Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)

1924-10-05 / 227. (675.) szám

Dercénként cikkazuiak a villámok és amikor vihar veri azt a kis kertet, amit ö plántált, szeretett és amitől nyugalmat, pihenést várt. Ez a 48 millió ember nem békés ember és mit ér a békének oly biztosítása, amely eljöhető konfliktusokat küszöböl ki akkor, amikor a békétlenség kiérett konfliktusai é! nek, hatnak és mulasztják a béke alapjait? j Mit ér egy jegyzőkönyvbe foglalt reménység 1 ott, ahol élő, keserű reménytelenség tépi a lelkeket. Mit ér a béke szivárványa, ha futni kell utána és ha van közel félszáz millió ember,. aki nem bír futná, csak vánszorog és keserű j letargiával néz az égre festett sziliek felé. Mit ér a béke. ha mi, 48 millió ember nem hisszük és ha a béke uj apostolai azt akarják, bogi' ne is akarhassuk. Az angol kormány többsége azonnali választásokat akar London, október 4. A Times parlamenti tudósítója jelenti: A kormány nem hozott döntést a liberálisoknak a bizalmatlansági indítványt módosító javaslata kérdésében. A Westminster Gazette jelenti, hogy a munkáspárt ügynökeinek azt az utasítást adták, hogy készüljenek töl a három hét múlva meg ártandó választásokra. Lapjelentések szerint a kabinet többsége az azonnali választások mellett van. Németország megkapta a gyarmatmandátnmot Mi, 48 millió ember... (g.) Prága, október 4. Gémben el jegy zeköny vélték a békét. Geníbeu megformál áztak azt az eljárást, ami mellett megakadályozható a háború, .amely államok közötti konfliktusok, hatalmi, gazda­sági és sokszor történelmi érdekek fegyve­res összeütközése. Megformalázták azt az eljárást, amely háború nélkül vezetheti le a konfliktusokat s terelheti a jog és igazság mesgyéjére az Összeütköző érdekeket a ha­dak széles útja helyett. Ezek a formulák történelmi jelentősé­gűek, melyek az érvek és a. politikák vad tű­dében történelmi értékek is lehetnek, lia ugyan nem pecsételi meg sorsukat az, hogy papírra vannak vetve s a papír hamar lán­got fog és elég ott, ahol a tűz fölcsap. A tör­ténelmi érték kritériumát tehát csak a jövő adhatja még, mert a jelen mindig csak aka­rat, szándék, élv, amely a jövőbe törekszik. A történelmi értéket azonban befolyásolják a jelennek eseményei is, mert a jelenből nő ki a jövő. Amikor Benes azt mondja, hogy a genfi mü még nem tökéletes és amikor Briand sze­rint a Genfben végzett munka csak fél- munka, rákkor mindkét államférfin a jövőt érzi és a genfi alkotásnak történelmi értékét félti. Félti azt, hogy. a jegyzőkönyvbe foglalt eljárás, miiit , mechanizmus' :xm. funí^bnálhat esetleg minden adandó esetben s hogy akad egy formája a békét veszélyeztető konflik­tusnak, amire nem lehet ráhúzni á háború el­leni eljárás blankettáját. Ez a megérzés természetes és érthető, mert a politikai érzéknek mágneses tűje nem maradhat nyugodt akko-r, amikor elébe kerül a genfi jegyzőkönyv, amelyben sok békgelv valósul meg, de amiben sok béke-akadály nincs kiküszöbölve. Benes csak annyit mon­dott, hogy a genfi inti nem tökéletes s to­vább nem tudott, vagy nem akart menni a logikájával. Mi folytatjuk külügyminiszterünk mondatát, mert a politikai érzékünk annak reális befejezését követeli. A genfi béke jegyzőkönyv nem tökéletes, mert nem percipiálja a politikának minden a ♦békére nézve veszedelmes fázisát és nem tartalmazza a béke teljes organizációját a politika teljes gan izmusa alapján. Fél mun­ka, mondja Briand; félszeg munka, mondjuk mi. Félszeg, mert tartózkodó, mert opportu- jius, é rzékeny s égekkid számi tó, fikciók rom­bolását elkerülő, mert részben revidiálja, mit a béke szerződéses békétlensége elrontott, de nem meri ezt a részleges revíziót sem be­ismerni és nem meri föl-fektetni az egész kér- déskomplexumot az operációs asztalra. A há­ború esélyeit akarja kiküszöbölni és közben küszöböket hagy, amiken fölbukhat a béke erőtlen embere. Az emberiség békeszolidari- tását hirdeti és nem veszi észre, hogy a vi­lágháború vulkánját nem lehet addig kioltani, amíg apró kráterek füstölögnek szerte Euró­pában, amikhez közeledni sem mer a béke­szolidaritás szerve; a népszövetség. Nem túlértékelése a saját jelentőségünknek, nem fölfuvása a mi látszólag kis ügyünknek, de reális politikai megállapítás az, hogy a genfi jegyzőkönyvnek egyik legnagyobb és leg­veszedelmesebb hiánya az, hogy Európa egy tized részét alkotó nép tömeg számára nem nyújtja a szolidaritás érzésébe való be­kapcsolódás lehetőségét arra. hogy megadja számukra azt,, amit a békének nevezett kor­szak elvett tőlük: az igazságot, a szabadsá­got és a természetes jogokat. Az a 48 millió ember, aki ma. mint kisebbség ki van r.e- kesztve az európai politika aktivitásából és a passzivitásba, kényszeritett helyzetében azt érzi, hogy azok. akik az aktív fronton pará­dés szerepet játszanak, vele mint nem létező és nem számi tó tényezővel bánnak, nem ve­heti leikébe a papírra fektetett elveket- és nem nyugtathatja őt meg az a nagy perspek­tíva, amely a béke derűjét ígéri az égbolto­zaton akkor, amikor a saját portája fölött Páris, október 4. A Maiin k ül öntudósi tó­jának kijelentette Késs Jer gróf, hogy Német­ország csak azon föltétel alatt iép be a nép- szövetségbe, ha mint teljesen egyenrangú nemzetet veszik föl. Ez alatt azt érti Német­ország, hogy egy gyarinatmandátumot is ka.p, amely gazdasági expón siója számára mindenképpen szükséges., Kessícr gróii-v?- dömöhirósági jegyzokönyvliöz bizonyos föl­tételeket fűzött országa nevében. Németor­Beríin, október 4. A mai politikai helyzet így foglalható össze: A német néppárt álláspontja szerint vagy rekonstruálni kell a kormányt a német nemzetiek bevonásával, vagy föl kell osz­latni a birodalmi gyűlést. A centrum és a demokraták nem akarjak kormányt alakítani a német nemzetiekkel együtt és a szociálde­mokraták nélkül. Ennek folytán a birodalmi gyűlés föloszlatása nehezen kerülhető el. A német nemzetieket rendkívül kiábrán­Páris, október 4. A Petit Párisién arról értesül, hogy ősszel a népszövetség rendkí­vüli ülésszakot tart, amely tárgyalni fogja Páris, október 4. Maurice Turpaud az Echo de Parisban a baloldali kartell eddigi politikájának mérle­gét állítja föl. Megállapítja, hogy Herriot a béke politikáját folytatja és hogy a béke hi­bás értelmezése folytán az összes francia kö­veteléseket föladta anélkül, hogy ellenszol­gáltatást biztosított volna. Londonban föl­adta a Ruhr-zálogot a Dawes-terv Ígéretéért, Budapest, október 4. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) A Pesti Napló mai számában közli az olasz távirati ügynökség jelentését, amely szerint Benes, Bethlen és Seipel Genfben komoly tárgyalásokat folytattak Középeurópa álla­mainak gazdasági együttműködéséről, mely valamennyi utódállam együttműködésére vonatkozik, Romániát is beleértve. Ezt az együttműködést szükségessé teszi az, hogy a Dawcs-tervezet végrehajtása esetén a kis államokat teljesen tönkreteszi a német konkurencia,. A német versennyel sem szag kis haderejével nem vehet részt teljes mértékben az esetleges szankciókban. A Ma­iin tudósítója megjegyzi kommentárjában, hogy a gyarmatmandátumot senki sem vitathatja el Németországtól, ellenben a döntőbírósági jegyzekönyvhöz fü- -zött föltételeket még Németországnak nép- ''szöveísegi barátai is zokon veszik cs lehe­tetlennek tartják. ditóttá a birodalmi kancellárral folytatott tegnapi tanácskozás. Nem hajlandók elfo­gadni a szociáldemokraták által fölállított föltételeket és kifogásolják azt, hogy a kor­mány nem precizsírozza világosan, miképpen gondolja a szociáldemokraták együttműkö­dését a német nemzetiekkel. Parlamenti kö­rökben úgy tudják, hogy a német néppárt abban az esetben, ha szerdáig nem történik döntés, a kormány­hoz ultimátumot intéz, hogy a döntést kierőszakolja. Németország fölvételét. A lap szerint a lesze­relési konferenciát a jövő év júliusáról egy pár hónappal elhalasztják. Genfben a rajnai megszállás fő-mártását tette ■kétségessé és a leszerelés által veszélyes helyzetbe hozta azt a biztonsági jegyző­könyv illúziójáért. Amit sok munkával föl- ípitéitek, azt Herriot mind elejtette és mind­ezzel nem hozta közelebb a békét, mert a franoia engedékenység Németországban csak a győzelem iránti reménységet ébresztette föl. Magyarország, sem Cseh-Sziovákia, sem pedig Románia nem képes konkurrálni, te­hát együtt kell müködniök akár vámunió­ban, akár pedig inas tormában. Hogy Be­nes egy vámuniónak az összehozásán fára­dozik, ez természetes, de érthető az is, hogy e vámunió központjává Cseh-Szlová- kiát igyekszik tenni. Olaszországban meg­szűnőben vannak azok az aggodalmak, amelyeket a régi kettős monarchi föltáma­dása ellen tápláltak és úgy hiszik, hogy az együttműködés tisztára gazdasági problé­ma, amelynek politikai következményei egyelőre nem várhatók. A szociálpolitikai kongresszus utolsó napja Prága, október 4. A tegnap délelőtti ülésen befejezték a nyolcórai munkaidőről szóló heves vitát s délután az üzemi tanácsok alkalmazásának kérdésére tértek át. Ezen a téren a delegál­tak majdnem egyhangúlag a tanácsok alkal­mazása és törvéuyesitése mellett foglaltak állást, ellentétekre nem került a sor. Elsőnek Renner dr. volt osztrák kancellár szólalt föl. ö adta le a kérdés referátumát, mint a 8 órai munkaidő tárgyalásánál Winter volt minisz­ter. Tíz pontban foglalta össze az elérendő követelményeket s megállapította, hogy a középeurópai köztársaságok ezen a téren jóval a nyugati államok előtt vannak, mert nálunk sokkal kifejlettebb az üzemeknél al­kalmazott munkástanácsok szervezete. Utá­na Beydc dr., majd Jouhaux, Schafer, Ch’ab- run és Siorawa (Japán) szólották az üzemi tanácsok mellett a fontosabb delegáltak kö­zül. v A kongresszus harmadik teljes ülését Thomas elnök október 4-én délelőtt 9 órakor nyitja meg. Mindenekelőtt Masaryk elnök üdvözlőtáviratát olvassák föl, majd a tárgy- sorozat harmadik kérdéskomplexumát veszik tárgyalás alá: a munkanélküliség leküzdését. Először Lazard francia delegátus beszélt, kii- •jVárösen a nagybankok veszedelmes gyimko• dúséiról szólva. A német Syrup után Colién angol delegátus ismertette az angolországi munkanélküliség viszonyait. Elmondta, hogy mennyire gondoskodik Nagybritannfö a mun­kanélküliség leküzdéséről, anélkül, hogy a sökmillió munkás 'segélyezésének hatalmas összege befolyásolná az államháztartást- Variez (belga) az emigrációról szól, Giesberts (német) a tárgyalás alatt levő rezoluciót tö­kéletlennek mondja és sok pontban kiegészí­tését ajánlja. Rist angol delegátus után Hil- debrand svéd tanár szólal föl s ami a legér­dekesebb, német nyelven. Viszont Macek cseh delegátus angolul szó’al föl a vita folya­mán. Martens (belga) pozitív előterjesztése­ket tesz. A megszövegezett rezoluciót ö is elégtelennek tartja és oly intézményeket kö­vetel, melyek államilag meghatározva segé­lyezik a munkanélkülieket. Szerinte a mun­kanélküliséget csak nemzetközi módokon le­het megoldani. Cohn német delegátus felszólalása után az egyetlen magyar nemzetiségű delegátus, Ferenczi dr. beszélt franciául. Az intel'ektuel- lek munkanélküliségéről szól, mert a dolog­iakul szellemi munkások száma jóval na­gyobb, mint ahogy általában venni szokták. Ma a szellemi munkások életstandardja ala­csonyabb, mint a testi munkásoké. Az intel- lektuellek védelméről éppúgy nemzetközi utón kell gondoskodni, mint a munkások vé­delméről. A nagy tetszéssel kísért fölszólalás után Patzel cseh-szlovák német képviselő kez­dett beszélni, de mivel cseh-szlovák belpoli­tikát kevert mondanivalójába, Thomas elnök figyelmeztette, hogy ettől tartózkodjék. A helyzet így némi!eg kiélesedett, de mivel Pa­tzel röviden végzett, semmi komplikáció nem támadt belőle. Egy órakor Thomas elnök délutánra napolta el az ülést. Kiangsui előnyomulás Shanghainál New York, október 4. Shanghaiból jelen­tik: A kiangsui haderők háromnapos előké­szítés után Sund-Kiangtól délre megkezdték az offenzívat Erős küzdelmek után a cse- kiangi csapatokat (Shanghai védőit) két mér­földdel visszaszorították. — Pekingbő! jelen­tik: Csamgsolin a pekingi diplomáciai ügyvi­vőkhöz azt a távirati fenyegetést intézte, hogy a mandzsuriai tavak vámjait zár alá veszi, ha a pek ingi kormány ke rész tül viszi a négy millió dolláros kincstári jegyek kibo­csátását. Nehezen Kerülöd# el a birodalmi gyűlés feloszlatása A néifézöwefóég (élt Uléss/aha ICemény kritika Herriot födött Vámunió az utódállamok közótt? Bethlen, Benes és Seipei genfi tárgyalásai J JP M 1SF Dl- évfolyam 227. (675.) szám Jr Prága, vasárnap, 1924 október 5 f Tj/fVlF árak belföldön: Egész evre 300 Ke.. félévre IóO Kő, negyedévre 7ö KO, egy hónap­47Bj^™xw~A¥ Wfiin Jy m!é ÍW negyedévre 115 Kfi., egy hóra 50 Kő. • Szer­V Enfi me ^ ÓBB J|ir Jgw' JSff aStr keszíflíég: Prága II., Stfpánská ullce 16.111. LdPtik W Mp M M m jm m # MM IS Bm I WL Telefon: 30349. - Kl.dóblv.tal: JífP tdffSsSLW<»35í5W» aíflWt Prága L, LlHová ulíce 18.srám. Telefon: 6797. •'V •'$&' Sürgönyeim: Hírlap, Prnha. Politikai főszerkesztő: . , M r. . _ r , A felelős szerkesztő távollétében PETROGALLI OSZKÁR dr. A SzloveUSzkÓi OS RuSZlOSZkoi Szövetkezett bllenzekl rártok a szerkesztésért felelős: Felelős szerkesztő: nnlitikai namlantá GAl. ISIN iN FLACHBARTH ERNŐ dr. P p adminisztratív főszerkesztő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom