hej- ríot belpolitikai kormánypályáját tesszük a perspektíva vonalába, akkor már a sima uí első szakaszain találkozunk komoly akadályokkal. A Vatikánhoz való viszony eimérgé- sitése a legveszedelmesebb problémává nőheti ki magát s a kormány többségének alappillérjét alkotó szocialistáik gazdaságpolitikai követelései a legkeményebb diót jelenthetik a francia miniszterelnök számára, akinek amúgy is fog §™y pár megemészthetetlen ia- latot szervírozni a,z a Poincaré, aki ma hallgat. mert érzi, hogy szavát elnyomná az európai politikának más hangnemre stimmelt bömbardója. Mindazok a belpolitikai kérdések. amik a francia választások után, mint nehezen megoldható problémák terhelték meg Herriot kormányzati mérlegét, most csak a fontosabb külpolitikai akciók miatt szunnyadnak, de megelevenednek akkor."ha Géniben kapuzárás lesz és szélcsend következik az európai horizonton. De . a legbizonytalanabb a belpolitikai helyzet Németországban, Polgári biok, vagy a birodalmi gyűlés feloszlatása, e két sziklafal között hányódik a német kormányzás hajója. amelyen annyi léket vert a német politikának hagyományos ügyetlensége és' melyre már megváltották jegyüket a német nemzetiek,. hogy alkalmat adjanak a szociáldemokratáknak a hajó számára katasztrófát jelentő torpedózásra. Talán az egyetlen nyugodt — aránylag rendezett — pont Olaszország, ahol azonban csak a hatalom ereje-és vas-keze nyűgöznie az erőket s csak Mussolini politikai ügyes- _ sé&e teremt szélcsendet. Ámde Mussolini} nem volt Géniben, talán fezért, mert fontosabbnak tartja a belpolitikai konszolidáció kézbentartását, mint egy nagy épület tervének kirajzolását akkor, amikor az alapépítmények csuszám!ós talajából vadvizek fakadnak. Talán ő az egyetlen, akire nem várhat az a történelmi tragikum, hogy a nagyot- és jó takarás célja fölbukik a belső kísaka rátok és törekvések kavicsaiban. Mert ez a sors fenyegeti Macdonaldot is, Heriot-t is és Marxot is. Nem voltak otthon a macskák és az egerek cincogtak és föílakmározták az éléska mara készl-eteit. Kési a genfi jegyzőkönyv Genf, október 1. A döntőbírósági kérdés körül támadt s a japán delegáció részéről kiélezett konfliktust tegnap délután, amint azt röviden jelentettem, megoldották.. A megoldási mód a következő formulában jut kifejezésre': Ha a nemzetközi törvényszék, vagy a népszövetségi tanács egy vitás esetet egy állam belső ügyének minősít, úgy ez semmiesetre sem akadályozhatja meg azt, hogy a helyzetet a népszövetségi tanács vagy a teljes illés' • a paktum 11.’szakaszának megfeleleőn vizsgálat alá ne vegye. Elhagyták a jegyzőkönyvnek azt a részét, amely kimondja, hogy minden további nélkül támadónak tekintetik az, aki egy oly döntés után, amely a vitás ügyet egy más állam belső ügyének minősítette* az illető állammal háborúba keveredik. Ez utóbbi esetben a jelzett állam csak akkor tekinthető támadónak, ha a kérdést nem terjesztette elő a népszövetségi tanács vágy az ülés elé. Ez a két változtatás megad!# unnak j lehetőségét, hogy az egyes államok ugyne- j vezeti..belső ügyei a népszövetségi ''tanács j elé terjesztessenek,, ha ezek a belső ügyek j alkalmasak arra, hogy a világbékét veszélyeztessék, vagy háborús fenyegetést tartalmaznak. Ennek alapján tehát a japán munkásoknak amerikai bevándorlására vonatkozó .tilalom a népszövetség elé terjeszthető akkor. ha' annak nyomán oly helyzet áll elő. hogy abból Japán és Amerika között háború fakadhat. Ez a helyzet Európára nézve is előállhat és az európai jelentőségét mérlegelte a jugoszláviai delegáció, amely a japán álláspont mellett foglalt állást. Jugoszláviának ugyanis erős kisebbsége van Olaszországban és mivel ezt a kisebbséget nem védi semmiféle kisebbségi szerződés, Olaszország kijelentheti, hogy ezeknek ügye tisztán belpolitikai kérdés, amelynél Jugoszlávia intervenciója-számba sem jöhet. Ha egy ilyen esetben a nemzetközi törvényszék úgy dönt, hogy a kérdés Jugoszlávia bel- ügye, úgy még mindig meg van annak lehetősége. hogy Jugoszlávia a népszövetségi ta- fr.áesjioz appelkilhasson. Ezzel a formulával teljesen elkészült a jegyzőkönyv, amelyet a inai plenáris ülés elé terjesztenek. Dénes a nemzetközi és emberi szolidaritás diadalát látja a népszövetségben Géni, október 1. A mai.népszövetségi plenáris ülés, amely elé a jegyzőkönyv végleges szöveget terjesztették s amely az első és harmadik bizottság jelentéseit tárgyalta, tizenegy órakor délelőtt nyílt meg. Az ülés képe ugyanolyan ünnepies és mozgalmas volt. mint ama megnyitó ülésé, amikor Macdonald és Herriot beszéde előtt állott Európa. Először P'olitis, mint az első bizottság előadója beszélt. Ismertette az első bizottság működését, és. kijelentette, hogy a jegyzőkönyvbe foglalt mii, mely a nemzetközi összeütközéseket, békés módon szabályozza, inár ma biztosítja a béke fenntartását. Ennek a miinek meg van az.az előnye, hogy a ■ rosszindulatú államokban felébreszti a szankciótól való félelmet és az esetben, ha ez a preventív befolyás hatálytalan lenne, a támadó állam kiteszi magát annak a veszélynek, hogy az egész kollektivitás megbünteti. Ha egy államot megtámadnak, úgy meg vannak a garanciái arranézve. hogy a többiek oldírtára állnak és védeni fogják. Ez a mii az első lépés és ezzel a miivel a népszövetség uj fázisába lep, mert a béke biztosítása után biztosítja az igazságot. Ezután Benes, mint az első. bizottság előadója, szólalt föl. Rövid áttekintést adott arról ' a tevékenységről. amit a bizottság végzett. Amig a jegyzőkönyv első ■ része oiyértelmü intézkedéseket tartalmaz,- amelyekkel megakadályozható a konfliktusok keletkezése, addig a második rész logikusan egészíti- ki a rendszert- és :r konfliktusokkal foglalkozik, amelyek már kitörtek és amelyekkel szemben • megállapítja-a biztonságot és a szankciókat. A legfontosabb részét alkotja az egész rendszernek az- a rész. amely megállapítja, hogy- miképpen • lépnek a szankciók ' életbe és milyen természetűek. Mivel a tekintetben csak kevés kétely merülhet föl, az egész rendszer majdnem mechanikusnak mondható. Gazdasági és pénzügyi szankciókat éppen úgy alkalmazhatnak, mint katonaiakat, ha azokra szükség van- A jegyzőkönyv világosabban fejezi ki és körvonalazza ezt a kérdést, mint a népszövetségi paktum és ezért nagy haladásnak tekinthető. Ami azt a kérdést illeti, hogy milyen mértékben köteles egy. állam szankciókat alkalmazni és milyen katonai erőket egy megtámadott állam védelme céljából rendelkezésre bocsátani erre nézve világos választ ad a jegyzőkönyv tizenegyedik szakasza, amely kimondja, hogy minden államnak lojálisán és aktive kell közreműködnie. Ha ez a kritérium tárgyilag véve nem is objektív, mégis elég objektív ahhoz, hogy elégséges garanciát alkosson. Az ö véleménye szerint a szankcióknak ez a rendszere I kielégítő ha jóakarattal kerül keresztülvitelre. Ez a rendszer nemcsak biztosítja a támadó megbüntetését, de biztosítja a megtámadott államnak gazdasági és pénzügyi segítését is. Ez a rendszer tehát kettős irányban hatályos. Rendkívül fontos a szankciók előkészítése. Erre szolgál a tizenharmadik szakasz és a partikuláris szerződések ennek kapcsán ügy tekinthetők, mint a katonai előkészületek egyik fajtái. A szankciók fölépítése egy zárt és teljes rendszert alkot. Hangoztatta, hogy a döntőbíróság'kérdése a biztonság és a' leszerelés osztatlan egészet képez. Végül jelentette, hogy még sohasem érvényesült egyetlen gyűlésen sem annyi nemzetközi és emberi szolidaritás, mint a népszövetség most folyó ülésszakán. A legutóbbi öt hét vitája oly gondolatokat ébresztett a világban, amelyek nem tűnhetnek el többé. Délután megkezdődött a jegyzőkönyv fölötti vita. Sok a hensházás! Prága, október 1. A Nár- Listy vezércikke szerint az állami költségvetésben közeledünk ugyan az egyenleghez, azonban még mindig távol vagyunk attól. A bevételek és kiadások egyenlegének legnagyobb akadálya a sok beruházási tétel, mei.\ túlnyomó részben inproduk- tiv kiadás. Éppen ezért főleg a beruházási költségeket kell nagy figyelemmel összeállítani s. az államnak meg kell elégednie az igazán sürgős és nékülözhctetleu építkezésekkel. Az uj törvények is óriási terheket rónak az államra. A közalkalmazottak kérdése is rendezendő végül A kedvező költségvetéstervezet összeállításának a lehetősége mindezen nehézségek ellenére meg van adva. a törvényhozásnak nem szabad azonban kizárólag pártérdekeket tartania szem előtt, igy igazán tarthatatlan az, hogy a köztársaságnak, — mely igazán nem tartozik a legnagyobb európai államok közé —- még mindig tizenhat miniszteri tárcája legyen „Egyetlen szövetséges a közeli Isten és a távoli cár<v Prága, október I. A Ceské Slovo hasábjain Kepka Rudoií hosszabb cikkben foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a csch-szlovák köztársaság földrajzi fekvése miatt támadó hadjáratot sévVae-m viselhet, hanem kizárólag a védekezésre kell szőritkoziiie. A támadó hadiárainak egyébként nincs is sok célja, mivel nincs miért háborúskodnia. Egyesek nagyon kívánták a jugoszláv—cseh-szlovák korridort Nyugatmagyarországon át. Az idők folyása azonban azt igazolta, hogy egy ilyen korridor birtoklása oly súlyos terheket róna a köztársaságra, amelyek sohasem lennének visszafizetve. Az állam védelme azonban még sok sürgős feladatnak megoldását követeli. Még egy defenzív háború esetén sincs megfelelő gondoskodás az élelmezésről. A kassa-oder- bergi, a határon vonuló vasút is nagy gyengéje a védelemnek. A román szövetségessel egyetlenegy ponton van meg az összeköttetés, Jugoszláviával egyáltalán nincs kapcsolat s így egy esetleges háború esetén egyetlen szövetséges a „közeli Isten s a távoli cár.“ Az állam neutraiizációjára sem lehet gondolni svájci minta szerint, mivel a világháború igazolta, hogy az idevágó szerződések — Belgiumra vonatkozólag — pillanat alatt rongy papírrá váltak. Mindezekből kitűnik az. hogy a hadseregre nem lehet annyit költeni, hogy ezt valaha is soknak tartsuk. A hosszú elmélkedés — a Ceské Slovo- ban — úgy látszik, pótolni akarja azokat a hadseregre vonatkozó reformokat, melyeket a lap pártjának szenátora, Klofác júniusban oiy nagy hangon megígért. Akkor ugyan a hadsereg terheinek leszállításáról volt szó. most azonban másként gondolkozik a szocialista Ceské Slovo is. És úgy van helyesen. Ott van az állandó, örök ellenség, .Magyarország. amit Kepka ur ismételten is megái lapít. Szükségünk van a nagy hadseregre, nagy, erős hadseregre. A pénzügyminisztérium egy konkrét eset kapcsán'ki jelentette, hogy újonnan létesítendő népiskolákra nem ad pénzt. Helyesen, jól van. Mire való a népiskola? Majd megtanul az analfabéta kurzuson írni. olvasni az írástudatlan baka s- legalább van mit megköszönnie a hadügyminiszter urnái. Fő a nagy és erős hadsereg. 100 cseli-sil. Koronáin fizettek ma, október 1-én; Zürichben 15.65 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsben 211900.— osztrák koronát Berlinit 12510000000 QOÖ*—német márkát „ - * jÉjp JEB ni. évfolyam 224. (672.) szám m Prága, csütörtök, 1924 október 2 Politikai főszerkesztő: . . A íe,elös szerkesztő távollétien petrogalli oszkár dr. A Szlovenszkó* és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Partok a szerkesztésért felelős: „ , . ..... . • GÁL ISTVÁN Felelős szerkesztő: politikai napilapja . . . , ... , .. FLACÖBARTH ERNŐ dr. F n rJ adminisztratív főszerkesztő.
