Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)
1924-10-11 / 232. (680.) szám
Bérlők református püspök kiharcolja egyházkerülete jogait Szálka a református autonómia a hatalom szemében A püspök elleni hajsza története — Bertók kitart esküje és a református autonómia mellett — Bertók püspök nyilatkozata a Prágai Magyar Ilirlap munkatársa előtt — « — lialap: fekete fríz vagy fekete nyúlszőr, esetleg fekete cilinderforma. Cipő: félfrancia, erősen tűzdelt, egy széles .pánttal és gavallérsarokkal. Harisnya: fényes narancs- S'Bin-selyem. A tcstszinü már nem divatos ...---- Lassanként, amint kérdezgetek, felvonulnak előttünk a modc lek. A nagy kristálytükrök százszorosán verik vissza a fényt, a finom mozgású, sikkes próbahölgyek fel-alá járkálnak a különböző toalettekben. • Vékony, fekete nő áll meg előttem. Fekete krepp-georgette ruha van rajta, házaikkal. Alsórésze szatinkrepp, kázákja krepp- georgette, melyet chinchillaprém szegélyez. Az ujja hosszú, egyetlen kettöbefogott, négy- szögletes darab, mely selyembojtban végződik. Elől dús aranyhimzés a ruhán ... Szőke, karcsú leány. Ruhája püspöklila krepp-georgette. Teljesen sima kázák, arany pántszalaggal. Az alj hajszólplisszé, két vállán plisszirozott sál, végén püspöklila, hosszú, rojtos, plörőz, rövid ujjak. Fantasztikusan szép, frappáns, nagyvonalú ... Harmadik modell jön. Halvány arcához nagyszerűen illik a sötétbarna ottománse- lyetn ruha. A toilette-nek elől tünikszerü kázákja van, hátul sima. A kázák szélén barna, nerz prémszegély. Elől, a nyak gömbölyű kivágásától kezdődően az alj széléig sűrű, sötétbarna csontgombsor. Igen elegáns, praktikus toilette, felvehető látogatásra, sétára, színházba vagy hangversenyre is... A következő hölgy szövetruhát mutat be. Fekete, kreppezett, nagyon puha szövet. Sima felsőrészén elől párhuzamos vonalban tressz-szalagok négyszögü táblát alkotnak. Azonban a tressz nincs a széleken rávarrva, csupán két végén van odaerősítve, úgy hogy a tressz szabadon mozog, libeg a legkisebb mozdulatnál. A vállról drappsziuü crepp de chine-sál hull alá a ruha széléig, hátul átbujtatva keskeny övön. Az alj három köz- henfutó volánt, az ujjak hosszú, szűk szabá- . siiak, gombozottak. Holzer Andor oégfönök készségesen kalauzol. Az üvegszekrények kitárulnak. Sorra nézem tartalmukat. A fekete crepp de chine, erepp-georget- te, szatin-crepp, marocaine, ottomán ruhákban leírhatatlan változatok vannak. Azonban mindegyikein kázák dominál és a gombsor. igen gyakori a hajszálplisszék ötletes alkalmazása; egy-egy ezüst- vagy aranypánt rendkívül elegánssá teheti c ruhákat. Télre a kabátok barna és fekete színekben készülnek. Szűk, egyenes szabásuak, kizárólag bevarrott ujjakkal. Legdivatosabb prém rajtuk az oposszum, ausztráliai, amerikai fajtában. Francia szil, chinchilla szintén kedveltek. Krajcárnagyságu gombok az uj- jon, oldalt a zsebek díszítéséül. A téli anyagok: velúr, velur-broche, tükörposztó, velur-duftin és velur-matlassze. Láttam egy szép, fekete bordós-duftin- ből készült kosztümöt. Sima, egyenes alj, ugyanilyen kabát hozzá háromnegyed hosz- szuságban. Francia szilből sálgallér és man- zsetták. Ez a szabás egyszerű és rendkívül elegáns vonalakat ad. — Mondjon kérem valamit az estélyi ruhákról. — Estélyi ruhákról ma csak annyit, hogy színük fekete, vagy a fényes kelmék változata. Csodás dolgokon törik fejüket a tervezők, ma azonban még korai ezekről az clőkész üle tek r öl be s z élni. — Gyöngy, karkötő? _A gyöngy tarka, fantasztikusan nagyszem ü és — nem valódi. Sárga, barna, zöld, vörös. A karkötő széles, áttört csipkéjü. Túlnyomóan csontféiékből készülnek. — Még többet, még többet mondjon kérem. __ Ma — nincs tovább, nagyságos asz-1 szonyom. Várnia kell, mig bemutatom a téli, estélyi újdonságokat, melyek nemsokára készen állanak. — Au revoir — mondom köszönetül. Kilépek az Utcára. Künn már esti fényben ragyog a város, csinos, elegáns nők suhannak az őszi fák alatt. Mindegyik vékony, mindegyik magas és mindegyik a legújabb divat szerint van íelöitözve. Arcuk sápadt, szájuk egy ideges, vérvörös vonal. Narancsszin’ harisnyájuk selyme fénylik a lámpák reflexében. Nézem őket és nézik őket a sétáló, amerikai stílusban öltözködő férfiak. Az ő válluk széles, hatalmas, amerikai — vatta, elsőrangú szabótól importálva. Ha; figyelem, látom, hogy jól szabott és vasalt ruhájukban, térdben — megroggyanva járnak ... Hja! 1924-et Írunk. Rőtsárga levelek, hulló, aranyvörös lombok ... Szépiabarna csupasz ágak markáns rajza a kiteszi tett gyöngyselyem égbolton. Október hónapja... Kállay Piroska. Munkács, október 10. Bertók Bélának, a ruszinszkói református egyházkerület püspökének gerinces magyarsága és hitvalló bátorsága sohasem tetszett a' hatalom itteni exponenseinek. A ruszinszkói tanügyi referátus minden igyekezete odairányult, hogy Bertók Bélát lehetetlenné tegye. A hatalom üldözése ellenkező hatást váltott ki a ruszinszkói református magyarság sorai között, akik Bertókot tavaly püspöknek választották meg. Csak természetes, hogy ezek után a református püspök még nagyobb szálka lett a referátus szemében. A hatalom azzal akarja büntetni a reformátusokat, hogy sem az egyházkerületnek, se.m a püspöknek a köteles államsegélyt nem folyósítja, azt a hamis állítást hozván fel indokul, hogy Bertók Béla püspök nem akarta letenni a fogadalmat. A Bertók elleni hajsza miatt óriási az elkeseredés Ruszinszkóban, Beszámoltunk róla, hogy felmerült áz a komoly terv, hogy ha a sérelmek nem orvosöltatnak, a ruszinszkói reformátusok panaszukkal 1 népszövetséghez fognak fordulni. E mozgalomra megszólalt egyik ungvári „magyar nyelvü“ lapban a referátus református spiritus rektora és a cikkben a legképtelenebb állítások özönét zúdítja Bertók püspök ellen. Munkatársunk felkereste Bertók Béla püspököt, hogy a Prágai Magyar Hírlap olvasói részletesen megösmerhessék a ruszinszkói reformátusok elleni akció mibenlétét. A püspök kérésünkre a következőket mondta el: — Mielőtt nyilatkoznék, ki. kell jelentenem, hogy amint eddig kerültem az egyház és állam ilyen intern dolgának a napi politikába való bevonását, úgy most sem szívesen nyilatkozom a nagy nyilvánosság számára, miután azonban azt látom, hogy valakinek, vagy valakiknek érdekük az, hogy a ruszinszkói re- íormátusság ügye a nyilvánosság elé kerüljön, igy tehetek egy néhány kijelentést az ellenem legutóbb megjelent támadásra, kijelentvén azt, hogy egy lappal sem óhajtok ezen ügyben polémiába bocsátkozni. — Állításaim igazolásául hivatkozom a beregi református egyházmegye 1920—23. évi jegyzőkönyvére, amelyek nyomtatásban is megjelentek és amelyekben közölt esperesi jelentésekben ezen ügy minden részlete feltalálható. —■ A békeszerződések ratifikálása előtt tuladonképpen nem tartottuk magunkat feljogosítottnak a fogadalom letételére, azonban, lia erre illetékes hatóság engem, mint akkori esperest egyetlen sor Írással felhívott volna, minden további nélkül, a legrövidebb idő alatt, az egyházmegye összes lelkészeivel letettük volna a fogadalmat. Mi sem mutatja jobban ennek komolyságát, mint a 16-y920. sz. egyházmegyei határozat, amelyben az egyházmegye megengedte a tanítók és kántorok fogadalomtételét, mert a beregi négy tanfelügyelőség közül, noha csak egyetlen egy, a beregszászi erre nézve megkereste az egyházmegyét, azzal fenyegetőzvén, hogy ha a tanítók rövid időn belül le nem teszik a fogadalmat, úgy iskoláinkat bezáratja. • — Egészen természetes, hogy ezen beregszászi tanfelügyelői megkeresésben szó sem volt a lelkészek fogadalomtételéről és igy arról az egyházmegye nem is határozhatott. Hogy nem voltunk az engedély megadásánál hajszálhasogatók, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a körülmény, miszerint egy tan- felügyelőség követelésére mindjárt határozatot hoztunk az egész egyházmegye tanítóinak fogadalomtételéről, noha megkívánhattuk volna, hogy mind a négy tanfelügyelöség, vagy ezek felettes hatósága szólítsanak föl erre. — Igen, a lelkészek egy részét felhívta a hatóság a fogadalom letételére, de hogy? Csendőrök, jegyzők szólítottak fel egyeseket a fogadalom letevésére, sokszor három napos terminus mellett kilakoltatással fenyegetőzvén. —■ Így tette le hét lelkészünk a fogadalmat. Isméi hivatkozom arra, hogy mindez a békeszerződés ratifikálása, tehát- 1920 november 15 előtt történt, amikor még Ruszin- szkóba az úgynevezett „Hostás-féle fogada- lomT volt érvényben. 1920 november 15 után sem hívták föl az. esperesi hivatalt arra, hogy lelkészei, a fogadalmat le tegyék, ellenben megjelent egy .felhívás 1920 december 24-én a Szloveuszkón, Kassán megjelenő „Esti Ujság“ cimii keresztényszocialista lapban, amelyet természetszerűleg a ruszinszkói református lelkészek csak elvétve olvashattak, amelyben minden lelkészt felszólítanak a fogadalom december 31-ig való letételére. A felhívás azt is tartalmazta, hogy ezen határnap után a lelkészek csak külön-külön, politikai nyomozás megejíése után tehetik le a fogadalmat, ha a nyomozás során terhelő adat nem merül föl ellenük. — Ezt a felhívást lelkésztársaim december 31-én hozták tudomásomra, amikor is én rögtön express ajánlott levélben jelentettem be a kormányzónak, hogy letesszük a fogadalmai ha erre megfelelő idői adnak és ha ez az önkormányzatunknak megfelelőíeg történik. — Az 1921. év folyamán ismét felhívták szórványosan lelkészeket a fogadalom letételére, akik közül többen ezt le is tették, de a beregi esperesi hivatalhoz ez évben sem érkezett semmi. 1922 január 1-én Benes akkori miniszterelnök Munkácson léte alkalmából rövid memorandumot nyújtottam át, melyben a lelkészek fogadalomtételére is kitértem. Nem tudom, hogy e memorandum folyományaképpen-e, 1921 tavaszán mintegy négy lelkészt hívtak fel a fogadalom letételére, akik azt minden további nélkül le is tették, de az esperesi hivatalt ez ügyben ez évben sem keresték meg. — Miután a lelkészek híveiktől fizetést nem kaptak, (ama bizonyos rendelet következtében, amely eltörölte a provent fizetést és amelyet a református egyházközségekben is kihirdettek) fogadalomtétel nélkül pedig államsegélyben sem részesülhettek, az anyagi szükség kényszerítő hatása alatt egyre hevesebben ostromoltak a fogadalom ügyének ren- rendezése végett. Én belátva azt, hogy a kormányzóság előtt az eddigi tapasztalatokból okoulva eredményt nem remélhetek elérni, lemondtam az esperesi hivatalról. Azonban ma, 1924 végén is több lelkész van, akik a fogadalmat le nem tették, hiába nem én vagyok az esperes. Teljes tudatában vagyok annak, hogy önkormányzatunk szellemében másként nem járhattam el, mert én az egyházi alkotmányra esküt tettem. Tudatában voltam és vagyok annak, hogy ez az önkormányzat a békeszerződésekben is biztosítva van, tehát az egyházi alkotmányhoz vaió ragaszkodás nem állameilenes cselekedet a részemről. Hogy kinek és mi érdeke volt elgáncsolni a beregi református lelkészek fogadalom- tételének ügyét, hogy ezáltal destruálja az egyházmegyének eddig kompakt egyetemét, azt majd meg fogja mutatni a jövő. — Én már mint püspök is beadtam a múlt esztendőben egy memorandumot a kormányzósághoz, kérve sérelmeink orvoslását, amelyek között mint sarkalatos sérelem az én fogadalmam letételének az ügye is szerel. A memorandumban tárgyilagos vizsgálatot kértem az ügy megvilágítására, azonban a memorandumra sürgetés ellenére sem kaptam a mai napig érdemleges választ. — Nem tudom, hogy miért nem rendelik el ezt a vizsgálatot, ha kívánatosnak tartják az ügy tisztázását, mert hírlapi utón nem lehet ezt elintézni, igy csak egyre nagyobb hullámokat ver fel az egész dolog. A lefolytatott vizsgálat eredményeképp azután intézkedhetik a kormányzat. Megjegyzem, hogy az ellenem indított „jól értesült" helyről jövő hírlapi támadásokban az’ egész ügy a valóságtól eltérő beállításban van a közönség elé dobva. Szombat, október 11. — Határozottan tiltakozom az ellen, mintha én kizárólag illetményeim miatt akarnám'az egyházkerület dolgát rendeztetni. Én igazságtalan dolgot tudtommal soha senkivel sem követtem el, jogtalan hasznot senkitől el nem fogadtam, én az igazság érvényesülését akarom és ha ebben az igazságban anyagi eredmények is jutnának nekem, azt hiszem,' ezen megütközni csak az fog, aki az anyagiakat az örök erkölcsi igazságoknál is többre becsüli. Az pedig, hogy a mi egyházkerületünk a maga szegénységében állami támogatás nélkül miként él, azon csak az csodálkoz- liatik, aki nem ösmeri a mi református egyházunk küzdelmektől teljes 400 éves történetét. — Érdekes, hogy az ellenem irányuló támadások is elösmerik, hogy 1921-bén, mikor a beregi egyházmegye elhatározta a lelkészek egyöntetű, az autonómiának megfelelő foga- dalömtételét, Pesek mulasztásából azt le nem tehettük. 1921 december 15-én ugyanis Bihari Lajos az egyházmegye megbízásából a fogadalom letételéről tárgyalt a reíerátussal, ahol annak határnapját december 27-ére tűzték ki. Én kötelességemhez híven meg is jelentem a referátus előtt, de Pesek e napon elutazott, helyettese az egész dologról mit sem tudott, az egyházi referens Podhajeezky tír. pedig azzal utasított el, hogy most már a fogadalmat csak külön- külön nyomozás lefolytatása után lehet letenni — Világos tehát, hogy nem én kerültem el a felsőbb hatóságokkal való érintkezést, hanem ezek nem akartak tárgyalni velem. Ha c tekintetben megváltozott volna a nézetük, úgy itt vagyok, rendelkezésükre állok, amint ezt már hat éve teszem.-— Arra a kérdésre, hogy miként lehetséges az, hogy a köztársaság egész területén simán ment a református egyházak berendezkedése és elhelyezése, csak nálunk nem, — ime a fentmondottak képezik egyenes feleletemet. Ha velem a kormányzat, illetve a referátus tovább sem akarna szóba állami, azt nagyon sajnálnám, amint sajnáltam eddig is, azonban eskümhöz híven, meggyőződésemtől, békeszerződésben biztosított jogainktól akkor sem térek eh Egy épülő város Ahol nincs munkanélküliség Nagymihály, október 10. Kevés község van Őzlovenszkóbau, amelynek lakosai annyi céltudatossággal és áldozatkészséggel tőreíke dnéuek lakóhely ük fejlesztésére, mint Nagymihály lakosak A szlovenszkói Zemplén egykorú székhelye 10— 15 évvel ezélőtt még jelentéktelen község volt, de ma már biztos lépésekkel halad a várossá való fejlődésében. Fejlődésére legjellemzőbb az építkezés, amely igen nagy arányokat öltött. 1924-ben nem kevesebb, mint negyvenkét uj épület építésére kértek engedélyt. A Fő-utcán csupa emeletes házak épülnek nagyvárosi üzletekkel, ki rakatokkal. A sörgyár mögött egész uj városrész fejlődik, úgy, hogy ma már a lakásínség sem oly nagy, mint azelőtt volt. Legszebb reményekkel kecsegtetnek a jövő évi építkezések. község elhatározta, hogy a régi városiház helyére uj, modern épületet emel, amely a városházán és a járási főnökségen kívül helyet adna az adóhivatalnak és a szervezés alatt álló pénzügy- igazgatósági expoziüurának is* sőt a tisztviselők részére több lakást is építenének. A költségek hét milliót tesznek ki. Most folynak a tárgyalások a pénzügyigazgatósággal, amely elvben már hajlandó az adóhivatal és expozitura tízévi bérét előre kifizetni. A költségek többi részét hitel utján kívánják megszerezni. Ugyancsak rövidesen megkezdik tizennyolc tiszti és altiszti lakás építését, amely főleg a lakásínség szempontjából bír nagy jelentőséggel. A község a katonaság számára ingyen telket ajánlott föl. Különben sok szó esik egy uj kaszárnya építéséről is, de sajnos, a tapasztalatok szerint az ilyen építkezésből kevés öröme vaui az őslakosságnak. Amennyiben a gimnázium építkezése aktuálissá válik, úgy joggal remélhető, hogy itt már az őslakosság munkásai is szóhoz jutnak. Tekintettel azonban az állam szűkmarkúságára (iskolaügyeikben!), nehéz az öt milliót, amennyit az építkezés és fölszerelés igényel, összehozni. Folytatni kívánják a vágóhíd kiépítését, amelyet 600.000 korona költséggel ezidén kezdettek meg. A modern és szépén fölszerelt vágóhíd rövidesen teljesen elkészül és a jövőre már csak a hütőház kiépítése marad. A nagy építkezésekkel' magyarázható, hogy talán Nagymihály az egyedüli hely. ahol nemcsak nem lehet munkanélküliségről beszélni, de még számos idegenből érkező munkás is elhelyezésre talál. i*3HMiIC? iíUMfilEMfe a ielenk°r legnagyobb és | ILÍííXShWsIML. SkWI flííC s&Bísir legmodernebb vállalkozása a 1 .. * ® | Prága, Na Tésmove (a Denis pályaudvarral szemben) | j f|!| sdineidcr kapitányi idomított orosztanaival, köztük ka I ! a Híres Eisropís oroszlán a „Quo vaűis“ filmhős § > ;»■ 5 Mindem este 8 órától elsőrangú programmal díszelőadás. | •99999999^9999999999999999990999999999999999999999999999999909999
