Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)
1924-09-06 / 203. (651.) szám
3 ___________________________ A h adikölcsönj avaslat a költségvetési bizottság élőit Prága, szeptember 5. A költségvetési bizottság ma délelőtt Bradács elnöklésével ülést tartott, amelyen Nozek képviselő jelentést tett a hadikölcsön- javaslatról. A bizottság az általános vitát a ' részletes vitával egyesítette. Az első szakasz tárgyalásához több német szónok jelentkezett, akik a német pártoknak a hadikölcsön- kérdésben elfoglalt álláspontjuk alapján beszéltek. A bizottság ezután a javaslat első három szakaszát módosítás nélkül elfogadta, i Ezzel az ülés véget ért. Ruszinszkó elvesztőjében ni. Az ipar és mezőgazdaság szomorú helyzete A magyar kultúra haldoklik Ungvár, szeptember 5. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől-) Ru- szinszkó iparát elsősorban az állami üzemek fogják a tönk szélére juttatni. Ezt főként a faipar és a nyomdaipar terén tapasztaljuk, de látjuk abból a tendenciából is, ami az állami szállításoknál nyilvánul meg, ahol az őslakosipart jóformán semmibe se veszik. Belátta ezt Novák kereskedelmi miniszter is, amikor szemleutján a milliókat pocsékoló ungvári állami fűrésztelepet tekintette meg és kijelentette, hogy nem látja szívesen, hogy az állami üzemek a magánüzemeknek konkurrenciát csinálnak. Sajnos, hogy a miniszter e kijelentése mögött semminemű gyökeres változás nem rejtőzik és a munkanélküliség mindnagyobb méreteket ölt, amennyiben úgy az ungi, mint a beregi és máramarosi fafeldolgozó telepek üzemeiket állandóan rendukálni kénytelenek. Hasonló helyzetben van a kisipar is. A küldöttségjárásba belefáradt iparosok szintén csak a leereszkedő modorú Ígéretekből élnek. Példa rá Tiszaujlak, mely egyike volt a legélénkebb kisipart űző városoknak és ma kihalt, mert a nyomorgó iparosok vagy elvándoroltak vagy éheznek. Aránylag még a legjobb helyzetben vannak a földműveseik, mivel lötöket máról-holnapra nem veszélyezteti a megsemmisülés. Itt azonban a nagy adóbehajtások következtében beállott szomorú helyzetet súlyosbítja a földreform igazságtalan végrehajtása. A felvidéken a ruszin népet a fenevadak falkái lepték el. Megtörtént tehát Ruszinszkóban az a soha nem hallott eset, hogy íarkascsordák támadtak rá községekre és elpusztították a marhaállományt. Az állami erdők ma valóságos bibliai paradicsommá lettek, ahova a szegény ruszin földmivesnek belépnie tilos s még az ott rothadó gombát sem szabad felszednie. Ennek a szigorú rendszabálynak következménye az a rendkívüli elkeseredés, amely a ruszin népet eltölti. A Ruszinszkóban járt miniszterek az autó üvegén át ebből mitsem látnak, bár itt-ott fülükbe téved a rettenetes igazság. Novák miniszter előtt például Bacsinszky Ödön dr. ungvári polgármester, egyébként törvényszéki biró a következő igazságokat szögezte le a hajdan virágzó gazdasági, életet élő Ruszinszkóról: — Az autonóm Podkarpatska Rus a leg- elhagyatottabb, legszegényebb területe egész republikániknak. Ha összehasonlítjuk a szomszédos Szlovenszkó közgazdasági viszonyaival a mi szegényes viszonyainkat, szembeötlően tűnik ki az a rettenetes nyomorúság, amely jellemzi egész gazdasági életünket. Ruszinszkó kereskedelméről szólva, az igen szerencsésen igyekszik a keresletnek megfelelően berendezkedni. Ami bajai vannak, az közös baja Ruszinszkó egész köz- gazdasági életének, melynek megjavítására a kormányférfiak a szótár minden Ígérő szavát felhasználták már. Nagyjelentőségű az a miniszteri kijelentés, hogy a ruszinszkói kereskedelmi és iparkamara talán még ez év folyamán a megvalósulás stádiumába jut, mivel az erről szóló törvényjavaslat még ez évben a parlament elé kerül. Kulturális téren a meggátolhatatlan haldoklás jelei mutatkoznak. A magyar kultúrát a vesztőhely felé hurcolják. Az ungvári magyar gimnáziumot két párt is a kortesigére- tek lomtárába dobta. Megvalósulására semmi remény. Ha az ellenzéki lapok számon- kérik a pártoktól, mély hallgatás rá a felelet. A magyar gyermekek tehát, a kétesértékü polgári iskolába özönlenek, amely Ungváron már a harmadik párhuzamos osztályt állítja fel az első évfolyamban. Az iskola céljaira szolgáló épület egy részét azonban még mindig a katonaság tartja megszállva és Így a növendékek elemi iskolákban szoronganak. A magyar tanulóknak ez is megfelel (!?) A szlávnyelvü iskolák szaporítására nincs panasz, bár a nivó erősen erősen esett. Ezek az iskolák arra szolgálnak, hogy a szellemi proletárok hadát növeljék. A magyar színészet ez évben teszi meg Genf, szeptember 3. Herriot megérkezett. Ez a hir ezer és ezer embert vonzott a szálloda elé, hogy várják azt az autót, mely Herriot városából- indult el és amelynek végső célja Genf. Az emberek türelmesen várnak, noha előre tudják, hogy semmit sem láthatnak majd, mint egy rövidlábu, barátságos fekete hajú urat akinek kedves kispolgárias bajusza van. De ez az ur állítólag békét akar és igy nagyszerű alkalom nyílik arra, hogy a lelkek mélyén szunnyadó vágy fölkiáltásba törjön: vi- ve la paix! Az emberek várnak és Herriot késik. Késik, mert útközben üdvözlőbeszédeket kell végighallgatnia, mert a szántóföldeken abbahagyták az emberek a munkát és felsorakoztak az utszélen, hogy lássák azt a békepolitikust, aki a béke városába igyekszik. Amikor megérkezik, fölhangzik az üdvözlés és azután a hivatalos fogadás a szálló haljában. Először Motta mond üdvözlő szavakat, azután az öreg megtört Bourgeois. aki már egy negyed századdal ezelőtt képviselte Franciaországot a hágai konferencián, amikor az orosz cár össze akarta kalapálni a békét. A fekete pápaszemével, hajlott hátával úgy néz ki, mint az aggkor perszonifi- kációja s előtte áll Herriot frissen, egészségtől duzzadón, a tömeg lelkesedésétől ráragadt sugárzá-ssal. Mikor Macdonald megérkezett csendesebb volt a fogadás. A tömeget kevésbé érdekli. Úgy gondolkodnak, aki angol és egyúttal szocialista is, békét és leszerelést akar. — ebbe semmi különös nincsen, de az az ember, aki Poincarét legyőzte, az mindenesetre legény lehet a talpán. Amikor a két miniszterelnök a népszövetségi ülésteremben megjelent, a tapsvihar ugyancsak Herriot felé szólt hangosan. Előbb Macdonald jött be, azután Herriot s a francia miniszterelnök barátságosan üdvözli londoni barátját s egyszerű, természetes marad akkor is, amikor ezer szem néz reá s amiBudapest, szeptember 5. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés mai ülését régen nem tapasztalt óriási érdeklődés előzte meg. Már a kora délelőtti órákban megteltek a karzatok és a folyosók is hemzsegtek a képviselőktől. Mikor negyedtizenegy órakor megszólaltak a terembe hivó csengők, pillanat alatt megteltek a padsorok úgy az ellenzéki, mint a kormánypárti oldalon. A miniszterek közül Vass József helyettes miniszterelnök, Pesthy Pál igazságtigyminiszter, Kle- belsberg Kunó gróf kultuszminiszter és Búd János jelentek meg. Feltűnést keltett, hogy az ülés megnyitásakor nem volt jelen nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter. Az elnök bejelentette, hogy szabályszerű összehívó iv érkezett hozzá és hogy többen napirend előtti felszólalásra, illetve sürgős interpellációra kértek engedélyt, amelyet ő azonban nem adott meg. (Taps a kormánypárton-) Fölkérte Peyer Károlyt, hogy okolja meg az összehívást. Peyer Károly: szociáldemokrata: A munkanélküliség oka abban rejlik, hogy az ország kétharmad részét elszakították és a nyersanyagtermő területeket is elvették tőlünk. Azonban a nagytőkét is mulasztás terheli. Nem számított a korona stabilizációjára, aminek következtében pénz nélkül maradt és most üzemredukciókkal és elbocsátásokkal igyekszik kísérletezni- Júliusban két milliárddal kevesebb bért fizettek ki, mint az előző hónapban, ebből is kitűnik, hogy mennyire nőtt a szociális nyomorúság. A kormány Ígéreteit nem váltotta be, miért is a nemzetgyűlésnek kell arra utasítani, hogy hathatósan segítsen a munkanélkülieken- P szónok ezután részletesen fejtegette a munkanélküliség terjedését, majd áttért az Eskütt-ügy ismertetésére. Szavai közben többször nagy lárma tört ki. — Két év óta folyik — mondotta — itt egy olyan ügy, amely lázas izgalomban tartja a közvéleményt és amelynek során olyan dolgok hangzottak el, amelyek nautoisó kísérletét, hogy a magyar szinikultu- rát Ruszinszkóban feníartsa. E hó végén kezdi meg az uj színtársulat Horváth Kálmán vezetése mellett Ungváron négyhónapos téliszezonját. kor a filmopertőrök lázasan kurblizzák a felé irányított felvevőgépet. Murray, Politis és Nansen beszélnek jóindulatú hangot pengetve a kisebbségi kérdésről — ez azonban senkit sem érdekel e pillanatban, mert mindenki a nagy politikai film két starjára tekint és minden filmoperatör arra törekszik, hogy kellő beállításba kapja meg a két miniszterelnököt. Herriot igyekszik előzékeny lenni, még akkor is, amikor angolul beszélnek, élesen figyel s az emberben azt a benyomást kelteti, hogy ennek az embernek az egyszerűsége mögött hatalmas adag ravaszság lakozik. Amikor úgy látja, hogy nem érdemes odahallgatni, az aktákban kezd lapozni s amikor Briand hozzáhajol és mosolyogva tesz egy szellemes megjegyzést, barátságosan suttogva válaszol úgy, mint egy iskolásfiu aki nem akarja a tanítást zavarni. Talán a régi tanító ütközik itt ki Herriotból. Amikor az akták lapozása közben a mutató ujját állandóan a szájához teszi, akkor is eszünkbe jut az a tanító, akinek száz és száz irkát kell kijavítania. Közben folyton zavarják, uj embereket mutatnak be neki, régiek jönnek hozzá kézfogásra. Ebben a teremben e pillanatban több fontosság és híresség van összegyűjtve, mint bárhol a világon. Tizenhat aktív külügyminiszter ül együtt, még több volt külügyminiszter s mindannyian hallgatnak és arra figyelnek, milyen pályát fut meg az újonnan felkelő nap. A kongresszuson résztvevő rajongók szerint Macdonald a népszövetség legszebb embere. Az ősz haja, a sportban megedződött alakja, a. sötét szemei, a föllépésének biztonsága nagy hatást keltenek és az egyik asszony elragadtatással állapítja meg, hogy arcvonásai egyenesen filmszínésznek predesztinálják őt. Herriotról már nincsenek ily jó véleménnyel, túlságosan sablonosnak, polgárinak és kevésbé érdekesnek tartják. A nagy politikai film két starja közül az asszonyokat Macdonald hóditotta meg. gyón is jellemzők a mi belpolitikai viszonyainkra. Ezek után már nem szabad csodálkoznunk azon, amik itt történnek. Nem kívánok az ügy bírói részével foglalkozni, ezen a téren nem követem a miniszterelnök urat, aki nyilatkozatával elébevágott a bírói ítéletnek- (Ebben a pillanatban lépett a terembe nagyatádi Sz-abó István földmivelésügyi miniszter, akit a kormánypárt éljenzéssel, az ellenzék pedig nagy zajjal fogadott.) 1921 nyarán történt, hogy feltörték a földmivelésügyi miniszter asztalát (Nagyatádi mosolyogva rázza a fejét), feltörték a miniszter titkárának Íróasztalát, az ott talált kompromittáló dolgokat elvették és rögtönzött minisztertanácson vizsgálták azokat felül. Es- küttet is minisztertanács hallgatta ki a rendőrségen. Lendvai: Akkor még nem volt bolond, még nem szanálták az eszét. Peyer: A cél világos volt. Akkor választások előtt állottak és el akarták gáncsolni nagyatádi Szabót. Ez akkor történt, amikor Bethlen Pécsett habsburgista beszédet mondott. Mikor nem sikerült a kisgazda- pártot elgáncsolni, nagyatádi Szabó újból miniszter lett és az Eskütt-ügyet el akarták hallgatni. De akkor már a közvélemény sürgette az ügy tisztázását. Ekkor megkezdték Esküttel az egyezkedési tárgyalásokat. Ezeken a tárgyalásokon a miniszterelnök megbízottja, Poroszy ügyvéd is résztvett. Miután a tárgyalások nem vezettek eredményre, 1924 január 19-én letartóztatták Esküttet lopá^, zsarolás és rágalmazás miatt. Ekkor történt azonban az, hogy a vádtanács elejtette ellene a lopás vádját és az ügyész indítványára szabadlábra helyezte. Az ügyészt ezután szabadságolták. Ez volt az első ügyészáldozata az ügynek, akit aztán több más ügyész követett. A mostani főtárgyalás előtt az ügyész utasítást kért felettes hatóságától, az igazságügyminisztertől. (Pesthy Pál tagadólag rázza a fejét.) A szónok ennek ellenére fentartja állítását. Az ügyészt Törek elnök szobájába hívták és ott adtak neki utasítást. Lendvai: Hogy bolondnak mondja EsJcüttet. Peyer: Egy olyan dolog jutott azonban tudomásomra, amelyet igazolni tudok. Esküit a tárgyalás előtt kijelentette, hogy itt európai botrány lesz, de ítélet nem lesz, Csodálatos, hogy egy vádlott előre tudja, hogy mi történik. így történhetett meg, hogy a vádlott a sértések özönét zúdította egy aktív miniszterre és az elnök csak akkor látta szükségesnek félbeszakítani, amikor azt mondta, hogy együtt panamázoít a miniszterelnökkel és a földmivelésügyi miniszterrel. (Óriási zaj a Ház minden oldalán.) Horváth Zoltán: Egyelőre még szükség van Nagyatádira. Peyer: Végül indítványozta, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap délelőtt tartsa és arra tűzze ki a többi között az Eskütt- ügyet és a miniszterelnöknek ebben tett nyilatkozatát. ,Szcito vszky Béla elnök ezzel szemben azt indítványozza, hogy a Ház legközelebbi ülését október 7-én tartsa és azon a fővárosi választásokról szóló törvényt tárgyalja. Az elnök bejelentésére óriási zaj tört ki az ellenzéken. D r ó z d y magáévá tette Peyer indítványát és élesen támadta a kormányt. Beszéde alatt többször heves jelenetekre került a sor. Sándor Pál kívánja a nemzetgyűlés együttmaradását, majd fölvilágositást kér arról, hogy a kormány és a népszövetségi főbiztos között vannak-e ellentétek. Homonnay Tivadar nem kivánja a Ház együttmaradását. A veszedelmesen elharapódzott párbajmánia ügyében kéri a helyettes miniszterelnököt, hogy nyilatkozzék. Vass József helyettes miniszterelnök: Á párbajt ostoba és embertelen dolognak tartja. A minisztertanács a büntető- novella tárgyalásánál szigorú szankciókat határozott az oktalanul párbajozók ellen. Majd a munkanélküliségről beszél. A kormány újabb közmunkaalkalmakat teremt. Pesthy Pál igazságügyminiszter: Reflektál Peyer szavaira és kijelenti, hogy az Eskütt-ügybe nem akartak politikát keverni és csak a baloldal akarja ezt a közönséges bűnügyet politikai célokra kihasználni, ami ellen tiltakozik. A tárgyalás után megkérdezte Töreky elnököt, hogy miért engedte meg Esküttnek, hogy a tárgytól eltérve megrágalmazza a földmivelésügyi minisztert. (Nagy zaj az ellenzéken: Ehhez nem volt joga!) Igenis —mondotta — jogom volt ahhoz, hogy ellenőrizzem a birót, hogy szabályszerűen tárgyalt-e? Töreky kijelentette nekem, hogy az iratokból megállapította, hogy Esküit terhelt és 1922-ben is azért mentették fel egy bűnügyben, mert megállapították róla, hogy beszámíthatatlan. Végül kijelentette, hogy rosszul cselekednek azok, akik a földmivelésügyi minisztert támadják, mert erre semmi ok nincs. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter a várakozás ellenére nem szólalt föl. Búd János Sándor Pálnak válaszolva kijelenti, hogy a főbiztos és a kormány között nincsenek ellentétek és a főbiztos őszintén szivén viseli a nép és az ország sorsát. Több felszólalás után a Házat nagy szótöbbséggel október 7-ig elnapolták. A határozat kihirdetésekor az ellenzék nagy zajban tört ki. A lisztkérdés szabályozásáról szóló javaslat sorsa. A Ceské Slovo estilapjában Zeminova cseh nemzeti szocialista képviselőnő kijelenti, hogy biztos tudomása szerint a közellátási bizottság többsége a javaslat ellen fog állást foglalni. A képviselőnő figyelmezteti a közönséget, hogy mindenki őrizze meg nyugalmát és ne igyekezzék készleteket fölhalmozni. — (Ruszinszkó alkormányzója Prágában.) Rozsypal, Ruszinszkó alkormányzója Prágába érkezett, hogy a kormánnyal tárgyaljon a ruszinszkói ügyekről — (Földbirtokparcellázás a csallóközi és az ógyallai járásokban.) Komáromi tudósitónk jelenti: A Csallóközben Kalnoky Sándor tulajdonát képező ekecsi Tuzok-puszta parcellázás alá kerül. A földekre mintegy 100 ekecsi igénylő jelentkezett. Az ógyallai járásabn Izsa mellett Gyürky Viktorné birtoka kerül felosztásra, melyre izsai gazdák jelentkeztek. Komáromszemerén Schnabel Róbert birtokából parcelláznak 308 kataszteri holdat helyi földigénylők részére. A jelentkezés-határideje szeptember 6, igénybejelentés az érsekujvári földhivatali kirendeltséghez intézendő. Szombat, szeptember 6- ^ A politikai síim Mi szfárfa A P. M. H. eredeti riportja a genfi népszövetségi ülésről Október í-ig elnapolták a magyar nemidgyüifóf Izgalmak az Eskütt-ügy körül — Pesthy igazságügyminiszter megvédte nagyatádi Szabót, aki nem szólalt föl — Vass József ostoba dolognak tartja a párbajt
