Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)

1924-10-10 / 231. (679.) szám

?' ' &tómJfamx7IrRm .1 MBOCÍ'SEMÍB Péntek, október 10. A esek megférhetetlenség Prága, október 9. Csapek Károly, a magyar színpadokon is jól ismert cseh drámairó a Lid. Novinyben hosszabb cikket ir a csehek vendégeiről. A külföldről érkező vendégek — tömeges ki rándulások alkalmával, amidőn szállodában nem nyerhetnek elhelyezést — inkább a né­met családoknál találnak lakást, mivel a cse­hek vendégszeretete csődöt mond. Ennek oka a cseh megíérhetetlenség. amely a cse­heket a normális társadalmi életre képtelen­né teszi. Igaz, hogy az egyesülési természet meg van a cseh nemzetben, sehol sincs any­uja egylet, druzstvo, kör, kaszinó és politikai csoport, mint éppen a cseheknél, azonban a társadalmi élet nem csak abbAl áll, hogy va­laki öt egyletnek a tagja legyen s eljárjon az ötórai teákra, hanem azt, hogy a más egye­sületbe! ivei is megférjünk békésen, azt ne nézze le azért, hogy az illető „más csordához tartozó barom". Tökéletes Ruszinszkőban a nyelvzavar Amikor a tanulók és tanárok nem értik meg egymást — Újabb mozgalom a kormány el- esehesitc politikája ellen — Hányféle nyelv van Ruszinszkóban? Munkács, október 9. Hihetetlen és valóságos bábeli az a nyelvzavar, ami ma Ruszinszkóban uralko­dik. Maguk a kormánypárti politikusok is megállapítják, hogy ezek az állapotok igazi „ad abszurdumára vezettek. Olyan ember, aki ösmeretlen a ruszinszkói viszonyokkal, szájtátva maradna a bámulattól, ha egy kis bepillantást szerezne az itteni nyelvi cáoszba. Az iskolák nyelvének a hivatalos irány­zata ma ukrán volna, azonban ez az „ukrán"- nyelv is jóformán minden tanár előadásában más, keverve van a ruszin népnyelvvel, esehhel, szlovákkal, sőt lengyellel is, aszerint, rogy milyen nemzetiségű tanár tanitja. így iztán nem csoda, ha egy és ugyanazon is­kolának, sőt osztálynak a növendékei és tanárai sem értik meg egymást. Az ukrán irányzaton kívül az iskolák .annye,Ívének másik két főiránya: a nagy- nősz és kisor ősz (ruszin), szintén egy csomó ^irányzaton oszolva meg. Az csak természet ;es, hogy ezeknek a bábeli állapotoknak a kultúra szenvedi meg a kárát. Megtörténik minduntalan, hogy magyar uiyanyelvü gyermekek ilyen zavaros szláv íyelveken kénytelenek az iskolában nyugati iyelveket tanulni. Az eredmény aztán az, lOgy egyik ruszinszkói orosz kereskedelmi skola érettségizett növendékei nem tudták \ legegyszerűbb német szót helyesen leírni. Á ruszinszkói iskolákat ma a politika és nem a tudomány dominálja, Hogy azután mihez kezdenek majd az életben az ilyen iskolák növendékei — erre jenki sem tud megfelelni. Amilyen hihetetlen a nyelvzavar az isko- ákban, éppen olyan nagy egyéb intézmé- íyeknéi és hatóságoknál is. A bírósághoz ér­kezeit beadványok ügyvédenkint változó íyeíven vannak megírva, Az igazságszolgál- .atás terén a cseh, nagyorosz, ukrán, szlovák, kis- orosz nyelvek minden variációban hasz­nálatosak. Hogy milyen kára van ebből a jogszol­gáltatásnak. azt el lébe: képzelni, nem is szólva arról, hogy milyen hosszadalmassá teszi az ügymenetet a so< nyelv. Az ügyvé­dek és bírók csak sejtik, de nem tudják, hogy mit tartalmaznak a beadványok. A közigazgatásban il lehetetlen állapo­tokra vezetett a nyelvi ,tor-zavar. Megtör­tént, hogy hivatalos kiadmányokkd napokig kell sza­ladgálni és utoljára sen: érti meg senki. Valóban túlzásnak leietne tartani az itt elmondottakat, azonban szomorú valóság itt minden fantáziára rácáfol. A kormánynak a nyeld zűrzavar megtü- résével, sőt fokozásával ítlátszó a politikája. El akarják csehesiteni Ruszinszkót. És va­lóban, mint sűrűbben haigzik fel. különösen a zsidóság részéről, hogj a sok zűrzavaros nyelv helyett csehül akatják taníttatni gyer­mekeiket. Az ilosvai zsidóság határozottan kérte a cseh elemi iskola felállítását, amit természetesen meg is kapott. Munkácson is igen tekintélyes számú zsidó szülő cseh is­kolába íratja be a gyermekeit. Pesek egyik referátumában arról szá­molt be Prágának, hogy Ruszinszkóban ma még ... feltétlenül szükséges az ukrán nyelv, mert csak így lehet a cseheí megágyazni. A ruszin ellenzék, sőt a kormánypárt tagjai közül is nagyon sok befolyásos politi­kus (Kaminszky, Petrigalla) halálos ellensége az ukrán irányzatnak, azonban ez ideig mit sem sikerült az irányzat ellen elér­niük. A szülők elkeseredése határtalan. Az ellenzék most nagyszabású akcióra készül a nyelvkérdés ügyében, amely akció megin­dítása ügyében most folynak a tárgyalások. Az lenne a cél, hogy elsősorban az ukrantzá- lás ellen lépne föl egyetemlegesen Ruszin- szkó egész közvéleménye, még pedig a leg- agrésszivebb formában. Megállapítható* hogy egy ilyen akció roppant népszerű len­ne az egész országban és tervszerű végre­hajtás esetén v:' ámithatatlan következmé­nyekkel járna az eddigi ukranizálő-csehesríő politikára. vVvVvvVVtV»»Y Wv V * v'rv'VT vwv W ^ wvwv W VVA'vVV * w - - V » ^-w Á legújabb szlovenszkói tankönyv Pozsony, október 9. (Saját tudósítónktól.) Jelenteire a P. M. H„ hogy a rimaszombati gimnáziumban el­kobozta az igazgató a Bartha-Prónay „Re­torikát", amelyre pedig a pozsonyi iskolai referátus megadta a terjesztés jogát. Az el­kobzás híre kínos feltűnést keltett nemcsak Rímaszombatban, hanem egész Szíovenszkó- ban, mert az inkriminált Retorikát nemcsak Rimaszombatban, hanem Szloyenszkó összes gimnáziumaiban is elkobozták. Az elkobzással most foglalkoznak a po­zsonyi cseh-szlovák lapok. Köztük a Robot- nidvé Novi-ny — Dérerék lapja — erősen tá­madja Hattaía dr. országos tanfelügyelőt.. aki­nek a kezén átment a könyv, mikor cenzúrára benyújtották. Hattala dr.-t megteszi magya­rónnak, aki nevét csak most írja két „t“-vel, aki azelőtt üldözte a szlovák diákot és róluk, mint íntajosolkróí beszélt. Megszólalt a Slovák és a Slovensky Bennük is, hogy hogyan engedélyezhetett Hat­tala dr. olyan könyvet, amelynek első olda­lán Masaryk elnök képe van, belül pedig egy Sajó Sándoc-vers a szlovák népet Mátraaljai söpredékének nevezi. Az iskolareferátusban természetesen szi­gorú vizsgálatot indítottak a feltűnést keltő könyv-afférban. Mint értesülünk a vizsgálat megállapította, hogy Hattala dr. ezeknél a magyarországi kiadású tankönyvek engedé­lyezésénél korrektül járt el. Az inkriminált Bartha-Prónay Retorika cenzúrára bemuta­tott példányban' az ellene súlyos kötelesség- mulasztásuil felhozott Himnusz, Szózat és Sajó Sáudor-vers nem voltak benne és igy nem volt semmi akadálya annak, hogy e tan­könyvet a szlovenszkói magyar középisko­lákba bevezessék. A vizsgálat megállapította, hogy a hibás egyedül az a könyvkiadó cég, amely a retori­kát a cenzúrára benyújtotta és az engedé­lyezett kiadás helyett egy teljesen uj — 1924. évbeli — bővített kiadást hozott saját neve alatt forgalomba. Az összes iskolákból az elkobzott pél­dányokat bekíildték a pozsonyi iskolarefe- rátusba, amely úgy akarja a szülőket ért ká­rosodástól megóvni, hogy a könyvkiadócé­get az elkobzott könyv árának megtérítésére kötelezi. R. J. London, október 9. Az angol munkáspárt kongresszusa teg­nap elutasította azt a javaslatot, amely kifo­gásolta a munMsmiuisz terek alárendeltségét a monarchiával szemben. Elfogadták azt a javaslatot, amely a bányáik és az elektromos- ipar nacionalizálását követeli. Több delegátus tiltakozott a kormánynak a drágasággal szemben követett politikája ellen, kritizálta a Dawes-tervet és szemére vetette a kor­mánynak, hogy rabszolgasorsba hajtja a né­inét munkásokat. Campbell kommunista a munikáskormány imperialista politikája ellen foglalt állást, rámutatva, hogy a kormány négy uj cillkálót építtetett és nem hajlandó visszavonni azt a törvényt, amely a munkás- föíkeléseknél a csapatok igénybevételét en­gedi meg. Clynes titkospecsétőr rendkívül hevesen támadta a kommunistákat és azzal vádolta őket, hogy vörös hadsereget akarnak Angliában szervezni. A szenáfos megszavazta a bonktffrvftitiekef Megszavazták a szlovenszkói és ruszinszkói ipartorvényt is Prága, október 9. A szenátus tegnap esti ülésében elfo­gadta a hadseregszállitások ügyében a kor­mánynak adandó fölhatalmazásokról szóló törvényjavaslatot, ma pedig áttért a négy bankjavaslat tárgyalására, amelyeket a csak gyorsn-gyorsan jelszó alapján rövidesen tető alá is hoztak. Az ülést fél 11 órakor nyitotta rrieg Do- nát elnök. Bejelentette, hogy a pénzintéze­teknek nyújtandó moratóriumról, a pénzinté­zetek általános alapjának létesítéséről, a ban­károknak az értékpapírok elhelyezésénél tanúsítandó kötelességéről és a pénzintéze­tek reviziójáról szóló törvényjavaslatokat egyesített vitában fogják tárgyalni. Az elő­adói jelentések után F r i e d r i c h (német nemzeti) kifogá­solta a bankok ellenőrzését, amely sehol a vi!ágon nincsen meg, A magángazdálkodást hagyják magánkézben. Ezt hangoztatta Ra- sin is. Horacek (cseh néppárti) polemizálva Friedricchel azt állítja, hogy a bankok ellen­őrzéséből a magyar és a német bankoknak lesz haszna. (?) P o 11 a c h (német szociáldemokrata) is­merteti a három prágai cseh nagybank buká­sát és kije’enti, hogy még a pénzügyminisz­ter beismerése szerint is ezeknek a bankok­nak a bukását nem a rossz üzleti konjunk­túra, hanem a bűnös gazdálkodás okozta. Brabec (nemzeti demokrata): Rend­kívül élesen támadja a pénzügyminisztert azért, hogy e javaslatokat, amelyek pedig igen nagy fontosságúak, minden megfon­tolás nélkül terjesztette a törvényhozás elé. Mint barátja, kötelességének tartja az utolsó órában is fölszólítani, hogy javítsa még azt, amit javítani kell. Kifogásolja, hogy a szenátusnak mindent el kell fogad­nia és nem lehet módosításokat eszközöl­nie és úgy véli, hogy ilyen körülmények között a szenátusnak nincsen semmi célja. Járásé k (cseh szociáldemokrata): Erős szavakkal támad neki Brabecnek, aki a saját pártjabeli pénzügyminisztert olyan he­vesen támadja, ő mint szociáldemokrata el­ismeri, hogy a javaslatokra szükség van. Ledebur-Wi c h e I n (német keresz- tényszociális): A bankok védelmére részesí­tendő alappal a kormány csak a bűnös manipulációt és a könnyelműséget jutalmazza. Havranek (cseh szociáldemokrata) és Truzsa (kommunista) fölszólalósa után a javaslatot első olvasásban elfogadták, majd elfogadták a szlovenszkói és ruszinszkói ipartörvényről szóló javaslatot is, amelyhez egyedül a cseh agrárius Rohacsek szólalt föl. Második olvasásban megszavaz­ták ezután a tegnap első olvasásban elfoga­dott javaslatokat, köztük a szociális biztosí­tásról szóló javaslatot is, majd az ülés véget ért. A legközelebbi aj és holnap lesz. Napi­rendién a ma első olvasásban elfogadott ja­vaslatok és négy csehországi község árviz- károsultjainak megsegítéséről szóló javaslat szerepelnek. A magyar igazsagiígymimsz* tér megtagadta Főrster,- Schulze kiadatását Budapest, október 9. (Budapesti szerkesztőségünk tetefonjelentése.) Az Igazságügyminiszter jóváhagyta a bíróságnak azt a végzését, amellyel megtagadta Förster- Schulzénak Németország részére való kiszolgálta­tását. A határozat megokolása utal arra, hogy Erzberger meggyilkolása politikai bűncselekmény voK és a tettest nem vezették anyagi motívumok. A kiszolgáltatást a viszonosság alapján is meg kellett tagadni, mert Németország is megtagadta Csernyák kiszolgáltatását, amikor megállapította, hogy Tisza István meggyilkolása politikai bűn­cselekmény volt. Az igazságügyminiszter döntését ma közölte a budapesti német követséggel. Valrezinii, hogy Förster-Schulze magyar bíróság elé fog kerülni és a magyar bíróság megidézi a németországi tanu­kat. Ellenkező esetben Förster-Schulze ellen meg­indítják a közigazgatási eljárást. Az igazságügy­miniszter rendeletére ma délben szabadlábra he­lyezték Förster-Schulzét. Offenzív^ a szerkesztők ellen Prága, oiktóber 9. vár nap előtt megírtuk, hogy az igazság­ügy minis z tó numb an az újságok elkobzás! módjának uj eljárását tervezik. Eszerint az eddigi Objektív eljárás helyett a szubjektív eljárást léptetnék életbe, vagyis minden el­kobzás esetén felelősségre vonná a bíróság a lap felelős szerkesztőjét és a cikk Íróját. Az igazságügyrninisz'térnék ez a legújabb s a sajtószabadságot veszélyeztető tervezete élénk visszhangra talált úgy az ellenzéki, mint a koalíciós sajtóban. Még a Národni Listy is föliháboro ellássa! vesz tudomást erről a tervezetről és kijelenti, hogy úgy látszik, hogy az igazságügyminisziériuni illetékes ügy­osztályának nincs más gondja, mint hogy az újságírás munkáját lehetetlenül megne­hezítse, hogy a szerkesztőknek kellemet­lenkedjék s hogy azokat a bíróság elé te­relje és pénzbüntetéssel és börtönnel sújtsa. Alig száradt meg még a tinta a sajtó- törvény novelláján — írja a lap —, ismét egy uj novella került felszínre újabb meg­szorításokkal a politikai sajtó számára. A lap kijelenti, hogy az eljárás tökéletesen el­lenkezik a köztársaság szellemével és irány­zatával. De nemcsak ez az uj eljárási mód hozza lehetetlen helyzetbe a lapszerkesztőket, de a kerestk-eddemügyi miniszternek a tisztesség­telen versenyről szóló uj törvényjavaslata is, amely kimondja azt, hogy ha egy újság a tisztességtelen konkurfcmeia szolgálatába szegődik s a valóságnak meg nem felelő té­nyek állításával reklámhoz, büntetendő cse­lekményt követ el, amelyért a szerkesztőt vonják felelősségre. Az uj törvényjavaslatnak az újságokra nézve talán egyetlen helyes in­tézkedése az, amely kimondja, hogy az az újság, amely nagyobb példány számot hirdet, mint amennyiben megjelenik, büntetendő cse­lekményt követ el és büntetés alá esik az is, ha egy lap mint saját tudósitójának jelenté­sét közli azt a cikket, vagy hirt, amelyet miás lapból vett át, vagy fordított le. Csangszoiiis áttört a kínai falon Newyork, október 9. Csingtanból jelentik: A Mandzsúriából előtörő hadsereg Shanghai- Kwantól északra áttörte a kínai falat. Miniszteri nyugdíjasok. Jól értesült poli­tikai körökből származó hírek szerint a kor­mány ismét foglalkozik azzal a gondolattal, hogy az elbocsátott miniszterek nymgdijil- tótményekben részesüljenek. A miniszteri nyugdijakat az a körülmény teszi szükséges­sé, hogy egyes volt miniszterek súlyos anya­gi gondokkal küzdenek. Kitűnő pénzügyi helyzetünkre való tekintettel miniszter urak kivánkága igazán méltányos csupán ar­ra figyelmeztetjük a kormányt, bőgj*- a mi­niszterek nyugdiját valamivel nagyobb ösz- szegben állapítsa meg, mint amennyit a szo­ciális biztosítási törvény az aggkoru munká­soknak helyez kilátásba, mivel ebből az összegből automobilt bajosan tarthatna a nyugalmazott miniszter ur. — A cseh-szlo vak távirati iroda cáfolj azt, hogy ily tiyv dijak tervével foglalkozik a kormány. / li angol munkáspárt KrMzlVa nacdonald politikaiéi 2 W |p| lg |g^ gj| |g|| l*IC®i¥HT | offiasxBHraiiafiiB’riallaráHC, «■ ■««*■*!»««■* ..JVno£& foiwms&Sei*: f&tewaftata «58g«fe»a isloven««iltó «• %ffmargg»CM9ik««a BCosss " Ciki QROS. ’ * &*t*svm* we*»«a«s*4s®«slbs. CM DUAll. Ko$fice — Kossn ....... Fö-ai<c«i j ww anmmjim "-rti—nr- i i ...ni111 n w iimi in in iwiimh ^wwii

Next

/
Oldalképek
Tartalom