Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)

1924-09-12 / 207. (655.) szám

3 Péntek, szeptember Í2. ___________ Afy lelkésze k peres utón a birőság előtt érvé­nyesítsék az államsegélyre vonatkozó igé­nyüket annál is inkább, mivel a miniszter Ahová a zsidókat csalogatják Tizeze5: zsidó telepest akarnak Mexikóba kiszállítani New York, szeptember 11. Amerikában két hónap előtt alakult meg a Zsidó Segélyezőbizottság azzal a céllal, hogy az uj .amerikai bevándorlási törvény miatt az Európában rekedt kivándorolni aka­ró zsidókon segítsen. Marschall Calles, az uj mexikói elnök ennek a segélyezöbizottságnak most azt az ajánlatot tette, hogy tízezer európai zsidót telepítsen át Európából Mexi­kóba. Calles véleménye szerint Mexikó ke­reskedelmi életére rendkívül élénkítő hatás­sal lenne a zsidók megszaporodása s azért az állam messzemenő áldozatokra is hajlandó a zsidó bevándorlás érdekében. Az Amerikai Zsidó Segélyezőbizottság Calles elnök javaslatát szívesen fogadta s részletes tárgyalásokba bocsátkozott a zsidó íkolonizáció ügyében. Huszonegy tagból álló bizottságot küldtek ki, amely a mexikói kor­mánnyal szerződéses megállapodást létesít a zsidó kivándorlók helyzetének biztosítására. A segélyező'bizottság az európai kivándorló zsidójc útiköltségét az Egyesült-Államokban gyűjtés utján hozza össze, míg a mexikói kormány kamatnélküli kölcsönökkel és adó- mentességgel segiti üzletekhez a Mexikóba bevándorló európai zsidókat. A mexikói kereskedelmi körök nagy vá­rakozással tekintenek Calles tervének meg­valósítása elé s általános a vélemény, hogy a tízezer európai zsidónak letelepedése ha­talmasan föl fogja lendíteni Mexikónak nem csak a kereskedelmét, hanem az iparát is. A református lelkészek 1919. és 1920. évi államsegélye Prága, szeptember 11­A református. Icikészek 1919. és 1920. évi államsegélyének visszatartása tárgyában az iskolaügyi miniszter a következő választ adta Körmendy-Ékes Lajos dr. interpelláció­jára: — A volt magyar királyság önkormány­zati és egyházi tisztviselőinek, hivatalnokai­nak és alkalmazottainak a hivatalban való megfelelő javadaltnzás melletti állandó meg­hagyását az 1918 december 10-iki 64, gv.-l2- törvény 2. paragrafusa attól teszi függővé, hogy az illetők a cseh-szlovák engedelmes- ségi fogadalmat leteszik s hogy a kormány megbízottja elismeri, hogy a kérdéses sze­mélyek egyébként is a hivatásukhoz megkí­vánt rátermettséggel bírnak. — Szlovenszkó teljhatalmú minisztériu­ma 1919 október 23-án kelt 1904-1. számú át­iratával Révész Kálmán dr. kosicei reformá­tus püspökkel közölte, hogy a kérdéses ál­lamsegélyek folyósításának lehetővé tétele céljából minden egyházi tisztviselő és hiva­talnok köteles a cseh-szlovák engedelmes- ségi fogadalmat letenni, azonban nevezett püspök 1919 november 3-án kelt válaszában a fogadalom letételét megtagadta mindaddig, amíg a Magyarországgal kötendő békeszer­ződés ratifikálva nem lesz. • — A jelzett választ Szlovenszkó teljha­talmú minisztériuma tudomásul vette ugyan, azonban az interpellációban felhozott jogi következményeket a református egyházzal és lelkészeivel szemben magára egyáltalán nem vállalta. Kiváltképpen nem vállalt kö­telezettséget a nevezett minisztérium oly irányban, hogy az engedelmesség' fogada­lom letételének határozatlan időre való el­halasztása a református lelkészségnek ál­lamsegélyére vonatkozó igény joghatályára befolyással bíró határidő kitolódását fogja invoválni. — A papságot, a fogadalom letételére külön is felhívni sem a teljhatalmú miniszté­riumnak, sem bármiféle más állami hivatal­nak egyáltalában kötelességében nem állott. — A fogadalom letételének megtagadá­sával a fentidézett törvény által megállapí­tott feltétel a református papság által nem teíjesittetetí s ez okból a református lelké­szek 1919. és 1920. évi államsegélyeinek ki nem fizetése az engedelmesség! fogadalom le nem tétele következtében az idézett tör­vény rendelkezései által teljesen indokolva van. — A szlovens-zkói református plébániák lelkészeinek gyűlésén öt református lelkész 1919 julius 29-én a fentidézett törvény köve­telményeinek eleget tett, a cseh-szlovák köz­társaság iránti hűségnyilatkozataik a kor­mány azidei zemplénmegyei megbízottja ál­tal tudomásul vétettek s ezen lelkészeknek 1919. és 1920. évre szóló járandóságai az ál­lami pénzeszközökből tényleg folyósittattak is.“ Mint illetékes helyről közük, ezek után nem marad más hátra, minthogy az egyes Prága, szeptember 11. A lisztjavaslat sorsa bizonytalan., Egye­lőre csak újabb viszálykodások magvait hinti el az amúgy sem homogén koalícióban. Teg­nap abban állapodott meg a petka, hogy a ja­vaslatot sorsára bizza és arról a közélelme­zési bizottság fog dönteni a próbasütés és p r ó í, a kn é d 1 ie v é s után. Ha a bizottság a javaslatot elveti, akkor azt a kormány rendeleti utón fogja életbe­léptéin de úgy, hogy a fehér liszt is meg­marad. Ma reggelre azonban a koalíciós urak mást gondoltak és újból tanácskozni kezdtek a javaslatról. A közélelmezési bizottság ülést tartott, amelyen Formanek tanár nagy és lel­kes beszédet tartott a barna knédli mellett, azonban nem sikerült neki sem meggyőzni sem a nemzeti szocialistákat,, sem a szociálde­mokratákat, akik változatlanul a legéleseb­ben eüeneszegülnek a javaslatnak. Egyedül Svehla és az agráriusok azok, akik még kitartanak a javaslat mellett, sőt Svebla nagyhangú kijelentésekét tett: Ha nem. szavazzák meg a liszt javasba tót nem lesz szociális biztosítás. Ez a miniszterelnöki kijelentés azonban még nem szentirás, a végső szót majd a petka mondja ki, amely a hadikölcsönjavaslat meg­szavazása után összeült, hogy a ház további munkarendjéről tárgyaljon. A parlamenti munka fejvesztettségét jellemzi, hogy még az elnökség sem tudja három órakor, hogy mit fonák négy órakor tárgyalni. A parlament folyosóin Ilire jár, hogy a kormány vissza­vonja *a javaslatot. A petka a parlament elnökségével együtt ma délután félhatkor összeült, hogy a ház napirendjéről tanácskozzék. Az ellen­tétek a koalicióban oly nagyok, hogy nem lehetetlen, hogy még holnap sem szavaz- zák meg a hadikölcsöntörvényt, hanem a kormány saját szónokaival fogja a javas­latot megobstníálni. Ennek magyarázata Prága, szeptember 11. A képviseioház tegnap este Korláth Endre dr. nagyhatású beszéde után a hadi- kölcsönjavaslatró! félbeszakiíotta a vitát és azt ma folytatta. Az ülést 1 óra 37 perckor nyitotta meg Tomasek elnök és az első szónok: Hackenberger (német szociálde­mokrata) volt, aki hangoztatta, hogy a háború idején Ruzicka, a Zivnostenska Banka igaz­gatója volt az, aki a leglelkesebben agitált a hadikölcsönjegyzés mellett,, most pedig, ami­kor a bank hadikölcsöneit már beváltották, ugyanolyan vehemenciával a javaslat ellen foglal állást. A javaslatot pártja nevében visszautasítja. Steuzcl (német iparospárti): A par­lament nálunk nem igazi népképviselet és egyesek a lakosság akarata ellenére tolják föl magukat hatalmi állásokba és felelősség nélkül dirigálnak. Ilyen felelősség nélkül való munka a hadikölcsönjavaslat is, amelyet pártja elutasít. Böbék (német keresztényszociálista): A javaslat ellenkezik Rasin szellemével, aki azt hangoztatta, hogy nagyobb kártérítést kell nyújtani, mint amit a javaslat ad. Érthe­tetlen, hogy miért adnak csak 3 százalékot, amikor a Benes-féle javaslat 3.5 százalékot biztosított. A javaslat ellen szavaz. P r á s e k (cseh nemzeti szocialista) sze­rint azért nem lehet nagyobb kártérítést fizetni, mert a kormánynak más kötelezett­ségei is vannak, mint például a szlovenszkói bolseviki károsultak kártalanítása. Kurtyák János (ruszin ellenzéki): A javaslat olyan igazságtalanságokat tartal­maz, amilyenekre nincsen példa. Rendkívül nagy mértékben antiszociális és antide­mokratikus a súlyos gazdasági helyzetben vergődő ruszinszkói néppel szemben. A hadikölesöntulajdonosok 100 korona után 75 korona névértékű értéktelen állam­papírt kapnak, .inehetí elvesztik a jó .osztrák-magyar koronában befizetett pén­züket és az ötévi kamatot. A kormány az­válasza sem áliitja, hogy tíz egyes lelkészek a fogadalom letételére fel lettek volna szó­lítva. az, hogy a ház további programjáról a koa­líció nem tudott megegyezni. Ma este dől el, hogy a lisztjavaslat ügyében sikerül-e megegyezést létesíteni és Svehla megenge­di-e, hogy a szociális biztosításról szóló ja­vaslatot napirendre tűzzék. Nincs Idsfoérleíjavaslat A koalícióban dúló „egyetértés" miatt a kisbérietekről szóló javaslat fölött sem tud­tak megegyezni. Ma délelőtt a nemzeti demokraták és a cseh agráriusok két óra hosszat veszekedtek egymással és az eredmény az lett, hogy megegyezésnek még kilátása sem mutatkozik és ezért a ja- '. aslaiot most már végérvényesen levették a napirendről. Emiatt az agráriusok rendkívül nehez­telnek és kötik az ebet a karóhoz, hogy majd megmutatják a nemzeti demokratáknak. Lehurrogták Kammszkyt A jogi és alkotmányügyi bizottság mai ülésén a szlovenszkói és ruszinszkói munká­sok és munkaadók közötti jogviszony szabá­lyozásáról szóló javaslatot tárgyalta. A töb­bi között Karninszky is fölszólalt és a javas­lat ellen kezdett beszélni. Cseh agrárius kol­legái azonban lehurrogták, mire Karninszky szép csöndesen leült és az ellenzék gúnyos közbekiáltásai között a javaslat mellett sza­vazott. A íegionistákkal nincs baj A legionista képviselők bejelentették a cseh nemzeti szocialista párt vezetőségének, hogy elvi okokból a hadikölcsön javaslat el­len szavaznak. ígéretüket beás váltották. A pártvezetőség tudomásul vette a bejelentést és elhatározta, hogy nem tesz megtorló lé­péseket a legionisták ellen. A legionisták ked­vesebbek a pártnak, mint Vrbenszkyék vol­tak, akik ugyanezt cselekedtek és mandátu­mukkal fizettek érte. zal vágja ki magát, hogy nincs pénz; ezzel szemben megállapítja, hogy rendőr­ségre és bajoiieífekre, ameiyekke! a népet gyilkolják, van pénz. (ügy van, agy van, zajos közbekiáltások az ellenzéken.) A kor­mány a népet kifosztja és ez a javaslat eklatáns példája a kormány gazdasági po­litikájának. Ruszinszkói tönkretették a há­ború, majd a román megszállás, azután a bolsevlzmus, végül pedig jött a cseh kor­mány, amely megadta a lakosságnak a ke­gyelemdöfést akkor, amikor a pénzt 1:10 arányban váltotta be. Autonómiát ígérnek a szerencsétlen ruszinszkói népnek és ugyanakkor részeges személyek képviselik a népet a parlamentben. A ruszin nép szo­ciális gondoskodás és igazságosság helyett csak börtönt és szuronyt kap. A föidmives- uép nyakán nap-nap mellett ott van az adóvégrehajtó és a kormány tudatosan teszi tönkre Ruszinszkói. A javaslatot nem fogadja el. Schubert (német agrárius): A legsö­tétebb balkáni államok is becsületesebben rendezik háborús adósságaikat, mint a de­mokratikus cseh-szlovák köztársaság. A'ja­vaslatot visszautasítja. Malá (kommunista): A hadikölcsönja­vaslatot figyelmen kívül hagyja és a lisztja- vaslatrói beszél. A legnagyobb komédia, amit a kormány, amely a munkásoknak és az éhezőknek azt mondja, hogy fogjátok be a szátokat, ezzel a javaslattal csinál. Nincs szükség szakértőkre, mert a barna liszt ehe­tetlen. (Mondok közbekiált: A nép kolerát fog kapni tőle.) Komédia az, amit a kormány a parlamenttel csinál és beszédét c szavak­kal végzi: itt csak egy orvosság van; még pedig, ha ez a hazugságokra és fondorlatokra épített kormány elhagyja helyét és helyébe i n i i n k á s k o r m á n y kerül. H r ubá n alelnök a szónokot ezért renureutasitja. Bohr (nemet keresztényszociálista), B c n d a (cseh nemzeti demokrata és Z e m i­n 0 y á asszony (cseh nemzeti szocialista) képviselőnő fölszólalása után, aki bejelen­tette, hogy a barnaliszf-javaslat ellen fog szavazni, Tomasek elnök az ülést délután 5 órakor berekesztette. A legközelebbi ülés holnap délelőtt in órakor lesz. a mai napi­renddel. Hz én filmem Hangtalan történet Paris. Henri Durand gazdag kereskedő évek óta él együtt Heléne Delacroix táncos­nővel. Boldogságuk teljes, mert az okos férfi teljes szabadságot ad szeretőjének, csak... Csak: Egy nap észreveszi, hogy az asz- szony mellette állandó szeretőt tart és egész délutánokat vele tölt, ha pedig üzleti útra kell mennie, éjszaka is ott van, illetve a szerető az ö, Durand házában. — Maradi velem! — kérleli. — Ne foly­tasd!-, . Az asszonyszeretö nem CrtT: — Nem vagyunk házasok és úgy hatá­roztunk, hogy tiszteletben tartjuk egymás szabadságát! A férfi nem tud válaszolni, mert érzi, hogy az asszonynak igaza van. Minden rend­ben volna, csak... \ Az asszony nem tagit, a férfinek kezd fájni az élet. Miért? Mit akar? Maga sem tudja. Elvegye-e az asszonyt? Rosszabbat nem tehetne. Kidobja-e? Ezt nem bírja meg­tenni, mert szereti. Nincs kiút? Nincs, mert nem tudja, mit akar. Hiába töri a fejét, a gon­dolatok összeverekednek. Próbál higgadtan gondolkozni: az asszony szabad, tehát joga van ahhoz, hogy szeretőt tartson. Így álla­podtak meg és ö, Durand is más nőt ölel. Nem tehet senkinek sem és legkevésbé az asszonynak szemrehányást. Mégis ... Egy este arra kéri Hélénct, töltené vele barátnője, Lucienne társaságában az estét. Hárman letelepednek egy bulvárkávéházban és minden ok nélkül egyre-inásra isszák az abszintet. Dehogy is akarnak lerészcgedni! Csak... Űzi, hajtja őket az alkohol. Három szür­ke ember: a kereskedő, a táncosnő és a ba­rátnő. Három szív gyorsabban ver, három agy lázasan lüktet, három szempár tapad egymáshoz és a kéz reszket, amikor a po­harat beleemeli a kávéházi füsttengerbe. Füstből, alkoholból, lüktető vérből lassan, nagyon lassan, de halálos biztonsággal egy gondolatérzés születik. Mint a megbiívölt gangeszkigyó, úgy kúszik elő a gondolat. Még nem öltött alakot, még nem husvér- valóság, de mindjárt az lesz, mindjárt, csak... — írjatok búcsúlevelet szüléiteknek, — mondja a férfi, mintha regényt idézne. És a nők megteszik. Amikor megtörtént és a pin­cér bedobta a postaszekrénybe, tovább isz- szák az abszintet. Füstből, alkoholból, Vérből megszületett a gondolat. Erősebb a három embernél, akik szülték. Uralja őket. Rájuk­parancsol: • „Jöjjetek!" — és a három árny megin­dul. Fényittas bulcvárdok suhannak cl mel­lettük hangtalanul... a Szajna sötét vizén fények cikkáznak láthatatlanul... árnyak ők, imbolygó árnyai az előttük haladó gon­dolatnak és messze távoztak már a valóság­tól, az élettől, Páristól... Egy sötét sikátorutcában megállnak. A férfi revolvert vesz elő. Előbb rendbehozza, aztán mozdulatlan marad. Szeretője nyugod­tan hozzálép. kiveszi kezéből a fegyvert és lelövi a férfit, aztán Luciennet, majd haza­megy és lefekszik szeretőjéhez. Amikor reg­gel a kerületi rendőrség letartóztatja, termé­szetesnek találja, hogy halálra fogiák ítélni, mert lőszer halottnak tudja magát és csak ennyit mond: — De hiszen rendben volt minden, csak... És ha megkegyelmeznek neki és élet­fogytiglani börtönre Ítélik, elgondolkozik ezen a szócskán „csak" — és sohasem fogja az igazi értelmet megtalálni. Mert igazán minden úgy volt, ahogyan akarták, csak ép­pen volt valami valahol, ami valahogyan va­lamiért kínozta hármukat és éppen csak ez volt az, ami az Életet megsemmisítette. Nem tudták, mi bántotta őket, nem értették, mi fáj nekik olyan nagyon, mert a három szürke ember az Élet ,,csak“-ját épp oly kevéssé tudta megfejteni, mint a legnagyobb bölcsek, akik analizálták, körülbástyázták, megroha­mozták és a Csak dacolt velük, mert erő­sebb volt náluk. Ami a párisi éjszaka hang- talanságában történt, maga az Élet legna­gyobb rejtélye. Ki is tudna arra a kérdésre, hogy mit akart Durand, Heléne és a barátnő, megfelelni. Az életet? A halált? Egyiket sem. Egyiket a másikért, mert mindkettő mögött ott volt a Csak titka. Neubatier Pál. SfClili: is nincs 'barríoliszt nincs szidális biztosítás Újból haj bak apót t a koalíció — Nehezen működik a parlamenti gépezet A P. M. H. eredeti parlamenti tudósítása ® Vfíf • jh „U Hj ffiSS NiS&J Oi & sEö tá SJ & — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tudósítása a képviselöház mai üléséről —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom