Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)

1924-10-11 / 232. (680.) szám

Szombat, október 11. — A forgalmi, a fényüzésl és az élclmlszeradó iijabb sz&bályozása. A fényűzés! cikkek lajstromá­nak megváltoztaiása után szükségessé vált az adókérdést szabályozni. A pénzügyrmtfiszterium- bam tegnap értekezlet volt a forgalmi adó általá­nosításáról. Az értekezleten az ipari és a kereske­delmi körök képviselői is rész tv ettek- Értesülé­sünk szerint rövidesen kormányrendelet fog meg­jelenni a forgalmi adó általánosításáról. Vanília után 16.5, a magyar és a veronai szalámi után 12 és az importált tábla, valamint törmciékcsokoládé után 6 százalék fényűzést adót fog keik ni fizetni. Az adók általánosításáról külön rendelet fog intéz­kedni, addig azonban érvényben marad az impor­tált cikkeiknél a 15 százalékos átalányadó. Mir szerint a rendelet augusztus 18-ig 'visszaható ér­vénnyel fog bírni, mert ugyancsak augusztus lS-ika óta fényüzési adó alá tartoznak bizonyos gyógyszerkülönlegességek, úgymint azok a pasz­tillák és cukorkák, melyek eddig adómentesek voltak. A cukorka, a marcipán és a törökméz, va­lamint a fagylalt átalányadója változatlan marad. — A tisztességtelen versenyről szóló törvény. A cseh-szlovák kereskedők köz­ponti szövetsége tegnapi ülésén hozzájárult a tisztességtelen versenyről szóló törvény alapelveihez. A szövetség a javaslat határo­zottabb fogalmazásit, a záradék kiegészí­tését és a tisztességtelen verseny példái föl­sorolásának kibővítését kívánja. A kereske­dők továbbá abbeli kívánságuknak adtak kifejezést, hogy a följelentés megtételére minden hivatalos és magántestület jogosult legyen. Végül követelik, hogy a szakértelmet igénylő esetekben a bíróság ne alkalmazzon jogszabályt, ahonyan azt a javaslat előírja, hanem hallgassa meg a javaslatban fölsorolt testületek szakvéleményét. — Az ipari só ára és behozatala. A Ke­reskedelmi és Iparkamarák Központja bead­ványt intézett a pénzügyminiszterhez, mely­ben az ipari só túlságosan magas ára ellen foglal állást. A Központ követeli, hogy na­gyobb gondot fordítsanak a só őrlésére és hogy csak a finom só árát állapítsák meg, továbbá állást foglal az ipari só behozatalá­nak betiltása ellen, hangsúlyozva, hogy ezt a kérdést nem lehet csupán az állami mono­pólium szempontjából megítélni. A Központ ezenkívül követeli a konyhasó árának revi- diálását, mert a konyhasót a legnagyobb termelési költségek és' a cseh-szlovák ko­rona legalacsonyabb árfolyama idején álla­pították meg . — Az osztrák sillingváhita. Ausztria — amint jelentettük — január 1-én áttér a sillingvalutára. Az idei mérleget még papír körömi bán fogják el­készíteni, de január 1-től kezdve minden téteb sil- lingértékiben fognak 'számlázni. — Egy év alatt másfél milliárd lejjel növeke­dett a bankjegyforgalom Romániában. A román jegybank kimutatása szerint a bankjegyforgalom egy év alatt másfél: milliárd tejjel növekedett — Megalakult a széntanács. A szén- tanács tegnap délután tartotta alakuló ülését a közmunkaügyi minisztériumban. — Óriási sikerrel fejeződött be a német kölcsön jegyzése Amerikában. New-Yorkbó! jelentik: A német kölcsön jegyzési határideje tegnap járt le. A Morgan-szindikátus egy­maga 110 millió dollárt jegyzett . — A ruszinszkói szüret. Ungvárról je­lentik: Ruszinszkóban az idei szőlőtermés jóval átlagon aluli, azonban minőség szem­pontjából kiváló. A bortermést holdanként 8—12 hektoliterre becsülik. — A máhrisch-ostraul állatvásár. (Saját tudó­sítónktól) Felhajtás: 750 darab vágómarha; erek közül 59 bika, 105 ökör, 511 tehén és 75 üsző. Élénk irányzat mellett a következő árakat fizet­ték: ökör 7.50—9.50, bika 7—8.50, tehén (dán) 6.50—8.50, üsző 7.30—7.75 korona kiíogramonkint élősúlyban. A sertéspiac szilárd. Zsirsertés 16.50 korona levágva. (N. M.) — Ej fűrész Szlovcnszkóban. Eperjesről je­lentik: A Kísszebeni Faipari rt. Késmárk várossal szerződést kötött a városi erdők kitermeléséről. A részvénytársaság Késmárkon uj fűrészt építtet. — Uj részvénytársaság. A belügyminiszter a Schrank Rum- és Líkőrgyár rt. Párkányban! alap­szabályait jóváhagyta­— Újabb bartkbukás Bécsben. Becsből jelen­tik: A Wiener Bank A.-Q. fizetési zavarokba ju­tott. A részvénytársaság a kis bankóik sorába tar­tozik és bukása a közönségnek csak egy jelenték­telen töredékét sújtja. — A francia kormány az Infláció ellen. Párá­ból jelentik: A minisztertanács megcáfolja azokat a híreket, amelyek szerint a kormány újabb bank­jegyeket szándékozik kibocsátani. A kormány szilárdan elhatározta, hogy a bankjegyforgalmat nem engedi fokozni, hogy a költségvetés egyen­súlya meg ne billenjen. — Lengyelország gazdasági helyzete javul. Varsóból jelentik: A szén-, élelmiszer- és textil­kivitel fokozódásával Lengyelország kereskedelmi mérlege jelentékenyen javult. Az export eredmé­nye gyanánt a Lengyel Bank vailutakész:ete növe­kedett. Az utóbbi időben több lengyel cég külföl­di kölcsönre kapott ajánlatot, míg a lengyel bank 15 millió dőli'áros külföldi kölcsönt vett fel két té­telben. A lengyel államvasutak jövő évi előzetes költségvetése szerint a vasút tiszta nyeresége 30 millió zloty lesz, mig az idei mérleg nagy deficitet mutat fel. — Pályázati hirdetések. A kassai kereskedel­mi és iparkamara a következő pályázati hirdetése­ket közli: Kereskedelemügyi minisztérium: a csendőrség részére szükséges kerékpárok; a kas­sai vasiítig-azgatósiág: zsír, szappan, vegyi szerék, fehér keramit, homok, vas- és sárgarézáru, cink- bádog és cinkezett bádog, csavarok, öntött vas és különféle eszközök; a nemzetvédelmi miniszté­rium': autókerék és hozzávalók, 5000 darab mun- kásöl'töny; a pozsonyi katonai építkezési igazgató­ság: Zólyom, Rozsnyó, Csaca, Popdrád, R-Szcm- bat, Losonc helyőrségekben katonatisztek részére lakóházak építése; a zólyomi zsupáni hivatal: iro­dai nyomtatványok; a prágai dohány egyed,árusági központ: dohánynak Hamburgból való fuvarozása; a pozsonyi katonai élelmezési raktár: szén és koksz; a pozsonyi vasutógazgatóság: hidalkatré- szek, festék, lakk és vegyi cikkek; a Pozsony hadbizíosság: zab; az ungvári hadbiztosság; a munkácsi kórház ellátása. = Eredményes magyar pamutterniesztési kí­sérletek. Budapestről jelentik: Mint ismeretes, a Magyar Textilgyárosok Országos Egyesülete a folyó évben az ország több vidékén, kísérletet tett a pamuttermelés meghonosítására, összesen kb. 60 hoklnyi területet vetettek be ezekkel a magok­kal s bár idén az időjárás egyáltalán nem volt valami kedvező, az eredmények igazolni látszanak azokat, akik a rentábilis gyapottermelést Magyar- országon lehetségesnek tartják. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyapotcserje az elvetett te­rületeken mindenütt szépen kifejlődött, virágokat hajtott, tövenként 10—20 tokot is hozott és a to­kok részben már teljesen beértek, részben pedig — ha az időjárás kedvezően alakul — beérésiiket még remélni iehet- A legfontosabb az, hogy a cser­je kifejlődésének minden stádiumát, egészen a fon­ható pamutrostig, határozottan produká'ni lehe­tett, még pedig úgy, hogy a kitermelt rost minősé­gileg (színben, hosszúságban stb.) az indiai pa­mutnál feltétlenül jobb, az elsőrendű amerikai gyapotot csaknem megközelíti. A gyapotcserje ná­lunk oly nagyfokú vir ütemei át mutat (a tokok mennyisége stb.), hogy e tekintetben még az ame­rikai 'termésátlagot is fölülmúlja. A rentabilitás nézőpontjából a gyapottermelési kis érieteket a legnagyobb enéllyel kellene folytatni, mert ebből a szempontból köz- és magán gazdaságil ag egy­aránt szédítő perspektívák nyílnak. Egy hold föld (és a gyapot éppenséggel. nem kívánja a legjobb talajt, sőt e tekintetben a legszerényebb Igényei vannak) pamuthozama beérés esetén, a rendkívül értékes magtermést nem is számítva, legalább is háromszorosa a mai buzahozamnak, a termelési költségek pedig egészen minimá'-isak. = Közepes burgonyatermés Északcsehor- szágöan. Noha Északcsehországban ez idén jó burgonyatermést reméltek, a termés csupán átla­gos és az árak aránylag elég magasak. Amig ta­valy métermázsánkint 45 koronát fizettek, addig a termelők ez idén 65, 70, sőt 80 koronát is kér­nek métermázsánkint. Érdekes, hogy a szász-cseh határ mentén a burgonya olcsóbb, mint Csehor­szág egyéb részeiben. — A londoni gyapjuaukció. Londonból jelen­tik: A gyapjuaukció tegnapi napján 8928 bála gyapjú került eladásra. A jobb minőségű áru tar­tott, mig a silányabb minőségű csekély áron kelt el. Julius óta az elsőrendű minőségű Merimó 100 százalékkal drágult, mig a közepes és közepesnél silányabb minőségű Merinó 50—100 százalékkal emelkedett és a Crossbred-Qreasy 100—150 szá­zalékkal drágult. A Scoured 50, a Capes-Snow- wtóte 70, a Greasy 100 és a Punta Aréna ára 10 százalékkal emelkedett. A következő árakat je­gyezték: Ausztráliai Merinos Scour. 25—68 50, ausztráliai Crossbred Scour. 20—56, ausztráliai Merinos Greasy 20—42.50. ausztráliai Crossbred- Greasy 20—39-5. Capes Scour. 45—49, Capes Greasy 16—26, Punta Aréna Greasy 17.50—30.50, La Plata Greasy 15—20.50 font sterling. mefözÍDéK­-f- Lanyha a prágai értéktőzsde. A mai tőzs­dei forgalomban az arbitrázspapirok árfolyama esett. Igen gyönge volt az Alpíne (131). a Simme- ringi, az Egyesült Elektromos és az Aussigi Ké­miai Müvek. A kullsszban is lanyhulás követke­zett be. A záróirányzat legyengült. Előfordult kötések:-j- Tartózkodó a prágai terménytőzsde. A inai prágai terménytőzsde látogatottsága csekély, az üzletmenet nyugodt volt tartózkodó irányzat mel­lett. Az árak legnagyobbrészt a keddi határok kö­zött mozogtak. Csak a zsir és tengeri szilárdult- A La Pfata tengeri 172 ab Tetschen, a jugoszláv tengeri 163 ab Pozsony. Az amerikai zsir 13.20— 13.30 ab Tetschen. +'Csöndes a budapesti termény tözsd;. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai terménytőzsdén csendes irányzat mellett a követ­kező árakat jegyezték: tiszavidéki búza 415, pest- megyei 420, pestvidéki rozs 412.5, fehérmegyei takarmányárpa 375, csongrádi 370, pestvidéki 375, zab 365, csöves tengeri 130 ezer korona métermá- zsárakint. = Romániában szabaddá tették a gyapjü­kivitelt. Bukarestből jelentik: Egy ma megjelent kormányrendelet szabaddá teszi a gyapjú kivi­telét.-p Nem egységes a budapesti tőzsde. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai értéktőzsdén a rendezési napra valló tekintettel kisebb árfolyam-ingadozások következtek be. Né­III. RÉSZ A vlláabéke — Fantasztikus regény — Irta: Seress Imre (55) Xerdosz, miután az utolsó másodperc is eltelt, fölránío'tta a cella ajtaját. — Nos, hogy leszünk, Ogli? — kiáltotta. Kund csak most kapott észhe és nem fe­lelt. Asája a fájdalom végső agóniájában ölelte körül szerelmese nyakát és elfeledkez­ve mindenről, csak fuldokolva zokogott. Xerdosz, abban a hitben, hogy Ogli hajt­hatatlan maradt, rettentő dühre gerjedt és szinte magánkívül ordította: — Elég volt a komédiából! Előre embe­rek! Ragadjátok meg őket és a kinpadra velők! : A parancsra hat fogliázőr rohant be. Asáját és Kundot durván elválasztották egy­mástól és hurcolták kifelé. De még az ajtóig sem értek velük, amikor Kund hirtelen dula­kodni kezdett az őrökkel, hogy kiszabadítsa magát. Amikor pedig ez nem sikerült neki és megpillantotta a folyosón Xerdoszt, ma­gából kikelve rivalít rá: — Meg vannak ezek bolondulva, Xer­dosz? Mit vétettem én és Asája, hogy így bánnak velünk? Aki ilyen dühösen kiabált, az már nem Kund volt, hanem az igazi Ogli Radannesz. Kund ekkor már lenn volt a Földön, ismét hatvan millió kilométerre a Marstól, mint másfél nap előtt. 1, fejezet Oglinaík nagy szerencséje volt. Bele kel­lett törődnie, hogy lényege teljes egy esz­tendeig raboskodjon Kund porhüvelyében. A Mars ritka erős akaratú lakója csak nehezen, hosszú küzdelem után adta meg magát a Föld lakójának és a küzdelem izgalmai -közt Ogli is elfeledkezett arról, hogy a Földön, vagyis szerinte az Aparoszon az esztendő csak fél­annyi napból áll, mint a Marson. El volt tehát készülve arra, hogy majdnem hétszáz napig fog rabságban sínylődni. Amikor az óriás tá­volságból egy pillanat alatt a Földre röppent és Kund alakját vette föl, legyőzött akarata ebben az idegen testben idegenül is érezte magát. Kund testalkata majdnem háromszor akkora volt ugyan, mint az ő teste volt a Marson, minélfogva nem kellett az összezsu­gorodás nyomasztó érzését állandóan elszen­vedni, az az érzése mégsem szűnt meg, hogy lényege meg van törve teljesen. Ez a lényeg nem bírta magát az idegen testben össze­szedni. Ehhez járult még, hogy észbeli tehet­segeinek nagy részét is kénytelen volt áten­gedni legyőzőjének és cserébe értük alig ka- ,pott egyebet, mint Kund nyelvbe!! tudását. De a megtört lényeg ennek nem sok hasznát vette. Ogli pár pillanat alatt olyan lett, mint­ha életerős férfiből egyszerre aggastyánná változott volna, aki gyámoltalanabb a kis­gyermeknél. Arra, hogy ő mi volt a Marson, valamint ott töltött életére és a Jupiteren töltött egy esztendőre csak homályosan em­lékezett, még homályosabban, mint egy zűr­zavaros állomra. A Mars boldogtalan embere csak tengődött a Földön, ahová nem diadal­masan érkezett, mint a Jupiterre, az óriás Benamusz testébe, hanem mint a győzőnek, Kund Pálnak foglya. Tass Mihályt, aki Gál Flórával együtt egyedül volt földi tanúja ennek a páros vias- kodásnak két világtest lakója közt, a minden képzeletet fölülmúló esemény annyira meg­rendítette, hogy sokáig nem bírta összeszedni magát, amikor Oglit a bérkocsiban haza vitte a lakására. Amikor pedig tiagynehezen csil­lapodni kezdett elméje háborgása, az első érzés, ami gondolkozását működésbe hozta, az volt, hogy a dolog, bár saját szemeivel látta és saját füleivel hallotta, mégis hihetet­len, tehát lehetetlen. Úgy vélte, hogy nincs könnyebb,' mint erről azonal meggyőződni, még mielőtt hazaérnek. Ogli hátradőlt a kocsi ülésében. Fényte­len szemeiből semmiféle lelkiérzést nem lehe­tett kiolvasni, ellenben az látszott rajta, hogy testileg nagyon kellemetlenül érzi magát. A műit a bérkocsi meg-megzökkent az egye­netlen kövezeten, Ogli teste is meg-megrán- dult, mint aki nincs szokva kocsin való uta­záshoz. Tassnak' ez rögtön eszébe juttatta, hogy a Marson a legfőbb, sőt talán egyetlen közlekedési eszköz a repülőgép, amely való­ban nem bökken soha, mert a levegőben nin­csenek hepe-hupák. Talán a mellette ülő em­ber, aki állítólag Ogli, a Marslakó, szenved a rázós ut miatt? Ezt meg lehet kérdezni tőle. De hogyan szólítsa? Pálnak, vagy Ogli ur­nák? Tegezze-e, mint Kundot, vagy önözze, mint idegent? Tass erre az utóbbira hatá­rozta magát, bármilyen furcsa is az „Ogli ur“ megszólítás azzal szemben, aki testileg az ő barátja, Kund Pál. Egy mellékutcába fordulva be, amely aszfalttal volt burkolva, a kocsi rázása és dübörgése megszűnt, amire Ogli teste sem rángiatódzott többé. Tass kénytelen volt arra gondolni, hogy föltevése csakugyan helyes. De erről meg is akart bizonyosodni. Meg­érintette Ogli karját: — Ugy-e, uraságod még nem tett ilyen sétako csíz ást sóba? Ogli bambán nézett Tassra. Habár meg­kapta Kundnak magyar nyelvbeli egész tu­dását, a mondatból csak édeskeveset értett. Tass nem tudta ezt és igy konsternálta a hallgatás, de még inkább a bamba nézés. Azt gondolta magában, hogy kellemetlen dolog lesz egy esztendeig együtt élni olyan em­berrel, akit majd neki kell megtanítani be­szélni, mint anyának a gyermekét. Hát kezd­jük el tanítást azonnal. Tass jobbkezével önmagára mutatott és igy szólt: — Az én nevem Tass. — Tass, — szólalt meg Ogli, biccentve fejével. — És ugy-e, az ön neve — folytatta Tass, Oglira mutatva —, Ogli? — Ogli, — hangzott a válasz. (Folyt, köv.) 3 HVJO. évi kincstári ntalváuv • —.— 15)24. évi kincstári utalvány —.— NTvercménvköicsöa . . ... 79.90 '*/n-os beruházási kölcsön • 89.60 5°/,,-os llsítkölcsön . . • • • 79.10 79.1j H A!'amk«lcsön .................... ™.- 7s.­Mo rva oraz.-koles. 1!>11 4V, •/ |-7 ’ 1.3 Morva nrsr.-kö’cs ini? =,(>/„, 75.75 ib./5 prá<ra v>rn< mié köles. r> °/0 * c-'an Prá"a vár is 101o köles. 4% • 5?_ Briten v" ros 1991 köles c, o/, i’orsonv város, loioköles. 4°' Z',"! Prá<rn városi takrnt. 4 a' . f; ?, se '’sl. vörös k°res’t sorsietrv ss.bu 99*3 'faervar" frtos vörös koreszf * 'Tnyvar lelrálo" sors:p"v. •_ • Wr árhan??!1!^ T?!*.*: 332.50 38J.S0 r'soh Union Bank . . . . . 38).59 3®? 1 eszámltolé.............................. 381.— 33). 0s eh Oiarbank ....... 9/R.50 Prásrai Ffit.elbank ..... 630-59-zlovák Bank .................. . ’79.-­'i vnostonska.......................... 390,— 3®?.— \n croi-Osinv. Bank. .... '£.50 73.— isztrák hitel .......................... c+',~ 9? Bé csi Unionbank. ..... 57.25 57--S >Viener Bankv...................... £7.12 98.— Fuf foslovenska-bank .... ít,3 Vordbnhn................................. ~ 5320.­'so b Önkor ......... llorvát cnkor............ Jíc'?í' liolim mütrásrya.... 595.bO í>j?.50 Iv olini kávé........... 1®0 - 132.­iv olin' netráienm ..... *®0.50 152 50 koHni szesz ........ 10®S.— 1007.50 í'e.jinar rt............................... £0.— -*- — íi lsö nilsani söraryár .... 2933.— 2950.— Breitfeld-Oanék.... 935.53 938.— Oa urin és IClernont .... 255.- 55.— itinghofrer............................... 955.— Cseh ószaki szén................... 1630.— 153 3.— Cs eh nyufrati .szén. 3/3.— 376.— Al pi ne ............................. 133.— 199.—* Po ldi.......................... 257.- 72.— Pr ága vasipar..... 726.- 726.— Sk oda.................. 532.— 536.— Po zsonyi kábel ....... 1915.- 1905 — inwald . . ........ 253 50 256.— Práarai oapir...................... . ----- —.— | Vulkán | iweá, B»«»r«:4&154fe3g* és dflsssnraáftéhmfieVftiú^, BaéB»a«<eir4£53f3S:^&» «n SaaairasfiaaaeBi ..Janóit" ftévvisetete és t&i&ctatkexéa ©^ésa: s&Sk& üs**® résasére. ­M feBfes sásíácssraBBS B®®n,«eiraeSeaE<fe®eB«. EM DEfAIL

Next

/
Oldalképek
Tartalom