Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)

1924-09-13 / 208. (656.) szám

4» Szombat, szeptember 13. Miért? Éva May, a híres német filmcsillag öngyilkossága Radon, szeptember 12. Egy szép, szomorú asszony vére festette pirosra a badeni Herzóghof-szálló egyik szo­bájának parkettjét. A német fiknjátszás be­cézett csillaga, a világközönség kedvenc mo- ziszinésznoie, a fiatal, bájos Éva May golyót küldött idegesen remegő szivébe. Művész­körök, barátok, rajongók s két elárvult szülő könnyes szemmel állanak a gyönyörű halott ravatalánál s elnehezük mellükből kétségbe­esetten Csuklik ki a kérdés: miért? Miért is ölte meg magát a huszonhárom­éves fiatal asszony? Fél világ ünnepelte, ra­jongók serege vette körűi, pompa, jólét, sze­retet környezte s "mégis eldobta magától az életet. Halála rávail életére. Puha pázsitos utján is éles kövek vérezték meg lábát s a virágerdőben, amit az élet ráhintett, — min­dig oi't éktelenkedett a bogáncs. Háromszor ment férjhez Éva May, háromszor csalódott s rajongóinak táborából negyedszer is kivá­lasztotta a férfit, akiben föltalálni vélte fiatal lelkének ábrándhösét. Fri'tz- Mandl, a wiirttembergi fegyver- gyár vezérigazgatója volt tegnap még az iri­gyelt halandó, akit Éva May negyedik fér­jének választott. A jegyespár a nyár egy ré­szét Marienbadban töltötte, majd onnan Bécsbe s a Becs melletti Badenbe utaztak. A fiatal asszony halála napjáig boldognak lát­szott. Szerette a vőlegényét, örült a virág­nak, élvezte a zenét s ezüstös kacagása, vi­dám szava végigbugotc a badeni allékon. Még az utolsó estén is boldogan ragyogott a szeme, amikor a ragyogó hall vendégeinek s vőlegényének búcsút intett. Ki gondolta volna, hogy ez a kedves gesztus búcsúja az élettől. Reggel iéhiyolc órakor Fritz Mandl szobájának ajtaja előtt várt menyasszonyára. A párnázott ajtó mögül tompa dörrenést hal­lott. A személyzet segítségével feltörte az aj­tót s az ajtó mögött vérében feküdt a szép asszony 'hüfő teste. Éva May szivén lőtte ■magát. Miért? Ezt sikoiíotta a vőlegény riadt szeme, ezt kérdezgetik a badeni vende­gek egymástól s ezt találgatják Berlinben, Bécsben a sok ezerck, akik szerették a szép Évát s szerették a reményt, hogy végre bol­dog lesz. Ki tudja? Hátha csakugyan fölta­lálta most azt, amire vágyott s amit életében itt köztünk hiába keresett. A fiatal művésznő ravatalához már meg­érkezett édesatyja, Jóséi May, a neves film­író, anyja pedig, Min May, a világhíres fi Im­áivá Svédországban, ahol éppen filmezett, kelt írtra, hogy rá'boruljon egyetlen gyerme­kének koporsójára. Hányszor öltözik a francia dáma? — Á P. M. H. eredeti iiirdőriportia — Deativiile, szeptember 12. Genf és a népszövetség kétségbeejtő kónkurrensként lépnek föl a legdivatosabb és legelegánsabb francia fürdőhellyel szemben, Nemcsak a politikusok, Briand, Maginot, Paul-Boncour, de a nagyiparosok és gazda­sági hatalmasságok, mint Citroens és Lou- cheur becsomagolták a fehér strandnadrágot s a hetyke sportsapkát és zsakcibe öltözve el­sietjük Deuvilleből. Mi marad ennek a sze­gény francia fürdőhelynek. Ne aggódjunk, megmarad minden: mert itt maradtak az asszonyok. Férfiakat nem látni többé. Az asszonyok élik a maguk világát és pompásan csokorba- szedhető mit csinál egy asszony egy divatos fürdőhelyen akkor, ha elveszik tőié egyetlen szórakozását és játékát: a férfit. Tizenegy órakor fölkel és levetkőzik. Kifejti magát a selyem hálóköntösből és föl­veszi a trikót, mert mióta a férfiak nincsenek itt, azóta fürdeni is szoktak az asszonyok. A trikóhoz a legpompásabb ékszereit veszi ma­gára s egy amerikai bankár felesége két­százezer frank értékű gyöngynyakékkel sé­tál tizenegy és tizenkét óra között a stran­don. Tizenkét órakor a Potiniereben találkoz­nak. Megjöttek a párisi újságok, gyorsan át­öltöznek tehát és beleülnek a nádfonatu szé­kekbe, hogy megtárgyalják az otthoni ese­ményeket fantasztikus pletykákkal fűszerez­ve. A pletyka nem tarthat soká, mert egy órakor ebédhez csengetnek és addig még át is kell öltözködni. Az ebéd a nap legunal­masabb eseménye. Utána rövid pihenés kö­vetkezik és azután átöltözés a golfjátékhoz, D'euvilleben minden tisztességes asszony gol­fot játszik. A golf teljesen kiszorította a ten- niszt és noha hiányzanak a férfipartnerek, mégis vígan és szenvedélyesen folyik a já­ték. A golf fél hat előtt véget ér, mert hat- órakor hangversenyre siet a francia asszony. Természetes, hogy ehhez külön toaieíre van szükség. Innen gyorsan hazasiet, hiszen föl kell vennie a nagy toalettet a dinerhez. Az elegancia itt éri el tetőpontját. Minden har­madik vagy negyedik nap kurír érkezik Pa­risból, aki magával hozza a szabőtnüvészet remekeit, amelyeket a deanviíle! esíebédnél tálalnak föl. És eljönnek a párisi ékszerkeres­kedők pompás gyémántokkal, rubinokkal és gyöngyökkel és az asszonyok íelcicomázzák karjukat, nyakukat és a sok ékszer azt a be­Magas-Tátra, szeptember 12. Őszbe hajló nyárutóján Szlovenszkó erdős-hegyes tájairól a nimródok útra kere­kedtek, hogy Tátralomnicou szepesi társaik hívására nemcsak személyes ismerkedéssel a közvétlenség kötelékeit erősítsék, hanem a napirenden lévő fontos kérdéseknek poli­tikamentes. szakszerit megvitatásával a jö­vendőben követendő közös munka irányel­veit leszögezzék. Kassa, Eperjes, Bereg­szász, Abattj, Göinör, Sáros, Turóc és Sze- pesföld kiküldött' képviselői között megje­lent Szent-Ivány József nemzetgyűlési kép­viselő is. Az 1883. évi XX- t. c. a vadászatot, mint az ösfogíalkozások egyikét, az állam háztartásában a racionális termelés alapjaira helyezte. A vadállomány, mini a nemzeti va­gyonnak egyik tekintélyes része, a törvény védelme alá helyeztetett, a vadászat gya­korlati tízesét a törvény megszorításai épp úgy szabályozták, mirtt az ipar, kereskede­lem, mezőgazdaságét. Ezen okszerű véde­lemnek az lett az eredménye, hogy az or­szág vadállománya megsokszorosodótt és Magyarország Cseh- és. Morvaországgal egyetemben Középeurópát vadhússal látta el. A francia élelmiszerpiacokon télen ezer és ezerszámban megjelent a magyar nyúl, fogoly, fácán, sőt Őz és szarvas is és a leg­keresettebb és szívesen megfizetett élelmi- cikkek egyikét képezték. A kitört forradalomnak első áldozata a védtelen vadállomány volt. A hatóságok a tömeg brutalitásaival szemben gyöngék és tehetetlenek voltak. A-z egész vonalot! végig teljes fejetlenség uralkodott. Számtalan pél­da van ara, hogy a csendörség áltál eikob-! zott fegyvert a közigazgatási hatóság a | vadorzónak visszaadta és fordítva: a köz- j igazgatási hatóság által megbüntetett vador­zónak a csendörség juttatott ismét fegyve­reket. A megmaradt és a természet szépségeit féltő vadásztársadalom a szervezkedés ré­vén vélt nagyobb Védelmet biztosítani, e tömörülés egyik eredménye: a ..Szloven- szkói Vadászati Védegylet41 megalakítása volt, melynek helyicsoportjai behálózzák egész Szlovenszkó területét. Ez a fiatal egy­let nagynevű alapítójának, Csendesek tábor­noknak vezetése alatt a legnehezebb viszo­nyok között némi rendet teremtett. Elnöké­nek elhunytávül az egyesület elvesztetté a lelkét, irányítóját, erélyes képviselőjét. Utó­dai puha, gerinctelen árnyalakok, akik ,a je­lenlegi válságos időkben tehetetleneknek bi­zonyultak. Mert ez óv tavaszán kipattant a földmtvelési minisztérium hét pecséttel őr­zött titkának, az uj vadászati törvényterve­zetnek néhány részlete, amelyek a cseh va- dásztársadalomnak is legerősebb elégedet­lenséget és tiltakozását váltották ki. Nem kevesebbet tartalmaz e lehetetlen torzszü­lött, mint a magárivadászatok eltörlését, a szabályozott vadászgyakoriaínak, tehát ma­gának a vadászatnak a megszüntetését, egyes állatfajoknak: a nyúl-, őz-, szarvas­nak teljes kiirtását. A magok olás szegény és nevetséges. A vadászat, mint a nemzeti va­gyonnak egyuegycdmilliárd korona értékű nyomást kelti, mintha tényleg fel leintenének öltözve. A diner után következik a bakkarat j Ehhez szintén külön ruha dukál és erről külön j kötetet kellene Írni. Úgy hazardírozni, oly szenvedéllyel, ideggel és könnyelműséggel játszani} mint a deauvillei asszonyok, nem játszott soha senki, mióta föltalálták a kár­tyát és a kártyajátékokat. Mivel az asszo­nyok babonásak és a kabalához tartozik az is. hogy ha toalettet váltanak, akkor megfor­dul a szerencse kereke, gyakran megtörté­nik. hogy tizenegy óra és két óra közötti há­romszor, négyszer is toalettet vált az arany­ra éhes asszony. Akik nyernek, azok is át- öltözködnek, mert az is a kabalához tarto­zik. hogy a kártyát nem szabad egy és ugyanazzal a toalettel több, mint egy óra hosszat a kézben tartani. Reggel öt órakor kiürül a játékterem és pihenni térnek az asz- szonyok. Reggel Öttől délelőtt tizenegyig nem öl­tözködnek át. képviselője, pártpolitikai önzésből a politika porondjára dobatott, hogy ott az előítéletek és a tudatlanság mértéke szerint úgy az egyes pártok, mint az egyének is. akárcsak a játéklabdába, annyit rúghatnak bele. mint amennyi jólesik. A cseh vadászszövetség és erdészek egyesülete Prágában és Brümiben a müveit közönség bevonásával tiltakozó gyűléseken a legerélyesebben visszautasította a tör­vénytervezetnek ezen irtó szellemét. A SzloVenszkói Vadászati Védegylet ve­zetősége ezzel szemben meg két szalmaszá­lat sem fektetett keresztbe. Az utolsó köz­gyűlés határozatija.? kötelezte a vezetőséget, hogy a legrövidebb időn belül alapszabályt módosító közgyűlést hívjon egybe. Azóta elmúlt egy negyedév, sem közgyűlést, de még választmányi ülést sem tartottak, az egyesületet a brürmi tiltakozó gyűlésen nem képviseltették s ezen vétkes mulasztásukat még írásban sem tartották érdemesnek ki­menteni. A vezetőségnek ezen vétkes nemtörő­dömsége óriási elkeseredéssel tölti cl az ézerhaíszáz tagot számláló és az egyesületet alkotó vidéki helyicsoportokat* Ezen állapotok megvitatására és a kö- , vetendő közös eljárás megállapítására az I egyes helyicsoportok a tátralomnici értekez- ; letre elküldték képviselőiket, akiket ott a ' szepesi helyicsoport választmánya fogadott. A mindvégig értékes, objektív, politikamen­tes eszmecsere, melynek alaphangja min­denki részéről az elégedetlenséggel párosult elkeseredés volt s ez sugárzik ki a meg nem jelent helyicsoportok beküldött határozati javaslatainak megindokolásából is. elhatároz­ta. hogy a szepesi helyicsoportot íöihatalmaz- za, miszerint a többi helyicsoportok megbí­zásából a védegylet pozsonyi elnökségét szó­lítsa fel. hogy október 18-ára Poprádra köz­gyűlést hívjon össze, melynek feladata lesz a közgyűlés által tárgyalandó törvényterve­zetnek a minisztériumhoz való benyújtása. A helyicsopoftök a megállapított négy vezér- eszme figyelembevételével ezen időre ké­szítsék cl törvénytervezeteiket. E közgyű­lés napirendiére tűzendő a turócszentmárto- ni és a nagyszombati helyicsoportok határo­zati javaslatai, melyekből az utóbbi igen élesen inegbélyegzi a jelenlegi vezetőség te­hetetlenségét, Ugyancsak a közgyűlésnek kell az uj vadásztörvénytervezet irtó szel­leme ellen a legélesebb tiltakozást kifejez­nie. Ha az elnökség a felszólításra nem rea­gálna, úgy a helyicsoportok e napon ket-két meghatalmazott képviselőt Poprádra kikül­detlek, akik ezenfelül a védegylet átszerve­zése tárgyában kimondják a döntő szót. Tárgyalás alá vonatott az első szlovén­ekéi vadúszkiállitásnak a Tátrában való rendezésének, valamint a Tátrában létesíten­dő nemzeti parknak óe a vadvédelem szolgá­latában álló vadőri személyzet szociális biz­tosításának kérdése is, mely utóbbinak tech­nikai kérésziül vitelére holdunkén ti tulajdon vagy bérlet után két fillér önkéntes adó­nak felajánlását kérik. Több kisebb jelentőségű kérdésnek lé- tárgyalása után a megjelentek társasebédnél folytatták a bő anyag egyes részleteinek megvitatását. A szeszélyes véletlen sokszor a legsike­rültebb paródiák művészi rendezője, múlt vasárnap is éles iróniával két helyzetképet Örökített meg. A déli Tátra egyik legszebb fürdőjében^ Tátralomnicou, Szlovenszkó széles földjének vadász-képviselői az uj vadásztörvény terve­zetének azon szelleme ellen, amely egyes ma még élő állatfajok kiirtását tervezi, a legélesebben tiltakoztak. Ugyanebben az órában a eseti-szlovák delegátusok az északi Tátra kies fekvésű fürdőjében: Zakopanén, a lengyel állam kiküldöttjeivel az egész Tátra területére kiterjedő nemzeti park lé­tesítésének egyezményét írták alá, amely amerikai mintára ma még élő állat- és nö­vényfajok teljes kipusztitnsát van hivatva megakadályozni. Tükörszilánkok, amelyek a könnyet fa­kasztó szomorít ma gtinyképeit vetik vissza. sz. r. A no urak és a férfi rabszolgák országa To-Runsz, az asszonyok álma Prága, szeptember 12. A női emancipáció nem a modern civi­lizáció sajátossága. Az Amazonok legendái, az ókor eposzai bizonyítják, hogy a legrégibb időkben is a nők uralkodtak a férfin s akár­hányszor a jogokat a nők teljesen kisajátítot­ták. Friderich R. Wilson, az Amerikai Föld­rajzi Társaság egyik világhírű kutatója ázsiai útjáról visszatérve beszámol most a To- Runsz mongol' törzs országában szerzett ta­pasztalatairól, melyek között a legérdeke­sebb, hogy ebben az eddig alig ismert or­szágban az asszony — az ur. A to-runszok Nyugat-Kinában a Sárga folyó forrásainak erdős-dombos vidékén lak­nak, füldmiveléssel és állattenyésztéssel fog­lalkoznak. Iparuk kezdetleges, házaikat fából és agyagból építik. Ruháikat maguk szövik s maguk készítik hímzett cipőiket is. A törzs­nek külön nyelve van. mely sem a kínaival, sem a mongollal nem rokon. A családban az asszony az ur, még pe­dig korlátlan ur. A to-runsz asszonyok nem is törődnek az öregedéssel, sőt örülnek az ősz hajszálaknak, mert ezek nagy tekintélyt kölcsönöznek nekik. A férfiakat nem testi bájaikkal hódítják meg. Ha ráuntak férjükre, egyszerűen kiteszik a szűrét. A válás igen gyakori és nincs semmi formasághoz kötve. Az újabb időkben mind nagyobb tért hódit a „szabad szerelem44. A nők nagy része nem is akar férjhez menni, csak futó viszonyokat köt s az ebből származó gyermekeket egye­dül neveli. A sokíérjüség bevett intézmény s elismerik az időleges házasságot is, mely hat hónapig, hat hétig, esetleg csak hat napig tart. A gyermekek azt az embert ismerik apjuknak, akit az anya az apa névvel meg­tisztel, a többi férjet a gyermekek „bácsi­nak hívják. Á családi nevet nem Ismerik s a gyermekeket az asszony egyetlen neve után nevezik. Mindenféle adás-vételt s üzleti ügyeket az asszony bonyolít le. Ő vezeti a család pénzügyeit s minden kérdésben az ő szava döntő. A férj valósággal az asszony szolgá­ja. Reggeltől estig szigorú munkában áll s megelégszik azzal, amit felesége oda vet neki. Friderich R. Vilsön szerint a to-runszi asszonyok uralma az országukban uralkodó viszonyoknak a természetes következménye. Kevés a nő s a nők már a természettől okosabbak, szellemileg fejlettebbek, mint a férfiak. Vagy ha nem is, mint a mi asszonyaink, a férfinél különbnek hiszik magukat. Vadászok gyűlése a Magas Tátrában A Prágai Magyar Hírlap eredeti tudósítása I MEGNYÍLT Tulkán ™t-|I SSW Telftasa i<áiTél<)Azl és érttfsirmt berendezések. mwi’« ,,, , , IIMMI m „ IIM ,,, „wt| hím

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom