Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)

1924-10-31 / 248. (696.) szám

Péntek, október 31. 41 Hétszázéves falak között — A P. M. H. kiküldött tudósítójától — í. Csetnek, október 30. A hegyoldalakra halálos pompáját teríti az ősz. A nap oly kinzószépen ragyog, mint egy búcsúzó emlék, mint utoljára fellobbanó fiatalság. Gyümölcsszüretelő távoli kertek fanyar rőzsefüstjét hordja a szél. Temetke­zik a jelen; pusztulásra érlel ismét egy idö- parányt: egy évet, hogy odarójja a letűnt századok végtelenje mellé. Az álmodó kúriák városa úgy piheni vasárnap délutánját az őszi ragyogással tele- hintett völgyben, mint valami gyönyörű, el­varázsolt tetem, melyet a nap sugarai csó­kolgatnak, de életre nem melengetnek többé. A büszke címeres homlokzatok vadszöíök bíborát vonták magukra. A zöld zsaluk most még szorosabbra vannak zárva: immár a tél elől, várva az üvöltő éjszaki fergetegek vad ostromát. Bent, a dombormüvekkel ékes, ódon boltivek alatt megroppan egy-egy bú­tor és nyugodt egykedvűséggel tekintenek a félhomályba az ősök arcképei. Fringiás, sujtásos, tarsolyos kemény magyarok, félel­mes hadvezetők, patyolat selymekbe öltözött büszke nagyasszonyok ... Szedegetem a múltak morzsáit. Remegő kézzel, áhítattal. A jelenbe kivetítve drága­kövek, melyeknek ragyogását alig bírja el a szürke robotban megfakult tekintetünk. Történeteket hallok, hatalmas, büszke nagy­urakról, kik pár lépésnyire is négyes liintón küldöttek hercegi módon nevelt örökösüket. Tragédiákról, melyeknek árnya idáig átvető­dik s éjszakába vonja a nagy családok kró­nikás lapjait. Halk, ábrándos szerelmek, dúló szenvedélyek, harci zaj, nehéz fegyverek dobbanása, csótárukat hányó, toporzékoló paripák — csak úgy rajzanak a kész novel­lák, a múltak megbolygatott könyvéből Hétszáizados falak mellé húzódó szelíd jelen: a papiak. Keresem a cjetneki evangé­likus hívek pásztorát, Chován Sándort. Oleáiideres udvarán találkozunk, éppen be­írni íatk ózni készülök, mikor mosolyogva megszólal: „Isten hozott! De régen nem lát­talak!“ Akkor ismertem meg valahai iskola- társamat, kivel együtt faragcsáltuk a rozs- nyói öreg gimnázium padjait. Gyümölcsös kis kerten pár lépés a tem­plomig. A szűk oldalbejáró faragott pillérei fölött elmosódott freskó. A nehéz tölgyajtó nyitva, vasalása, patkóalaku középkori la­katja műremek. S aki e küszöbön átlép, va­lami csodálatos jóleső borzongással merül alá hirtelen a rég letűnt századokba. A tem­plom 1927-ben lesz hétszáz éves. A három század hijján kerek ezredévet most érzem, látom magam körül. A széditő-en magas tem­plomhajóban mély csend honol, kívülről nem hatol be az élet semmi nesze. A felmérhet- len értékű freskóik térközeit nehéz faragvá- nyu keretek, falba illesztett régi oltártöredé- kek, címer pajzsok bontják. Fekete, sötétzöld, mélybarna alapból óarany díszek villannak, a kanon oki széksoron faragványok és fakult festések, melyeknek egy-egy drabjáért kin­cseket ígértek mohó miiért ők. A bronz kereszteiőmedenoe a tizenhar­madik század leglejeiéről való. A volt Ma­gyarország ilynemű emlékei között úgyszól­ván egyedülálló. Oldalait, peremét a megfe­szített Megváltó, az apostolok domboritott képmásai díszítik, primitív eszközökké; vert betűk szegélyezik. A szentély falait az oltár elöl áthelyezett sírkövek borítják. Dombor­művű faragványaik, vésett betűik régi di­csőségről regélnek. Ugyanitt kiét faragott szarkofág. Az egyiknek fedelén teljes fegy­verzetű, vértbe öltözött harcos. Öklében sú­lyos buzogány. A fedél peremén latin kör­irat. S amit a betűk mondanak, attól felnyí­lik újra a múltak könyve, kikéi sírjából Chetneki Isfcfán, hogy istenítéletet tegyen és a város mindenrendü lakosságának sze- me’áttára keresztiilhajitsa rengeteg buzogá­nyát a templom széditően magas fedele fö­lött, eldöntvén ezzel hogy a sok ádáz tusa­kodás tárgyát képező istenháza azoké le­^ A4Á A A AÁ A A A A&L Lk AAAAA AAAAA AAA A A «■ í Hollandi t 3 jácint E ^ tu 'tmn E 5 nárcisz i crocus stb. E ^ viráfthagymákat E 3 BerghoiSer Jánost < ina£Jtere<;he«K:se szállít ► < Pozsony, Vásár-tér 13 szám. t ^ (Arlan kívánatra!) £ “ÍYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYY^ gyen, akik a távol német hazából uj hitet vi­lággá indító Luther hite szerint valók. Chet­neki Istfán vértje, sisakja, rozsdamart kard­ja, araszos sankantyui és a legendás buzo­gány ott komoiianak a templom falán, cí­mere köré csoportosítva. Perdöntő-maga pe­dig a nehéz kőlap alatt poriad, anno 1594 óta. Másik szarkofág, rozsdaszin márvány­ból. Cimerpajzsán kettős kereszt, strucctol- lakkal díszítve. A pajzsra borított sisakból kiterjesztett karú alak kél, mindkét kezében egy-egy halat szorít. A nagy nemzetség ős­anyja a monda szerint halszálkától fuladt meg. S a heraldikai alak mintha az utódok keseredett bosszújával szorongatná halálra az ősanya halálának okozóit. Betűzöm a sir- lap szövegét. Virágos, szép mondatok; kö­zülök messze kicsendül: „CLARA BBBECO- RVM FVIT“ .. Fűit... A déli oldal padsorai mellett a céhek er­Örök karcok a lagoszlAv-lMütiftr Határon helye. Faragott vörösfenyő oszlopokon nyugszik. Az oszlopok oromdisz evalaha fest­ve volt. Ma alig dereng át valami az egykori szinekből. A gerendák, tartóf ák össze ereszté- sénél csupa keményfa-szög. Egyetlen darab vas nincs az egész erkélyben. A medvéden festett cimermezök a céhek jelvényeivel. A szószék feljárója, öble és teteje dús faragá­sokkal boriivá, komor színekkel festve, zord idők tanújaként mered a történelmi csöndbe. Az oltáron századok előtt is ugyanazzal a dermedt mozdulattal állottak a fekete-arany- vörös pompájú szentek, mint ma, az oltár két szárnyán ugyanúgy kígyózott a két, szőlőfürtökkel átfonott delfin. — egyikük el­nyeli, mqsik kiokádja Jónást. Az egyiknek száiából két láb kalimpál elő, a másikból uj- jongóan hadonászó kezek s a Jónás feje. Utánozliatlan, megmosolyogtató s mégis tisz­teletet parancsoló középkori tiaivság. Tlchy Kálmán. Szófia, október 30. A 26-ról 27-re virradó éj­jelen egy 15 drasbaslöól és kommunistából álló banda kétszer megtámadta a Bosiíográd mellett lévő Jakiridenál a bolgár határőrséget. Vissza­Budapest, október 30. (Budapesti szerkesztőségünk telefon- jelentése.) A Nemzeti Újság teljesen meg­bízható helyről arról értesül, hogy a mi­niszterelnök nem tartja meg a külügyi tárca vezetését, mint eredetileg tervbe volt véve, hanem a kormányzónak Szcitov- szky Tibor nyugalmazott kereskedelem­ügyi államtitkárt, a Magyar Általános Hi­Budapest, október 30. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) A politikai világ mára teljesen na­pirendre tért Wild József nyílt levele felett és egyöntetűen megállapodtak abban, hogy,, mivel Wild konkrét bizonyítékokat nem ter­jesztett elő, ez ügyben semmiféle további el­járásnak helye nincsen, amelyre csak akkor lesz szükség, ha a hatóság kezébe konkrét bizonyítékok kerülnek. Hetényi Imre főkapi­tányhelyettes, a rendőrfőkapitányság politi­kai osztályának vezetője újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy egyes lapoknak arról szó­ló hírei, mintha ebben az ügyben nyomozást indítottak volna, téves információkon alapul­nak. A nyomozást csak akkor fogiák megindí­tani, ha ennek szüksége mutatkozik, vagy verdék őket. 29-én éjjel uj támadás történt Górna Dzumájlná!. Tíz percig tartó tűzharc után itt is visszavonult a banda. telbank igazgatóját terjeszti föl külügy­miniszterré való kinevezés céljából. Szcs- íövszky nagyszerű külföldi összekötteté­sekkel rendelkezik és már hozzájárult ah­hoz, hogy átvegye a külügyi tárca veze­tését. Kinevezése rövidesen megtörténik. Kánya Kálmán, meghatalmazott miniszter továbbra is a külügyminisztériumban ma- | rád, mint első államtitkár és osztályfőnök. pedig olyan bizonyítékok kerülnek a rendőr­ség kezébe, amelyek inegokolttá teszik a nyo­mozás megindítását. Véget ért a fővárosi Javaslat vitája A nemzetgyűlés mai ülését csekélyebb érdeklődés mellett tizenkét órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. A napirend ér­telmében folytatták a fővárosi választásokról 5zóló tövényjavaslat vitáját. Láng János egységespárti képviselő után, aki elfogadta a javaslatot, Reisinger Ferenc szociáldemokra­ta beszélt, majd mivel több felszólaló nem volt, az elnök a javaslat hónapok óta tartó általános vitáját berekesztette és átadta a szó' Rakovszky Iván belügyminiszternek, aki Viaszolt a vita során elhangzott kiír ásókra. „Ezennel Fei-Széllifom64... Pozsony, október 30. (Saját tudósítónktól.) Különös módon akart magának pénzt szerezni Husvét István hősi földmives. Megtudta, hogy a szomszéd­jának, Eke István gazdálkodónak valamiféle dohdinyjövedéki kihágás! ügye van folyamat­ban. Kis kézi betűszedővel erre a következő magyarnyelvű „idézést" állította össze és küldte el a község kézbesítőjével Eke István gazdálkodó urnák: Idézés Eke István urnák Bős . Ezennel Fei Szóllitom hogy október hó 28-ikára caz Pozsonyi ítélő Tábla bíróság­nál a törvényes következmények terhe mellett dohány-termés bűnügy miatt ezen felszóllitás értelmében háromezer ötszáz koronát magával hozni szíveskedjék, mert máskülönben félévi börtönre van Ítélve. Ha ezen értesítés foltén d. e. kilenc órára meg nem jelenik a. legsúlosabb kö­vetkezményeikkel számolhat ítélőtábla Bratislava. Eke István uram roppant megijedt a hi­vatalos írástól, amelyen annak rendje és módja szerint körpecsét is volt. Egyébként is hiszékeny ember őkigyelme. Fühöz-fához futkosott, hogy a. szükséges háromezerötszáz koronát október 28-ig előteremtse. Ez rész­ben sikerrel is járt. 2600 koronát kölcsön adott neki a sógora. Gondolta, majd lealku­szik valamit a tekintetes tábkibiró uraknál Pozsonyban és elengedik a többit, avagy egyelőre megelégszenek 2600 koronával is. A pénzt gondosan az ünneplő „mántli.iába“ tette, hogy reggel, ha beutazik Pozsonyba, ne legyen vele gondja. Nagy volt ám a meg­lepetése reggel amikor a . tiszt szobában” le­vő ünnepijében a pénznek csak hült helyét találta. Valaki elemelte De ki? Csak a Hus­vét gazda lehetett, aki a furfangos idézőt küldte! Ezt már nem Eke István egyszerű agya sütötte ki. hanem a falu jegyzője, ahova bement az első panaszra. A jegyző tanácsára Eke István azon sebtiben a csendőrségbez fordult, amely még aznap lefogta a to'vajt Husvét István személyében. A láda fiában még meg is találták a 2600 kacsét. Husvét Istvánt lopás és közokrratbarnisitás büntette miatt szerdán behozták a pozsonyi állam- ügyészség fogházába. Azzal védekezik hogy az idézőt csak „tréfábnl“ irta... A lopást vi­szont tagadja, de a bizonyíték ellene szól. «.«♦«<!* *« ««««««««« A Világlexikom ábécéből Budapest, október 30. Még csak az első ivek készültek el a Világílexilkonból, amelyet a Prágai Magyar Hírlap az ő olvasóinak is hozzáférhetővé akar tenni, de az anyag oly bő, hogy A-tól H-ig négyszáz sűrű oldalt tölt meg az eddig ki- ny om atott 1 exik onr és zle t, A VüágJexlkoii kiváló szerkesztőbizott­sága élén M. a d z s a r József dr. fáradozik a munka miméi tökéletesebb kiépítéséin és ő magában is garancia arra, hogy tökéletes müvet bocsátanak majd közhasználatra. A Világilexiikon ez első kiadása bár telje­sen elkészült, még csak hetek múlva hagyja el a sajtót. Nem volna helyénvaló a könyv­ről jobban mondva e könyvek könyvéről már most kritikai ismertetésbe fogni. Sorát ejtjük ennek is. De olvasóink, akik Cilin han­gulatos ábécéjét oly szeretettel fogadták, ta­lán fölfigyelnek majd az enciklopédikus ku­tatás e készülő páratlanul érd'eikfeszitő ábé­cé jár a is. Sok mindent megtudnak és talán okul­nak is belőle. íme néhány vezérszó, amelyet a Vikig'lexikon dús ábécéjéből találomra ki­ragadunk: Állampolgárság Benes, Branyisz- kói csata, Cech, Csehország. Cseh irodalom, Cseh-Szlovákia, Dvorák, Elkobzás, Eperjes, Fi seh er- Co!b rie Fö 1 d ref o rm, Eram zensb ad, Genersieh, Húrban... talán lesznek ilyen ve­zérszók is: Kisebbségek, Szlo-veiiszkó, Rtt- szinszkó stb., inintí.megamiyi kérdés, amely a mi olvasóinkat külön is érdekli A Vi'láglexikomről már e helyütt felje­gyezhetjük, hogy a benne földolgozott tudo­mányos és szakkérdések személyiségek és események az egész világ történés re kiter­jednek. Mégis nagy érdeme a munkának, hogy a magyar kultúra értékelt az egész vo­nalon kidomborítja, még pedig mindig a szi­gorú tárgyilagosság kritikai latba vetésé vei. Erdélyi Árpád, Az 1925. ói állami hftliségvctés Prága, október 30. A pénzügyminiszter a mai napon terjesz­tette ai képviselőház elé a jövő évi állami költségvetés tervezetét. Az alábbiakban csu­pán az egyes tárcáik végső összegeit közöl­jük, a beruházási tételek nélkül. Köztársasági elnök ....................... • • « • . • Bevétel Kő. Kiadás Ke. 3,000.000 Köztársasági elnök irodája . . * . • • • 1,941.974 12,510.046 Nemzetgyűlés.................................. • • • • « 204.000 38,212.974 Legfelsőbb közigazg. és választási bíróság . 54.000 4.833.163 Legfelsőbb számvevőszék . . • . • « » — 4,620.482 Törvényhatóságok segélye . . — 794.872.000 A köztársaság'államadóssága . * . • • • — 2.096.547.342 N y ugdi jijleiim é ny e:k ........................ * • 94.017.510 613.102.415 Miniszterelnökség........................ _ . ^ # « 50.640,740 59,216.676 Külügyminisztérium........................ 25,150.000 141,579.066 Hadügyminisztérium .... . . • * • 34,898.380 1.815,435.710 Belügyminisztérium ....................... . . • • • 8,383.710 591,172.135 Iskoiaiigyi minisztérium . . . , , • 13,917.230 756,450 176 Pénzügyminisztérium .... , , , 8.280,362.257 744,796.658 Ipar- éis kereskedelmi minisztérium .... 49,395.500 42,287.467 Pos'tiaügyi minisztérium . . . • • • • 241,720.056 13.147.879 Vasutügyi minisztérium . . . . . . * » 192,338.240 44.092.274 Földmivelésügyi minisztérium . # . . • • 158.192.017 209,794.215 Igazságügyi minisztérium . . .................. 15 .583.333 284.257.525 Közmunka ügyi minisztérium , • ♦ • 83.736.495 315,826.510 Népjóléti minisztérium . . . .................. 9. 943.394 794.141,595 Közeliiátásügyi mmisztérium . . . . . 15,-250.000 15,448.921 Közegészségügyi minisztérium . • • * 25,604.683 126,401.823 Umíikációs minisztérium . . . — 1,838.749 Repatriáció likvidálása . . . — 50,000.000 Összesen: 9.301,334.419 9.573,585.801 Hiány, fedezetlen tehát 272,251.382 korona. Szcifovszhy Tibor lesz a mámor httioanmiiiiszfer DlotiatHák i iSwárosi fawasiaioi Nera indult viaszát a Wild-Sevéi ügyében Az 1925. évi beruházások összege 1.319,083.000 korona. A pénzügyi törvény javaslata szerint a | kormány fölhatalmazást kap, hogy a beruhá­zási kiadásokra szükséges, a költségvetésben fedezetlen összegeket hosszúlejáratú, esetleg külföldi valutára szóló hitelművelettel sze­rezze meg 1.320,000.000 kor. végösszegben. A pénzügyi törvény egyik újdonsága az, hogy a kormány fölhataliniazást kap arra, hogy az állam ingatlanait a nemzetgyűlés előze­tes megkérdezése nélkül elidegenithesse összesen 2,000.000 korona értékig oly ese­tekben, ahol az eladásra kerülő objektum becsára nem ha’adja meg a 100.000 kor.-t. A költségvetési tervezet részletes, tár­cák szerinti ismertetését a legközelebbi ua- p okb an meg kezd j ük. — (Végre dereng a régi nyugdíjasok szomorú horizontján.) A közalkalmazottak íizetésiigyi pét- kája mégáWapit'O't'ta azt, hegy a jövő évi í'lami költségvetés a személyi kiadások tételeit nem szállította le; megállapítást nyert továbbá ’z is, hogy a 'közallkahnazottaik fizeté'srendezéso csakis a költségvetés kereteim beliií történhetik meg. \z ni pétka ín-egállapította végül azt is. hogy az öreg nyugdíjasok illetmény rendezésének kérdése sok­kal égetőbb az előbbieknél

Next

/
Oldalképek
Tartalom