Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)

1924-10-07 / 228. (676.) szám

kormány minden eszközzel el fogja odázni az autonómia megvalósulását, mert íioltbizo- nyos, hogy az autonóm szóimban nem sok kormánypárti képviselő foglalhatna helyet. De a kormány pozitív eredményeket is tud fölmutatni. Megszavaztatta a hírhedt rendtörvényt és tető alá hozta a sajtótör­vényt, hogy teljesen elnémítsa az ellenzéket. A kép nem volna teljes, ha nem énilitenŐk föl a számos panamáik közül a szeszbotrányt, a benzinbotrányt, valamint a ló-, szalonna- és még — Isten tudja hányféle — egyéb bot­rányt. A kormány bomlik. Bcchyné máris le­mondott. Nemes példáját kollégái közül töb­ben is rövidesen követni fogják s egyszerre csak azt vesszük majd észre, hogy maga Svehla is eltűnik a porondról, hogy átadja helyét egy arra a méltóságra jobban ráter­mett politikusnak. Addig azonban még egy kötelessége van a kormánynak: haladéktala­nul írja ki az uj választásokat, melyek két­ségkívül az ellenzék teljes győzelmét fogják meghozni. Atnig ez meg nem valósul, addig ügyünk igazságába és igazságunk győzelmé­be vetett hittel ki kell tartanunk, és küzde- nünk kell a jelenlegi kormány ellen­Radicsék mindenképpen támogatják Davidovicsot Késik, sőt bizonytalan a horvát miniszterek kinevezése — Prtbicsevicsék újabb rágalma a Magyar Párt ellen Belgrád, október 6. PcáSíJkai körökben azt várták, hogy a Ra-dícs-páfti miniszterek kinevezése azonnal megtörténik, mihelyt a király Belgrádba visszatér, érthető izgalmat kelt tehát a kine­vezésének késése. A késedéhneskedés okát egyelőre csak találgatni lehet, leginkább személyi moiivu- írtokra vezetik vissza. A horvát köztársasági párt aielnöke, Macsek dr, két napig Időzött a fővárosban, ahöl a kormány tagjaival fon­tos tanácskozásokat folytatott. A mmi s.'Z tere In ők k el tartott megbeszélése után Macsek a következő nagyfontosságu nyilatkozatot tette: — Amennyiben a Radios-pártnak a kormányba való bejutása bizonyos nehéz­ségekkel járna is, vagy teljesen meghiú­sulna, a párt mégis megmarad mostani ál­láspontján és a legmesszebbmenő támoga­tásban részesíti a Davidovics-kormányt. A radikális pártban nagy fejetlenség uralkodik, napról-napra konferenciáznak, hol a parlamenti, klubhelyiségben, hol Pasics Ni- kolia lakásán. Ezeken a megbeszéléseken ifi- téma természetesen a kormány elgáncsolása és a hatalom újra való megszerzése. Kor­mánypárti körökben nagy elkeseredést kelt, hogy a megegyezéses politika hívének tar­tott Jovánovics Lju'ba házclnök is részt vesz a tanácskozásokon. Jovánovics viselkedései kétszínűnek tartják és nincs kizárva, hogy az október 11-re összehívott szkupstina bizalmatlanságának fog kifejezést adui az elnökség iránt. A bukott rezsim harcmodorához tarto­zik hamis okmányok alapján hazaárulási vá­dakat terjeszteni. Így volt a múltban, amikor ogy hamisított bordéré' alapján a Magyar- Párt két vezető tagja napokig volt ártatlanul letartóztatva és Így van most is. A Pribicsc- vics-párt újvidéki lapja, a Vidovdan szenzációs cikkben vádolja meg néhai Protics Sztoján híveit, a függet­len radikálisokat, hogy a Magyar Párttal Írásbeli megállapodást kötöttek és hogy ennek a megállapodásnak egyes pontjai ki­merítik a hazaáru’ás kritériumát. A lap szerint például kikötötte a Magyar Párt, hogy az összes kémkedési ügyeket el kell ejteni és a gyanúsítottakat Szabadlábra helyezni. A gálád beállítás szerint tehát a Magyar Párt az esetleges kérnek pártfogója! Ida nem volna ennyire alávaló ez a vád, ugv nevetni kellene rajta. Tekintve, hogy a Vi- dovdán faesimiliket Ígér, egészen bizonyos, hogy megint hónapokig nem fog megjelenni, amig félrevezetett és falnak állított publiku­ma elfelejti a „szenzációt". Mert a Vidovdán akkor jelenik meg. amikor akár (állítólag, amikor pénzt tud „szerezni" esetleg magyar hirdetőktől is!), viszont az is bizonyos, hogy a Prötics-párt és a Magyar Párt között meg­egyezés nincs. Az egyházpolitikai kérdésekben ki kell kérni a szentszék véleményét. A cseh nép­párti Lldové Listy a kormány jubileuma kap­csán kijelenti, hogy a kormánynak az állam­ra és az egyházra vonatkozó kérdésekben föl kell vennie a tárgyalásokat a szentszék kép­viselőjével, mert c faktor beleegyezése nél­kül a katolikus nép nehezen fogadná el. a koa­líció diktátumát. Öivedi László szerzői estje Pozsonyban Pozsony, október 6, (Saját tudósitónktől.) Vasárnap este 6 órakor a pozsonyi Primás-palota tükörtermé­ben intim, meleg és lelkes iroda mi ünnep zajlott le. öivedi László, a lapunk hasábjai­ról • is ismert izmos tehetségű fiatal szloven- szkói poéta tartotta első szerzői estjét _ Az ünnepség meghitt közönség előír JaYi- kovich Marcell dr. magvas, lendületes meg­nyitó beszédével kezdődött. Röviden Öl védi Lászlót konferálta be, akit ölelő karral fogad keblére a magyarság, aki nem versel ölelő asszony! karokról, mint a tulmodernek, ha­nem szent ideálokért küzd és verseit igazi magyar érzés hatja át. A nagy tetszéssel fogadott megnyitó után Tan-ka Viola, a fiatal poéta több uj versét szavalta el útérzéssel, kedvesen, majd öivedi László lépett az emelvényre dörgő taps közben. Irodalmi elvek ciin alatt tartott szabad előadást. — Mikor megjelenek itt, Pozsony város magyar közönsége előtt — mondotta — egy pillanatra erőt vesz rajtam a bátortalan fiata­los elfogultság. A múltak komor szelleme leng itt minden porladó kő felett. Rájuk van Írva soha le nem törölhető könnyel és vérrel nem­zetünk szomorú és ragyogó históriája. — A reformkor heroikus harcai alatt a pozsonyi diákság lelkesedésének egész füzé­vel másolta az Országgyűlési Tudósításokat. Ezek az írott lapok bejárták az egész orszá­got és röpítették mindenfelé a győzedelmes Eszmét. A hatalom vádat emelt a magyar if­jak ellen: izgatás, törvényszegés címén akar­ták vállalkozásukat csirájában elfojtani. Miu- liiába! A pozsonyi fiuk írása az ő lobogó re­ményüket vitte szerteszét az ébredező ma­gyarság közé. Az Eszme győzött és 1848 áp­rilis 11-én ebben a palotában, itt a tükörte- remben váltak szentesített törvénnyé azok az álmok, amelyekért oly áldozatos lélekkel küzdöttek a pozsonyi fiuk. Szent ez a hely. A nemzet Őrleikének csipkebokra ég itt. A hiúit riadó lelke liivott, hogy fiatalságom minden vakmerő hitével hirdessem a jövendőt. Bát­ran kérdezhetik: honnét van joga fiatal poé­tának igy beszélni. Kicsoda és mit akar é$ végül az örök mottó: a miért? ... indultam úgy., mint más bohő gyen­me k. Fújtam szappanbuborékokat, és ,,építet­tem légvárakat, A háború elrohant előttem' és belevágott’szöges ostorával fiatal lelkem - be. Az ütés fájt, de nem ártott. Megrendítő komolyságában láttam a valói és nem talált készületlenül a forradalmak vihara. A magyar faj minden halálos jajőulásának elektromos, feivevőáilom'ása lettem ezekben a napokban. — Láttam, hogy fajtánk összeroskadófél- ben, nyelvünket kiirtják, összeroppanunk az idegen gyűrűben, amelyet kérlelhetetlenül fonnak nyakunk köré. — Aki segíteni akar, vesse magát a fe­lénk robogó gőzhenger elé. íme, ez a magyar költő sorsa­Ezután visszapillantást vet az előadó a magyar sors énekeseire Etálassátóí. kezdve Bcrzscnyin, Pázmány Péteren, Zrínyin, Apá­czai Cseri Jánoson, z'ágoni Mikes Kelemenen, majd Bessenyein, Kazinczy??, a „szent öre­gen". Vörösmarty n, Széohenyin, Czuezor Gergelyen át Petőfiig, Arany Jánosig. S á. legújabb korban eljut a „magyar sebeknek1’ nagy látójáig: Ady Endréig, „akit — mondja hiába akar egy kisded csoport a maga számára kisajá­títani, Visszöhulló kő volt ő; bűne, sebe és szomorúsága végzetesen magyar vétek és magyar szomorúság..." Az újabb kor költészetével foglalkozva ezt mondta: „Reményük Sándor, Erdély köl­tője írja. nekem egyik levelében: „Minél töb­ben vagyunk küzdői szellemi harcunknak, nemzeti kultúránk fenmaradísáítak, annál jobb. Rátok, fiatalokra vár a feladat folytatni és kiegészíteni azt, amit mi néhányan a meg­változott viszonyok között elkezdettünk. Mindegy, akárhogy! Nem okvetlenül szüksé­ges, hogy a költészet tartalomban is „nem­zeti" vonatkozású legyen. De legyen a politi­kán túl is magyar, érzésben, kifejezésmód­ban, formában." Gondoaltokban gazdag beszédét igy fe­jezte be öivedi: — Nem szabad engedni, hogy az iroda­lomban brigantik garázdálkodjanak. Irodal­munknak még ma is kerékkötője a rövidlátó konzervativizmus és az elvtelen modernség. Mindkettőnek az irodalom vallja kárát. Az irodalom pedig ma nemzetmentő munka. Olyan időket élünk, mint aminők a múlt szá­zad elején voltak. Kisfaludy honunk „szebb- lelkű" asszonyainak ajánlotta az Aurórát. A magyar nőkre ma is nagy hivatás vár. Ne,fe­ledjük el, hogy órájuk van bizya kiszáradt kertünk utolsó virága: a gyermek. Nekik • kel! a gyermeki lélekbe belecsöpögteíni a fel­támadásban való törhetetlen hitet, a tiszta •nemzeti. gondolatot. Nekik kell ápolni a ■ ma­gyar lélek évszázadokon át soha ki nem mu’ó Vestaíángját. Lángolni és ejégüi: ez a magyar költő sorsa. A száraz avarba szikra kell. Én lángra gyújtom a pirosló, égő fák­lyát: a íelkemet. A közönség az élvezetes, szépen elmon­dott beszéd után percekig ünnepelte a fiatal költőt. A műsor folytatásaként Baár Mici Zmer- iych—öivedi megzenésített dalaiból adott elő néhányat igen kedvesen Zmcrtyeh Edith zon­goraművésznő szakavatott kísérete mellett,' vegiií Öivedi László maga mutatta be. illetve kszava’ta el több uj versét, amelyek közül a „Favágónak szegődtem" és a Magyar virág az Őszi rózsa" címnek különösen nagy tet­szést arattak. R. ,T. A berlini világbékekoneresszus Berlin, október 6. Október 4-én nyitották meg a parlament üléstermében a 23-ik Világbékekongresszust. A világ békeakarására nézve igen jellemző a szociális- haladás, - a lefegyverzés, a béke ér­dekében tartott gyorsán egymásután követ­kező nagyarányú sok tanácskozás s a berlini kongresszusnál még a hely is jelentős: Ber­linben először üléseznek barátságosan a francia és a német delegátusok együtt. A kongresszus . elnöke a belga Lafontaino szenátor lett, ki megnyitó beszédében üdvö­zölte a genfi jegyzőkönyvet, mint az első szerény lépést az általános béke felé. Utána a francia Buisson, az emberi jo­gok ligájának 83 éves elnöke szólalt föl, ki­nek németbarát beszédét kitörő lelkesedés­sel fogadták, s a felajánlott fordítás dacára nem is követelték, hogy a francia beszédet németül tolmácsolják. St’Vin cseh-szlovák képviselő a genfi jegyzőkönyv raFfiká iá sá­rnak siettetését követelte, végül pedig a Ber­linben időző Fristjof Nansen emlékezett meg a népszövetség őszinte törekvéseiről. A kongresszus második napján, vasár­nap fogadtatás volt frigyes Lipót herceg pa­lotájában, hol IVBW badém herceg is részt- vett a pacifisták ünneplésén. Elsőnek Pöss. berlini polgármester szólalt föl s á köngresz- . szüst" elsőrendű •" kuítur cselekedetitek nevez­ne. TjHma. M>reJÍ--énpr ásszonv, a nemzet-' 'közi nőíiga delegál tia beszélt Franeiaorskág- TÓl; s kiie>-őtette, hogy az igazi Franciaor­szág nem Pár'S. nem a hábonis szenátorok, Partém a hj köztársasági, békés, pacifista rfáheia vidék. » c ^ - ea+ »Jitat Elnökjelőliek figyelmébe: hogyan kell niká^kodni? Ruha csinál a jelöltből dnököt Prága, október 6. Coolicfge A szobatudós. Sovány, vézna cnrbcr. Parasz­tot, . „reál diri; farmer"-: m^rldroz és atyja pa- rasztházában széleskar-iniáju fa-r mer kalappal a fő­ién, óriási' gereblyév-ol kezében fény képez te t!i le inasát. 'Tálán negyven óv előtt segített egyszer az eíttóvió! .vagy. burgonyát I hdrhözőtt, azontúl hévig á könyveknek olt és bürokrata volt mind­végig: .. mégis farmer! minőségében győzedelmes­kedett. Davis A .,$zéó ember". Tudja, hogy mint az asszo­nyok kedvence,. mivel tartozik nekik. Ruházatát c-akm-: egelsö ^szabónál csináltatja. Sohasem íeied- kyzik meg. egy szél?, gyönyörűen Rikerckitett gesztusról, különösen, fienv a fényképező gép előtt. A kiirtUraiöng'ott ; Vaioiitiioo," Amerika mozis tarja c!sá)5ad'na az irigységtől,' ha látná Davist, amikor beszédét mond a mozdony Tetejéről, vagy ha sál­iét játszik. ■ Az Ő utja.'a-T'iökön at visz. Róbert Marion La Foliette eddig nem jelent meg a választók előtt. Rádió segítségéve! -házuiral íntéei milliókhoz szózatát. Ha -mégis mutatkozik a? .-utcán, messziről meg le-. hét. ismerni .....kalapjáról, Vmi.it' első Ferencet a cs atában a fehér kócsagról, amely sisakjára min­dig ki volt tűzve, fiz a kalap az ő t.aláhriárya: Spmbreroiorrna, mélynek feje szalmából és kari­mája puha ültből készült, ö igy tűnik ki a tö­megbei. » J. Sióaí Fassett cm ismerte szók ások at és. nem tón-' különbsé­geit az. egyes államok közt. New York szereti az eleganciát. Fassevt, hegy szfmboltelája a ..széles núprétegek nagy nyomorát", .rosszul öltözködött és akkor sem ügyelt ruházatára, amikor szónokla­tokat tartott- Nem választották meg, inért ezt nagyon rossz néven vették ’ tőle. A Bryan-testvéreV ellenben' nagyon is jól ismerik a flaiuga-tarocrikar szokásokat, mert mindig úgy 'néznek ki,- mintha must jöttek volna a mosásból, azaz vasakat! anok. Fontos ott a va-salatlan, rendetlen, lehetetlen vá­gású ruha, mert ezzel a jelölt ajct bizonyltja, hogy a néppel érez cs vele tart .még, akkor is, lra meg­gazdagszik, vagy elnökké választják. Croéker szaiifran-ciszkói republikánus jelölt példáiá bi«o­Kcdd. október 7. nyitjáé mi mindenné! kel! egy elnöknek törődnie. Egyszer baráti körben vacsorázott, mikor hirtelen egy küldönc lélekszakadva jelenti, hogy egy meg­betegedett körtéi helyébe azonnal be keli ugrania és Szanfraneiszkó legszegényebb negyedében be­szédet: mondania. Nem lévén ideje arra, hogy a frakkot szegényes . ruhával felcserélje, felhajtotta felöltője 'gallérját és ügy vágtatott ki a porondra. Óriási lelkesedéssel fogadták. Beszéd közben azonban .egyrészt annyira tűzbe jött, hogy meg­feledkezett az óvatosságról, másrészt kimelege­dett . és kigombolta a felöltőt. Beszédét fagyos csend, követte. Végre egy' basszushacg a háttér­ből: „Azt hiszi, hogy frakk és lakk nekünk impo­nál?" És Crocker ínegbuko'tt: nem. lett soha elnök. Ruha teszi nemcsak az embert, hanem az el- ■nököt is. N. A mszroszkói kormányzóság költözködik... Az ungvári polgári leányiskola épülete a ka­tonák kezébe kerül — A ruszin-magyar pol­gári iskola végre helyiséghez jut Magyar gimnázium helyett — cseh gimnázium Ungvár, október 6. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Ung­vár főváros úgy evezett „Gaiagó" részében elkészült az ideiglenes kormány zósági palota és a kormányzóság már napok óta költözkö­dik, Mikor a prágai kormány a ruszinszkó? kormányzóságot megszervezte, a hivatalok részére az ungvári polgári leányiskola két­emeletes palotáját foglalta le, mellyel egyide­jűleg a magyar polgári leányiskola fölött is kimondotta a halálos ítéletet. Most, hogy a kormányzóság átköltöz- ködése aktuálissá vált, ismét felmerült a kér­dés, miért ne lehetne ezt az épületet a kultú­ra és Jóként a magyar kultúra szolgálatába visszaállítani? Az ungvári magyar gimnázium felállítá­sának egyik lényeges akadálya mindig az volt, hogy a kormány nem tudott megfelelő helyiségről gondoskodni. A kormányzóság átköltözködésével ez a legfontosabb kifogás egyszerre megdőlt. Mi történt azonban? A kultúrának szánt hatalmas épületbe — az általános katonai le­szerelés hangoztatásának idején — katonai hivatalokat és katonai élelmezési berendezé­sekét helyeznek el. A prágai kormány tehát itt is a kultúra rovására, a inHitárizmus molochjának áldoz. Ahűkör nem adja vissza ezt az épületet ren­deltetésének. Ezzel kapcsolatban azonban egy kultu­rális probléma is megoldódik, amennyiben a ruszin és magyar polgári iskola most már végleg bejut a Zsatkovics-téren lévő kéteme­letes palotájába, melynek egy részét évek óta szintén a katonaság tartotta megszállva. Ez volt okozója annak, hogy például a ma­gyar polgári iskola egyes osztályai szeptem­ber hónap folyamán heténkmt csak két-há- rom félnapot jártak iskolába. A polgári leányiskola épületét különben a katonaság egyelőre 1926-ig fogja használ­ni, mert azontúl azt ismét a kultúra hajlékává fogják tenni. De, hogy a magyarság ne táp­láljon hiú reményeket arról, hogy ott a fel- á Ili tandó magyar gimnázium nyer majd el­helyezést, már előre értesültünk arról, hogy a palotát a cseh gimnázium részére fogják felhasználni. Nem tudjuk, hogy ezerkilencszázhuszöu- hátban Ruszinszkó ruszin jellegét mennyire fog sikerülni a mai ruszin kormányhü képvi­selőknek lojalitásukkal kidomboritamok, de ha a magyar gimnázium helyett a cseh gim­názium vonul majd be az ungparti palotába, akkor már nemcsak a magyar kisebbség ég­bekiáltó kulturális sérelmeiről lesz szó, ha­nem —■ a ruszinéról is. Csangszoiín wjabb győzelme London, október 6. Csangsolin íőhadi- .szái-lása jelenti, hogy a csili csapatok harma­dik brigádjának visszavonulását elvágták. A Csapónk közelében lévő csapatok elfogták a pekingi kormány egy vegyes hadosztályát. A esik csapatok kilencedik hadosztályának is áttörték a frontját, amely alkalommal szá­mos ágyú. fegyver és muníció jutott a mand­zsunál csapatok birtokába.- (Megváltoztatják a cenzúra rend­szabályait.) Az igazságügyminiszterium által közzétett kommüniké szerint a lapok elkob­zása körül uj intézkedéseket léptetnek életbe. Azt tervezik, hogy a fontosabb sajtóköz­pontokban a rendőrhatóságok részéről gya­korolt cenzúrát külön., lehetőleg bírói kvalifi­kációval rendelkező egyénre bízzák. Az igaz­ságügyi minisztérium oly eljárási módot ta­nulmányoz, amely mellett az objektív elkob- zási eljárás helyébe a szerkesztőnek és szer­zőnek szubjektív felelősségrevonása történ­nék meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom