Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)

1924-10-03 / 225. (673.) szám

A közigazgatási bíróság döntései földreform-ügyekben Prága, október 2. A legfelsőbb közigazgatási bíróság tegnapi ülésében több határozatot hozott a földreform­mal kapcsolatban. A bíróság határozatiiag ki­mondotta, hogy a földosztó (pridelov) tör­vény 20 szakaszának intézkedései nincsenek ellentétben a földlcíoglalótörvény (zabar) II. szakaszának intézkedéseivel,^ hanem azt ki­egészítik, illetve úgy módosítják, hogy íöl- oldliató a zár alól az 500 hektáron felüli föld­birtok is, amennyiben műemlékeket stb, fog­lal magában. A bíróság ezenfelül foglalkozott azzal az elvi jelentőségű és eddig el nem döntött kér­désnek is az elbírálásával, hogy vájjon a földreformmal kapcsolatos hatósági kiszál­lások költségeit köteles-e a lefoglalt birtok lefoglalás előtti tulajdonosa viselni vagy sem és hogy kérheti-e a földhivatal ezeknek a költségeknek az előlegezését, ami eddig ' minden esetben megtörtént. A földhivatal jogi képviselője maga is beismerte, . hogy ez a kérdés jogilag eddig nem lett eldöntve és a földhivatalnak az a gyakorlata, amely a le­foglalt birtok lefoglalás előtti tulajdonosától a költségek megtérítését, illetve előlegezését követeli, az 1S45. évi 54. számú birodalmi rendeletén alapul. Ez a rendelet azt mondja ki, hogy a fél azoknak a közigazgatási eljárásoknak a költ­ségeit tartozik fedezni, amelyek az ő érde­kében és kezdeményezésére történnek. Az pedig kétségtelen, hogy ezek a hatósági ki­szállások nem történnek a lefoglalt birtok le­foglalás előtti tulajdonosának az érdekében, tehát a földhivatal jogtalanul szedte be eze­ket az illetékeket E nagyfonto<s$agu elvi kérdésben nem mondta ki az utolsó szót a közigazgatási bíróság, hanem döntését no­vember 9-én fogja kihirdetni. E döntést kíváncsian várjuk, bár kétség­telennek tartjuk, hogy a közigazgatási bíró­ság törvénytelennek iojTa nyilvánítani a föld­hivatal eljárását, ami a*í fogja eredményezni, hogy a poröt- egész sorozata indul meg a földhivatal ci en, amely ezeket a költségeket eddig minden alkalommal beszedte. Egy szórakozott nagyvilági hölgy; „Nem tudja, hová helyezte letétbe a sailllóli;at*‘ <fo>iftirAUm£7faZ& vetet irt Batthyányi grófnőnek Nizzába és ar­ra kérte, küldené most már vissza a pénzt, A válasz soká váratott magára és végre ami­kor megjött, azt a tanácsot tartalmazta, tu­dakozódjék Stciner Parisban Drouct régi­ségkereskedőnél, aki a Cambacérés utcában lakik Batthyányi grófnő ott letétbe helye­zett vagyonáról. A Cambacérés utcában pedig mitsein tudtak erről az állítólagos letétről és a gróf­nő egy sürgönyre ezt válaszolta: „Nem emlékszem már pontosan, hová is (ettem letétbe a pénzt.“ Steiner urnák a grófnő szórakozottsága egész vagyonába került, mert eddig még a rendőrség sem tudta felfrissíteni a grófnő, megromlott emlékezőtehetségét és nagyon valószínű, hogy ez nem is fog sikerülni. lenes nem hiszi. iiodif a genfi fegpöftönyv tökéletes Paris, október 2. Az Excelsior Benes vezércikkét közli, amely kijelenti, hogy a genfi jegyzőkönyv még sokáig fogja foglalkoztatni a közvéle­ményt, mert a legnagyobb jelentőségű ese­mény. Nem hiszi azonban, hogy a jegyző­könyv tökéletes mii. Hosszú transakciós politika eredménye és ennek folytán kritizálható is. A népszö­vetség fönnállása óta elsőizben merészelt ily nagy politikai fontosságú munkához kezdeni. A jegyzőkönyv tökéletesítése a népszövetségi paktumnak és bizonyos szempontból egyér- tékii a paktummal. A genfi munka a génuai konferenciára emlékeztet, mert ott is a vi- lágbékekérdésről folyt tárgyalás és megkí­sérelték, hogy megteremtsék a támadások ellen biztositó szerződést. Ez most egy pár év múltán sikerült. A jegyzőkönyv három problémát állít föl: a döntőbíráskodást, a biztonságot és leszerelést. Még egy sor uj kérdés fog fölmerülni és ez azt jelenti, hogy munkánknak még nincs vége. A szenátus szahertöket hallgat meg a hankjavaslatra nézve Prága, október 2. Annakidején beszámoltunk arról, hogy a kormány úgynevezett bankjavaslatait a köz­vélemény, valamint a legközelebbről érintett bankintézetek a" legnagyobb ellenszenvvel fo­gadták. Ma a Nár. Listy is — a pénzügyminiszter párt­jának sajtószerve — a banktörvények el­len foglal állást. A képviselőiláz által már elfogadott ja­vaslatokat most a szenátus ká'ltsés 'etési bi­zottsága tárgyalja, amely egyhangúlag elfogadta a német ellenzéki partok ama indítványát, hogy határozatho­zatal előtt úgy a. bizottságban, mint a sze­nátus plénumában szakértők véleménye hallgattassák meg. A szenátus — mely már több jzben adta tanűjelét higgadt jogi érzékének — tehát nem hajlandó 5'f;bele Balázs módjára minden meg­fontolás nélkül elfogadni a kormány ‘avas- latait és ha a szakértők meghallgatását ez al­kalommá! komolyan veszi, úgy még sok gon­dot ád ezzel a kormánynak. A magunk részé­ről csak helyeselhetjük a szenátus bizottsá­gának állásfoglalását, s egyetlen óhajunk az, hogy a meghívott szakértők egyrészt igazi szakértők s ne a kormánytól függő egyének legyenek, másrészt, hogy a szakvélemé­nyek méltánylást találjanak. Ha ez nem tör­ténik meg, úgy fölösleges komédiát űzne a szenátus. Óriási érdchtöáés melleit miit meg a prágai szociálpolitikai kongresszus — A P. M. íi. eredeti tudósítása — Vasúti összeütközés egy alagutban Mainz, október 2. Tegnap délután Mainz közelében sulyoí vasúti szerencsétlenség történt. Az egyik alagutban egy Dorimundból jövő D-vonai hirtelenül megállt. Egy közvetlenül után; jövő személyvonat a D-vonatra rohant é> annak utolsó két kocsiját teljesen szétzúzta A mentési munkálatokat rendkívül megnehe­zíti az, hogy a gáztartály megrepedt és en­nek következtében az alagutat megtöltötte a nehéz gáz. A D-vonat a légiék hirtelen el­romlása miatt állt meg. A szerencsétlenség­nek eddig 14 halott és 20 sebesült az áldo­zata. r Állítólag megtalálták az Utolsó Vacsoránál használt kelyhet Prága, október 2. Amerikában még a tavasz folyamán jelent meg egy érdekes, gazdag pompával kiállított könyv, amelynek szerzője Eisen dr. s a címe: Az aníiochiai nagy serleg. A könyv egy Antiocliiaban 1910-ben talált régi serleg teljes leírását adja sok illusztrációval. A serleget több esztendeig tarló és legaprólékosabb vizsgálat alá vették és ennek eredményeként a könyv szerzője, aki ezeknek a vizsgálatoknak vezetője volt, arra a következtetésre jutott, hogy azt a serleget találták meg, amelyet igen korai antiochlai hagyomány szerint az Utolsó Vacsora alkalmával használtak, Eisen dr. könyvét a Cambridge Revicw jú­niusi számában ismerteti egy tekintélyes angol archeológus és szerinte Eisen állítása igen való­színűnek látszik. Egyrészt, mert a fuimaradt ke­resztény hagyomány kétségtelenül igazoiia, hogy a becses ereklye-serleg az aníiochiai egyház bir­tokában volt több évszázadon keresztül és csík akkor került a föld alá, amikor az AntiochEból menekülő keresztények a hódító arabok elöl el­rejtették, másrészt pedig a serleg domborművűi­nek az első század végéből, vagy a második szá­zad elejéről való eredete archeológiái szempont­ból egészen bizonyos Az Utolsó Vacsorán használt kehely csunán égi szerű sima fémből készült pohár és csak ami­kor a drága ereklye az antiocliipi őskor esz tény gyülekezet birtokába korait valamelyik Jeruzsá­lem! keresztényüldözés után foglalták dombo.rnu;- vekkel díszített nagyobb ezüst-serlegbe. Miiv.-szi szemoontból ezek a külső ezüst-sedezen Pvő domhormüvek az értékesek, ainchek a M^gv Utó­nak és a négy evangélistának és főbb apostolnak. Paris, szeptember vége. A szórakozottság igen szép dolog, sőt rendkívül hasznos is, mint az alábbi eset bi­zonyítja: Steiner urat, á volt osztrák kon­zult üldözte a szerencsétlenség. Becsből Pa­risba tette át székhelyét, de nemsokára ez a Macedónia is szűk lett neki és ezért a Svájc­ba vitte feleségét. Piát és leányát Parisban hagyta és rábízta legjobb barátja, Montaland ezredes gondjaira, akit még a bécsi császári udvarból ismert és aki vele együtt Károly király legjobb barátai közé tartozott­Gyerekeivel együtt vagyonát is rábízta Montaland ezredesre: kerek másfél millió frankot. Az ezredes épp akkor vált a felesé­gétől, mert „jellemeik nem illettek össze**, de azért minden gondolkozás nélkül odaadta neki Steiner másfél millióját kezelés végett. Az asszony, aki dagadó vitorlákkal régen kö- rüihajózta volt már az élet tengerét, elfo­gadta a két gyereket, Parisban hagyta őket és a másfél millióval eltávozott Nvzúba. Az ötven esztendős nagyvilági hölgy ott egy Batthyányi Béla gróffal ismerkedett meg, aki hathetes ismeretség után elvette a vig • özvegyet feleségül és elutazott Parisba, hogy ott üzletei után nézzen. Az asszony Nizzában maradt, hogy egészségügyileg teljesen rendbe jöjjön és ezt úgy kezdte, hogy a Steiner gyerekek vagyo­nával milliós tételekben játszott a kaszinóban. Milliókat nyert, milliókat vesztett és megint nyert. Közben, hogy „az idegen va­gyont még se tegye egészen kockára**, hat­százezer, majd utána ötszázezer frankot ,.ab- szolttt biztos vállalatban** helyezett el és to­vább játszott. A Steiner gyerekek, egy tizennyolcéves, fiú és egy huszesztendős leány, ezalatt Pá- risban éltek és nagy örömmel olvasták Batt­hyányi grófnő hozzájuk intézett leveleit, ame­lyekben arról számol be. hogv vagyonuk megkétszereződött, sőt megháromszorozó­dott. Néhány nanna-I ezelőtt a Síeiner-szü'ök visszatértek Pár-ba. mert az ellenük lefoly­tatott ebárás során kiderült teljes ártatlan­ságuk. Teljes volt a boldogság ami-kor a két gyermek elmondotta, hogy a másfél millióból négy vagy öt lett és megmutatták az erre vonatkozó leveleket. Steiner konzul hálale­Prága, október 2. Ma délelőtt 10 órakor nyílt meg a kép­viselőház üléstermében a nemzetközi szo­ciálpolitikai kongresszus. Prága meg nem lá­tott ily valóban internacionális jellegű össze­jövetelt A Rudolf műm folyosóin már fél tíz­kor hemzsegtek a különféle nemzetiségű de­legáltak, Európa minden népének nyelvét hallani lehetett: karcsú angol alakok mellett föltűntek a jellegzetes német tudósprofilok, mosolygó japánok és szőke svédek, egy tö­rök arc meg egy spanyol tüzes szem egymás oldalán telepedtek le a padsorokra. De a résztvevő idegenek közti! a legtöbb francia volt, az .ember szinte akaratlanul franciára fordította a szót ennyi vidám, mosolygó, be­szédes párisi láttára. Tíz órakor az ülésterem tömve volt. Egyetlen hely sem maradt szabad, sőt sokan a terem hátterében állni voltak kénytelenek. A karzatokon életveszélyes tolongás. A kül­földi és belföldi szaktekintélyek és hivatalos kiküldöttek mellett látni lehetett a legelőke­lőbb társaság tagjait is, a diplomáciai páho­lyokban minden hely e! volt foglalva, az új­ságírók helyén pedig körülbelül 120 bei- és külföldi tudósító szorongott. Az aránylag kis teremben kétezernél jóval több személy vár­ta az ülés megnyitását. Smetana Libuse-jának ünnepi fanfaréi­ra zenditett a nemzeti színház zenekara né­hány perccel tíz után. Alig hogy a zene el­hangzott, az előkészítő bizottság elnöke, Boissard párisi egyetemi tanár magas alakja lépett a szószékre és harsány hangon francia nyelven megnyitotta az ülést. Habrrnan mi­niszter üdvözölte cseh és francia nyelven a megjelenteket, hangsúlyozva, hogy a cseh­szlovák köztársaság kormánya mindig nagy gondot fordított a szociális intézmények föl­karolására, amiről a cseh-szlovák munkás- védelmi törvénykezés is tanúskodik. Habrrnan beszéde után ismét Boissard emelkedett szólásra s a betegeskedése miatt jelen nem lévő Masaryk elnöknek küldendő üdvözlő távirat szövegét olvasta föl. (Az el­nököt Satnal kancellár képviselte.) A mai ülésnek legmeghatóbb részlete következett most. Boissard tanár megemlékezvén a szo- ‘-iáípoübka, a munkásság és a munka jogai­nak élharcosairól, lelkes szavakban iiniie- nelte Greulich svájci nemzeti tanácsost, aki mint huszonhároméves fiatalember ott volt a szociálpolitika bölcsőjénél és egy emberéle­ten keresztül kitartott fiatalkori ideáljai mel­lett A jóval nyolcvanon felüli, hófehér sza­káik, megtört öreg ur ott ült a tiszteletbeli elnökség számára íöntartott miniszteri pad­sorban s amikor Boissard francia szavakkal méltatta a nagy német tudós érdemeit, az egész hallgatóságot elragadta a lelkesedés és percekig ünnepelte a tiszteletre méltó, sze­líd, meghatott aggastyánt. Lujo Brentano, a müncheni egyetem híres közgazdaságtani ta­nára, szintén nagy tapsot kapott, úgyszintén Godard, a Herriot-kormány munkásügyi mi­nisztere és Fontaine, a nemzetközi munkás­tanács üzletvezetője is. Most a kongresszus elnökének megvá­lasztása következett s a cseh-szlovák szo­ciális intézet igazgatójának, Sterilnek indít­vány ár a a gyűlés egyhangú tapssal Albert Thomast, a genfi nemzetközi munkásügyi hi­vatal igazgatóját, volt francia minisztert vá­lasztotta elnöknek, aki rögtön el is foglalta helyét. Igazi francia arc, jellegzetes mozgé­konyság, mélyről jövő telt hanggal. Lebilin­cselő szavakkal ismerteti a genfi munkás- ügyi hivatal működését s ha a legszárazabb témáról is beszél, mégis érdekes és lelkesítő. Arról emlékezik meg, hogy 1922-ben arra jöttek rá Géniben, hogy a szociálpolitikai ha­ladás gyors tempója elmúlt és céltalan volt, az 1897. évi zürichi kongresszus módszereire kell visszamenni, hogy eredményesen, szoli­dan megfelelő szociálpolitikát lehessen kiépí­teni. Reméli, hogy a prágai kongresszus ki­induló pontja lesz az uj, sikeres működésnek, amit különben az összejövetel iránt megnyil­vánult érdeklődés is garantál. Thornas elnök nagyhatású beszéde után az ősz Greulich szövetségi tanácsos mondja cl referátumát, mely a szociálpolitika törté­nelmének vázolásából áll. Németnyelvű be­széde után Gruber dr. egyetemi tanár cseh nyelven a cseh-szíovákiaj szociális .gondol­kozásmód fejlődését vázolta, majd három­negyed egy órakor az ülést bezárták. A delegáltak barátságos beszélgetések közi széledíck szét, legtöbbjük a parlamenti vendéglőben érkezett s mindenben talán az volt a legszebb, hogy végre-vaiahára azt is észrevettük, hogy a franciák kedélyesen beszélgetnek a németekkel s a csehek előzé- kenykedíek a magyarokkal szemben. Sz. P, dr. köztük Szent Pálnak portraűTi kénét -brá- zolják. Különösen ezeket a domborművűket vették eondos és aprólékos vizsgálat alj és bár a bosszú földalatti tartózkodás nagyon megbontatta az egész serleget, a könyvben közölt rajzok in evőm . báliák rekonstruálni ezt a minden valószínük'g szerint legrécnbb .Tc'zus-portrait-t s az evangélis­ták és apostolok képeit. Koráim a megélhetés olcsóbbodását várja Budapest, október 2. (Budapesti szerkesztőségünk tel efon je­lentése.) A szanálás ellenőrzésére kiküldött 33-as bizottság tegnap este ülést tartott ame­lyen Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter beszámolt genfi tárgyalásairól és a szanálási program állásáról. Megállapította hogy a gazdasági életben fokozatosan bizonyos javulás észlelhető és igeit valószínűnek tartja, hogy az év folyamán általános ol­csóbbodás és a munkanélküliség jelenté­keny csökkenése iogbekövetkezni. Általá­ban azok a gazdasági megrázkódtatások, amelyekkel a szanálás elkerülhetetlenül együtt jár, sokkal gyöngébbek voltak, mint amilyeneknek várták azokat. A kormány minden tőle telhetőt meg­tesz. hogy a helyzetet enyhítse. Hat és fél­millió aranykoronát fordított beruházásokra, közmunkákra pedig 110 milliárd panirkoro- nát adott. A kormány jelenleg azzal foglal­kozik, hogy a forgalmi adórendszert meg­változtassa. A bizottság a miniszter jelenté­sét tudomásul vette, majd hozzájárult a pénzügyminisztériumnak a jövedelmi és va­gyonadóról készített tervezetéhez. Kártyák Moszkvába utazik Prága, október 2. A Národni Demokrata arról értesül, hogy Kártyák rövidesen Moszkvába utazik, hogy a moszkvai agrár internaciooálévaj tárgyaljon. Lemondott a görög kormány Athén, október 2. A görög kormány lemon­dott, mivel Kaiandarlsz és Kondylisz megvonták támogatásukat* Péntek, október 3. 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom