Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)
1924-09-07 / 204. (652.) szám
9 Vasárnap, szeptember 7. gyelország semmiféle szeszes italt nem enged be, Gseh-Szlovákia öt koronával sújtja literenként a bevitt magyar bőrt, Ausztria pedig csak 13 százalékon fölüli bort enged be, ilyen pedig az idén Magyarországon nem fog teremni. Németországba sem gravitál a magyar bor. Hátra volna még Svájc és Hollandia, ezek azonban oly kis fogyasztók és inkább — különösen Hollandia — palackborokat vásárolnak, 'hogy export szempontjából alig jönnek figyelembe. Különösen Svájc Olasz- és Spanyolországban olcsóbban tud borokat kapni, mint Magyarországon. — Harmincezer vagon árpafölösleg mutatkozik. A Prager Tagblatt arról értesül, hogy az idei árpatermésnél legalább harmincezer vagon árpafölösleg mutatkozik. Ennek folytán azt reméli a lap, hogy a legközelebbi hetekben az árpakiviteli engedélyeket simábban fogják kiadni. A kiviteli tilalom behozatalától teljesen eltekintettek. + Lanyha a prágai magánforgalom. A mai prágai magánforgalomban rendkívül csekély volt a forgalom és az árfolyamok estek. A devizapiacon a nyugati devizáik lanyhultak. London 151.5- re, Zürich 642, Róma 149, Páriis 179.5-re esett. Tartott volt a dollár 34.15—34.17 körül. Gyenge az olmützl terménytőzsde. Az árak nagyobbrészt változatlanok. Külföldi őrlemények árai kissé emelkedtek. Jegyzések: morva búza 200—206, morva rozs 170—175, morva árpa 225— 235, morva zab 150—154, kétnullás liszt 310—315. prima búzaliszt 295—300, rizs 288—295, buza- kenyéTlüszt 235—238, rozsliszt 250—255, 70 százalékos rozsliszt 235—245, Viktória borsó 340— 380, lencse 450—620, bab 250—255. Csöndes a pilzend terménytőzsde. Gyenge látogatottság mellett az árak nem változtak.-f Tartózkodó a budapesti magánforgalom. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai magánforgalomban tartózkodó irányzat mellett az árak kissé lemorzsolódtak. + Tartott a budapesti terménytőzsde. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai terménytőzsdén tartott irányzat mellett a következő árakat jegyezték: Budapesti búza 410, budapesti rozs 337.50, fehérmegyei árpa 399—410, takarmányárpa 390, sörárpa 450—460, budapesti uj zab 340—345, balatoni morzsolt tengeri 385—390 ezer korona métermázsánként. mMméwm/mK Megérdemlik-e a nők a férfiak szeretetét? Körkérdésnek szánt cikke — ne haragudjék — igen fiatalos irás. Nem ismerheti a nőket, fiatal és kedvesen elkeseredő ember lehet, aki' erre a kérdésre egy rövid szóval és szivrebbenés nélkül ki tudja mondani, hogy: nem! Nem kínozta és nem gyönyörködtette meg még eléggé a szerelem, ha ezt azzal a megállapítással akarja alátámasztani, hogy a nő sohasem tud agy szeretni, minit férfi. És a szerelem fiziológiájának sok ezer tételét sem fejtette még meg, ha azt állítja, hogy a nők sokkal inkább megőrzik a szerelemben a hidegvérüket, mint. a férfiak, ön azt mondja: egy nőt sem szabad komolyan venni, pedig a valóságban úgy fest a dolog, hogy minden nőt komolyan kell venni, mert ők mozgatják az életünket, hajtják a kenyérkeresetünk fáradó kerekét, adnak gondot, ami nehéz, de amit azért lehet elviselni, mert ők adják, ők gondoikoztatnak minket, ők éreztetik azt velünk, hogy van lélek, érzés, jó vagy rossz bennünk. Ha nők nem léimének, mi durva, lélek nélküli mozgó monstrumok lennénk. Hisz miattuk járunk tempósan, nem lógatjuk ki a nyelviünket, ha fáradtak vagyunk, tanulunk, hogy tudjunk mondani nekik valamit, ktmaniküröz t étiük a kezünket és kirakatjuk kockakövei az u-tat, hogy ha ő jön. egyenletes legyen a járása, ök a kultúránk, a modorunk, a nemességünk, az emberségünk, a szivünk, az életünk — higyje el, aki e sorokat irja. sok-sok nőben csalódott már és sohasem bánta meg, hogy szerette őket! Ezt a kérdést nem szabad körkérdéssé tenni, erről csak ugratásképpen szabad beszélgetni hegyesnyelvü lányokkal illatos zsurtea mellett! Irmus. Azzal fenyeget minket, hogy egy szép nap betoppan és megtöri a redakeiós szív jegét és elhelyezi nálunk szive kedves gyermekeit: a verseit . . . tessék — legyen szerencsénk! — Kiváncsi Éva. „Méltóságom Asszony” cím illeti meg. — Médi. Glin hálásan köszöni a levelet és örömmel várja a diványpárnát, amit Maga annak a Lidinek készít, akiről irt egyszer és aki elment és nem jött vissza többé. — T. P. Ne olyan hevesen. Mi még csajt elbírnánk, de a cenzor elájulna! — Ali. A kert autogrammot elküldtük. R. P. — Sz. F. Az uj otthonunkba küldött meleg üdvözlést szeretettel köszönjük. u&íd&TZ 6&afszsit<úiv$iS3 Ét«5rrí®sr.«i»í. Stisvtsd 6kiS>te:íe&&éí£edlnefc m.f ssE«*irie5Einri 7 jfí vmi finnt Shrsfe a PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP — SzJovenszkói szerkesztő: Telléry Gyula, Igló. — Rüszinszkói szerkesztő: Rácz Pál, Ungvár. — Budapesti szerkesztő: Erdélyi Árpád, Budapest, VII, Damjanich-utca 25-a, telefon 174—21. Kiadja: FlachbarthErncidr. — Nyomatott a Deutsche Zeitungs-Aktien-Gesellschaft nyomda iában Prágában — A nyomásért felelős: Q, Holik. fflfmÓ PÉI utóda ratczgíi István szíjgyártó, nyerges ás uorönűSs MKi Bgsírlca (Besziercefcánya) Alapítási óv: 1871. Több kiállításon aranyéremmel kitöritetre. Készít és raktáron tart lószerszámokat, nyereg és katonai ® szereket, vadászati, utazási — és sportcikkeket — Arjegryzéket kívánatra küld. ^ nccmxxxxxxxxxxmxxxxxxiooooooQ Mindenki a salát wegi|é§ze! Különleges éterikus tömör virágolajak. Kölnivíz és illatszerek önkészitéséhez, u. m. tarina-kölnl, orosz kölni, chypre, orgona, gyöngyvirág, ideál, rózsa stb. 50 gr. 10 literhez Ke 30. Kölnivizekhez Ke 20. A virágolajak mint illúziók is felségesek. Compound extracíok fejmosók készítéséhez, u. m. Bay- Rum, Quininne, Birkenwasser, Vegetál stb. 50 gr. 5 literhez Ke 7. Komplikáció nélküli receptek mellékelve. Prima borotváló-szappan csomagja, 10 darab ... . . Ke 12.— Kristály - brillantine rózsaillattal 1 kilogramm ......................Ke 18.— Am er. champoon, nyári fejmosó 1 liter . . ..................Kö 10.— Hú svéti locsoló-illatszerek, tucatja Kő 24.— és 14.40 Utánvéttel szállítja: Csiipka Lajos, Kassa. Kovács-u. 38. Törv. bej. cég. A Compo and Extráét Co. cée. New-York 744. Broadway egyedüli tulajdonosa. booooxooüocxmmxmxxxxxxxxső »v. o' *# %/ .v wwv o tr w\#' típwwwif is’vr <] § Hassa. Kosice. f Imi. o!cs$n és cic-1 } gáfisan ruháiKodni! { csak l Havas és Dudvoics j| 1 férfi-, fiú- és gyermekruha j j áruházában lehet. ;j § Külön mérSékoszKMu. j| I I § raaflom-u. J. Holom-u. I. j| * i■■■■■■■■■■■■ BAKTAY ! jECIY ITRENCl 1 harang a öntedéjs | | |gÉ| j í 1208 Alaplítaíott i793-toan 1 Unpegyc iistcjüc Potfkarp, Röss \ 2 KITÜNTETVE: Paris 3 drb érem. Marseille 2, ; : Moszkva 2, Bécs 2, Budapest 4, Szeged 1, Fehér- Z ; vár 4 Kecskemét 1. Pécs t, H-M.-Vásárh arany Z : oklevél, Békésm. gazdasági egyesület. Orsz. gazd. Z ; egyesület. Gömörvidéki gazd. egyes., Órsz. Ipar- Z * egyesület, Orsz. vas- és fémipari kiállításon disz Z í érem. Ezenfelül 3 éremkereszt. 1 a szófiai érsektő- Z ' i : Í Szeplő, pőratka, ránc máifolt, arc1 és orrvörös sóg oiztos ellenszere a „Corall" créme, | „Corall" szappan j „Gorair* púder I Kapható minden gyógv szertárban és drogéria oan. FőlerakatOseh-Szlo vákia részére „Vörösrák- | gyógytár, Bratislava Mihálykapu. kúrák otthon rejtőző csiráját számtalan komoly betegségnek Kapható minden gyógyszertárban és jobb fűszerüzletben. Minden háztartásban áldásos, ha kéznél van egy üveg SCiflPIIDTIlAtlER-féle keserüviz. mert szükség esetén reUgeHSZéS ClÖlI SéSpOÜÍÖrrfll hüSZ- * fSsÜüfQ; gyorsan és alaposan eltávolítja fájdalom nélkül a gyomorban és belekben s elejét veszi ezáltal a baj további fejlődésének a szervezetben 1019 Az „IgntáEHll" nem tévesztendő össze másfajta keserüvizekke] A vtlágbéke — Fantasztikus regény — Irta: Seress Imre (27) A történelem arra tanította a politikát, hogy valamint az egyes emberek nem egyformák, nem egyformák a népfajok sem és némelyik népfaj alkalmas ugyan arra, hogy egy másiknak a vérét fölfrissitse, de arra már nem alkalmas, hogy a kultúrán ők a többiekkel egyenrangú tényezője legyen. A Marson is voltak valamikor népfajok, amelyeket a többiek lenéztek, mint az állatokat: ezek fölött hiába röppentek el az ezredévek, nem voltak képesek kultúrát létrehozni és valóban nem sokkal álltak magasabban az állatoknál. A vallások hiába hirdetik minden ember egyenlőségét: maguk az emberek ezt a tanítást soha nem fogadták el igaznak, mert meghazudtolta a tapasztalás. De ha kultúrára nem is volt alkalmas némely nép, arra nagyszerűen alkalmas volt, hogy kulturnépekkel elvegyülve, ezeknek életképességét fokozza. Olyanok voltak ezek a népek, mint a vad csemete, amely csak akkor terem élvezhető gyümölcsöt, ha beoltják nemes rüggyel. így tettek a Marson és igy jutottak odáig, hogy végre nem volt egymás mellett, jobban mondva, egymással szemben több, öt népfajnál, amely a többieket mind magába olvasztotta és körülbelül öt egyforma erejű államot alkotott, amelyek közt mégis első gyanánt szerepelt Tiburország. Az őt, majdnem egyforma erejű állam utoljára ezelőtt negyven évvel viselt egymással háborút, két szövetségben. Az egyik szövetségben három állam volt, a másikban kettő, ezenkívül mindegyikhez az apróbb államok egész serege csatlakozott, abban a reményben, hogy győzelem esetén meg fog nagyobbodni. A háború ürügye az volt, I hogy Tiburország elnyomó szándékkal tér-1 jeszkedni akar Fontana földjén túl, kisebb népek rovására. Ezért három nagyhatalom hadüzenet nélkül megtámadta Tiburorszá- got, a melynek csupán egy nagy szövetségese volt még: a Raxa birodalom. Hatesztendei öldöklés után a háború vége az lett, hogy az öt nagyhatalom egymással békét kötött és a kis országokon ritka egyetértéssel megosztozott. Mindegyik azonnal birtokba is vette a maga részét és alig húsz esztendő alatt az idegen fajokat teljesen magába olvasztotta a nyelv segítségével. Azóta a Marson nem volt több öt élő nyelvnél: a többi meghalt, és az emberiség nagy kriptájába, a történelembe került. A békekötésben ünnepiesen fogadta az őt nagyhatalom, hogy ezentúl csak-a békének fog élni, mert nincs többé ok a háborúra. De alig telt el húsz esztendő, egy uj háború feszültsége már mutatkozni kezdett. Kölcsönös összekülönbözések, vitás kérdések támadtak és, habár ezeket kiegyenlítették, a feszültség megmaradt. Az öt uralkodó faj nem szűnt meg egymásra féltékeny- kedni, mihelyt valamelyik nagyobb arányokban 'gayrapodtot a másiknál. Elkövetkezett az idő, mikor kölcsönösen azzal hozakodtak elő, hogy a békekötésben voltaképp kijátszották őket és jogtalan hátrányt szenvedtek, a melyet nem lehet annyiban hagyni. A kormányok gondoskodtak, hogy a minden háborúnak legigazabb oka, a faji gyülölség szünet nélkül kapjon táplálékot. Már csak öt állam, öí nppfaj volt a Marson, de még ennyi is sok volt! Még öt nemzet sem tudott megférni egymás mellett a Mars kerekségén! Hanem az uj háborúskodás nagyon meggondolandó volt. Ha az utolsó mérkőzés ! nem mutatta volna is meg, a kölcsönös, I nagyarányú- kémrendszer eléggé tájékoz tatta az öt hatlom kormáuyférfiait a felől, hogy egy uj háború teljesen kilátástalan, mert nem járhat területnyereséggel. Hadseregek nem voltak ugyan, mert ezeket húsz év előtt megszüntették, de ennek nem volt semmi jelentősége, hisz minden épkézláb ember katona volt, jóformán minden kiképzés nélkül, és fegyvere is volt minden embernek odahaza tucatszámra, a legújabb találmányu rádiumlövőfegyver, a mely nem volt nagyobb egy zsebkésnél, de gyilkolóbb a lefolyt huszonötezer év minden hadieszközénél. Aztán mindenki tudott repülni: a régi gyalogság már megmosolyogni való emlék volt, ma az ütközetek mind a levegőben folytak le. Mind az öt hatalom egyformán föl volt készülve, népességük száma is majdnem egyenlő volt: ezért nem mert egyik sem háborút kezdeni. Viszont a felszültség, a faji gyűlölködés egyre nagyobb fett köztük. A helyzet valóban tűrhetetlen lett volna, ha a gyülölséget nem fékezi meg a tudat, hogy az ellenség semmivel sem gyengébb, mint az, a melyik szeretné ezt megsemmisíteni. Ilyen körülmények közt támadt Ogli Ra- damesznek az az eszméje, hogy felhasználva az akaratnak általa fölfedezett erejét, elutazik a Jupiterre. Úgy gondolkozott, hogy ezen a bolygón, a mely sokkal régibb a Marsnál, az emberiség még előbbre van, mint a Marson, és ott a háborúkat is bizonyára más hadieszközökkel viselik, olyan hadieszközökkel, a melyekig a Mars lakói talán csak évezredek múlva fognak eljutni. Miért ne lehetne megrövidíteni ezt az időt? Ha a Jupiteren használt hadiszerek, fegyverek közül csak egyet is sikerül Tiburor- szágnak titokban elkészíteni, ezáltal Tiburország legyőzheti és magába olvaszthatja talán mind a négy töbi országát a Marsnak! Eszméjét, mikor már teljesen megérett a kivitelre, Ogli Radamesz közölte a csillagászati miniszterrel és elmondta Tiburország császárjának is. Ezek ujjongva járultak hozzá. Ogli nem feledkezett meg arról, hogy visszatérését a miniszter és a császár milyen nehezen várják. Ezért még ebéd előtt telefonozott a miniszternek, hogy csakugyan megjött és még ma tiszteletét teszi nála, csak pár órai türelmet kér, a mig övéi közt kipiheni az ut fáradalmait. A miniszter azt felelte vissza, hogy ebéd után ő maga jön el Ogliért, a kivel a császár még ma beszélni óhajt. Úgy két óra múlva meg is érkezett a miniszter, kétüléses, díszes repülőgépen, a melynek bakján violaszin-ruhás gépész ült. A repülőgép aránylag kicsiny volt, két pár rövid szárnnyal, a melynek fölfelé és lefelé rezegve, maguk vitték magukat előre, mint a szitakötőt a szárnyai. A bak a szárnyak síkjában volt, a két ülés azonban a szár- < nyak alatt, a melyeket a leszállás után a gép hátán egymásra lehetett fektetni, hogy a repülőgép minél kisebb helyet foglaljon el. Az alig ököl nagyságú villammótor, a mely a gépész ülése alatt volt elrejtve, í minden zaj nélkül működött és egyszer megtöltve, elegendő erőt szolgálatott harminc napi repüléshez. A gép nem repült magasra, csak alig pár méterre a házak fölött, és habár a szél gyorsaságával érkezett is a parkba, ott a terrasz elölt négy kis ruganyos kerekével olyan enyhén ért földet,. mint egy leszálló galamb. J (Folyt, köv.)