Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)

1924-10-07 / 228. (676.) szám

Kedd, október 7. JÍÖZGjUDVIG Castiglioni bukása és a prágai tőzsde A tőzsde nem képes függetleníteni magát Becstől — A bessz okai — Javulásra nincsen kilátás Prága, október 6. A Vencel-tár egyik mellékutcájában, egy szürke bérházban szerénykedik a prágai tőzsde. Az idegennek még a közvetlen köze­lében is érdeklődnie kell utána, mert semmi sem árulja el hollétét. Nem látunk semmi olyat, ami a fővárost tőzsdéket jellemzi. Né­ha szomórkodik egy-egy árva autó a kapu előtt, ahol még rikkancsok sem kínálják lap­jaikat. Ezek is a szomszédos Vencel-tér sar­kára húzódnak inkább. A termekben csönd és nyugalom honol Az emberek nem izgatottak akkor sem amikor egy nagy papir rettenetesen sokkal — talán száz koronával is — emelkedik; ma a hetek óta tartó bessz idején pedig méla re- zignádóval veszik tudomásul az öt-tiz ko­ronás átlagos áreséseket. A bessznek több oka vau — mondotta a prágai tőzsde lélektanát jól ismerő informá­torom. A cseh-szlovák ipar helyzete távolról sem kielégítő és csöppet sem biztató tünet, hogy a köz­társaság majdnem minden vidékén a mun­kásság újabb és újabb bérkövetelésekkel áll elő- A tőzsde pesszimizmusát ezen kivid meg nagy mértékben fokozza az az aggodalom, hogy Németország versenyképességének foko­zódását a cseh-szlovák ipar erősen meg tagja érezni. Pénzhiány is van, de a bessz legfőbb oka Castiglioni bukása, amelytől a bécsi tőzsde már régen tartott. Bées izgalma eredményezte a prágai besszt; mert tagadhatatlan tény, hogy a prágai tőzs­de, minden országhatár és politikai, valamint gazdasági önállóság ellenére ma is a bécsi tőzsdétől függ. Legyen a nyitáskor az irány­zat még oly szilárd, tüstént éllanyhul, ha Bécsiről kcdVézőtüén hírt hoz a távíró:' Még a beruházási ptác bizonyul a leg- eílenáüóbbnak. noha az is teljesen üzletteien. mert a közönség a hite! drága -volta miatt tartózkodó. Károsan hat a beruházási piacra az a körülmény, hogy az utóbbi időben nagyon sok beruházási érték került piacra. A kormány nagy mennyiségben bocsá­tott ki rövidlejáratu hat százalékos állam; pénztári utalványokat, melyeket a bankok­nak át kellett venniük. A pénzintézetek egy részének pénzre volt szüksége s igy >eszteséggel adott túl raj­tuk, ami természetesen az árfolyamok l®*; morzsolódását vonta maga után. A prágai piac legnagyobb baja, hogy í: j közönség nem eléggé tőkeerős aljhoz, hogy! nagyobb spekulációkba bocsátkozzék. Ked­ve sincs hozzá, mert a l>essz itt már tradicionális. A kontremin az utóbbi években hatal­mas Összegeket keresett, egyes értékek olyan mély pontra jutottak, hogy lejebb már nem zuhanhatnak, de tartós javulásra előke­lő prágai pénzemberek nézete szerint még korántsem lehet számítani. — Ezen a héten befejeződnek a ma­gyár—cseh-sziovák kereskedelmi szerződés előkészítő munkálatai. A magyar—eseh-saló*- j vák kereskedelmi szerződés előkészítő mun- j kái a félhivatalos Pragcr Presse értesülése j szerint ezen a héten be fognak fejeződni. A i közvetlen tárgyalásokat a cseh-szlovák— ; osztrák kereskedelmi szerződés megkötése után fogják felvenni, fia az agrárvámok kér­dését addig rendezték. — A kereskedelmi kamarákról szótó törvény i növel!áfása. A kereskedelmi és iparkamarákról j szóló törvényt a Národrd Politika értesitöfcfö s»e- ríiit rövidesen noveMlnr fogják. — A fapiac. A szlovenszkói fapiacon a űar- pxtiwa szerint megöfénkitít a tüzíifaüiáet; a torgst* lom azonban canek ellenére sem kielégítő, mert a pénzszűke károsan hat a piacra. Francia és belga kereskedők erősén érdeklődnek szlóyensaávóá fa iráni, de nagyobb kötések ae osztrák és a. lengyel verseny miatt nem jöttek létre. Hollandiában m ■árak mcgszilárdttUak s a. piac íórgakrfa meg&fab-. ' ük. A svájci export valamivé1! fokozódott. A ma-; cyaroraíági exportot nagy tmc-riékbeu gátolják a | fizetési uehéz-sésfök. A belföldi piacon az előre- ; haladott idény következtében közéletük az fizta!- j teta-nseg időszaka. — A cukor ára Szlovenszkóban. A köz­élelmezésügyi miniszter szeptember 23-ikf reudelete szerint a szfoéénszkói Cükorfino- rnitógy'áfak az 1934—25. évi kampányban 445 koronáért árusíthatnak 100 kg. kristály­cukrot. A többi cukorrajtát pedig a különbö­zetnek megfelelő árban árusíthatják. Az árak ab morva-sziléziai határtól értendök. — A kormány ezen a (léten dönt a sör árának fölemeléséről. A sörgyáré sok tudva­lévőén a sörárak fölemelését igyekeznek ke­resztülvinni. A kérdésben a kormány gazda­sági miniszterei legközelebbi értekezletükön - csütörtökön, vagy pénteken fognak dönteni. Hir szerint a S százalékos sör ára nem fog változni csupán a 10—13 százalé­kos sör tesz drágább. — Emelkedett a magyar bankjegyforga­lom. Budapesti szerkesztőségünk jelenti tele­fonon: A nemzeti bank legutóbbi kimutatása szerint a bankjegyforgalom 495 milliárddal 4115 milliárd koronára emelkedett. A bank­jegyforgalom emelkedését elsősorban a zsiró- állományuak 556.4 rnllliárddal való emelke­dése, másodsorban pedig az a körülmény j okozta, hogy a kormány298.5milliárd korona; újabb hitelt vett igénybe. A váltótárca 637 miHiárddal növekedett. A Nemzeti bank va­luták és devizák vásárlására 66.6 milliárd ko­ronát fordított. | — Megszüntetett behozatali vámok Ma- j gyár országom Budapestről jelentik: A kor-{ tnnnv a psmutóru. a textilipari gépek, a pa- mutfonál, a gyutpiuáíru, a viaszkor vászon és a linóleum behozatalát váma'rtwptesen enge­délyezte. — A Pozsonyi Kereskedelmi és Hiteb bank szanálása. Pozsonyi tudósitónk jelenti telefonon: A Pozsonyi Kereskedelmi és Hitcl- kivuk tegnap tartotta, közgyűlését Pcrrray Béla ehtöklésévcl. amelyen bejelentették az elnök­ségnek azt az elhatározását — amelyről már ínegenvlékezhnik —. hogy a 1 gmk régi alaptő­kéjét 500.000 koronára bélyegezzék le és 22.500 uj részvény kibocsátásával újból 5 mil­lió koronára'emeljék föl. Ezt az indítványt egyhangúan elfogadták. Ezzel a bank újra a régi kerékvágásba kerül és másfélmillió ko­rona tartalékalappal fog rendelkezni. Megvá­lasztották az uj igazgatóságot is. Elnök lett Forray Béla, míg* az alelnöki tisztet Herceg j Ignác losonci n&gyspatöi&s&i töltötték be. — Németországban leszáUUotiik a forgalmi adót. Berlinből jütantík: A kormány október !-tői való érvérmyd a formai mi- adót 2.5 százalétkró? 2 százalékra leszámította. — A eseli-szfováii—magyar Kereskedel­mi tárgyalások. A kassái kereskedelmi és iparkamara közti: A Magyarországgal kö­tendő ícertesKedelttíi szerződésre vonttikoző kérdőív sürgős megválaszolását kéri a ka­mara. Am-emnyibcrii valamely érdeklődő cég a kérdőivel bármely okból kézhez nem kap­ta volna, az szíveskedjék a 8342. szakaszra való hivatkozással a kamarához fordulni. — Szóbeli információk nyerhetők n hivatafoi órák alatt (8—14.') a kamara titkári hivata­lában. — Az egyenes adóról szóló törvény re­taraija. Az egyenes adóról szóló törvény re­formjára vonatkozó javaslat a Tribuna érte­sülése szerint már elkészült. A javaslat ok­tóber 13-ért kerül a koalíció tizes bizottsága elé. Hir szerint a javaslat a nemzetgyűlés őszi ülésszakában kerül tárgyalásra és az uj törvény január 1-én lép életbe. — Ismét összeomlott egy bécsi bank. Becsből leicmik: A két évvé. ezelőtt átapitot: Nordiach- österrefchísohe Bank iízeiési zav. rckba jutott. Az huéxct a kcresztfnyszociríks nry.archüH körök alapítása.---- ----—■ ... inaw—■■■■ %^ ^GmM0G£ Veszélyben vannak a niszinszkói ái Sarai erdők Készeit van az erdők letárolására Mutatkozó szerződés — Harmlnekétéves koncesszió e*y amerikai pénzcsoportnak Munkács, október 6. (baját liidiVsitó;. vt<’ih) \ ruszinszkó; ál­lami erdők kihaszuáktsu már mintegy másfél év óta van napTcndcn. Legutóbb is heves harcok folytak e kérdés körül, amelyek so­rán az erdők 'kihasználásának a tervét elej­tették. Amint beavatott forrásltól értesülünk, a ruszin szkói állatni. erdőket mégis csak bér­be szándékozik .adui a kormány egy ameri­kai konzorciumnak. amely harminc* étéves koncessziót kamui Ruszinszkó erdőinek letárolására. A koncesszióra vonatkozó szerződés- tervezet már készet! van és a kormány n nagy fontosságú javaslatot a parlament őszi ülésszakán szándékozik mcglepfctév1 zenien szőnyegre hozni. A niszinszkói állami erdők amerikai tőkévei való gyors kitermelése érthető izgalomba hozta Ruszinszkó közvé­leményét, hiszen ha a megállapodás a kor­mány és a konzorcium között létrejön, ak­kor Ruszinszkó nagy kincset reprezentáló őserdői harminckét év tartamára idegen ke­zekbe kor ülné rrek. Monopólium lenne igv a fakitermelés Rusrlnszkóban, E W 11 1 I I ét iütniKilér«lBás, képkcnNfcaét <s* iirw^t&cticcs*. «» . itnotr $% ■<üli ftéprtxetete 4bm f&t*rr**ttaé*K *sdk&»m fclownnKfié «s» — 11 1f*?*Í«i» és éntn^oamnil Isse**«?*»EW 09EYAIE.- Rliiilcé — S€«bm«b .'ar.na::,i'i '*«* A vlláebéke — Fantasztikus regény — irta: Seress !rare (51) — Hogyan. Asája? Talán kételkedtél benne, hogy ki fogo-k tartani az utoisó piHa- natig? Kételkedtél, hogy látni kívánlak miég reménység nélkül is? — Igen, Pál, voltak pillanataim, amikor azt hittem, hogy reménységed elveszett és ezért nem fogod a végső percig halasztani, hogy azt tedd, amit a becsület parancsol. Bocsáss rneg ezért. Annál boldogabb vagyok most,* hogy bucsuvétel nélkül nem akarsz engem itthagyni, öli, ez után az utolsó gyö­nyör után só vár gok cn is. Látni akarták még egyszer szmrő'l-szinre. Es foglak is látni. Legkésőbb az utolsó órában ott leszek ná­lad. Most Isten veled, idegen lépteket hatok közeledni szobám felé. Mialatt Kund megenyhült szívvel dói; hátra székében és csöndes álmodozásba me­rült, Ásója, aki hálószobájából beszélt, való­ban lépteket hallott a folyosón. Erre gyor­san ágya párnái közé dugott egy kicsiny, zsebórafotniáju fémdoboJE Nem volt ez más, mint leadó tölcsére Ogii zseniális fölfedezései egyikének, az ér- z és telei ónnak. Csák bele kellett beszélni ebbe a kagylóba és gondolatban fölkeresni azt a •személyt, akivel az ember összeköttetést akart, A gondolat képezte a vezetéket, az érzés 'pedig' a szükséges áramot,­Ennek a csodás találmánynak eszméje Ogii Rádamesz agyában született meg, már évek előtt; amikor épp úgy tanulmányozta •az akarat erejét, mint Kund Pál a Földön, Kísérletei közben bukkant ró Ogii, hogy két személy, akiket ugyanaz az érzés, egy­más utáni vágyakozás tölt be, emick áz ér­zésnek, vágynak szárnyain épp úgy crmt­kezhet egymással,. mint a közönséges drót- taian telefonon. Az érzést a gondolat irá­nyítja a kívánt helyre, még pedig csalhatat­lan biztossággal és fölvevő kagylóra nincs is szükség: ehhez teljesen elég a másik sze­mély fülkagylója. Az erzésteiefon nem isvrrer földi távolságokat: egyformán működik, ha jikér egyik szobából a másikba, akár az északi sarkról a déli sarkra keli üzenetet vinnie. Es megbecsüíhecefcten előnye az, hogt' az üzenetet útközben nem foghatja el senki. Az érzéstclefon Csupán két együttérző szív közt közvetít, harmadik személyekkel szem­ben azonban nem reagál, még akkor sem. ha hasonló érzés lakozik bennük. Mert az érzé­sek több pár ember közi is hasonlóak lehet­nek, de egyformák, tehát ugyanazok soha. Ahány ember van, annyi az árnyalat is az érzések mindegyikénél: talán két ember sincs az összes világokon, akik teljesen egyek vol-^ nának valamely érzésen. Az egyetlen kivé-, tel a szeresem: az egyenlő mértékben és egyenlő minőségben tölthet be két emberi, akikről talán valóban igazságot fejez ki a mondás, hogy ..egy szív, egy lélek". Az ér- zéstelefon tehát a valóságban nem volt egyéb, mint a szerelem telefonja. Ogii Rádamesz, akit szerelmi hevület nem érintett még soha, nem is egy ilyen te­lefonra gondolt, amikor a fölfedezést tette. Áz akarattal való kísérletei különben sem engedtek neki időt, hogy fölfedezésének egy gyakorlati találmányban alakot adjon. Ezért csupán egy.rövid tanulmányt irt az eszmé­ről és eltette azt irományai közé, hogy majd előveszi, ha fontosabb dolga nem lesz. Asája Ogii ügyésziéndei távolléte alatt megtalálta ezt a tannhnányt és éles eszével megszer­kesztette az érzé«telefont, amelynek minden -észét más mechanikusnál csináltatta meg, ö! maga csak az összeáhitást végezte. Titokban csilláit a a dolgot, még Ra zárna asszonyt som avatta bele. Amikor azonban ki akarta pró­bálni a találmányi, nagy csalódás érte: egyetlen olyan ismerőse nem volt. akivel ugyanaz az érzés kötötte volna össze. Ezért aztán .a csodás kis óramű li asznál a tíauu? he­vert a fiókjában. Amikor a héxartai utazás cíiyan szeren- CSétlenfH végződött, Asája kénytelen volt hazamemTi. Raztma asszonyt a legwögyobb ké'teégbeesésbcm találta, amelyet még foko­zott a hír, hogy Ogíit letartóztatták. Asája röviden elmondta szökésükéi a Hexartára és a szökés kudarcát. A bokfogtaían anyának eszébe sem jutott, Irogs* a leánynak szemre­hányást tegyen, amiért magát igy kompro­mittálta, sőt némi vigaszán! is szolgáit, hogy» Asája még jóhirét is odadobta, csakhogy megmentse Ogl'it. A jószándék meg volt és ez csak szerelemből , fakadhatott, hogy balul • végződött a dolog, errőd a leány nem tehet. Asája .sietett visszavómwtH szobáiba. Első gondolata ugyanis írsár hazajövet az volt, hogy alkalmazná fogja saját alkotását, az érzéstelefont. Ha Pál csakugyan egy szív, egy lélek volt, amiben teljesen bizonyos volt. a te let ónnak föl kelleti őt találnia, bárhol vau is a Mars kerekségén, el kellett vinnie sza­vait szerelmeséirez és el kei! hoznia unnak feleletét. És Asája szinte magánkívül látta, hogy nemcsak, hogy nem csalódott, d$ az érzéstelefon még többet teljesiíeti, mini amennyit tőle vár: meghozta neki az egész beszélgetést Xerdosz és Kund közt. A sze­relem erejének olyan csodás teljcsitnrénye volt ez, ^melynek fül tanú j-a valóban csak egy kivételes, szeretemniel edzett ie«áiry lehetett, bármily kivételes eszű tudós azonban soha. Asája, miután elrejtette a kis készülé­ket, átment budoárjába. Ennek ajtaján mór kopogtak ’js és a kopogtatás után — Xerdosz lépett be. ii — Kistülszony — s-sólt it rrámsztei ki-' inért hangon , nekem voltaképp úgy le kel­lett volna tartóztatnom unt j?. mint Oglít, mi­után alapos a gyanú, hogy önök bűntársak. Hogy mégsem jártam el igv, ennek egyedül' oka az. hogy előbb beszélni akartain önnel kikérdezni egyröl-rnasről. — Foglaljon helyet, uram és kérdezzen, felelt Asája hidegen. A mimszter leült és igy folytatta: — Most jövök Ogírtól. Tudja önt. hogy ez az ember áruló? — Nem tudom, hogy az és nem itíszetu, hogy az volna. Egyébként sejtelmem sincs, hogy mivel vádolják. Xerdosz nagyon hihetetlen arcot vágott. — Ön valóban nem tudná, miért akart megszökni? — Csak annyit tudok, hogy valamit kö­veteltek tőle. amit nem volt hajtandó telje­síteni. De hisz azzal jött vbem a császár­hoz. hogy ezt önként, megtegye. Ott azon­ban megfoghatatlan okokból rosszitíétet szín­lelt, engem pedig ki akart játszani, bolonddá tartani. Mondom, nem értem ezt az embert. Félnap előtt még a lojalitás megtestesülése volt. most pedig a legvakmerőbb forradal­már. Hatomra döntötte a megdönthetetlennek hitt ősrégi igazságot, hogy a Jellem változ­hatni lan. Csak két lehetőség van: vagy éve­ket) át szimulált, vagy pedig most hirtelen megörült. Be mert látom, hogy elméje rend­ben vám Ogii csak szimuláns lehet, tehát áruló. Államtitkokat akart eladni valamely más hatalomnak. Szerencsére én résen áll­tam és ö most fogoly. Amint mondtam, most jövök tőle. A lelkére beszéltem, hogy még mindig jóvá tehet mindent, ha elmondja hí­ven. amit a császárnak elmondani akart. M .; gondol, kisasszony, mit felelt? (Folyt, köv.) JL

Next

/
Oldalképek
Tartalom