Prágai Magyar Hirlap, 1924. október (3. évfolyam, 223-248 / 671-696. szám)
1924-10-19 / 239. (687.) szám
A 25 éves Kazinczy Társaság Irta: Sziklay Ferenc dr„ á Társaság: főtitkára Kassa, október 18. Harminchárom lustrum, százhatvauöt esztendő telt el a nagy Kazinczy Ferenc születése óta. Ma a Kazinczy Ferencről elnevezett irodalmi Társaság ünnepli fennállásának negyedszázados jubileumát. Azt mondják: „nőmén est omen“, a név a végzet. Lehet, hogy a „Kazinczy' Kör'1 alapitól ezelőtt huszonhat esztendővel csak azért választották a kassai irodalmi egyesület nevéül a Kazinczy nevét, mert általa fűződik Kassa városához az első magyar szépirodalmi és kritikai folyóirat megindulásának dicsősége, de ha csak véletlen is, a latin közmondás végzetes igazsága beteljesedett a Társaságon. Forgatom régi évkönyvek lapjait, még nem sárgultak el, de rajtuk van egy negyedszázad lehelete, S a szép, éles nyomású betűk ugyanazt a képet rajzolják elém, mint amit az irodalomtörténet Kazinczy koráról fest. Lelkes írók, széipérzésü poéták egymásnak írnak, ég telkükben a vágy: közönséget szerezni. Termő talajt, amibe elvethessék az irodalmi étet magját. És a parlagon hagyott föld kemény, töretlen, kérgesre törhetik a szántó-veíök keze, amíg iz életet adó humusszá poríik. , ... A' káziBcXy Kör fiaim feáiákf’tna legtöbbjéről csak sírkövük beszél, aki él, fejet megeste a dér — vállalkozott erre á talajtörő munkára. Nekilátták hittel, buzgalommal s a kis vidéki város irodalmi élete egy pár év alatt egész Magyarország szeme elé állhatott, büszkén, öntudattal. Neveket adott a magyar irodalomnak s két évtizeden át magának a városnak kulturális érzékét, igényét egy rangúvá nevelte a fővároséval. — Az újító — nem — újat teremtő munka valóban méltó volt Kazinczy nevéhez, szelleméhez. Emlékszem: Gyermekkoromban nem volt hét, hogy ne láttam volna a házak falán a Kazinczy Kör -plakátját: „Népszerű tudományos felolvasás". Emlékszem: Az ódon gimnázium nagytermében színpadot kovácsoltunk össze, pattogó jambusokban Vörösmarty életét irtuk drámai költeménnyé s kint a Kazinczy Kör ünnepelte a százéves költőt nagyszabású ünnepségen- Emlékszem: Rákóczi ereklye-kiállításán találkozót adott Erdély, Bácska, a Dunántúl, Pest, az ország szive, a Felvidék — az évkönyvből tudom meg, hogy az országos jelentőségűvé nőtt mozgalomnak a Kazinczy Kör volt a megin- ditója. Emlékszem: Kazinczy Ferenc emléktábláját lepleztük le, Rákosi Jenő beszélt, az Országos Dalárszövetség énekelt. Aztán elvitt az élet Kassáról, mikor mint fiatal professzor visszatértem, a Kazinczy Kör plakátjai még mindig a hirdető oszlopokon, de az irodalmi és tudományos élet inár nem lelkes emberek akarása többé, de lelki szükséglet a nagy közönség szive-lelke legmélyén. Hogy ez nem odavetett szó, ünnepi nagyotmondás, azt a népkönyvtár dolga igazolja. A Kazinczy Kör érdeme az első ingyenes népkönyvtár felállítása Kassán (1904), mely az első félévben 8000 olvasót látott el 9000 darab könyvvel. És ennek olvasói legnagyobbrészt az iparossegéd- és munkásosztályból kerültek ki. A talajtörő munka sikerült, akik először vetették ekéjüket a kemény földnek, elmúltak, de elvetett magjuk hullámos, gazdag vetéssé zsen- dült. Aztán jött a nagy világégés. A iegy- ve zörgés közt sem hallgattak el a múzsák. A hadikölcsöníelhivások, aranyat vasért mozgalmak hirdetései, kivételes állapot, mozgósítás lepedői közt szerényen húzódnak meg a Kazinczy Kör fehér plakátjai, jeléül annak, hogy Vesta tüze nem aludt ki most sem. A Kor az irodalmat és művészetet a hadijótékonyság szolgálatába állítja, országos, sőt világhírű művészeket léptet hangversenydobogóra, hogy a koncertek jövedelméből kenyeret tudjon adni a harctéréi vérző és elvérző férfiak itthonmaradt családjainak, özvegyeinek, árváiruk, E gyönyörű munka mellett marad ideje a Körnek megülni a kassai magyar színészet 100 éves évfordulóját. Az ünnepséggel kilépett a Kör vidéki jellegéből s az egész magyarság egységes ku! túr életének részesévé lett. Aztán jött a nagy tragédia, a fegyverek zajával együtt neműit el a mnzsa is. Szétszóródtunk. Újra előállott a régi helyzet, visszaestünk Kazinczy koráig: lelkes írók és melegszívű poéták egymásnak Írnak, az Irodalom humusza, a nagy közönség parlagon maradt, meglepte a fásultság, a közöny avarja. „Nőmén est ómen” Kazinczy neve parancs a róla elnevezett Társaságnak. Neki az ekét az elvadult, de pihenésében újra televényerőt gyűjtött talajnak! A Társaságba tömörült tollforgatók, írok, tudósok, festők, szobrászok, muzsikusok mind hittel, lelkesedéssel, öntudattal veszik föl a szerszámot a magyar szellemi élet újjáélesztése céljából. Mikor a Társaság alapítóinak nevét idézzük, Bubics Zsigrnondóí, a tudós püspökét s a többiekét: StÖhr Antal, Révész Kálmán, Ladányi Béla, Katona Mór, Péchy Zsigmond, Lekly Gyula, Juhász Andor. fíoíf- masr-. Arnöld, Kovács Zsigmond, Btóiiar Béla, Sáfbssy Árpád, Kemény Lajos, Klimkovies Elemér, Hohenauer Ignác, Horváth Balázs, Takács Menyhért — kegyelet az elhunytaknak s áldás azokra, akik máig is élnek s a Társaságért élnek — nem a múltba vetjük tekintetünket, de a jövőbe. így méltó ez a nagy Kazinczy emlékéhez s igy méltó azokhoz, akik megérezték a kor szükségletét egy negyedszázad előtt Aki élni akar, annak számolnia kell a mával- A Kazinczy Társaság célkitűzése megváltozott a megváltozott helyzettel. Régebben mint vidéki irodalmi kör csak visszhangja lehetett Pest irodalmi koncertjének, visszavert fénye, bolygója a központi napfénynek. Ha élni akarunk, ezzel a feladat-1 tál nem szabad megelégednünk többé, A nagy, világot megrázó katasztrófa eltépett a régi naprendszerből s önálló útra vert minket Nekünk kell az élre államink, nekünk kel! vezetnünk. A jubileumunk célja nem lezárása egy emberöltőnek, de kezdése egy újnak. A nagy múlt tisztelete nem az elmúlt idők eszméinek kultuszában áll, de a nagy idők követelése s a nagy emberek cselekedetei között való Összhang megértésében. Kazinczynak nem a munkája fontos nekünk, de a példája. Amint ő megérezte a kora parancsszavát, úgy nekünk meg kell értenünk a máét s amit ő elvégzett egymaga csodás munkabírással, soha meá nem szűnő lelkesedéssel és kitartással, -azt kei! elvégeznie a róla elnevezett Társaságnak egyesült erőkkel. Fölrázni a csapásoktól lesújtott, kőzönybefásult lelkeket, .megmenteni, kifejleszteni a bennük szuny- -nyadó. szellemi erőket, önmagunkért, gyér- - mekeinkért, a magyarság jövő életéért! Cseft-Sztovdlda százmillió dolláros féiffiM Mólcsioi fesz lel A körömi valamivel alacsonyabb árfolyamon stabilizálják Prága, október 18. A kormánynak a Penézni Bursa című közgazdasági hetilap mérték’ dó helyen szerzett értesülése szerint egy amerikai pénzcsoporttal egy kölcsön fölvétele céljából folytatott tárgyalásai döntő stádiumba jutottak s a végleges megállapodás csupán néhány nap kérdése, A kölcsön összegének nagysága Í00 millió dohár körűi fog mozogni. A kölcsönnel kapcsolatban mértékadó tényezők az Ipar és kereskedelem érdekében a cseh-szlovák korona árfolyamát a mainál valamivel alacsonyabbban óhajtják stabilizálni, hogy az ipar és kereskedelem versenyképességét fokozzák és lehetővé tegyék a vagyondézsma és az egyéb adóknak könnyebben való megfizetését. Móránál non lesz magyar ftMgyinüiiszfcr Zichy Rubido Istváa báró less a londoni magyar követ — Villám Frigyes báró Prágából Bukarestbe ’ távozik Budapest, október IS. (Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon.) A 8 Órai Újságban Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter kijelentette, hogy szó sincs arról, mintha a külügyminisztérium vezetését venné áiA 8 Órai Újság jelentése szerint Szapáry gróf föínientésével jelentős változások következnek be a diplomáciai karban, Szapáry utóda Zichy Rubidó István báró bukaresti követ lesz, míg a bukaresti követség vezetését Yiiiani Frigyes báró prágai magyar követ veszi át, akit rövidesen fölmentenek a prágai magyar követség vezetésétől. Selmái Mártii a üagiflr f@Id3nlTCl€§ügg|l mifllsztfrlani élen Mi&issteri hatáskörrel ruházták föl Budapest, október 13- (Budapesii szerkesztőségünk telefonjelentése.) A kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére Schandi Károly dr. iöldmivelésügyi államtitkárt és nemzetgyűlési képviselőt megbízta a földművelésügyi minisztérium ideiglenes vezetésével és erre az időre miniszteri jogkörrel ruházta föl. Politikai körökben arról beszélnek, hogy Schandi államtitkár végleg megmarad a fokK mi vetés ügyi minisztérium élén, mert Nagyatádi Szabó valószínűen nem fog visszatérni a kormányba. Schandi Károly éppen úgy bírja a kisgazdák bizalmát, mint Nagyatádi Szabó István és egy-két ember kivételével mögötte sorakozik az egységespárt kisgazda- frakciója. A kormányzó a hivatalos lap mai szamának közlése szerint a külügyminiszter előterjesztésére érdemeinek elismerése mellett Szapáry László gróf londoni magyar követet fölmentette állásától, A pravoszlávia és bolsevizmus Ruszinszkóban Góbi Antal püspök nyilatkozata a P. M. H.- nak — A pravoszlávia löoka az éhség és nyomor — Nem respektálják a törvényeket Egy törvénytudó erős kézre van szükség — A P. M. H. eredeti tudósitása — Munkács, október 18. Gebi Antal munkácsi püspök minden lehetőt elkövet, hogy a vallási béke helyreálljon Ruszinszkóban. Ez szinte leküzdhetetlen nehézségekbe ütközik, amelyek okairól nyilatkozott a püspök a Prágai Magyar Hírlap munkatársa előtt. < — Pásztori körutam a felvidéken most ért véget — mondotta. — Elmondhatom, ‘ hogy híveimnek nagy része szeretettel és megértéssel fogadott. A pravoszlávok sok helyütt a legvadabb agitációval akadályozták meg, hogy híveimmel érintkezhessek. Az elfogult pópák által fanatizált néppel azt Váltatták sok helyütt: „Vigyázzatok, itt jönnek az ördögök!" —A pravoszlávizmus nagy térhódításé nak több oka van. Az első és legnagyobb ok a nép szociális helyzetében keresendő. Meg kell állapítani, hogy a szegénység és nyomor hihetetlen mérveket öltenek Ruszinszkóban. A nép eí van keseredve, nagy adóterhek nyomják és igy a forradalomra hajlik. Sok helyütt azt panaszolták a híveim, hogy már nincs gúnyájuk sem, amivel testüket befödjék. Addig tehát vallási téren sem lehet rend Ruszinszkóban, amíg a mélyreható szociális problémák meg nem oldatnak. És a megoldásnak csak egy útja van: munkához és kenyérhez kell juttatni a ruszin népei. — A ruszin nép érzi, hogy valahogy baj van és hiába keres megnyugvást. Nagyon ió a mi népünk, de olyan viszonyok közé került, amelyek hatása alatt természetszerűleg termelődött ki nála a pravoszlávizmus és bolsevizmus- Meg kell értenie az illetékeseknek, hogy e két forradalmi tünet között szoros kapcsolat van. A pravoszlávizmus ikertestvére nálunk a bolsevizmusnak, a szuhabaranyai sizmati- kus templom falán saját szemeimmel láttam egy kommunista plakátot. — Szinte leírhatatlan sötétség szakadt a népünkre a pravoszlávizmus terjedésével A teljesen műveletlen, pópák a tudatlanság és babona terjesztői a kulturálisan úgyis elmaradt nép között. Hihetetlen eseteket tehetne ez irányban felsorolni. És a nyugtalan, jobb sors után vágyó nép vakon hisz, mert válságot remél a pravoszláv-bolsevizmustői. — Nagy baj a törvényes állapot hiánya, is. Sajnos, de a hatóságok nem szereznek érvényt a törvényeknek. A tekintély hiánya aztán teljesen destruálja a népet. Én nem akarok vallási kérdést sem szót* gabiróval, sem csendőrrel megoldani, de tűrhetetlen állapot, hogy a hivő görög katolikusok teljesen a pravoszláv terror prédái lehessenek. h — El kell Ösmeniem, hogy az alkormányzó urban meg volna a jóakarat minden irányban, de most már nagyon nehéz segíteni azon, ami teljesen el van rontva. — Rengeteg kárt okoznak az ellentétes intézkedések is, általában az a benyomásom,; hogy egy törvénytudó és törvényeket betartató erős kéznek a hiánya nagyon érezhető Ruszinszkóban. A terrort hirdető pravoszlávizmussal szemben mi nem harcolhatunk hasonló eszközökkel, mert mi csak a szeretet és békét hirdetjük Krisztus szellemében■ • . • -v. . ' . ■ • U- ■ ■■ 1 • ’ ; - ■ : />■;1 ■(', \ . R \ áf É Jir-a JM áT^TM W* m*évfolyam 239‘ í687,) szám Prága, vasárnap, 1924 október 19 gftsfcogaffíi €s2f£?.&w dr. S&öpetRcxeit £ff£wméfói 2Pa>fíHi&€Bé napilapja Jstvdn ■ 'MW^nwWUatrinliMTn——MH^ —TT—IlKlMil—I IMI MM !■ I HM— —III ■■■§■ ■17 I1I1IWW —"l|| Ili 11— —I——1 — IH I— 1 I IMIMllI M Bilim
