Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)

1924-09-11 / 206. (654.) szám

Csütörtök, szeptember 11.

Nagy torna ünnepély Nyitrán. A nyjtrai mén- telepen' mintegy 750 zsidó cserkesz és makkabea tornász közreműködésével diszfeivomdást rendeztek a városon keresztül. A tornaünnepélyt a nyitrai cserkészek zászlóavatási ünnepélye előzte meg. Rátb Mór dr. üdvözlő beszéde után Klein dr. főrabbi mondott hosszú beszédet és felszentelte a zászlót: A beszédek után a cserkészek tisztelegtek a zászló előtt. Torna után este a városháza nagytermében nagysikerű kultnrestély volt.

A magyar birkózók megnyerték Bécsben a Messe-Preis-t, Bécsi sporttudósitónk jelenti: A

Rösen-Sáile hatalmas termében bonyolították le a Messe-vándordij versenyét. — Légsulyban kezdettől fogva a magyarok voltak frontban. Eredmény: 1. Magyar BAK, 2. Elek UTE, 3. Bucsck MTK. — Pehelysúlyban erős küzdelem voit s ebben a súlycsoportban az osztrákok voltak az erősebbek. Eredmény: 1. Harmat, 2. Fehér, 3. Széli. — Könnyiisülyban a magyarok egymás között vívták a döntő küzdelmet. Eredmény: I. Matúra MTK, 2. Fekete MTK, 3. Ince MÁV. — Kisközép- sulyban 1. Fischer űrác, 2. Lacka dr. MAC, 3. Szalay MTK. — Nagyközépsirly erős, nehéz küzdelem után 1. Varga dr. 4 győzelemmel, 2. Rózsás MTK, 3. Ferenczy MÁV. — Nehézsúlyban 1. Szelky Vasas, 2. Badó FTC, 3. Wiesfoergef. A magyar birkózók tehát egy kivételével az összes súlycsoportokban győztek.

mmmmmwá

Biztos eredményi csak akkor ér el*

ha hirdetést a Prágai Magyarban ad feí

— Valamivel csökkent a bankjegyforgalom. A bankhivatal szeptember első hetéről kiadott jelentése szerint a váltótárca 22.4 millióval és a lomháid 1.5 millióval könnyebbedet!, mig az érték diszkont igénybevétele

55.4 millió koronával csökkent. A deviza és a nemesfémkészlet alig változott. A felek zsirókövetelésé 58 millió koronával szaporodott. A bankjegyforgalom 132 millióval 8002 millió koronára csökkent. A fedezettel bíró bankjegyek készlete 58 millióval 2567 millió koronára emelkedett. Vagyondézsmára 15 millió koronát fizettek be. Ezzel a vagyondézsmára teljesített fizetések összege 3835 millió koronára emelkedett.

— A magyar—cseh-szlovák kereskedelmi kapcsolat. Budapestről jelentik: Statisztikai adatok szerint Magyarországból ez év első fé.gben 60.2 millió cseh-szlovák korona értékű árut exportáltak Cseh-Szlovákiáfaa, mig a cseh-szlovák import 96 millió cseh-sz.ovák koronát tett ki. A többlet tettiát Cseh-Szlovákia javára 35.8 millió koronát tesz ki.

— A szlovenszkói íöldbirtokreíorm. Az

állami földbirtokhivatal közli: Fölosztás alá kerül a nagyszombati szeminárium tulajdonában levő Mellek birtok. A verebélyi járásban levő birtok terjedelme 128 ka- tasztrális hold. Az igénylőknek kérelmeiket szeptember 17-ig kell benyujtaniok az állami földbirtokhivatal aranyosmaró ti kirendeltségénél.

— A cseh-szlovák — francia kereskedelmi

kapcsolat. A prágai őszi mintavásár keretében (szeptember 31—28) Siavary, a párisi cseh-szlovák—francia kereskedelmi kamara főtitkára, előadást fog tartani a cseh-szlovák—francia, kereskedelmi kapcsolatról. Az érdekes előadást szeptember 22-én délben egy órakor tartják. A részleteket anniak idején közölni fogjuk.

— A cseh takarékpénztárak a pénzintézetek alapjának létesítése ellen foglaltak állást. A cseh takarékpénztárak képviselői tegnap értekezletet tartottak Prágában, melyen az nj pénzügyi javaslatokról tanácskoztak. Az értekezleten megjelentek a pénzintézetek általános alapjának létesítése és az ellen a törvényjavaslat ellen foglaltak állást, amely a háború utáni gazdasági viszonyok átal okozott veszteségek enyhítéséről szól. Az előadó kifogásolta a javaslat előkészítési módját és azt, hogy az érdekelteknek néííi volt alkalmuk állást foglalni a javaslattal szemben; továbbá kifogásolta, hogy a javaslat megokolása nem eléggé szakszerű. Egy másik szónok hangsúlyozta a bankok jelentékeny versenyét és kijelentette, hogy a takarékpénztárak egyre jobban eltávolodnak eredeti feladataiktól, ami a jelzáloghitel drágulását eredményezi. A cseh-szlovák városok képviselője szintén a javaslat ellen foglalt állást. Az értekezleten határozati javaslatot fogadtak el, melyben egy megosztott alap létesítését indítványozzák az általános alap kérdésében. A takarékpénztárak a határozati javaslatukban kijelentik, hogy támogatásuk iránt fölkérik az egyes képviselői klubokat.

— Baj van i\ kereskedelmi szerződések körül.

Az utóbbi időben egyre jobban szaporodnak az ipari körök panaszai, melyek szerint a cseh-szlovák ipart számos károsodás érte egyrészt azért mert a cseh-szlovák—olasz kereskedelmi szerződést eddig ncin ratifikálták, másrészt, mert a csehszlovák—magyar kereskedelmi szerződés nnég nem valósult meg és a cseh-szlovák—holland kereskedelmi szerződés ratifikálása egyre jobban elhúzódik. Az ipari körök a cseh-szlovák ipart ért károk adatait összegyűjtik és amint azt a Tribuna jelenti, erélyes intézkedéseket fognak követelni a kormánytól.

— Dclszlovenszkó villamosítása. Érsekújvárról jelentik: A Délszlovenszkói Villamosmüvek igazgatósága értekezletre hívta össze Érsekújvárra a villamosmüvek létesítésében érdekelt községek képviselőit. Az értekezleten megállapították, hogy a vállalat létesítési és fölszerelési költségei 18.4 mii. koronát tesznek ki. Ezt az összeget az érdekelt községek és az állam hozzájárulásából akarják fedezni. A villamosmüvek létesítésében 14 község van érdekelve. Az egyes községek hozzájárulási összegének nagyságát a község lakosságának megfelelően fogják megállapítani. Hir szerint a szükséges tőke biztosítva lenne, ha Érsekújvár képviselőtestülete nem támasztana nehézségeket. Érsekin vár a város világítására vonatkozóan a városi gázgyárral szerződést kötött, mely még 28 esztendeig bir érvénnyel, úgy hogy a képviselőtestület keze meg van kötve. Újabban arról van szó, hogy a villamosmüvek igazgatósága tárgyalásokba bocsátkozik az ersekujvári városi gázgyárral.

— Újvidéken megindul októberben az értékpapírüzlet. Újvidékről jelentik: Az újvidéki árutőzsde igazgatósága a napokban ülést tarott, amelyen az értékpapírüzlet bekapcsolásáról tárgyaltak. Elhatározták, hogy októberben megkezdik az értékpapírüzletet és elénkebb kapcsolatot keresnek a belgrádi, zágrábi, bécsi és a budapesti tőzsdékkel is.

— A magyarországi régi koronakövetelések és tartozások rendezése. A magyarországi régi koronatartozások és koronakövetelések összeírásának az előkészítését a pénzügyminisztérium a Prager Presse értesülése szerint már befejezte. Rövidesen elrendeli c követelések és tartozások összeírását. A követeléseket és tartozásokat az ausztriai követelések és tartozások mintájára fogják összeírni. A rendelet az 1919. február 26-ika előtti követelésekre és tartozásokra vonatkozik. Az összeírást a cseh-szlovák elszámoló hivatal fogja intézni, amely Szloven- szkó részére a Zemská Banka pozsonyi fiókintézeténél alosztályt létesít.

— Szállítás. A Kassai Kereskedelmi és Iparkamara a következő szállitási árlejtéseket közli: A bolgár egészségügyi minisztérium: fehérnemű- vászon 9040. fehérnemű 90.39; a Koinensky-inté- zct igazgatósága Kassán: szén és tűzifa 204-U: a nemzetvédelmi minisztérium: bronzsodrony 205-U: Lőcse városi tanácsa: plébániai templomién) építése 35. — Kérdezősködéseknél a mellékelt szám adandó meg. Felvilágosítás a Kereskedelmi és Iparkamaránál nyerhető Kassán.

— A prágai húspiac. A mai húspiacon közepes irányzat mellett a következő árakat érték el: Üsző 8—13.50, borjú 10—14. belföldi sertés 1.3— 15, lengyel sertés 16—17, jugoszláv bakonyi 16— 16.75, belföldi marhahús: ökör eleje 12—15, hátulja 15—17, bika 13—14. telién eleje 9—12, hátulja 12—15, egy éven aluli üsző és tinó 12—13 korona kilogramonkint.

— A pénzintézetek általános alapját három

kuratórium fogja kezelni? A képviselöliáz költségvetési bizottságában, a cseh-szlovák takarék- pénztárak tegnapi gyűlésén elterjedt hírek szerint a pénzintézetek általános alapjáról szóló törvény- javaslatot is módosítani fogják olyképpen, hogy egy kuratórium helyett három kuratórium létesítését fogják indítványozni. ,

—- A Délivasut nemzetközi tanácsának ülése. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Duna-, Száva-, Adria Vaspályatársaság (Délivasut) úgynevezett nemzetközi tanácsa ma tartotta közgyűlését Budapesten, amelyen megjelentek az elnökség francia tagjai is. A legközelebbi ülés október 19-én lesz Velencében.

— Augusztusban csökkent a munkanélküliek száma. A népjóléti minisztérium közli: Augusztus első felében a népjóléti

minisztérium statisztikai adatai szerint a cseh-szlovák köztársaság területén 92,30 egyént részesítettek munkanélküli segélyben. Ezek közül 6100 csehországi, 1720 morvaországi valamint sziléziai és 1410 szlovenszkói, valamint ruszinszkói volt. — Ezenkívül a vállalatok közvetítésével 13.600 részben munkanélküli és 6560 háztartásbeli egyén kapott segélyt. A munkanélküli segélyben részesített egyének szánta csökkent. Múlt év augusztusában 60.886 egyént közvetlenül és 33.480 egyént vállalatok közvetítésévé] segélyeztek. Ez év júliusában az állam által segélyezett munkanélküliek szánta 12.600 volt.

>©©0©©ö®®e30Oöeö®8©©00©ö9©oo©aoQ9o©0aoooao©0e©ae©©00öe0<s®e©©®0o©0ooa0©©®90e©9oeoooeooooö©oo©o©00ooo0Oooöeoeoo3o©ooo9oo©oooooooöoei>9o^

17Z" — Valódi Sdiroll-f éle Kassa, Fő-u. 76. I

5 ScMffotiok, vásznak* eretoiaok és damaszlok nagy választékban. .......................%

I mmaea Damaszí-asziaittemüek, Kém siöifehéraemüek. Szent-háromság |

I szélességben SclirOll-ScllíffÓn 7, VáSZ©H 6 KOTOUa. szoborral szemben |

«©Gd©©OQ©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©jQ©©©©©©©©©©©^&&©©o© "^©©©©©©©©©©©©©oo©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©?

A világbéke

— Fantasztikus regény —

Irta: Seress Sínre (29)

A miniszter türelmetlen mozdulatot tett.

— Arról beszélj valamit, Ogli, hogy milyen a Komoron az állam, a társadalom, az egész emberiség most, negyvenezer év után? Ott is kisebb-nagyobb országok vannak? Ott is erősebb egyik emberfaj, mint a másik? Ott is vannak még háborúk, vagy már örök béke uralkodik? Ha örök béke van, hogyan érték ezt el és hogyan tudják íöntartani? Ha háború van, minő fegyverekkel folytatják azt?

— Szívesen térek rá erre, ha kívánod, bár hiszen el fogok mondani mindent őfelségének és akkor úgyis meghallod. Csak annyit említek röviden, hogy föltevéseim ezekben a kérdésekben is helyeseknek bizonyultak. Az ember szakasztott olyan a Komoron is, mint nálunk. Arcra, testalkatra, észre és jellemre nézve mindegyik különbözik a többitől. Any- nyira különbözik, hogy habár ott több, mint tízezer millió óriás lakik, nincs-kettő, aki egyforma volna. Történelmük, épp úgy, mint a miénk, nem egyéb, mint véres háborúk története, Háborúké, amelyeknek egyetlen célja, hogy az egyik nép megsemmisítse, vagy legalább megrabolja a másikat.

— -Kutattam, tanulmányoztam, megtaláltam a háború okait: ugyancsak ezek a Komoron is, mint minálunk és bizonyára minden égitesten, ahol társadalomra képes lények uralkodnak. Láttam, hogy e lények mindegyike, mint egyén is született ellensége a másiknak, sokszor még akkor is, ha érdekeik nem ütköznek össze. Hiába negyvenezer éves a civilizációjuk: bíróságuk ma sem győzik elintézni egymás ellen indított pereiket, amelyeknek kilencven százaléka a körül forog, hogy hogyan kaparintsanak el egy vagyont egymás elöl. Alattomos, furfangos, gyalázatos, még a vérontástól sem visszariadó módokon folyik még ma is a vagyonszerzés. Az emberek lopnak, csalnak, rabolnak, sikkasztanak, szélhámoskodnak, sőt gyilkolnak, csakhogy hozzájuthassanak a más vagyonához, amely legnagyobb részben szintén hasonló módon jön létre. A munkát ott is ezer meg ezer szólásmód, példabeszéd dicsőíti, de azért mindenki szívből utálja. Minden igyekezete: megszabadulni tőle, a

másik vállára hárítani és élni a szabad, független, gondokkal nem terhelt tevékenységnek. Ott is rájöttek már arra, hogy a munka nem egyéb, mint kényszerűség és szomorú végzete a gyöngéknek, a tömegeknek. Még a munka eredetét is ugyanabból magyarázzák, mint minálunk: az eredendő bűnből és nem bírják ma sem megérteni, hogy olyan csekélységért miért kell az emberiségnek ilyen súlyos büntetést elszenvednie. Aki bármilyen tekintetben erősebb, erejét nem használja másra, mint arra, hogy másokat dolgoztasson, maga pedig munka nélkül, csupán kedvteléseinek élhessen. Tapasztaltam továbbá, hogy a természet a veszekedő hajlamot a Komorón is mindenkibe beojtotta. Ott is minden ember görbe szemmel ncz embertársára és beleköt minden csekélység miatt. Az ösz- szetiizés, becsületsértés ,verekedés, sőt véres bosszuállás esetei, ha mind belekerülnének az újságokba, ezeknek mindennap ezer oldalon, kellene megjelenni. Liyen mindem ország társadalmának élete belül, még akkor

is, ha a béke áldásait élvezi. Még az egy nemzethez, egy fajhoz tartozó emberek is örök veszekedésben, örök harcban állanak egymással.

— És a nemzetek és fajok egymás közt? — kérdezte a miniszter.

— Igen, hát még ezek! Köztük a féltékenység, a gyűlölködés csak addig szunnyadón, amig valami közös érdek összefűzi őket. Ez a közös érdek pedig mindig ugyanaz: más népek, más nemzetek meghódítása, elnyomása, kirablása, vagy megnyomoritása. Az egyes emberek közt, épp úgy, mint nálunk, vannak igen sokan, akik ió barátságban cinek egymással. Én nem pesszimista elfogultsággal, hanem objektív szemmel vizsgáltam egy évig a Komorót. Beismerem, hogy a társadalmi életben láttam szép számmal megragadó, fenséges jelenségeket is. Hogy egy ember akár életét is föláldozza családja tagjaiért, barátjáért, sőt idegen felebarátjáért: ez a Komorón sem ritkaság.

— A természet ott is gondoskodott arról hegy az ember képességeinek végtelen változatossága ilyen megragadó, magasztos, fenséges ki virágzásokat is mutasson. Beszélgettem tudósokkal, egyházi férfiakkal erről. Nekik is az a leszürödött véleményük, hogy ha ilyen kivirágzások nem volnának, ha nem lehetne egyebet látni az önzés cselekedeteinél, minden emberiség csak megvethetné önmagát. De már a nemzetek, népek, faiok egymásközti érintkezésében nincs egyetlen vonás, amely megragadó, magasztos, fenséges volna. Azt kellene hinni és vannak naiv lelkek, akik hiszik is, hogy amint egy fajon belül az egyének társadalmat alkotnak, úgy az egész emberiség nem egyéb, mint a fajok

társadalma, amely élhetne békében, mert a fajok közti marakodásokat, a becsületsértéstől a rablógyilkosságig szintén törvénnyé! lehetne elintézni. Ez volna az örök béke. De amint nálunk már tízezer év előtt, a Komoron már húszezer év előtt napirendre tértek az örök béke lehetősége fölött. Igaz, azért ott is vannak, akik szerint meg lehet ezt csinálni, csak akarni kell. Hogy kik a világbéke apostolai? Nos, ugyanazok, akik itt. Pár ezer feukclt gondolkozó, vagy rajongó, aki azonban az ember és a fajok természetrajzát nem ismeri, aki az ember tetteiből csak a magasztos, fenséges kivételeket látja, ezeket a tenyérnyi oázisokat a végtelen sivatagban. Hisznek továbbá és áhitozzák az örök békét azok, akik nem kívánnak már többet, mint amennyijük van, mert ebből gondtalanul élhetnek kedvteléseiknek: a mindennap jóila- kók, akik nyugodtan akarnak emészteni... Csakhogy ezek, mint nálunk is, alig százezredrészét teszik az ezer millióknak, akik szintén a mindennapi jóllakást, ‘a nyugodt emésztést áhitozzák, de nem birnak tovább jutni, mint éppen csak addig, hogy mindennap kapjanak valamit a bendőjükbe. Szóval: a választóíalak ember és ember közt, osztály és osztály közt nemhogy leomlottak volna negyvenezer év után, de még magasabbak, vastagabbak lettek, mint valaha és hiábavaló minden ostrom e falak ellen. A nagy tömeg, az éhesek tömege sokszor megostromolta ugyan azokat, de a vége mindig az lett, hogy a diadalmas ostromlók vezetői elfoglalták a falakon belül lévők helyét, aztán maguk körül njra fölépítették a falakat, maga a nagy tömeg pedig künrekédt továbbra is* • (Folyt, köv.)