Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)

1924-10-30 / 247. (695.) szám

(fosasem'feesastf®: Jí *$%f&vemsx&ói és &iuszins&&ói &etroéattiCsx&éi:dr. Szövetkezett ££í’emzéki (Púvtok pofitfilfcgií raapiíkipja ííeícfős s*erftcs*tói 9áf Jtafirárn értünk olyan utak építéséhez-, amelyek a né­pek szivéhez vezetnek el. Ha a csehek megáilapitják, hogy itt ők sem tudták megtalálni az utait, amely a né­pek szivéhez vezet, úgy az önb els-m eres te­rén tegyenek meg még egy lépést és keres­sek népszerűtlenségük okát önmagukban. Nem bocsátkozom annak fejtegetésébe, hogy egyeseik helytelen, sokak kihívó maga­viseleté mennyire segítette elő az elégedet­lenséget és a cseh nemzet iránti ellen­szenvet. Elég alkalma volt mindenkinek jó és rossz csehekkel találkozni. Kétségtelen, van­nak szép számiban az itt lakó csehek között szerény, megértő és az itteni néppel együtt­érző emberek, akik nem bántják más nemze­tek érzékenységét és nem használják az ide­jött csehek és az „államfőntartó szlovák in­telligencia4* értelmetlen, kihívó frazeológiá­ját. A baj ott van, hogy nem ezek érvénye­sülnek és nem ezek adják az itt élő csehek tömegjellemét. Ennél is nagyobb baj, hogy a közöttünk élő cseheknek túlnyomó része az államhata­lom exponense. Az államhatalom pedig ma egyáltalán nem népszerű s a nép a reázuduló nagy terheket, az állammal szemben fönnálló súlyos kötelezettségeit az állam alkalmazót- taii utján ismeri meg. Ha a mostani adórend­szerrel szemben a nép föiszisszen, ha szem- b eh egyezkedik a neki idegen és megkérde­zése nélkül meghozott állami, katonai köz- igazgatással szemben, ha fóliáidul, mert. álla-' rák a gyárak és nincs kereset, vájjon sza­bad-e mindezen megütközni? Vájjon sza- f bad-e csodálkozni azon, hogy a nép nem na-1 gyón tud különböztetni, csaik azt látja, hogy • a finánc, aki hozzá jön, a csendőr, aki bekl- I séri, a tisztviselő, aki kiírja az adóját, a ke- i rüiéti főnök és a bíró, akii elítéli, az mind a.J cseh nemzetnek tagja, akiket ő előbb nem •ismert s akkor azt hiszi, hogy minden itt csak a csehek érdekében történik? Ami a népnek ellenszenves, az maga az államhatalom. S hogy ez így van, annak egyedül a kormány az oka. Számtalanszor reámutaittunk, hogy az a politika, amely az egynyelvű nemzet ideálját tűzi maga elé, amely önző, sovén nemzeti politikát csinál, az államot alapjaiban támadja meg. Tessék újból kezdeni a dolgot. Elhagyni a kormány­zat mostani írtját, reá térni egy másik útra. Eöl kell adni végre a győző és legyőzött té­telt, hátsó gondolat nélkül elfogadni a nem­zetek egyenlőségének elvét. A nemzeti elfo­gultság helyett megvalósítani a nemzeti meg­értés politikáját. Tisztelni az összes nemzet nyelvét, szokásait, hagyományait s .minden nemzet előtt egyaránt megnyitni a nemzeti fejlődés, izmosodás, önállóság lehetőségeit. Ha reálépnek erre az útra s azon becsületes elszántsággal haladnak, úgy majd más meg­figyeléseket is tehetnek úgy a szlovák nem­zetnél, mint az egész őslakosságnál. Egész elhatározásra van szükség, mert a további kísérletezés a mostani eszközökkel "csak -azt - sretí-ntényiezi hegy-ba*adutovább a lejtő felé. fttai wmfím.mmÉmM ÜK&élia Kedvezőek, a kosizcrvutivok kilátásai — Macdoiiald nehéz helyzete „Az elégedetlen Szlovenszkó44 (p.) —, október 29. Egy itt élő cseh publicista ezen a címen irt cikkében a következőket mondja: ,.A szlo­vák nép között ma nincs szeretet a cseh nemzet iránt. Meg legnagyobb ellenségünk sem beszél olyan megvetéssel a cseh nem­zetről, mint beszélnek ma rólunk a szlovák •testvérek.44 „De, sajnos, Csehországban ennek folyo­mányaként kialvóban van a Szlovenszkó iránt érzett rokonszenv. Még komoly egyé­niségek is nyíltam hirdetik azt az álláspontju­kat, hogy Szlovenszkót hagyni kell a sor­sára és a cseh erőiket összpontosítani kell a 'történelmi területen s különösen az ekiéine- t esi tett részeken. Minden himiezés nélkül rá­mutatnak, hogy a szlovákok nagy többsége fölsorakozott a cseh nemzet ellenségeinek sorába, figyelmeztetnek Szlovenszkó kedve­zőtlen földrajzi fekvésére és úgy véleked­nek, hogy a cseh nemzett erősebb volna — a szlovákok nélkül.44 A cikk Írója e tények megállapítása után sietve hozzáfűzi, hogy az ilyen helytelen, egészségtelen fölfogás terjedése ellen min­dent meg kell tenni és viszont a szlovákok­nak is oda kell hatnlok, hogy más gondolko­dás terjedjen el a nép közölt. Lesujtó'bb és kétségbeejíöbb bírálatot nehéz mondani arról a politikai rendszerről, amely itt az állam születésétől most, a hat­éves fordulóig kizáróan vezette az ország ügyeit. Elismerésre méltó bátorságra volt szüksége a publicistának, hogy ezeket a szo­morú, igazságokat önmagával és nemzetével szemben megállapítsa. A baj fölismerése, az arányoknak és mé­reteknek leplezetlen föltárása, minidig az első lépés a gyógyulás felé, A közállapotoknak olyan kórrajzát adja a cikk, amilyent például nekem nem lett volna szabad elmondanom, mert velem szemben az ügyészség a rend- törvény §-ainak egész sorát hívta volna föl. A diagnózist megállapította s tán nem­zeti elfogult aggodalmában a betegséget sú­lyosabbnak mondja a súlyos valóságnál. De már tovább nem megy. Sem a betegség okait, sem a gyógyulás útját nem keresi, le­hetetlennek tartja, hogy az állam kormány- kerekén egyel rántsanak s a hajónak más irányt adjanak. A cikk írója itt a megszökött sablonok megismétlésénél tovább egy lépést sem tesz. „A népet veszedelmes és nem teljesíthető jelszavakkal vezetik.44 Szerint, a csehiek hasznos munkát fejtenek ki itt, különösen reámutat a szlovák iskolaügy fejlődésére, a földbirtokreform áldásaira. „És mégis — mondja — az elégedetlenség egyre nő.44 Nem talál más mentséget, mint hogy föl­hívja a forradalom előtti szlovákokat, hogy „félretéve minden egyéni érdeket, jöjjenek össze és értsék meg egymást s értessék meg magukat Prágával is és űzzék szét a foly­ton sűrűsödő felhőket, mielőtt még lecsapna a halálfhozó villám44. Ezeket olvasva, eszembe jut a háború alatt a berlini R elek slagban egy képviselő­nek mondott beszéde. Elmondotta, hogy a németek a megszállott 0noszlengyelőrszág­ban mi mindent alkottak rövid két esztendő alatt. Uj utakat építettek, a háború romjait eltakarították, fölszerelték és átadták a nyil­vánosságnak a lengyel egyetemet. Kórháza­kat építettek. Tisztasági és egészségügyi rendszabályokat hajtottak végre az ott lakó nép javára. Mindent megtettek, amit a kul­túra, a tlép jóléte érdekében megtehették. Mindezt megállapítva, elkeseredve állapítja meg: és mindez hiába való, hiába mondják, hogy tnegszabadirótták az orosz önkényura­lom alól, a nép gyűlöli a németeket s ben­nük látja legnagyobb ellenségét. Ezzel a fáj­dalmas mondattal fejezte be: Mi, németek tudunk szép, egyenes utakat 'építeni, de nem I ondon, október 29. A ma] választási nap óriási izgalmaik köze­pette folyik le, mert a Szinovjevdevé! körüli harc a közvélemény idegeit a végsőkig megfeszítette. Az első választási eredményeket ma este tíz órá­ra várják és reggel nyolc óráig 228 választási eredmény kerül nyilvánosságra. A többi 341 ered­mény csak a holnapi nap folyamán fut be, A vá­lasztási kilátások a konzervatívok számára na­gyon kedvezőek. Az. abszolút konzervatív több­Berlin, október 29. A német választási harcnak egy újabb fá­zisát alkotja a centrumpárt választási fölhí­vása, mely mindenekelőtt arra martat rá, hogy a Marx-kablnet megszüntette a londoni szer­ződés segítségével a külpolitikai veszedelmes feszültséget. A centrumpárt továbbra is foly­tatni fogja ezt a világszerte sikeresnek elis­mert politikáját. Mint középpárt továbbra is szigorúan keresztény alapokon fog ál'llani. A felhívás így végződik: A centrumpárt választási szózata tiszta: Politikát akarunk, mely hisz Németország jövőjében, az eddigi nemzeti mentésniunka folytatását akarjuk, a Rajna és a Ruíir föl­szabadítását, a weimari alkotmány védel­mét s keresztény nevelést. A centrumpárt tegnapi pártnapján Marx kancellár mondotta a záróbeszédet. Hangsú­lyozta, hogy számára a jelen állapotok között a külpolitika a döntő. Minden olyan körülményt kerülni kell, ségre 75 százalékos fogadásokat ajánlanak. A Westminster Gazette szerint Baisleyben Asqujtti kilátásai nagyon emelkedtek. Másrészt kérdéses, vájjon Henderson és Clynes minisztereket újra megválasztják-e. Macdonald helyzete sem könnyű aberavoni választókerületében. Ha nem választa­nák meg a premiert, ez (enne a küzdelem leg­nagyobb szenzációja. Asquith leánya tegnap egy beszédében kijelentette, hogy ha apja veresd szenved a mostani választásokon, soha többé nem lép fel mint parlamenti jelölt* mely újra felébresztheti a külföld bizalmat­lanságát Németország iránt. A német nemzeti párt ma második vá­lasztási felhívását tette közzé. A demokratikus Vossische Zeitung meg­állapítja, hogy a második felhivás sokkal szelidebb már, mint az első. De még ebben a felhívásban is hangoztat­ja a nemzeti párt, hogy a fekete-fehér-piro- sért harcol s jelszava a „keresztény-népi- nemzeti-szociális44 marad. Szerinte a német népnek legmegfelelőbb államformája az alkotmányos monarchia. Közvetlen célnak tekintik a parlament egyeduralmának megszüntetését és „a pa­cifista csőcselék44 megrendszabáíyozását. Végül a zsidó kiváltságok megszünteté­sét is követeli a jegyzék s így fejezi be erős kirohanásait: Félre Severinggel, félre azzal a szisztémával, mely elnyomja Potsdam szelle­mét. Jobboldalt áll a büszke feketc-piros- vörös, baloldalt az áruló fekete-vörös-arany;! Franciaország de jare elismerte Szovjetoroszországot Páris, október 29. A kormány nyilvánosságra hozta azt a táviratot, melyben a szovjetkormány elisme­réséről van szó. A táviratban többek közölt ■arról van szó, hogy Franciaország az 1924 junius 17-én elhangzott kormánynyilatkozat és a jullus 19-én megadott oro-sz válasznyi- ilatkoziat értelmében és a francia meg az orosz nép őszinte, barátságos összeköttetése érdekében elismeri de jure az Egyesült Szovjetköztár- saságek Uniójának kormányát. Franciaország elvárja, hogy a szovjet- kormány tiszteletben fogja tartani mindazon jogokat, melyekre a francia állampolgár ok a hajdani orosz császárság területén igényt tartanak. Ugyanilyen kötelezettséget vállal magára a francia kormány is a franciaorszá­gi orosz javadalmakra vonatkozólag. A táv­irat azzal a kijelentéssel végződik, hogy a je­len szerződés alapját és normáját a bel­li gyekbe való kölcsönös be nem avatkozás teszi ki. Éjszaka f óra 45 perckor a francia kül­ügyminisztérium megkapta az orosz központi végrehajtóbizottság válaszát a szovjet elis­merésének kérdésében. Végrehajtőbizotts ág nagy 'örömmel' vette tudomásul iái francia kormány szándé ­kát, mely a diplomáciai viszony felvételére és a népek barátságos együttműködésére irá ­nyul. A szovjetkormány is magától értetődő­nek tartja, hogy a diplomáciai viszony ujra- iölvé telének normája azi egymás belügyeibe való kölcsönös be nem avatkozás. A válasz beleegyezik abba, hogy a meg- ánidulandó tárgyalások székhelye Páris le­gyen, Amerika nem változtatja meg a poli­tikáját a szovjettel szemben Páris, október 29, Franciaországnak a szovjet elismerésére vonatkozó lépése azt a hirt váltotta ki, hogy Franciaország ezután nem számíthat Ame­rika pénzügyi támogatására és kölcsönété* A Rádió jelenti Newyorkból, hogy a szovjet elismerése Franciaország részéről nem változtatja meg egyelőre Amerika poli­tikáját Oroszországgal szemben. Az amerikai elnök jelöltek most a népszövetség mellett vannak Newyork, október 29. A „Philadelphia Meetín-g of Friends44 kérdést intézett az el­nökjelöltekhez, hogy miképpen fognak állást foglalni 1925-ben Qenfben megtartandó le­szerelési konferenciához. Coolidge így felelt: Amerika még nem kapott meghívót ehhez a konferenciához. Minden valószínűség szerint az Egyesült Államok szimpátikusan ítélné meg ezt a leszerelési megbeszélést, sőt együttműkö­désre is hajlandó, ha ezáltal nem kénysze­rül átvenni azt a kötelezettségei, hogy adott esetekben be kell avatkoznia az európai ügj^ekbe. Davis kijelentette, hogy ő már több esetben tudtul adta a közvéleménynek, mi­szerint megválasztatása után Amerika részt fog venni a konferencián. La Follette válasza még nem érkezett meg­ISO csen-szl. horondír! fizettek ma, október 29-én: Zürichben 15.50 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronái Récsben 211100.— osztrák koronát Berlinben Í2495Ö000Ö000Ö.—- német márkát fléü ei tssicf idárguaiiák az at állampolgársági íárvénift A kormány németnyelvű lapjának jelentése szerint az uj állampolgársági törvény javaslatát még az őszi ülésszakban fogja el ntézni a nemzetgyüfés. A lap jelen ése sze ;n<- a törvénytervezet mindazoknak a személyeknek megadja a cseh-szlovák állampolgársá­got, akiknél az állammal való huzamos kap ;solat kimutatható. Eme kapcsolat kritériu­mát alkotja a köztársaság jelen területén való huzamos tartózkodás. Hogy azonban hány évesnek kell lennie ennek a huzamos tartóz adásnak, arról egyelőre hallgat a lap. I nemei nemieflek a „pacifista csöcseiélT ellep A centrumpárt a német politika íenge ’yét a helyes külpolitikában látja m M JljltJI M áT^TB BT in*évfo?vam 247*í695) szám Prága, csütörtök, 1924 október 30 EKSfizetési árak b^földon: Égési évre 300 Ki.,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom