Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)

1924-09-06 / 203. (651.) szám

3 ___________________________ A h adikölcsönj avaslat a költségvetési bizottság élőit Prága, szeptember 5. A költségvetési bizottság ma délelőtt Bradács elnöklésével ülést tartott, amelyen Nozek képviselő jelentést tett a hadikölcsön- javaslatról. A bizottság az általános vitát a ' részletes vitával egyesítette. Az első szakasz tárgyalásához több német szónok jelentke­zett, akik a német pártoknak a hadikölcsön- kérdésben elfoglalt álláspontjuk alapján be­széltek. A bizottság ezután a javaslat első három szakaszát módosítás nélkül elfogadta, i Ezzel az ülés véget ért. Ruszinszkó elvesztőjében ni. Az ipar és mezőgazdaság szomorú helyzete A magyar kultúra haldoklik Ungvár, szeptember 5. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől-) Ru- szinszkó iparát elsősorban az állami üzemek fogják a tönk szélére juttatni. Ezt főként a faipar és a nyomdaipar terén tapasztaljuk, de látjuk abból a tendenciából is, ami az ál­lami szállításoknál nyilvánul meg, ahol az őslakosipart jóformán semmibe se veszik. Belátta ezt Novák kereskedelmi miniszter is, amikor szemleutján a milliókat pocsékoló ungvári állami fűrésztelepet tekintette meg és kijelentette, hogy nem látja szívesen, hogy az állami üzemek a magánüzemeknek konkurrenciát csinál­nak. Sajnos, hogy a miniszter e kijelentése mögött semminemű gyökeres változás nem rejtőzik és a munkanélküliség mindnagyobb méreteket ölt, amennyiben úgy az ungi, mint a beregi és máramarosi fafeldolgozó telepek üzemeiket állandóan rendukálni kénytelenek. Hasonló helyzetben van a kisipar is. A kül­döttségjárásba belefáradt iparosok szintén csak a leereszkedő modorú Ígéretekből él­nek. Példa rá Tiszaujlak, mely egyike volt a legélénkebb kisipart űző városoknak és ma kihalt, mert a nyomorgó iparosok vagy el­vándoroltak vagy éheznek. Aránylag még a legjobb helyzetben vannak a földműveseik, mivel lötöket máról-holnapra nem veszélyez­teti a megsemmisülés. Itt azonban a nagy adóbehajtások következtében beállott szo­morú helyzetet súlyosbítja a földreform igaz­ságtalan végrehajtása. A felvidéken a ruszin népet a fenevadak falkái lepték el. Megtör­tént tehát Ruszinszkóban az a soha nem hal­lott eset, hogy íarkascsordák támadtak rá községekre és elpusztították a marhaállományt. Az állami erdők ma valóságos bibliai pa­radicsommá lettek, ahova a szegény ruszin földmivesnek belépnie tilos s még az ott rot­hadó gombát sem szabad felszednie. Ennek a szigorú rendszabálynak következménye az a rendkívüli elkeseredés, amely a ruszin né­pet eltölti. A Ruszinszkóban járt miniszterek az autó üvegén át ebből mitsem látnak, bár itt-ott fülükbe téved a rettenetes igazság. Novák miniszter előtt például Bacsinszky Ödön dr. ungvári polgármester, egyébként törvényszéki biró a következő igazságokat szögezte le a hajdan virágzó gazdasági, életet élő Ruszinszkóról: — Az autonóm Podkarpatska Rus a leg- elhagyatottabb, legszegényebb területe egész republikániknak. Ha összehasonlítjuk a szom­szédos Szlovenszkó közgazdasági viszonyai­val a mi szegényes viszonyainkat, szembeöt­lően tűnik ki az a rettenetes nyomorúság, amely jellemzi egész gazdasági életünket. Ruszinszkó kereskedelméről szólva, az igen szerencsésen igyekszik a keresletnek megfelelően berendezkedni. Ami bajai van­nak, az közös baja Ruszinszkó egész köz- gazdasági életének, melynek megjavítására a kormányférfiak a szótár minden Ígérő sza­vát felhasználták már. Nagyjelentőségű az a miniszteri kijelentés, hogy a ruszinszkói ke­reskedelmi és iparkamara talán még ez év folyamán a megvalósulás stádiumába jut, mi­vel az erről szóló törvényjavaslat még ez évben a parlament elé kerül. Kulturális téren a meggátolhatatlan hal­doklás jelei mutatkoznak. A magyar kultúrát a vesztőhely felé hurcolják. Az ungvári ma­gyar gimnáziumot két párt is a kortesigére- tek lomtárába dobta. Megvalósulására sem­mi remény. Ha az ellenzéki lapok számon- kérik a pártoktól, mély hallgatás rá a felelet. A magyar gyermekek tehát, a kétesértékü polgári iskolába özönlenek, amely Ungváron már a harmadik párhuzamos osztályt állítja fel az első évfolyamban. Az iskola céljaira szolgáló épület egy részét azonban még mindig a katonaság tartja megszállva és Így a növendékek elemi iskolákban szoronganak. A magyar tanulóknak ez is megfelel (!?) A szlávnyelvü iskolák szaporítására nincs panasz, bár a nivó erősen erősen esett. Ezek az iskolák arra szolgálnak, hogy a szel­lemi proletárok hadát növeljék. A magyar színészet ez évben teszi meg Genf, szeptember 3. Herriot megérkezett. Ez a hir ezer és ezer embert vonzott a szálloda elé, hogy várják azt az autót, mely Herriot városából- indult el és amelynek végső célja Genf. Az emberek türelmesen várnak, noha előre tud­ják, hogy semmit sem láthatnak majd, mint egy rövidlábu, barátságos fekete hajú urat akinek kedves kispolgárias bajusza van. De ez az ur állítólag békét akar és igy nagy­szerű alkalom nyílik arra, hogy a lelkek mé­lyén szunnyadó vágy fölkiáltásba törjön: vi- ve la paix! Az emberek várnak és Herriot késik. Késik, mert útközben üdvözlőbeszéde­ket kell végighallgatnia, mert a szántófölde­ken abbahagyták az emberek a munkát és felsorakoztak az utszélen, hogy lássák azt a békepolitikust, aki a béke városába igyek­szik. Amikor megérkezik, fölhangzik az üd­vözlés és azután a hivatalos fogadás a szál­ló haljában. Először Motta mond üdvözlő szavakat, azután az öreg megtört Bourgeois. aki már egy negyed századdal ezelőtt képvi­selte Franciaországot a hágai konferencián, amikor az orosz cár össze akarta kalapálni a békét. A fekete pápaszemével, hajlott há­tával úgy néz ki, mint az aggkor perszonifi- kációja s előtte áll Herriot frissen, egész­ségtől duzzadón, a tömeg lelkesedésétől rá­ragadt sugárzá-ssal. Mikor Macdonald megérkezett csende­sebb volt a fogadás. A tömeget kevésbé ér­dekli. Úgy gondolkodnak, aki angol és egy­úttal szocialista is, békét és leszerelést akar. — ebbe semmi különös nincsen, de az az em­ber, aki Poincarét legyőzte, az mindenesetre legény lehet a talpán. Amikor a két miniszterelnök a népszö­vetségi ülésteremben megjelent, a tapsvihar ugyancsak Herriot felé szólt hangosan. Előbb Macdonald jött be, azután Herriot s a fran­cia miniszterelnök barátságosan üdvözli lon­doni barátját s egyszerű, természetes marad akkor is, amikor ezer szem néz reá s ami­Budapest, szeptember 5. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) A nemzetgyűlés mai ülését régen nem tapasztalt óriási érdeklődés előzte meg. Már a kora délelőtti órákban megteltek a karzatok és a folyosók is hemzsegtek a kép­viselőktől. Mikor negyedtizenegy órakor megszólaltak a terembe hivó csengők, pilla­nat alatt megteltek a padsorok úgy az ellen­zéki, mint a kormánypárti oldalon. A minisz­terek közül Vass József helyettes miniszter­elnök, Pesthy Pál igazságtigyminiszter, Kle- belsberg Kunó gróf kultuszminiszter és Búd János jelentek meg. Feltűnést keltett, hogy az ülés megnyitásakor nem volt jelen nagy­atádi Szabó István földművelésügyi minisz­ter. Az elnök bejelentette, hogy szabálysze­rű összehívó iv érkezett hozzá és hogy töb­ben napirend előtti felszólalásra, illetve sür­gős interpellációra kértek engedélyt, ame­lyet ő azonban nem adott meg. (Taps a kor­mánypárton-) Fölkérte Peyer Károlyt, hogy okolja meg az összehívást. Peyer Károly: szociáldemokrata: A munkanélküliség oka abban rejlik, hogy az ország kétharmad részét elszakították és a nyersanyagtermő területeket is elvették tő­lünk. Azonban a nagytőkét is mulasztás ter­heli. Nem számított a korona stabilizációjá­ra, aminek következtében pénz nélkül ma­radt és most üzemredukciókkal és elbocsá­tásokkal igyekszik kísérletezni- Júliusban két milliárddal kevesebb bért fizettek ki, mint az előző hónapban, ebből is kitűnik, hogy mennyire nőtt a szociális nyomorúság. A kormány Ígéreteit nem váltotta be, miért is a nemzetgyűlésnek kell arra utasítani, hogy hathatósan segítsen a munkanélkülie­ken- P szónok ezután részletesen fejtegette a munkanélküliség terjedését, majd áttért az Eskütt-ügy ismertetésére. Szavai közben többször nagy lárma tört ki. — Két év óta folyik — mondotta — itt egy olyan ügy, amely lázas izgalomban tartja a közvéleményt és amelynek során olyan dolgok hangzottak el, amelyek na­utoisó kísérletét, hogy a magyar szinikultu- rát Ruszinszkóban feníartsa. E hó végén kezdi meg az uj színtársulat Horváth Kál­mán vezetése mellett Ungváron négyhóna­pos téliszezonját. kor a filmopertőrök lázasan kurblizzák a felé irányított felvevőgépet. Murray, Politis és Nansen beszélnek jóindulatú hangot penget­ve a kisebbségi kérdésről — ez azonban sen­kit sem érdekel e pillanatban, mert mindenki a nagy politikai film két starjára tekint és minden filmoperatör arra törekszik, hogy kellő beállításba kapja meg a két miniszter­elnököt. Herriot igyekszik előzékeny lenni, még akkor is, amikor angolul beszélnek, éle­sen figyel s az emberben azt a benyomást kelteti, hogy ennek az embernek az egysze­rűsége mögött hatalmas adag ravaszság la­kozik. Amikor úgy látja, hogy nem érdemes odahallgatni, az aktákban kezd lapozni s ami­kor Briand hozzáhajol és mosolyogva tesz egy szellemes megjegyzést, barátságosan suttogva válaszol úgy, mint egy iskolásfiu aki nem akarja a tanítást zavarni. Talán a ré­gi tanító ütközik itt ki Herriotból. Amikor az akták lapozása közben a mutató ujját állan­dóan a szájához teszi, akkor is eszünkbe jut az a tanító, akinek száz és száz irkát kell ki­javítania. Közben folyton zavarják, uj embe­reket mutatnak be neki, régiek jönnek hozzá kézfogásra. Ebben a teremben e pillanatban több fon­tosság és híresség van összegyűjtve, mint bárhol a világon. Tizenhat aktív külügymi­niszter ül együtt, még több volt külügymi­niszter s mindannyian hallgatnak és arra fi­gyelnek, milyen pályát fut meg az újonnan felkelő nap. A kongresszuson résztvevő rajongók szerint Macdonald a népszövetség legszebb embere. Az ősz haja, a sportban megedző­dött alakja, a. sötét szemei, a föllépésének biztonsága nagy hatást keltenek és az egyik asszony elragadtatással állapítja meg, hogy arcvonásai egyenesen filmszínésznek pre­desztinálják őt. Herriotról már nincsenek ily jó véleménnyel, túlságosan sablonosnak, polgárinak és kevésbé érdekesnek tartják. A nagy politikai film két starja közül az asszo­nyokat Macdonald hóditotta meg. gyón is jellemzők a mi belpolitikai viszo­nyainkra. Ezek után már nem szabad cso­dálkoznunk azon, amik itt történnek. Nem kí­vánok az ügy bírói részével foglalkozni, ezen a téren nem követem a miniszterelnök urat, aki nyilatkozatával elébevágott a bírói íté­letnek- (Ebben a pillanatban lépett a terem­be nagyatádi Sz-abó István földmivelésügyi miniszter, akit a kormánypárt éljenzéssel, az ellenzék pedig nagy zajjal fogadott.) 1921 nyarán történt, hogy feltörték a földmivelés­ügyi miniszter asztalát (Nagyatádi moso­lyogva rázza a fejét), feltörték a miniszter titkárának Íróasztalát, az ott talált kompro­mittáló dolgokat elvették és rögtönzött mi­nisztertanácson vizsgálták azokat felül. Es- küttet is minisztertanács hallgatta ki a rend­őrségen. Lendvai: Akkor még nem volt bo­lond, még nem szanálták az eszét. Peyer: A cél világos volt. Akkor vá­lasztások előtt állottak és el akarták gán­csolni nagyatádi Szabót. Ez akkor történt, amikor Bethlen Pécsett habsburgista beszé­det mondott. Mikor nem sikerült a kisgazda- pártot elgáncsolni, nagyatádi Szabó újból miniszter lett és az Eskütt-ügyet el akarták hallgatni. De akkor már a közvélemény sür­gette az ügy tisztázását. Ekkor megkezdték Esküttel az egyezkedési tárgyalásokat. Eze­ken a tárgyalásokon a miniszterelnök meg­bízottja, Poroszy ügyvéd is résztvett. Miután a tárgyalások nem vezettek eredményre, 1924 január 19-én letartóztat­ták Esküttet lopá^, zsarolás és rágalmazás miatt. Ekkor történt azonban az, hogy a vádtanács elejtette ellene a lopás vádját és az ügyész indítványára szabadlábra he­lyezte. Az ügyészt ezután szabadságolták. Ez volt az első ügyészáldozata az ügynek, akit aztán több más ügyész követett. A mostani főtárgyalás előtt az ügyész utasítást kért felettes hatóságától, az igazságügyminisz­tertől. (Pesthy Pál tagadólag rázza a fejét.) A szónok ennek ellenére fentartja állítását. Az ügyészt Törek elnök szobájába hívták és ott adtak neki utasítást. Lendvai: Hogy bolondnak mondja EsJcüttet. Peyer: Egy olyan dolog jutott azon­ban tudomásomra, amelyet igazolni tudok. Esküit a tárgyalás előtt kijelentette, hogy itt európai botrány lesz, de ítélet nem lesz, Csodálatos, hogy egy vádlott előre tudja, hogy mi történik. így történhetett meg, hogy a vádlott a sértések özönét zúdította egy aktív miniszterre és az elnök csak ak­kor látta szükségesnek félbeszakítani, ami­kor azt mondta, hogy együtt panamázoít a miniszterelnökkel és a földmivelésügyi miniszterrel. (Óriási zaj a Ház minden ol­dalán.) Horváth Zoltán: Egyelőre még szük­ség van Nagyatádira. Peyer: Végül indítványozta, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap délelőtt tart­sa és arra tűzze ki a többi között az Eskütt- ügyet és a miniszterelnöknek ebben tett nyi­latkozatát. ,Szcito vszky Béla elnök ezzel szemben azt indítványozza, hogy a Ház leg­közelebbi ülését október 7-én tartsa és azon a fővárosi választásokról szóló törvényt tár­gyalja. Az elnök bejelentésére óriási zaj tört ki az ellenzéken. D r ó z d y magáévá tette Peyer indítvá­nyát és élesen támadta a kormányt. Beszé­de alatt többször heves jelenetekre került a sor. Sándor Pál kívánja a nemzetgyűlés együttmaradását, majd fölvilágositást kér arról, hogy a kormány és a népszövetségi főbiztos között vannak-e ellentétek. Homonnay Tivadar nem kivánja a Ház együttmaradását. A veszedelmesen el­harapódzott párbajmánia ügyében kéri a he­lyettes miniszterelnököt, hogy nyilatkozzék. Vass József helyettes miniszterel­nök: Á párbajt ostoba és embertelen do­lognak tartja. A minisztertanács a büntető- novella tárgyalásánál szigorú szankciókat határozott az oktalanul párbajozók ellen. Majd a munkanélküliségről beszél. A kormány újabb közmunkaalkalmakat teremt. Pesthy Pál igazságügyminiszter: Ref­lektál Peyer szavaira és kijelenti, hogy az Eskütt-ügybe nem akartak politikát ke­verni és csak a baloldal akarja ezt a kö­zönséges bűnügyet politikai célokra ki­használni, ami ellen tiltakozik. A tárgyalás után megkérdezte Töreky elnököt, hogy miért engedte meg Esküttnek, hogy a tárgytól eltérve megrágalmazza a földmi­velésügyi minisztert. (Nagy zaj az ellenzé­ken: Ehhez nem volt joga!) Igenis —mon­dotta — jogom volt ahhoz, hogy ellenőriz­zem a birót, hogy szabályszerűen tár­gyalt-e? Töreky kijelentette nekem, hogy az iratokból megállapította, hogy Esküit terhelt és 1922-ben is azért mentették fel egy bűnügyben, mert megállapították róla, hogy beszámíthatatlan. Végül kijelentette, hogy rosszul cselekednek azok, akik a földmivelésügyi minisztert támadják, mert erre semmi ok nincs. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter a várakozás ellenére nem szólalt föl. Búd János Sándor Pálnak válaszolva kijelenti, hogy a főbiztos és a kormány kö­zött nincsenek ellentétek és a főbiztos őszin­tén szivén viseli a nép és az ország sorsát. Több felszólalás után a Házat nagy szó­többséggel október 7-ig elnapolták. A hatá­rozat kihirdetésekor az ellenzék nagy zajban tört ki. A lisztkérdés szabályozásáról szóló ja­vaslat sorsa. A Ceské Slovo estilapjában Zeminova cseh nemzeti szocialista képvise­lőnő kijelenti, hogy biztos tudomása szerint a közellátási bizottság többsége a javaslat ellen fog állást foglalni. A képviselőnő figyel­mezteti a közönséget, hogy mindenki őrizze meg nyugalmát és ne igyekezzék készlete­ket fölhalmozni. — (Ruszinszkó alkormányzója Prágá­ban.) Rozsypal, Ruszinszkó alkormányzója Prágába érkezett, hogy a kormánnyal tár­gyaljon a ruszinszkói ügyekről — (Földbirtokparcellázás a csallóközi és az ógyallai járásokban.) Komáromi tudósi­tónk jelenti: A Csallóközben Kalnoky Sán­dor tulajdonát képező ekecsi Tuzok-puszta parcellázás alá kerül. A földekre mintegy 100 ekecsi igénylő jelentkezett. Az ógyallai járásabn Izsa mellett Gyürky Viktorné birto­ka kerül felosztásra, melyre izsai gazdák je­lentkeztek. Komáromszemerén Schnabel Róbert birtokából parcelláznak 308 katasz­teri holdat helyi földigénylők részére. A je­lentkezés-határideje szeptember 6, igénybe­jelentés az érsekujvári földhivatali kirendelt­séghez intézendő. Szombat, szeptember 6- ^ A politikai síim Mi szfárfa A P. M. H. eredeti riportja a genfi népszövetségi ülésről Október í-ig elnapolták a magyar nemidgyüifóf Izgalmak az Eskütt-ügy körül — Pesthy igazságügyminiszter megvédte nagyatádi Szabót, aki nem szólalt föl — Vass József ostoba dolognak tartja a párbajt

Next

/
Oldalképek
Tartalom